Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

Jíyirejykáza, 19Í7. február 20 * Vasárnap XLYX1I, évfolyam, 41. mám. JSfYÍRYIDÉK Előfizetési árak helyben és vidéken: I Alapította JÓBA ELEK Kgy kér* 2 50 pengő. Negyedévre 7-60 pengd. Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Kfettsztriselóknek És tanítóknak 2Q#/« engedmény. I Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokat aaaa adunk vissza* Egyenes úton - előre! Az elementáris igazságok olyan hatással vannak a lelkekre, mint a jótékony májusi eső a termőföldre. Valahányszor a miniszterelnök meglátogatja a magyar vidék egyik-másik empóriumát, ugy várja mindenki a miniszterelnök nyilatkozatát, mint a szomjas föld a termékenyítő esőt. A poliíikai életben ugy mondják ilyen esetben, hogy a beszéd eseményszámba megy. Esemény, amelyről beszélni szokás, esemény, melynek nyomában mozog, zajog, zug a politikai aréna. Esemény, amelynek felkorbácsolt fodraiban kéjjel fürödhetnek azok, akiknek ez esemény örömet s azok is, akik mindig csak az allkalomra lesnek, hogy ellenvéleményüket elmondhassák. A politikában is vannak emberek, • akik nyerspolgárias csendre vágyakoznak, míg másoknak ugy kedves az élet, ha zajlik. Szent királyaink korára visszatekintő Veszprém városában a miniszterelnök beszédet mondott s a miniszterelnök beszéde újból hetekig, hónapokig bőséges anyagot nyújt azoknak, akik a kormányeínök beszédét szeretik magyarázni és félremagyarázni. Az érdekházasság és királykérc'é's még sokáig kedvenc témája lesz a legitimistáknak és a radikálisoknak. Az egyiknek dédelgetett háziügye a királykérdés, a másiknak veres posztó. Egyik csoportot egyik okból ingerli fel a miniszterelnök beszéde, mig a másikat a beszéd másik része foglalkoztatja. Ennek is, annak is van tanácsolni valója s ha a miniszterelnök mindenik tanácsára hallgatna, ugy járna, mint az a mesebeli vándor, aki fiávai és egyetlen szamarával elindult szerencsét próbálni s amikor útközben találkoztak szembejövő utasokkal, azok kérdést intéztek a vánn dorokhoz, hogy hát a szamár mellett miért mennek mindketten gyalog? Erre meggondolta magát az apa s felült a szamárra, de már az első szembejövő utas szavára leszállt arról, hogy fiának adjon helyet. Nemsokára a fiúnak is le kellett szállania, mert a szembejövők korholták, hogy minő lelketlen fiu lehet, hogy öregapját gyalogolni engedi. Mikor pedig mindketten felülitek a türelmes szamár hátára, akkor azért kellett Ieszállaniok arról, mert a szembejövők állatkínzóknak bélyegezték őket. Az ellenzék szeretné látni azt a kormányelnököt, amelyik neki tetszetős programot tud adni. Viszont, ha akadna egy olyan kormányéi nök, valahol széles e világon, aki azt tűzné ki céljául, hogy a kormánypártnak is, az ellenzéknek is kedves legyen, akkor ez azt jelentené, hogy a föld visszafelé forog saját tengelye körül. Még normális körülmények között is terhes és nehéz volt a kormányzás mestersége, mert az ellenzéken kivül számolni kellett a különböző tényezők el len áramlatával; de ma, amikor nem tehetünk lépést előre, hogy-a külföld ezer kifogásával és kívánságával szembe ne találkozzunk, ma a kormányzás nem is mesterség és mesterkedés, hanem egyenesen művészet. Nem vitatja senki az ellenzéki kritika szükséges voltát, de az elvitathatatlan igazságot, amely igazság a nemzet és az ország érdeke, azt nem lehet egyenes útjáról letériteni. Valahányszor ilyen kormányelnöki megnyilatkozás hangzik el, a józan magyar nép Debrecenben épp ugy, mint Kecskeméten vagy Veszprémben csak azt kiáltja a kormányelnök felé: az egyenes utón — előre! „A huszadik század kórképe" Irta: Andrássy Kálmán. I. E cim alatt tartott Angyal Pál dr. nagyfontosságú előadást, egy egyetemi tanárhoz illő tudással, a hatások és eredmények tiszta meglátásával s e meglátásból kialakult figyelmeztetéssel. Az előadást Rádió vitte szét s én is azon hallgattam f. hó 15-én este s hallgatásom folytán lelkemben támadt gondolatokról óhajtanék számot adni, főleg két irányban. Egyik maga a Rádió, mint az emberi művelődés hatalmas eszköze, mely arra van hivatva, hogy a tudás fénysugarait szórja szét naponként, emberi lelkekbe s az életértékek uj meg uj gondolatait segítse kikelésre egy jobb jövő aratásához. A Rádió egy legújabb isteni csoda, a többi ezer meg ezer csodák közt, melyek már napvilágra jöttek s melyek még nap fényre várnak. Most erről gondolkodom s szeretném, ha azok is gondolkodnának, kik e sorokat olvassák. A Rádió először is szerénységre figyelmezteti a legnagyobb tudósokat is; főként azokat, kik hajlandók voltak és vannak Jupitert is letaszítani trónusáról s maguk kuporodni arra, főként villámai kedvéért. Szerénységre azokat, kik örök igazságokat hirde.ttek és állítottak, azokra esküdtek s különféle eszközökkel kényszeritettek másokat is, hogy