Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

1927. február 86. dékek emelkedni tudtak kiváló ta­náruk vezetése mellett. A zeneszá­mokhoz hasonlóan nagy tetszéssel fogadta a közönség a tökéletes elő- adásu énekkari darabokat. Az énekkar Tóth-Révffy: Megfakult a nóta c. gyönyörű dalszámmal tnu- tatkozott be. A gonddal kidolgo­zott, magyar szépségeket reveláló kompozíciót, majd később Lányi Magyar dalegyvelegét olyan kris­tályos tisztasággal, árnyalati fi­nomságokkal adták elő a tanitó- növendékek, hogy általános mély hatást keltettek. A művészi színvo­nalú daiszámokat Lukács Béla igaz­gató csiszolta ilyen tökéletesre és a kart figyelmet és elismerést kel­tő dirigensi rátermettséggel Kubi- nyi István V. é. növendék vezé­nyelte. Megkapó szépségű zeneszám volt Ólán Sándor érzéssel áthatott, igen értékes technikájú hegedűszó­lója, amelyet Szecsy Ferenc V. ,é. kisért zongorán stílusosan. A ki­tűnő hegedűs Bloch II. magyar rapszódiáját adta elő. A zenei programmot színessé tette a pompás kvartett is, amely Beöthy-Kovács Két veréb c. ro máncát adta elő nagyon hatásosan A férfinégyesben Tóth Gusztáv szépen csengő tenorja melllett Ku- binyi István, Fiák Endre és Kovács Antal hangja olvadt egybe kelle­mes ,tiszta harmóniába. Ezeket az értékes zeneszámokat Tóth Illés nyirpazonyi tanító len­dületes, mélyen járó megnyitóbe­széde vezette be. A fiatal tanitó nemrégen még a nyíregyházi klp- ző egyik legkiválóbb növendéke volt és meleg szeretettel áthatott szavai azt a bensőséges kapcsolatot juttatták kifejezésre, amely a kép­zőintézet az élet, az életbe kikerült tanítóság s az intézet között .van- A megnyitóbeszédet az ének és zeneszámokat egytől-egyig olyan forró tapssal és ovációval fogadta a közönség, amely jellemzően szó­laltatta meg a hangverseny közön­ségének tetszését és elismerését. A műsor második részét egy Ér­dekes színpadi játék töltötte be, amelyet Téger Béla tanár, lapunk munkatársa irt és rendezett. A ta­nítóképző intézeti nevelőmunka szellemétől átíratott színpadi kép­sorozat alapgondolata az, hogy megéreztesse a tanítói munka és a nemzet élete, sorsa között meglévő döntő jelentőségű összefüggést, megláttassa azt az igazságot. iiogy a jövendő alapvetése az iskola mun­kássága. Ennek az alapeszmének ki­fejtése, a lelkekben való elmélyí­tése sikerült is a szerzőnek, mert a színpadi képsorozatnak rendkí­vül mély, átfogó hatása volt. A függöny előtt Tüdős Zoltán V. é. növendék mondotta el érett előadói készséggel, "átéreztető művészettel a darabot és annak képeit megelőző verses prológusokat. Az előhang- ban elmondotta, hogy egy tanito- növendék álmát fogja láttatni, a lelkeket, a magyar holnapot szövő magyar iskoláról szóló álmot, fel fogja idézni százados múltjából a magyar tanítót, a magyar iskolát- K függöny mögül halk harmóni- umszó szűrődött elő, majd a pro- lógnrondó lendületes szavai után ott állt a közönség előtt a közép­kori klasTromi iskolát jelképező jelenet. A szerzetes, előtt Árpád­kori viseletben a diákok. Egyik éppen Szent László himnuszát sza­valja. A szerzetes latin felhívására megzendül a magyarok fohásza: Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga? Még tart az ének, szól a szerzetes harmonium kísérete, de a függöny lassan összébb húzódik, hogy jelezze az álomkép tünésSt- Az ének elhalkul. £s igf sorra, korokat ébresztő verses prológu­sok után feltárul a protestáns kor iskolája a várudvar, a lantos diák­kal egy XVII. századi kath.. is­kola, Tátjuk a szabadságharcból ha­zatérő honvédtanitót, a milleniumi ünnepet ülő Nagymagyarország is­APOLLO Szombaton douglas Fairbanks Vasárnap legújabb attrakciója: Harc a Irénért (Yankee király) Bravúros romantikus történet 8 felvonásban. ÉS A BURLESZK MŰSOR. Hétfőn Világattrakció! Kedden THE BARRIERE (A POKOLHAJÓ) Izgalmas dráma 8 fejezetben. LYONEL BARRYMORE és NORMANS KERRY művészetének diadala. És a nagy burleszk műsor. Kleadasok kezdete: szombaton 6, 7 és • órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Lajos Fülöp monarkiájával szemben tanúsított barátságos ma­gatartásáért, 1845-ben Franciaor szág peerjévé nevezték ki, mely kitüntetését megelőzte 1841-ben az akadémia tagjai közé való válasz­tatása. De az 1852-iki államcsíny után Hugo előbb Belgiumba, majd Jersey, azután pedig Guernesey szi­getre ment száműzetésbe. Ekkor irta III. Napoleon ellen éleshangu röpiratát: A kis Napóleont (Na­poleon le Petit) és a Büntetések (Les Châtiments) cimen kiadott költeményeit. Ugyanebben az idő­ben irta Szemlélődések (Les Con­templations) cimü költeményeit, va­lamint Az utcák és erdők énekejt (Les Chansons des Rues et des Bois). A Szemlélődéseket — Író­juk nyilatkozata szerint — egy lé­lek emlékiratainak is lehetne ne­vezni. Az 1859-dik évben jelent meg az első sorozat A századok legen­dájából (La Légende des Siècles) 1877-ben a második és harmadik, 1883-ban a negyedik sorozat. Szász Károly fordította magyarra ezt a nagy epikus és tragikus köl­teményt, melyben a költő az embe­riség küzdelmeit festi a bibliai kortól napjainkig. Ide iktatom Az infánsnő rózsá­ja cimü darab kezdő és befejező sorait: Picinké kisleány, még dajkának örül, Keiében rózsát tart s merengve néz körül. Mit néz? — mit? — maga sem tudja! [Talán a tót ? Tán a faárnyat, a tükrén bolingatót ? Tán a hab rengését, árnyak lesődalán ? A ringó hab fölött ringó hattyút talán? . . . Csöndes volt a tó méla partja, Ült a kisleány s nézte rózsáját merengve, Rá-ráhajlott s mosoly ült a szép [szemekbe'. Egyszerre — fuvalom támad, egy leheltet, Minő a reszkető bokrok árnya mellett Hirtelen .kél és fut a légen keresztül, Melyre a fatetö s víz-tükör megrezdül, Távolról a myrtus nagyokat bólingat, S amint tzárnycsagfása a szép [gyermekig hat, Megrázza a rózsát, leveleit róla Mindegyig letépi és a vízbe szórja . S a gyermek kezében csak a iüskeszár f[van . . . Lenéz a gyermek — és látja a vizárban Gyönyöre romjait. Mi az? nem érti - fel! Bámulva néz körül, honnan támadt a [szél, Mely bántani merte, öt, kit senki sem [bánt ? S a tavat mi lelte? még ily habot nem [hányt ! Tiszta volt imént még s most fekete íme, Hányja-veti magát, mint a tenger szinc. Szegény tépett rózsa az ezer levéllel, A habokra szórva úszik szerte-széllyel ; Forog, sülyed, majd egy máz hab ragadja, Zilálván, sodorván, a tó forgatagja, Mintha egy hajóraj örvénybe sülyedne... „Hercegné !“ — a dajka így zzól, [megijedve, A bámuló leányhoz : „a széles föld felett Felségteké minden — kivéve a szelet.. A Századok legendája, a vágy és tapasztalás, kedélymozgalmaK és szenvedélyek lassan Érlelt gyü­mölcseként tűnt elő, mely tökéletes befejezését A nyomorultak (Les Misérables) cimü szociális regényé­ben nyerte, melyben a nyomorul­tak életét a törvénnyel és a társa­dalommal való összeütközéseiben tüntette fel az iró s kimondta, hogy az ókori hősöknek könnyebb volt a hazáért életüket feláldozni, mint a nyomorultaknak'áz életet a haza javára megtartani s a szenvedéseket eltűrni. A Nyomorultak után két évvel jelent meg William Shakespeare cimü munkája, mely a fiának Shakespeare fordításához tervezett előszóból szélesedett ki külön kö­tetté. A szociális regény körébe tar­tozik ugyancsak becses munkája, mely A tenger munkásai (Les Tra­vailleurs de la Mer) cimet viseli- Ebben az iró a hősnek ember- fölötti erejét nemcsak . lehetséges­nek, de természetesnek is tünteti fel, kinek éppen ezért minden fi­zikai akadály fölött díadalmaskod- nia kell. Irányzatára nézve, az előző mü­vei egy körbe tartozik: A nevető ember (L'Homme quirit) is, me­lyet olvasói az Írónak mesterművei közé sorolnak. A sedani vereség és III. Na­kóláját, majd ,a háborús évek is­kolája után a’triánoni Magyaror­szág és a felltámadt boldog Nagy­magyarország iskoláját. Elvonul élő, igaz _ képekben az egész ma­gyar história, megsajog a szivek­ben a fájdalom a dicső múlt ha­nyatlása érzésében, majd remény- re gyújtanak a frissen ható jele­netek, amelyek végén Rákóczi tü­zes indulóját játsza az intézet kis zenekara. A darab nem sokat be­szél, tényeket mutat be, jeleneteket idéz fel szerencsés invencióval és olyan mélyen meghatja a nézőt, hogy hatalmas nevelőerejü szin-' padj játéknak mutatkozott. A darab hatását nagy mértékben fokozták a művészi értEkü díszletek, amelye­ket Neubrunn Tóbiás tanár terve­zett és festett korszerűén. A negy­vennyolcas idők iskolájának szí­nes, hangulatos udvarát Csiky István tervezte és festette. A korok szellemének felidézését elősegítő jelmezeket Gulyás Menyhért igaz­gató kölcsönözte a hazafias szel­lemű darab sikerét szivén viselő készséggel. Az első képben a Szent László himnuszt Csicsmann Béla II. é. növendék szavalta. A ferencrendi szerzetes, a kitünően karakterizáló Karniss László volt. O volt a je­zsuita iskola papíanitója is. A pré­dikátor, akinek ajkáról a XVI. sz. magyarság szavai zendültek meg­kapó erővel, L>icSö Dezső volt. A rendkívül mély hatással, hangula­tosan éneklő lantos diák Kubinyi István, aki a darabban előforduló énekkari számokat is vezényeli. A honvéd tanító^ Tóth Kálmán. Ugyanő adja elő a háborús időre jellemző gyönyörű verset, a Lov- csen c. költeményt, amelynek sorai az ő kitűnő előadásában köny- nyeztetően hatnak. A milleniumi iskola virágos katedrája előtt Ku- binyi István játsza a tanitó sze­repét. A háborús iskolában Szabó Klára tanitónő kedves, meleg sza­vai csendülnek fel; A trianoni is­kola gyászfátyolos hangulatában Adorján István tanit, a dicsőséges poleon bukása után Hugo Viktor visszatért Párisba s a politika mellett Írói munkásságát is foly­tatta s Riadta A rettenetes év (L’Année terrible) cimü szenve­délyes hangon irt müvét, majd Üt évvel későbben, 1874-ben Az 1793. év (Quatrevingt-Treize) cimü hősi és epikus regényével* ‘ajándékozta meg a világot. Ez a nem egészen hat hó alatt irott regény, az anyák és gyermekek iránt érzett gyön­gédség tekintetében túltesz, úgy­szólván Homeroson is­Az én fiaim (Mes Fils) cimü könyvében két elhunyt kedves fiá­nak állit emléket. Beszédei és em­lékiratai: (Actes et paroles) A száműzetés előtt (Avant l'Exil) A száműzetés 'alatt (Pendant RExil) és A száműzetés után (Depuis l’Exil) cimen jelentek meg. A nagyapai sziv túláradó érzel­meit öntötte remek költeményekbe A nagyapaság művészete (L'Art d'etre Grand-Pére) cimű kötetében, [mely a gyermeki ártatlanságnak bá­ját örökítette meg ihletett lelke- sülltséggel, szines formában. A december másodiki állam­csínyt Egy bűn története (Historie d’un Crime) cimü könyvében bé­lyegezte meg, viszont a kommu­nista bűnösök érdekében: A leg­főbb könyörületesség (La Pitié supreme) cimen irt könyvet, mig a hatvanas években, a halál büntetés. I ■■ sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj ^ È A HI A I I ||J|| I RH közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orroeát ÓLHIiHIUIIIUIvI, ““í" £*2* Nyiregjhiza, Killói-ntca *2. szám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents