Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

2 JNÍYÍRYIDEK, m 1927 január 14. Próféták kongresszusa Nyiregyháza polgárságának egy évben egyszer le kell rónia a katonazenekarral szemben fennálló tartozását. Valamikor régen, azokban az időkben, amelyeket századokkal később kutatott föl a történetírás, csendben és észrevétlenül születtek meg a próféták s küldetésüket akkor vette csak észre; az emberiség, amikor készen volt már a nagy lelki mü, amely uj tartalmat és uj irányt adott az emberek életének. Ez régen volt. Ma a próféták legelőször maguk fedezik fel magukat, ami egymagában talán nem is volna baj. Hiszen a nagy vallásalapítók is bizonyára hittek hirdetett igazságukban. A baj ott kezdődik, hogy ezek a mai próféták, akik bennünket akarnak boldogítani, nem elégszenek meg a maguk csendes hitével, nem bizzák a hatást alkotásaikra, hanem, ha szavuknak sem hiszünk, a siker érdekében nem riadnak vissza azoktól az eszközöktől sem, amelyekkel a bajuszpödrő kelendőségét szokás fokozni. Sőt mi több, legutóbb a huszadik század mozgalmainak fegyveréhez fordultak és —> szervezkedni kezdtek. Szervezkednek a próféták... Semmi jobban, szomorúbban nem jellemezhetné ennek a mi korunknak igazi tartalom és lélek nélkül valóságát, mint az, hogy azok, akik külön-külön uj hitet és ui boldogságot Ígérnek az emberiségnek, együtt próbálják kicsikarni a sikert, felkelteni azt az érdeklődést, amely külön alig-alig akar feléjük fordulni. Londonban tehát összeültek Jeddu Krishnamurti, a teozófusok uí messiása, Otoman Zar Aduhst Hanish, a Mazdaznan-tanok megalapítója, Jal Dastur C. Pavry a zoroaszterianusok főpa'sztora, Waspada a tizenötéves emberfeletti ember, akiben Buddha életrekelését vélik felfedezni és még számosan mások, akiknek neve kevésbbé ismert az újságolvasó közönség előtt. Arról nincs hírünk, hogy ez a csodálatos társaság tulajdonképen miről tanácskozik. Bizonyára szóba kerülnek a mai rossz idők, az emberek közönye s a prófétai szótár kimerülése. Valószínűleg tárgyalták az adminisztrációs költségek csökkentésének problémáját s kicserélték tapasztalataikat e kérdésben. Közben pedig talán arról is vitatkoztak, hogy melyiknek van közülök igaza, ez azonban nem valószínű, mert hiszen meggyőződésről szó sem lehet. Ha mindent lehet normálizálással csökkenteni, a próféták számát semmiesetre sem. A német bölcselet látta megelöször az alapvető különbséget a kultura és civilizáció között. A kulturák születésének kora s a civilizációs meddőség közötti különbséget semmi sem mutatja jobban, mint a huszadik század prófétáinak londoni kongresszusa. (*) Tisztán kezelt, elismert jó minőségű teljes tejre előjegyzéseket elfogad az Első Nyiregyházi Tejkereskedelmi Vállalat, Kállaiutca 4- Utólagos havi fizetés mellett literenként 32 fillér. lOx j Legyünk ott a ma esti hangversenyen. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A m- kir. 12. honv. gyalogezred ma esti hangversenyének nivós műsorát teg napi számunkban közöltük- Beethoven Eleo'nora-nyitányát, Liszt IRapszódiáját, Mozart A-dur szonátájának »Alla turca« tételét (Török induló), vé-ül az egész Eroica s imfóniát játsza a zenekar Kiss János karnagy vezetése alattEgész évben hallgatjuk a térzenéket, amelyhez igazán ellenérték I

