Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-19 / 40. szám

1927. február t9. J^tVíRYlDÉKL & KISMAPTAR .Február 19. Szombat. Róm. kath Konrád. Gör. kath. Arkip. Prot. Zsuzsanna. Izr. Adar H Városi Mozgóképszínház: Az el szabadult expressz, arneriká kalandortörténet 7 felv. és Feküdj le, Kicsikém! Vigjáték 7 felv. (5, 7 és 9 órakor). Diadal Mozgó: Rádióhiénák, mindkét rész egyszerre (5, 7 és 9 órakor.) Apolló Moigó: Az ismeretlen katona, filmregény 9 felv. (5, 7 és 9 órakor.) ViroH gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csík nők részére van nyitva. Vármegyei Jósa-M .zeum: nyitva 9—13 óráig. A Nytve jégpályája: zárva.. Egész héten át a Lányi-Oonda és Farkas-gyOgyszertárak tar tanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Nyíregyházán minden szombaton állat- és kirakodóvásár. Február 19-én, szombaton. Állat­és kirakodóvásár: Földeák. Marha- és kirakodóvásár: Szentgyörgyvölgy. Február 2O-án, vasárnap. Allat­és kirakodóvásár: Jászárok­szállás, Kóka (autóbuszjáral). Szolnok, Szőreg, Tiszanána (autóbuszjárat Füzesabonytól) Ujkécske, Uipesi. Kirakodóvásár: Földeák. Február 21-én, hétfőn. Állat és kirakodóvásár: Enying (ser­tésvásár bizonytalan), Karcag (juhvásár betittatott). Kiskö­rös, Komárom, Magyarszent­inán, Mernye (sertésvásár bizonytalan), Mohács, Pihs­vörösvár, Tompa, Tiirkevár (sertésvásár bizonytalan). Állalvásár: Vál. Hasitottkörmü állatvásár: Békés­csaba. Kirakóvásár: Tatabánya (csak megyebeliek). ÚJRA VON A FÉNY Nem űztem szines álomképeket, Csalóka álom, tünő délibáb Nem csalhatott, nem vitte lelkemet, Nem kértem: Oh ne szálli tovább. Fény .nem csalt, mint messze lidérc, Hamis arany, hivságosok éke: A csend, az áldott szent magám­Volt lelkem boldog menedéke. És jaj, most távolról csillan felém, És jön... mást nem is láthat már szemem­Álomkép ejtett titkon rabul, Nem nézhetek feléd, oh Istenem... Csizmadia József. — Halálozás, özv. Bleuer Sá­muelné szül. Wolf Jenny 70 éves korában hosszas szenvedés után Ibrányban elhunyt. Temetése va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a buji sírkertben. — Hajdú Sándor temetése. Hai­du Sándor műszaki tanácsos, az ál­lamépitészeti hivatal h. főnökének temetése tegnap délután folyt le óriási részvet mellett. A felravata­lozott koporsón elhelyezett számta­lan koszorú mellett ott láttuk a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium koszorúját; fáradhat atlan munká­sának felirattal Szabolcsvármegye, i .az államépitészeti hivatal, a nyír-1 egyházi mérnökök, a 11-es bajtár­sak, a. magyar trahiimüvek, kisvár­dai és számos vidéki község föld­munkásainak, valamint az elhunyt sok-sok tisztelőinek koszorúit, A ko porsó mellett diszbe öltözött haj­dúk álltak diszőrséget. A temetés megkezdésére valósagos népván­dorlás indult a gyásznáz felé. A sok száz gyászoló között ott láttuk a m. kir. kereskedelemügyi mi űszte.ium kiküldöttét, Keviczkv Sándor mi­niszteri tanácsost. Virányi Sándor vra. főjegyző'vezetésével a megyei tisztviselőket, a mérnökök küldött­ségét, Imre János ig. főmérnököt, az államépitészeti hivatal mérnöki karát Hoffmann Sándor főtanácsos, a városi mérnököket Nagy Elek m. tanácsos vezetésével, a helyőrség 'tisztjeinek küldöttségét Mikecz Mik­lóst, a trachit-müvek igazgatóját, Tibay István állomásfőnököt, Reök István íny. ezredest, valamint szá­mos társadalmi egyesületnek kül" döttségét és személyes ti-ztelőinek óriási táborát. — A gyászszertar­tást Weiser főkántor gyászdala nyi­totta meg, majd dr. Bernstein Béla főrabbi magasszárnyalásu beszéd­ben méltatta Hajdú Sándor embe­ri erényekbem gazdag egyéniségét. Utána Imre farnos ig. főmérnök kartársai nevében búcsúztatta az elhunytat — nemcsak a családo­dat, de minket is pótolhatatlan veszteség ért — fejezte be búcsú­szavait. Alig hogy a gyászmenet elindult, lassan permetezni kezdett az eső. A temetőben dr. Nagymáthe András ügyvéd meghatottságtól el­csukló hangon vett utolsó Istenhozzá dot volt bai ársai, fogolytársai és ba­rátai nevében. — Á gyászoló csa­ládhoz számtalan részvét-távirat ér­kezik. A távollevő dr. Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán va­lamint dr. Benes Kálmán polgár­mester levélben fejezték ki részvé­tüket . — A Bessenyei Kör ma esti hangversenye 8 órakor kezdődik. A pénztár 7 órától nyitva van. — Az egyes hangversenyszámok alatt a teiem ajtóit zárva tartja a rende­zőség, ezert ajánlatos a pontos megjelenés . — Dohánytermelési szakelőadás. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kama­ra, a Szabolcsvármegyei Gazdasá­gi Egyesület és a Nyiregyházi Gaz­daszövetség február 27-én vasár­nap délelőtt 10 órakor a Gazdaszö­vetség nagytermében dohányterme­lésünk fejlesztése érdekében nagy­fontosságú gazdasági szakelőadást rendeznék, a dohánypalánta neve­lése és helyes ültetéséről stb. mely­re a szabolcsvármegyei dohány­termelő közönséget es minden ér­deklődőt ezennel meghívnak. Kívá­natos, hogy dohánytermelő gazda­közönségünk minél nagyobb számban látogassa és fordítsa ja­vára ezen gyakorlatias szakelőadá­sokat, melyeket fenti napon Juhász Árpád m. kir. gazdasagi főtaná­csos, a pallagi m. kir. dohánykisér­leti állomás vezetője és Puskás Zsig mond m. kir. dohánybeváltási fő­felügyelő fognak megtartani. — Presbiteri gyűlés Dombrádon. A dombrádi ref. egyház f. hó 10-én gyűlést tartott, melyen napirendre került az évi zárszámadás és a se­gédlelkészi javadalom. A gyűlés egyhangú hozzájárulással Hankóczy Józsefnek, a dombrádi ref. Egyház s. lelkészének fáradhatatlan mun­kássága elismeréseül 3 kat. hold földet juttatott. — Szerkesztői üzenet. — Érdek­lődő. A büdszentmihályi vegyészeti g árról terjedelmes tudósításunk je­lt meg több mint félévvel ezelőtt. Az amerikai újságban megjelent hir is tőlünk való, azt már igazán nem tehetjük, hogy »visszaollózzuk« belőle . — Köszönetnyilvánítás. A nyir­egyházi ág. hi'.v. ev. Kossuth La­jos reálgimnázium Gyóni-ün népé­ívén még a következő felülfizetések illetve jegymegváltások történtek: Farkas Jenő 8, Tóth Bálint, Hart­Hartstein Ernő, Lányi Dezső 5, dr. Horthy István és dr. Szentpétery Endre 3 P-t. Fogadják az ifj. Se­gélyegylet nevében az intézet há­lás köszönetét. — A közvágóhíd január havi for­galma. Közvágóhidunkon az elmúlt hónapban levágtak 188 szarvas­marhát, 232 borjut, 2 juhot, 649 sertést és 9 lovat, vagyis összesen 1080 drb. állatot. A legnagyobb napi vágás volt szarvasmarhában 17, borjúban 28, sertésben pedig 82. A levágott szarvasmarhák 40 százaléka volt mételykóros, ami elég bizonyítéka annak, hogy Nyiregyháza és vidékén az idén a mételykór szokatlan mértékben van elterjedve. És ezért nagyon helye­sen cselekszi a gazda, ha mételves álla+ait gyógykezelte^. A mételykór ellen ma már biztos gyógyszerünk van; a distol, mely a májban lévő mételyférgeket megöli s igy a be­teg állatokat meggyógyítja . (*) Díjmentes oktatást ad vevői­nek hímzésben, tömésben és var­rásban újonnan berendezett per­manens tanfolyaim a Singer varró­gép részvénytársaság. — Figyeljen minta-készi' ményeinkre kirakataink­ban. Váy Ádám-utca 2. Megérkezett a világhírű igazmondó gondolatolvasó nő Csak rövid ideig marad! — Egész nap fogad! Lakása: Zöldség-tér 11 szám. Kislányok — nagylányos knrtaszoknyája. — Pesti l eve'l. — Törvények," rendel t?k, tiltó in tézkedések mindig hü képét adjak valamely kor erkölcseinek. Igen jellemző, hogy mit kell elren delni és mit kell megtiltani bizo­nyos időkben. Legutóbbi vidéki körútjáról kul­tuszminiszterünk olyan tapasztala­tokkal tért vissza, nogy indíttatva érezte magát, hogy kiadja az isko" Iásleányok ruházatit szabályozó rendelkezését. Azaz megtiltsa a férden fSTÜT érő Bs az ujjatlan ru­hák viselését. Mi ez. kortunet vagy kórtünet ? Mind a kettő. A rendelet nyolcvan százalékban a tizenöt éven aluli leányokat «sujtja». • Mert hisz az iskolás­leányoknak legfeljebb husz száza­lékát teszik ki a 15—18 év kö­zöttiek, vagy tán ennyit sem. Már pedig az ilyen korú leányok nem szokták a saját izlésiik sze­rint csináltatni ruháikat. Még csak a papa sem igen szól bele abba, hogy leánykája milyen ruhát vi­sel ? Ez úgyszólván az anyák ki­zárólagos jogkörébe tartozik. A kultuszminiszter rendelete tehát el­sősorban őket érinti. Méltán kér­dezhetjük ezek után : Mi az oka hogy az anyák ugy járatják leá­nyaikat, hogy az közbotrányt okoz ? Sok okot lehetne felhozni­Emlegethetünk háborút modernsé­get, erkölcsök meglazulását, de a közvetlen ok nem ez. Az iskolás­leányok illetlen ruházkodásának csak egy közvetlen oka lehet s ez az anyák Ízléstelensége. ízléses ember mindig tudja, hogy különböző alkalmakkor ho­gyan öltözködjék. Az anyák sem viszik matrózbluzban és lerakott szoknyában táncmulatságba a leá­nyaikat. De azt már csak kevésnek az: izlése súgja meg, hogy estélyi ruhában viszont nem illik isko­lába küldeni a kislányt. Az Ízléstelenség mellett mint ínelléktényezők szerepelnek : a ta­karékosság és a példa. A háború alatt megszoktuk a köteles takaré­kosságot. Valahogy jelszóvá lett a. női ruhánál : «Kétszer a hossza». Ez annyit jelent a beavatottak előtt, hogy a szövetből csak két­szer annyi kell, amennyi a tér­den felülről számítva a vállig ér. Azaz 2—2% méter szövetből ki­kerül a ruha. Ujjra nem számíta­nak, mert az külön fél métert je­lent. Igaz, hogy ezzel szemben térdig múlhatatlanul selyemharis­nya borítja már a tizenkét eszten­dős kis leányok lábát is, aminek árából kétszer is kitelne az ujj anyaga." De hát Istenem, a haris­nyaiparnak is fejlődnie kell I Másik tényezője a kisleányok illetlen ruházkodásának a példa­Ez három helyről is hat, mint igen erős nevelési eszköz. Az anyák példája, a tanárnők példája é; a társak példája. Vannak anyák, akik felváltva hordják a ruhát serdülő leányukkal. Ha a mamán egy ki­csit feszül a térden ugró helyett combon ugró lesz a ruha, annál jobb ! A tanárnők legtöbbje nem ad rossz példát, az öltözködésben ezt az iskola vezetősége és a tra­díció is meggátolja. A másik két hatással szemben azonban példa­adásuk nem döntő. Döntő ellen­ben az iskolatársak példája. Soha még annyi szó nem esett divatról és mulatságról a leányiskolákban, mint manapság. Rossz tanulók tekintélynek ör­vendenek társaik előtt, ha selyem­harisnyában, illletlenül rövid, szűk, ujjatlan ruhában mernek a tilalom után is megjelenni az iskolában. A szigorúbb mamák ellenvetésével szemben gyakran hangzik fel az érv : «A Mancinak is ilyen van. Senkinek sincs olyan hosszú szok­nyája, mint nekem.» "Mit lehet tenni mindez ellen?. Külföldön azt látjuk, hogy a leg több országban meg van határozva hivatalosan a tanuló leányok öltöz­ködése. Ujabban több előkelő budapesti intézet is kötelezővé tette az egyenlő öltözködést az iskolá­ban. Sötétkék lerakott alj é; mat­rózbluz az egyenruha a legtöbb helyen. A lerakott aljhoz nem kel­lene túlságosan ragaszkodni, mert igen sok anyag kell hozzá. De ha már most kimondaná minden leányiskola, hogy a következő is­kolai évtől csakis sötétkék, térden alul érő, ujjas matrózruhában járhatnak á leányok iskolába, t? Ián ráeszmélnének az anyák is, hogy ezzel tulajdonképpen az ő ügyüket szolgálják, mert egysze­rűségre és ízlésre szoktatják leá­nyaikat. Az iskolásleányok ru­hája, ha a versengés elmarad, sokkal kevesebbe fog kerülni és többet költhet a mama — ön­magára. Egy hentesüzlet berendezéssel eladó Érdeklődni: Szarvas-utca 46., az udvarban. 9011 Felszerelt eKefejeK tartalék késsel 6 szám 11 pengő 7 szám 12 pengő mig a készlet tart Irsay és Társa gépgyárában Nyíregyháza. 91* 5

Next

/
Thumbnails
Contents