az ő igazságuk szerint rendeljék és rendezzék életőket; különben ott az érdemjegy, a spanyolcsizma, a homlokszoritó, a tüzesvas és számos ijafia az ilyen igazságra vezérlő kegyes és kegyetlen eszközöknek. Még nem régen is, csak az én kisdiák koromban, a leckerandszer folyamán, minő örökigazságokkal kellett megszereznünk életutlevelünket, főleg természettudományi téren, történelmi — társadalmi — politikai és vallási téren is, különben az életkenyerétől esünk el s mellé szégyen, gyalázat vesz körül. Csak egyet említek az ezer közül: a minden percben orrunkon át áramló levegő hullámzó tulajdonságát, a hangterjedés sebességét: — örökigazságként állapítva meg, hogy másodpercenként minő távolságra ha) ladhat. Bezzeg, ha én akkor azt állítottam volna, hogy pillanatonként ezer mértföldre is hallik, hogy buktattak volna el, a tudomány szentsége érdekében. És igy tovább. Bizony, a Rádi ószerénységre figyelmezteti a nagyotmondó tudósokat. Igaz, hogy a valódi tudósok mindig azt vallották a nagy Newton-mai, hogy »csak csigahéjakat keresgélnek a tudás végtelen tengerének partján« s ez a szerénység biztatójuk volt, hogy a nagyélet érlüktetését figyeljék folyvást, ott az igazság. Az emberi művelődés terén, hogy minő változásokat fog előidézni a Rádió, én legalább nem vagyok képes hirtelen belátni. De hogy fog és nagyot fog változtatni a tudás megszerzésének eszközein, ezt erősen gondolom. Elsősorban is hatalmas eszközül ajánlkozik az egyéni hajlamok kiművelésére, a 'tömegleckézés sivár pusztaságait a különböző hajlamok teremtő munkára képesítése folytán, az élet gazdagságának vetésével telíti meg. — Anyagi értékekkel kint, lelki értékekkel bent. Hiszen csak egy tekintet a lapok Rádió-jelentésére s minő gazdag sorozata a test- és lélekképzés, aztán a különböző művészi élvezetek eszközeinek, alkalmainak. Nálunk is már, hát még a külföldön. Napi fogyasztásra, a masabb és szélesebb tudás anyaga és területei, idegen nyelvek tanulása otthon, kényelmesen végigheverve; templomi áhi'a'ot végighallgatva, végigélvezve, hideg hely és figyelmet zavaró kellemetlenségek mellőzésével, a kedélynyugalom átértő és átérző hatásai közt; kisebb igényű zenei előadásoktól a legmagasabb opera-csodákig: — amikor időm van rá, amidőn hangulatom van egyikhez vagy másikhoz, mindig kezemügyében van s csak egy kis gombot kell megnyomnom s felzendül a dal, lelkembe árad a tudnivaló, amire vágyom, amit óhajtok s mindé tudás, mindez élvezet, havonként pár pengőbe kerül. Rádió utján legbiztosabban szűkülnek azon érdekkörök, melyekkel elzárják a testi-lelki érintkezés lehetőségét osztályok, népek, országok s szinte észrevétlenül omlanak ]e a kínai falak, nem kell hozzájok hősies ágyú se. És anélkül, hogy az egyéni jellemen és jellegen egyformásitanának. Sőt az élet örök — ez már igazán örök — berendezése alapján, az egyéni jelleg vonzó és emelő hatását eszközli. Aki nagyobb utazásokat tett életében, az tudja jobban értékelni az egyéni sok féleség élvezetét és lelki gyönyörét az anyagi, szellemi és erkölcsi alkotások ezerféle változásaiban. A Rádió hangszóróval összekapcsolva, főként falvakban, igazán nagyszerű eszköze lehet s hiszem, hogy lesz is — a falusi nép műveltségre emelésének. Kipótlására ama fogyatékos, igazán fogyatékos elemi iskolai müvelésnek, mely átlagban, még ma is, alig több a jóhiszemű idővesztegetésnél — ha a ráfordított anyagi milliókat nem is emiitjük. Főként ha a Mozi-filmek is párosítva Rádióval, a sokszor bűzös üzlet fertőjéből kiszabadítva, az embernevelés tiszta magasára lesznek ki és felemelve. Most még a jövő lehetőségeknek csak körvonalait láthatjuk, — illetve következtethetjük. De e következtetésnek biztos alapja van. S hova vezet ez a jövő? Egy nagy amerikai megállapításait idézem itt: »Az ember, mintegy központ a teriftészetre nézve; összekötő fonalakat bocsátra mindenen, folyón és szilárdon, anyagon és elemeken át. Megjött- a kora gőznek, fának, vasnak, szénnek, mágnesnek, gabonának, gyapotnak. De mily kevés anyag van még hasznosítva mesterségeink által! Egész tömege a teremtményeknek és sajátságoknak még elrejtve s várakozóban van. Mintha mindannyian a tündérregék hercegnőjéhez hasonlóan, a nekik rendelt szabaditóra várna .Az ember a föld porából alkotva, nem feledheti eredetét, de a por, a mi még most lelketlen, egykor beszélni és gondolkodni fog. A most még nagyrészben néma természet egykor minden titkát el fogja mondani. Igy a tűznél ülünk s a Világhír ü .SflLflnflNbER"«„COfWERS" cipő a Hungária Cipőáruházban, különlegességek, legújabb tavaszi divatformákban, nagy választékban Benedekffynél. Harisnyák minden színárnyalatban és minőségben. Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. szám. Telefon szám; 195. Kirakataink mindent megmutatnak. Egyes szám ára 16 fillér.