nélkül jut a publikum. Épen ezért méltányos kívánság, ha azt mondjuk, hogy Nyiregyháza polgárságának egy évben egyszer le kell rónia a katonazenekarral szemben fennálló tartozását. Legyünk ott azért mindnyájan a ma esti hang" versenyen s mutassuk meg, hogy áldozatot is tudunk hozni azokért, akik egész éven át ingyen muzsikálnak nekünkGutenbergtől Lumiéreig. Ahol a mozi 30 év előtt megszületett. A francia köztársasági elnök az emléktábla leleplezésén. Páris, 1927. január. A máról-holnapra szemlátomást szédületes arányokban gazdagságra. szert tett moziipar, most januárban 1 ünnepli létezésének 30-ik évfordu- ' lóját. A Metró Goldwin Film Artistic, vagy First National, meg a jó ég tudná hamarjába felsorakoztatni ama milliomos nagy vállalatokat, melyek ma a film készítésén gazdagodnak meg rohamosan. 30 éve most annak, hogy a nagy Boulevárdon sürgő-forgó embertömegeket egy pillanatra megállította egy furcsa tábla. Ilyen szöveggel: Cinematographe Lumiere. Hát ez mi lehet? Ki gondolt volna még akkor arra, hogy e helyről fog elindulni a legnépszerűbb modern találmány. Elindul és rövid 30 év alatt elhatol a világ legrejtettebb zugaiba. Milliók nélkülözhetetlen SZJIlemi tápláléka lészen, és a tudomány, a paedagógia legfontosabb segédeszköze. A világ egyik leggazdagabb ipara, és a népszövetség propaganda eszköze. Hogy a francia köztársaság elnöke jelsnlétében egy díszelőadás minden tényével és pompájával vonul be nem meszsze e helytől, ahol megszületett — a párisi Opera. A mozi most ünnepli születésének 30-ik évfordulóját. A Lumiére testvérek 1895. február 13-án kérték találmányuk patentjét és csak két év múlva jutottak el anyagiak híján odáig, hogy nyilvánosan a közönség elé tudtak lépni találmányukkal. A Grana Café földalatti helyiségében. A néhai j Grand Café suterénjében 100 ember fért. A belépő dij 1 frank volt Az első napon 33 frank volt a bevétel. A megnyitás napja v^után 3 héttel a napi jövedelem mát 2000—2500 frankig ment. A kávéház tulajdonosa kezdetben nem bízott a sikerben s a bevétel után 20 százalék helyett, melyet mi ajánlottunk neki, inkább napi 30 frankot kért a helyiségért, amit aztán néhány nap múlva meg is bánt, mondja Maurice ur, aki- ma csendes visszavonultságban él és aki eme első mozinak az első direktora volt összesen 8—10 filmünk volt Az egész előadás nem tartott tovább, mint 20 percig- Később annyira jól ment a mozi, hogy az utcán * állandóan veszélyes tolongás volt és rendőröknek kellett a rendet fenntartani. A nézők mind elragadtatással mentek el és csodálattal beszéltek a látott filmekről. «Egy vonat érkezése», «A kártyázó» Lumieré un, és volt egy vígjátékunk is: «A meglocsolt lo. cSoló . Egész Páris fel volt velünk izgatva- — Valósággal a mozi csodájára járt. A Grand Café már régen eltűnt a Boulevardról. Helyén — 14. BouleVard des Capucines — egy nagy bérpalota áll. Ennek a falára helyezte el a "X'ieux Paris» bizottsága a mozi születésének emléktábláját, melynek ez a szövege: Ezen a helyen 1897. január 18-án vetítették nyilvánosan a Lumiére testvérek találmányának, a mozgófényképnek első filmjeit. Nagy harcok voltak e tábla körül. A mozi apaságáról volt szó. A köztudatban Lumiére Ágost és Lajos lyoni fényképészek a mozgófénykép feltalálói, de az érdem nemcsak egyedül őket illeti. A mozi történészek — mert már ilyenek is vaninak — kimutatták, hogy Marey fiziológus munkálatai nélkül Lumiéreék nem sokra mentek volna. Közben kiderült, hogy Marey is tulajdonképen munkatársának, Deménynek a találmányát hasznosította. Most már a lumieréisták deményisták és mareysták között folyti a harc, mig Janssen és Ducos tanárokban ujabb apák nem^jelentkeztek. Janssen 1874-ben a fényképező revolvert találta fel, melylyel madarakat lehetett megcélozni és repülésük több fázisában lekapni. Ducos pedig már 1864-ben patentiroztatott egy kinofo.ografikus gépet, mely fotográfiái utón reprodukált bármely jelenetet, minden változással, amin bizonyos idő alatt átment. E sok apa közül végül mégis, mint a praktikus m galkotóknak, a Lumiére testvérek neve került fel egyedül az emléktáblára. A francia köztársaság elnöke pedig a mozisajtó fényes lakomáján az ősz Lumiére Lajost e szavakkal köszöntötte fel: «A mozgófénykép izgató problémájának megoldását ön előtt talán mások is sejtették, de egyedül ön valósította azt meg praktikusan és nyomban a legtökéletesebb módon, ugy, hogy minden későbbi tökéletesítés csak a részletekre vonatkozhatott.* Végül azzal fejezte be felköszöntőjét, hogy Lumiére találmánya az emberiség történetében a 'könyvnyomtatás feltalálásával egyenértékű és neve méitón kerül a 'Gutenberg halhatatlan neve mellé. Miközben az elnök beszélt, néhány szemes moziriporter gépjét hallottuk elcsattanni a délszaki növénycsoportokból, ahova azok már az asztal rendezése közben vagy előtt jól beásták magukat. Az elnök mosolygott, mikor megmondották neki. Ö már azt megszokta... Vágó Géza. 1 Diadal Mozgó Január hó 13-án, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Igazi férfi Cosmos First-National attrakció 7 felvonásban. — Főszereplők; Mary Astor és Ben Lyon. Hegyek ördöge Izgalmas kaland 6 felvonásban. Főszerepben: Jack Hoxíe. Előzetes jelentés: Január hó 14 én, 15 én és 16-án, pénteken, szombaton és vasárnap: Burlingtoni ripacsok Glória Swanson. i Autón szerzett menyasszony Richárd Dix. á mezőőr baltával ad nyomatékot hivatali szavának. Nyiregyháza, január 13- — A Nyirvidék tudósi ójától. Szabó Péter gulácsi mezőőr ellen súlyos testi sértés miat tettek a csendőrségen feljelentést. A mezőőr Gulács község határában a Gelérde dülön meglátta Hákas Pál 17 éves napszámost, amint a Nyárfásban száraz galyakat tördel tüzrevalónak- Az őr zálogolni akart, de a fiu ellenállt. Mikor pedig botot emelt az őrre, Szabó Péter bácsi igen megharagudott és hosszunyelü baltájával vágott a fiatalemberre- Két ütést mért rá a baltával, egyet a bal alkarjára, egyet pedig oldalára- A fiu az ütésektől alaposan megsérült és feljelentette a'mezőőrt. Szabó Péter azzal védekezik, hogy ő csak a balta fokát használta- Ellenfele azonban mást mond, de mert igen nagyon szegény, nem tudott lá,levelet vétetniIgy a törvényszéken döntik el, hogy az éle volt-e, avagy a foka okozója a sérüléseknekSIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM rossz hó- és sárcipőjét, me

r

a

l Vulkán Gummijayitó Üzem Nem kell Pestre küldeni Kossuth* utca 4 ssám a

fatt fővárosi mintára, gőz- és villanyerőre van berendezve. Pár koronáért 24 óra alatt újjáalakítják. — AutÓQU « mik, tömlők és minden e szakmába yágó munkák garanciával lesznek készítve. — A nagyérdemű közönség b partfogását kéri: Vulkán Gummijjsavitó Üz

em, Kossuth-utca 4. l^^MBMMBMMMMBnBW^MMMB

BIWaBBMMM wiiM^WiliMiiiiWWWiiwiMiiwiiMMWMI^WWBMMt IW'i'HiM 11Wl1111WliMBMMIIMi»HilWWtt>lWlWlIWWNIMWMWHIOMWMMWWMIÍ^M • "W ,< IKII—MHMIIUHHU llll—aBBWBü lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllll!!ll!ll!!lll!!!l!!U!lllll!i liniHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlH