Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

Nyíregyháza, 19 ?7. február 27 * Vasárnap XLV21I. évfolyam. 47. szám. Eififlrata«! árak helyben f vidéken: S®y hör» £ 30 pengd. Negyedévre 7 50 pengd. KSstisxtró«tóknek és tanítóknak 2ü*/» engedmény. Alapította JÓBA ELEK Ffieaerfceaztfi : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Feleld* eaerkeeztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség éa ktadóhlvataf: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon aairrv 139. Postachequa : Kéziratokat tuen adunk viasza. Basa A pénzügyminiszter záróbeszédé. Véget ért az adócsökkentő javas­lat általános vitája Búd János pénzügyminiszter vitazáró beszé­dével, melyben nagy sikerrel védte meg a kormány álláspontját az elhangzott támadásokkal szemben. Különösen érdekes e beszédnek az a része, amellyel Qaál Gasz- tonnak vágott vissza, megsemmi­sítve s illetve jelentékenyen redu­kálva annak egyes érveit. A Ház általános figyelme közepette sű­rűn felhangzottak a tetszésnyilat­kozatok a pénzügyminiszter hatá-' rozott debatteszerü sikerére s a beszéd jelentékenyen megváltoztat­ta azt a közhangulatot, melyet Gaal Gaszton támadása keltett. Szakszerű adatokkal megállapí­totta a pénzügyminiszter, hogy nem felel meg Gaal Gasztonnak az az állítása, mintha az adóterhek zöme aránytalanul terhelné a föld­birtokot, mert a földbirtokjövede­lem után kirótt 398 millió adóval szemben az ipar -és kereskedelem által fizetett 400 millió s a ház­birtok után 102 millió pengő áll szembeti. Ezzel a miniszter bebi­zonyította, hogy bizony súlyos ter­hek nehezednek úgy a házbirtokra, mint az iparra és kereskedelemre. Azt maga a miniszter is elismeri, hogy a társulati adó kivetése ez­úttal nem a legjobban sikerült, de ennek mindjárt okát is abban adja, hogy az itt konstatálható csalódá­sok folytán következtek be s min­den remény megvan arra, hogy a közadóknak ez a része is az igaz­ságnak megfelelően lesz rendez­ve. A pénzügyi kormányzat min­dent megtesz arra, hogy minden vagyon és jövedelem aránylago- san és igazságosan viselje azokat a terheket, melyek az államháztartás realitása szempontjából szüksége­sek. ^ Az érték^açir forgalmiadó csekély hozadékát a megroppant tőzsdeforgalommal magyarázta. Ki­fejtette azután, hogy a kormány- nem caesaremania vezeti akkor, amikor az autonom testületek gaz­dasági életébe belenyúl, hanem az ellenőrzés kötelezettsége, mely az itt-ott észlelt helytelen gazdálkodás káros következményeinek elhárítása céljából a kormányra hárul. Kor­mányzati kötelessége már abból a szempontból is, mert a pótadók által turterhelt adózóközönségen se­gíteni kelll az ellenőrzés kiterjesz­tésével. Hiszen köztudomású, hogy az autonom testületek háztartása mindenütt a világon kormányha­tósági ellenőrzés alatt áh, mert hisz az autonómia gyakorlása nem magánjog, hanem az egyes korpo­rációk által gyakorolt közjog, mely­— ——A nek vezérelve még helyi vonatko­zásában is az államérdek kell, hogy legyen. igen sikeresen szállt szembe a pénzügyminiszter a szocialisták unos-untig hangoztatott olyan ál' litásával, amely egyszer már csak­ugyan visszautasítandó volt. A szo­ciáldemokrata párt mindig önma­gát és a munkásságot álíitja oda, mint a dolgozók osztályát, mintha bizony ebben az országban csak kizárólag ők dolgoznának és raj­tuk kivül minden más ember kör­mét piszkálva nézné verejtékező homlokukat. Végül tönkresilányitotta Gaal Gasztonnak azt az állítását, hogy a pénzügyi kormány ész nélkül pazarolná az állam jövedelmeit.. Tételenként bebizonyította ennek a híresztelésnek tarthatatlanságát s frappáns hatást ért el azzal, hogy a pénzügyi államtitkároknak jut­tatott állítólagos 400 millió kará­csonyi jutalom valójában mind­össze 35 millió vólt. Nyíregyháza város anyagi áldozatok árán is megtartja azt az egyenes vonalé fejlődési irányzatot, amely még a háborús évek csapásai alatt is jellemezte ennek a városnak közönségét. A Tárosnak az 1927 évre tervezett költségvetési előirányzata: 1,958.386Ipengő 66 fillér A fedezetien hiány 1914 óta 48 százalékkal csökkent. A város képviselőtestületének március elsejei közgyűlése előtt a költségvetés áll az érdeklődés hom­lokterében. Megírta a Nyirvidék, hogy az ide-i költségvetést a város tanácsa kinyoijitattatta és a kép­viselőtestületi tagok rendelkezésére bocsátotta. Ebből az alkalomból munkatársunk érdeklődött a város­házán az uj költségvetés iránt és illetékes helyen a következő rend­kívül érdekes információt kapta: — 1920.^ év óta a rendkívüli idők következményeként nem voltunk ab­ban a helyzetben, hogy költségve­tési előirányzatunkat évenként nyomtatásban bocsáthassuk a Kép­viselőtestület rendelkezésére. Szük­ségesnek tartottuk, hogy a törvény­ben is előirt módozatok szerint visszatérjünk az önkormányzati el­lenőrzés megszokott formáihoz és háztartásunk egész berendezését nyomtatott költségvetési előirányzat formájában adtuk át képviselőtes­tületünk tagjainak, hogy abból egyrészt megismerkedhessenek a város megváltozott anyagi körül­ményeivel és rendszerével. más­részt az önkormányzati testületet megillető ellenőrzési hatékonyan gyakorolhassák. A legutolsó költségvetési előirány zatunk közlése óta a városok ház­tartását a rendkívüli idők által szült uj törvények a korábbiaktól eltérő alapokra helyezték. Korábban, a ház tartási kiadások és bevételek kö­zötti hiány községi pótadó utján fedeztetett, melynek mértékét az ön- kormányzati testület saját céljai szerint megszabott mérték szerint vetette ki, ma ezek az erőforrások korlátolt módon állanak rendelke­zésünkre, mert községi pótadót csu­pán a föld és házadó, valamint a társulati adóalap után 50 száza­lékos maximális mértékben vethe­tünk ki, mig a kereseti adó alapjá­nak legfeljebb 5 százalék bevétele áll háztartási hiányunk fedezésére. A város közönsége által megva­lósítandó célok szolgálatában te­hát csupán ezen korlátok közzé szo­rított adóbevételek állíthatók, me­lyek gátat vetnek az elé a lehetősé­gek elé, hogy nagy költségekkel járó, de eredményeiben a város pol­gáraira és jövőjére áldásos városfej­lesztési programmot valósíthassunk meg. Mégis a város tanácsának, mikor az 1927. évi költségvetési előirány­zatunkat határozott javaslat formá­jában összeállítottuk, az a cél le­begett szeme előtt, hogy egy ujabb lépéssel tovább haladhassunk a vá­rosépítési munkában és igyekez_ zürk anyagi áldozatok árán is meg­tartani azt az egyenes vonalú fej­lődési irányzatot, mely az utolsó évtizedekben még a háborús csa­pások között is, mindig jellemezte Nyíregyháza közönségét. Rövid vonalakban szembe óhaj­tanok állítani háztartásunk 1927. évi adatait az utolsó béke esztendő­nek 1914. évnek adataival: 1914 évben 1.384.714 korona 42 fillér kiadással szemben 979.718 ko­rona 55 fillér bevételünk volt, igy a községi pótadöból fedezendő hi­ány 405.995 korona 87 fillérttett ki. Az 1927. évre előterjesztett költ­ségvetési előirányzatunk szerint 1.958.386 pengő 66 fillér kiadással sál szembe 1..682.544 pengő 31 fillér bevétel áll, tehát községi pót­adóból fedezendő hiányunk 275.792 pengő 35 fillér. A helyes szembeállítás érdekében 1914. évi adatainkat pengőre kell átszámítani, mely számítási műve­let azt eredményezi, hogy 1914. év­ben a kiadások 1.606.268 pengő 73 fillért, a bevételek 1.136.473 pengő 52 fillért a költségvetési hi­ány pedig 469.795 pengő 21 fil­lért tett ki. Az itt felsorolt adatok azt mutat­ják, hogy háztartásunk kiadásai az 1914. évi állapotokkal szemben 27.9 százalékkal emelkedtek, továbbá háztartásunk bevételei az ,1914. évi állapotokkal szemben 48 százalék­kal növekedtek s igy fedezetlen hiányunk 41 százalékkal csökkent. Ennek következtében az 1914. év­ben megállapított 83 százalékos községi pótadókulcs a törvényben is megengedett' 50 százalékos köz­ségi pótadókulcsra volt alászál- litható. Ez az összehasonlítás azon­ban nem nyújt teljesen megbíz­ható képet a városnak utolsó béke esztendőbeli és folyó évi háztartá­sa között, mert a rendkívüli idők következményeként úgy bevételeink, mint kiadásaink szerves változá­son mentek keresztül, s amikor az összehasonlításokat tesszük, nem tudjuk az egyes tételeket annyira közös nevelőre hozni, hogy a két év adataiból feltétlenül megbízha­tó következtetéseket vonhatnánk le. Bencs Kálmán polgármester nyitja meg holnap délelőtt Kövér Oynla festőművész kiáliitását. A kiállítás március 6-ig marad nyitva. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírtuk már, hogy Kövér Gyula festőművész mintegy 40—50 müvé­ből kiállítást rendez a városháza nagytermében. A kiállítást Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőta- i nácsos polgármester nyitja meg } holnap vasárnap délelőtt 11 óra- kor ünnepélyes keretek között. A kiállítás március 6-ig naponta délelőtt 10—1. és délután 3—7 órák között lesz nyitva . Már ott színesednek a gyönyörű képek a városháza nagytermében, ahol bizonyára meg fog jelenni is­koláink ifjúsága és közönségünk soraiból mindenki, aki az igazi szépségek megértő barátja , Világhír ű „SflLflnflNDER“ és „COnHERS" cipő különlegességek, legújabb tavaszi divatfor- mákban, nagy választékban Benedakffynél, Harisnyák miaden színárnyalatban és minőségben. — Kirakataink mindent megmutatnak. a Hungária Cipőáruházban, Sonl^fíSIlona ulca 5 8Zám Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents