Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-23 / 43. szám
t*|7, február 23. JSíVrKYiűéac. 7 Homokszemek. Zord téli idő fogadott, midőn már azt gondoltam, hogy elérkezett az idő arra, hogy apró sétákat "tegyek a városban s összegyüitsem azokat az elejtett indulatszokat, melyek néha önkéntelenül is elhagyják egjcs ember ajakát akkor, amikor abban a tudatban van, hogy nem hallják azokat az avatatlan fülek. Ez első utam előtt azt gondoltam, hogy aranyi sok szépet, annyi sok jót'fogok'hallani az emberek ajakáról, hogy csordultig telik a szivem az örömtől. Reményeim lápot nyertek a város különböző pontjain elhelyezett épitési anyagok látásából. Ott, ahol az épitő, alkotó munka ily méretekben kezd kibontakozni jóval a tavasz beállta előtt, nem lehet panasz, nem lehet jajszó. És mégis... Mintha az éles, hasitó szél nem volna elég csapás a nélkülözéstől s a fűtetlen szoba hidegétől amúgy is meggémberedett testű embereknek, hanem még a nagy kaszás is kisértgeti, rémisztgeti didergő vándorait e siralmas sártekének. Alattomos orvtámadásának: egy kazánrobbanásnak áldozatát láttam a kórágyon összeroncsolt testtel viaskodni az életért. Fájdalom vonaglik át az emberi testen, amikor egy ilyen áldozat kinos vergődését kell látni. Az emberi élet pusztulásának láttán keserű gondolatok tolulnak az ember agyába s bármennyire igyekszik is azokat elfojtani, fel-fel törnek a keserű fájó indulatok egy panaszos kérdésben: Miért, óh miért kell a dermesztő, hideg szél nyomán járni az elmúlás fagyos fuvallatának is? A tavaszi napsugár csalódásba ejtette leventéiket. Azt gondolták, hogy a tavaszi játszi -szellőhöz és csókos napsugarhoz hasonló februári napsütés maradandó lesz. A természet s az újraéledni akaró és majdnem újraéledő, életet adó természeti erők még birkóznak az enyészet-elemekkel. Hol egyik, hol másik kerül felül. A felszín játékos harcosai igy aztán csalódásba ejtik a teremtés koronáját is. Bent, az anyaföld méhében azonban akadályt nem ismerve törnek felfelé lassú, de viszszaverhetetlen erővel a termést, az alkotást jelentő meleg földpárázatok. És amint utjokban lépésről-lépésre törnek fel az élet, a levegő, a világosság felé, ugyanugy semmisül meg az enyészet milliónyi apró démona .diadalmas előretörésük nyomán... A dermesztő északi szél, a metsző hideg, a jégrózsákat fakasztó fagyos lehellet b-"kényszerítheti ugyan idtig-óráig az üde magyar emberpalántákat az enyhet adó tornaterem szük falai közé, de eljön, mert el kell jönnie a kacagó, vidám, derűs magyar napsugaras tavasznak, amikor a börtönhöz hasonló szük falakat odahagyják az élni akaró tetterős ifjú magyar leventék, hogy teli tüdővel szívhassák magukba á Kárpátok fenyvestől illatos, balzsamos levegőjét s délceg termetüket az Adria végtelen kék tükrében láthassák visszaverve, avagy a Hargita, a Királyhágó kincses bércein legeltethetik szabadságvágytól csillogóan mámoros szemeiket. Szépségápoló intézet (magyarul kozmetika) alapításáról hallottam a napokban beszélgetni. Ez az intézmény, mely a »nagyváros« jellegének kísérője, talán működik is már. Én nem tudom, mert engem nem érdekel. Arcra, külsőre már nem akarok tetszeni és viszont még nem tartok ott hogy tetszeni akarjak . Ezek előrebocsátása után szabad Jegyen megkérdeznem mint teljesen érdek elen félnek, hogy mi szükség van speciel Nyíregyházán ily intézményre akkor, amikor az itt járó idegenek egyhangúlag állapítják meg, hogy annyi szép nőt egy vidéki városban sem lehet látni, mint Nyíregyházán. Ezen megállapításnak legfényesebb bizonyítéka az, hogy mindazok az agglegánysorban lé vő férfiak, akik itt letelepednek, hamarosan bucsut mondanak a rideg legénylakásnak s meleg családi fészket alapítanak. A benszülöttek között akad néhány agglegény, de azok azzal okolják agglegénységüket, hogy nem tudnak választani a sok szép ismerős között s_ mivel egyiket sem akarják megsérteni, igy maradtak agglegények. Mi férfiak, a legelfogultabb anyós ítélete alapján sem lehetünk oly csúnyák, hogy szükségünk volna egy szépítő intézetre, mert hiszen számtalan példával lehet igazolni, hogy a legcsunyábbnak titulált férfi is kapott egy takaros menyecskét. Ha tehát mindezek dacára is akad egy bátor vállalkozó, aki egy szépségápoló intézetet alapit, akkor ennek valami különös, kifürkészliete len magyaráza'ának ke 1 lennie.. A közeljövő mindenesetre meghozza e sokak előtt fogaskérdésnek látszó talányra a megfejtést, még pedig olyanformán, hogy vagy hölgyeink lesznek még szebbek, mint eddig voltak, vagy pedig egy oly rejtett rétege kerül felszínre népességünknek, kik eddig nem mertek mutatkozni azért, mert nem tudták volna felvenni a versenyt nagyszámú eddigi szépeinkkel. Sétáló. — Kárpótlást kapnak a törvényhatóságok és községek a trianoni károkért. A »Városok Lapja« irja: A külügyminisztérium február 7-én a következő nagyfontossága közleményt adta ki : Magyarország és Románia 1924-ben egyezményt kötöttek a trianoni határ által kettéosztott vármegyék, városok és községek vagyoni ügyeinek rendezésére. Az eg>ezmény értelmében a kettéosztott önkormányzati testületek vagyonát az 1914. év állami adó alapját megállapított kulcs szerint kell felosztani A vagyon átlagának megállapítását és a becslés munkáját az egyezmény helyi bizottságra bizta, amelyek a két állam által megbízott kormánybiztosok irányítása mellett működtek. Ezek a bizottságok már hosszabb idő előtt befejezték munkájukat. Azonban több elvi kérdé ben, va'amint az ingatlanok értéke'é' ének kérdésében nem tudtak megegyezni Az ilyen vitás kérdések eldön é' sére az egyezmény szerint a tét szerződő állam egy-egy választott birót küld ki, a svájci kormány belügyi osztályának főnöke pedig döntőbírót jelöl ki arra az esetre, ha a választott birák sem tudnának megegyezni. Választott bi íróul a magyar kormány BlafiaSán dor dr. belügyi helyettes állam titkárt, Románia kormánya pedig Bucsan Konstantin dr. kisebbségi minisztert küldte ki. A svájci szövetségtanács belügyi osztályának főnöke döntőbíróul Götzinger Frigyes dr. egyetemi tanárt, a bázeli felebbviteli bíróság elnökét jelölte ki. A választott biróság [anuar hadában ült össze Párisban. A tárgyalásokban az előbb megneve zett választott birákon kivül magyar részről Csatáry Béla dr. mi niszteri tanácsos, kormánybiztos és Ernyey Imre dr. miniszteri ti.kár, kormánybiztos-helyettes, Románia részéről pedig Popescu Virgil sze nátor és Hodor Viktor közigazgatási vezérfelügyílő, kormánybiztos vettek részt A tárgyalások örven detes eredménnyel végződtek. A választott bíráknak ugyanis ugy az elvi kérdésekben, mint az ingatlanok becslésére ,nézve sikerült teljes megegyezésre jutniok. Olyan megoldást találtak, amely a jogos igényeket minden irányban kielé,giti és a trianoni határ által ketté szelt vármegyéknek, városoknak és községeknek magyar uralom alatt maradt részeit megfelelő anyagi kárpótláshoz juttatta. A választott birak megegyezése köve lteztében a semleges döntőbíró közreműködése feleslegessé vált . PÉNZ kölcsönt azonnal folyósittatok főidre, házra 8°| 0 kamat mellett hosszú — 15, 24, 30 éres — törlesztéssel Wigilir, Dessewffy-tér 4. 2342/1926. TSZ. irvsrósi hirdetmény kivonata. A debrcceni kir. járásbíróságnak 27426/2—1926. sz. alatt kelt kielégítési biztosítási végrehajtást rendelő végzése folytán Déli Jég és Viszontbiztosító Társaság debreceni cég javára 2.141.340 korona tőke s járulékai erejéig 1926. évi november hó 10. napján végrehajtás utján le- és felül• foglalt és 18.170.000 koronára becsült ingóságok, u. m.: tengeri, vályog, tégla, tizedes mérleg, 2 ló, szekér, stb. a nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 1 »212—926. sz. alatt kelt árverést rendelő végzés* következtében Deme cser községben 1927. évi március hó 3. napján d. u 2 x/ 2 órakor nyilvános birói árverésen el fogr ak adatni. Nyíregyháza, 1927. február 10-én. LABAY ANTAL, 983 kir. jbirósági végrehajtó. Városi Mozgókép Színház Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor három hét Párisban Násjút egyesben, 6 felvonásos vígjáték. — Főszerepben: Matt Moore és Dorothy Devore. Pacific express Egy izgalmas éjszaka a robogó expressen 7 felvonásban. Főszereplők: Monta Blne és Vera Reynolds. A 9 órai előadás katonazenekisérettel! Figyelem! Van szerencsém a mélyen tisztelt •evőimmel tisztelettel tudatni,hogy a Bartha-fálB kalapűzletemet uridivat szabósággal kibővítem és a2t március elsejétől megkezdem, aholis a legszebb kivitelben és legolcsóbb árban készítek mindennemű férfiruhikat. — A kalapüzletet továbbra is vezetem, ahol a mélyen tisztelt vevőközönség a legszebb és legolcsóbb árban sze rezheti be szükségletét. — Kérem a mélyen tisztelt vevőközönség pártfogását Mély tisztelettel: Gerda András 960-4 K. 5929 — 927. Hirdetmény. Értesítjük az érdekelt telektulajdonosokat, hogy a város a Kossuih Lajos , Bercsényi Miklós , Uj és Bú ja utcát, valamint a Búza-teret f. év tavaszán fásitani fogja. Felhívjuk tehát m'ndazon telektulajdonosokat, kiknek a megnevezett utcákon saját ültetésü fájuk van, hogy f évi február hó 28-ig vágják ki és a kiirtott fakat az útról még aznap szállítsák el Amennyiben a város a fásításkor még talál visszahagyott fákat, azokat sajátjaként termeli ki. melyek után kártérítésre senkisem tarthat igényt. Nyíregyháza, 1927 február 19 én. 989 2 VÁROSI TANÁCS 1 170/926. vgrhsz Árverési hirdetmény. A nagykállói kir. járásbíróságnak 1926. Pk 5458. sz. végzése alapján közhírré teszem, hogy Kállay La;os motor és gépgyára budapesti cég ja vára 1280 pengő (16.000.000 kor.) tőke, ennek 1926. szeptember 20 tói járó 18% kamata és eddig összesen 249 pengő 87 fillér (3.123.440 K) költségek erejéig 1926 november hó 20-án bíróilag le- és felü.foglalt 2720 pengőre (34.000.000 kor.) becsült benzinmotoros cséplőgarnitura, szecskavágó és ló Bökönyben, adósok lakásán 1927. évi február hó 28 án délután 2 órakor megtartandó nyilvá nos árverésen a legtöbbet ígérőnek, azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Megjegyeztetik, hogy az árverés mindazon foglaltatok részére, kik már jogerős zálogjogot nyertek, elrendeltetik. Nagykálló, 1927. február 12-én. LÉVY ELEMÉR 984 bir. végrehajtó. Felszerelt eKefejeK tartalék késsel 6 szám 11 pengő ' 7 szám 12 pengő míg a készlet tart Irsay és Társa gépgyárában Nyíregyháza. 914 6
