Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-24 / 44. szám

1927. február 24. ABAS-safeinmi IUPIII HIHIHI mm ni J iYlHYIDJSSC. •MS IIIIII MI II I—• II IMUMNIIIWI I II I 7 Dr. Oláh Dániel debreceni orvos előadása a munkásbiztositóbae. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A Kerületi Munkásbizlositó Pénztár Káliói-utcai emeletes házának nagytermében látogatott előadást tartott vasárnap délelőtt dr. Oláh Dániel debreceni tanársegéd a ragályos betegsé gekről. A pénztár igazgatója, Lakner Ödön ugyanis nem éri be a már megbetegedett tagok törvényben előirt meggyógyittatásával, hanem igyekszik a megbetegedéseknek elejét venni és ezzel nemcsak a pénztár kiadásait csökkenti, hanem a tagok munkaképességének fenntartásával azok keresetét állandósítja és megkíméli őket attól, hogy betegségük alatt elveszít sék munkahelyüket. A vasárnapi előadás már a harmadik volt a mostani ciklusbén és szükségességüket az bizonyítja legjobban, hogy a bemenők megszámlálása szerint az első alkalommal 50, a másodikon 80, a mostaniban pedig 100-on felül szorongtak az előadó asztala körül. Az előadás bevezetéseként Lakner Ödön vetett visszapillantást a háborúra, amely nemcsak anyagiakban hozott érzé keny veszteségeket, hanem a ragályos betegségeknek is ter jesztője lett, amelyek között akad olyan is, amely nemcsak az élo ember munkaképességét csökkenti, hanem elhanyagolása esetén korai halálát okozhatja, sőt utódainak testi és lelki álja potára is kihatással van. Űd vözli dr. Oláh Dánielt, aki szabad délelőttjét felhasználva jött át Debrecenből, hogy a legértékesebb anyag: az emberi élet megmentésében segítségre lehessen. Dr. Oláh Dániel röviden ismertette a baktériumok veszélyességét, szólt a betegségek átragasztásának módjáról, a baciilushordozókról, mely után megvigasztalta hallgatóságát, hogy igaz, hogy a háború rémes pusztításokat okozott, de az akkori óriási embertömegek kezelése alatt mégis olyan becses megfigyeléseket tehettek az orvosok, hogy ma már ugyszól ván nincsen olyan ragályos betegség, melyet tökéletesen ne lehetne gyógyítani, csak a beteg addig keresse fei orvosát, mig a kór nagyobb fokú elnatalmaso dást nem okozott testében. Ez az igazság vonatkozik az úgynevezett titkolt betegségekre is. Ezek után sorra vette a fiatalságot fenyegető bajokat, azok első, második és harmadik fokozatát, óvta a hallgatóságát a kuruzslóktól, mert ma már az orvosnak a beteg súlyát, érzékenységi fokát, életmódját is figyelembe kell venni, ha gyors gyógyítást akar elérni. Mert nem mindig a gyógyszer töménysége a főcél, hiszen az felmarásokat és az eredeti betegségnél fellépő" elváltozásokat is meghaladó roncsolásokat okozhat. Egyénenkint változik ugyanis a gyógymód, amelynek bizonyítására hozza fel, hogy van olyan, akinek fogtőgyulladását a hidegborogatás, másoknál pedig ugyanazt a betegséget a melegborogatás enyhiti. Általánosságban kijelenti, hogy a ragályos betegségekkel szem ben a tisztasággal, az alkohol élvezetének megszorításával lehet a testet ellenállóvá tenni, amit csak fokozna a tornázás. A ponyvaregények szigorúan elkobzandók, mert az csak .rosszra csábítja a fiatalságot. Figyelmébe ajánlja hallgatóságárak azt is, hogy egészséges állapotban egyetlen testrészünk létezéséről sem veszünk tudomást, amelynek viszketése, lüktető fájdalma vagy szokatlan ér zése figyelmezteti a beteget a kór fellépésére és követeli ezzel az orvos igénybe vételét. A betegsegélyző pénztár tagjai azt annál inkább megtehetik, mert a pénztár orvosai sok évi tapasztalattal biró szakemberek az összes ragályos bajokban, azok között természetesen azokban is, amelyekkel nem szoktak az emberek dicsekedni. Az előadás a nép nyelvén volt tartva és igy láthatólag mély hatást tett az iparossegédekre és más egyszerűbb emberekre is. Meghívó. áz első leventenapon 1500 nyiregyházi levente sorakozott fel. k leventékhez Szohor Pál főjegyző intézett lelkesítő beszédet. — Kiosztották az őszi versenyen nyert dijakat. Kilenc főoktató és negyven segédoktató neveli a nyiregyházi leventéket. (A Nyirvidék tudósítójától) Kemény hidegben kezdődött meg a leventék oktatása. Vasárnap reggel felhangzott a városban a Baross cserkészek lelkesítő indulója és 1500 levente csapatokba sorakozva megindult a polgári iskola udvaráról a Kossuth reálgimnázium felé. Itt, a gimnázium udvarán volt a leventék uj gyakorlati évének ünnepélyes megnyitója. A zenekar a Himnuszt játsza. Szohor Pál főjegyző intézett lelkesítő beszédet a levente ifjúsághoz. Feltárta előttük a test és lélek erősítésének jelentőségét, feltárta a szebb jövendőt, amelylyet a testben, lélekben, kiválóbb, jobb magyar ifjúság fog kivívni. Murányi L. Nándor városi testnevelői előadó szóit ezután a leventékhez és megismertette a rendtartási és fegyelmi szabályokat. A megnyitó ünnepen osztották ki az őszi verseny jutalomtárgyait és érmeit is, amelyek olyan büszkeséggel töltik el a nyíregyházi leventéket. A nyiregyházi csapatok három első, három második és két harmadik rendű bajnoki helyhez jutottak. A Tátra 202/926. vgrhsz Árverési hirdetmény. A nagykállói kir. járásbíróságnak 1926. Pk, 931. sz. végzése alapján közhírré teszem, hogy a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet javára 308 pengő (3.800.000 kor.) tőke, ennek 1926. január hó 27 tői járó 18% kamata és eddig összesen 112 pengő 94 fillér (1.411.650 K) költségek erejéig 1926. február hó 25-énfbiróilag le- és felüifoglalt és 800 pengőre (10.000.000 kor.) becsült \ lovak, széna, sertések, tehén és sze kér Apagyon, adós lakásán 1927. évi március 5 én délután 3 órakor megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek, azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Megjegyeztetik, hogy az árverés mindazon foglaltatok részére, kik már jogerős zálogjogot nyertek, elrendeltetik. Nagykálló, 1927. február 12-én. « csapat ezüst koszorút kapott. Murányi L. Nándor a koszorút magasra tartva, annak a dicsőséges jövőnek képét ragyogtatta meg, amikor a magyar ifiak küzdésének Jutalma a Kárpátok koszorúja lesz és a róla hullámzó szalagot a kék Adria vize mossa. A Tátra, a Baross, királyteleki c-apat nagy ezüstérmet nyert. A Baross csapat bronzszobrot, a királyteleki csapat gramofont és vándor zászlói kapott jutalmul. A Tátra 25 kis ezüstöt, 50 nagy bronzot, 25 kis bronzot is kapott. Az Adria csapat kis ezüstöt, a Jakus és a Sípos bokori csapat is kis ezüstöt kapott, ezenkívül ezek a csapatok egy-egy céllövő légfegyvert is nyertek. Újtelek, Első Manda csapata nagy bronzérmet kapott. A nyiregyházi leventék oktatását most fcilenc főoktató és negyven *egédokíaió végzi. Pőoktatók : Orbán András, Ferenczi István, Horváth János, Prékopi István, Bakó László, Vitéz Derencsényi Miklós, Mácza István, Gábry Berí talan és Dr. Dengyei Lajos, aki | most áiit a leventeképzes szol' gálatába. 1012 LÉVY ELEMÉR bir. végrehajtó. viiaai iífmmi és vülamoscsengő szerelést és javítást; legjobb minőségű anyagból j legolcsóbb árban eszközöl j Peífölic: villanyszerelési vállalata Műhely Zrinyi Ilona-u 3. Lakás Csillag-utca 39. sz. A Nyírbátori Takarékpénztár Részvénytársaság (a Magyar Nemzeti Bank mellékhslye) az 1927. évi március hó 6-án délelőtt Vglt órakor Nyírbátorban, az intézet helyiségében tartandó ötvenötödik évi rendes közgyűlésére a t, részvényeseket tisztelettel meghívja. TÁRGYSOROZAT: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése és az 1926 évi zárszámadások előterjesztése 2. A nyereség felosztása és az igazgatóság és felügyelőbizottság részérc a felmentvény megadása iránti határozat hozatal. 3. Tizenkét igazgatósági tag választása 3 évre. 4. Öt felügyelőbizottsági tag választása 3 évre. 5. Hat választ nányi tag választása i évre. 6. Az alapszabályok 3. § ának kibővítése. 7. Esetleges indítványok tárgyalása. Nyírbátor, 1927. február 12. AZ IGAZGATÓSÁG. JEGYZET. Tekintettel arra, hogy a részvények bemutatóra szólnak, figyelmébe ajánljuk t. részvényeseinknek, hogy az alapszabályok 17, § a értelmében szavazati jogukat csak azok gyakorolhatják, akit résívényeiket a közgyűlés előtt 3 nappal a társaság pénztáránál, vagy Budapesten a ,,Hermes" Magyar Ált. Váltóüzlet R.-T. nál, vagy Nyíregyházán a Magyar Általános Hitelbank fiókjánál letétbe helyezték. Az igazgatósági és felügyelőbiiottsági jelentések és a mérleg a közgyűlés előtt 3 nappal az intézet helyiségében megtekinthetők. I0i9 X: 5476-1927. Hirdetmény. A városi tanács felhívja mindazon telektulajdonosokat, — kiknek telkén, vagy háza előtt saját tulajdonukban élő fák vannak, hogy azokat a távíró, távbeszélő és villamosvezetékektől legalább egy méternyire e felhívás megjelenésétől számított 10 napon belül galyaztassák le. Azon telektulajdonosokat pedig, kik utcán sorfáik nyesését még ezideig be nem fejezték, felhívja, hogy a város rendje és tisztasága szempontjából e munkálatokat a kitűzött határidőn belül szintén végeztessék el. Nyíregyháza, 1927. február 17-én. 1027-3 VÁROSI TANÁCS. K. 5929 -927. Hirdetmény. Értesítjük az érdekelt telektulajdonosokat, hogy a város a Kossuth Lajos , Btrcsénvi Miklós , Uj és Búza utcát, valamint a Búza-teret f. év tavaszán íásitani fogja. Feihivjuk tehát mndazon telektulajdonosokat, kiknek a megnevezett utcákon saját ültetésü fájuk van, hogy f évi február hó 28-ig vágják ki és a kiirtott fákat az útról még aznap szállítsák el Amennyiben a város a fásításkor még talál visszahagyott fákat, azokat sajátjaként termeli ki, melyek után kártérítésre ssnkisem tarthat igényt. Nyíregyháza, 1927 február 19 én. 989 2 VÁROSI TANÁCS.