Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-13 / 9. szám

JNÍYIRYIDEK. A mártír szerepében. Az örökös jogú főrendek felső­házi tagválasztásán, mely a törvény előírta alkotmányos formaságok kö zött titkos szavazással folyt le a közigazgatási bíróság elnökéinek ve­zetése mellett, Andrássy Gyula gróf nem kapott elégséges számú szavazatot s igy nem választották meg az országgyűlés második ka­marájának tagjává sem- Ez a tény messze túlnő jelentőségében a napi politika szenzációin és benne a tár­sadalmilag legmagasabb, anyagilag legfüggetlenebb főnemesi osztály­nak, hogy ugymondjuk a szélesebb körű arisztokrácia gondolkozásban és érzésben szinte egyetemes csa­ládjának politikai élete öltött testét. Kibukott Andrássy, a szélsőségesen ellenzéki politikus, mert azzal az iránnyal és törekvésekkel, melye­ket ő képvisel, nem azonosította magát a történelmi főnemesség elektorainak diszes gyülekezete. Az a féltékenyen őrzött kényes politi­kai ízlés, mely jellemez e mindenkor a nemzet vitális érdekeiben osztozó magyar arisztokráciát és a magyar politikai erkölcsnek kifinomultan előkelő judiciuma ugy határozott, a maga akaratának és felfogásának kialakításában, hogy Andrássy Gyula grófnak ezidőszerint nem le­het képviselnie a konstruktív szel­lemű, az állam, az ország, a társa­dalom, egyszóval a nemzet legma­gasabb érdekeit szem előtt tartó magyar főnemességet. Tisztelet min den véleménynek, mely ebben a kérdésben elhangzott, a/ eredmény után csupán annyival tartozunk a tények ismertetésének, hogy elfo­gadjuk és megjegyezzük magunk­nak ezt az igazságos, az ország köz­megelégedésével találkozó fordu­latot- Több ez a váci elbukásnál, amelyért még petícióval próbálja Andrássy néhány rajongója meg­támadni a győzelemhez jutott el­lenfélnek háromezernyi szavazat­többségét és mandátumát, több ez annál az általános rosszalásnál, mely hosszú idő óta, de különösen a frankügy politikai elmérgesitése óta Andrássy egész közéleti szerep­lését kísérte," nem is szólva a sze­rencsétlen emlékezetű s fölidézé­séért történelmileg felelősségteljes királypuccsról, ez a bukás — veg­leges" és megfelebbezheteüen. Ez a bukás kirekeszti őt saját leginti­mebb barátainak és vérrokonságá­nak politikai- közéletéből és rácáfol arra a mesterségesen terjesztett Óriási választék saját készitményü kárpitos é 3 butoráruköan, ur éí havi részletfizetésre, háló, ebéd 6, leán szoba uriszoba é9 iroda beren­dezézek, sezlon, matrac, bőrgarnitúrák, í hajlított székek, szőnyeg és »ezlon­takan k, vas és rézr utorek, az 50 éve ismeretei , Sahanesz" cég u ód inal: Mim Lajosj 5 bútorgyáros, kárpi'os és butoráru 'ísarnokábar. ' Telefon : 319. Kállói utca 4. 1927 január 13, megtévesztésre, mintha Andrássy Gyula^ lett volna hivatva az arisz­tokraták hozzájárulásából a ma­gyar főúri közszellem és politikai irány képviseletére- Annál megdöb­bentőbb és érthetetlenebb jelenség, hogy Andrássy siet másnap nyilat­kozatban országgá hirdetni, hogy ő nem hagyja magát kiüldözni a po litikai életből. Vájjon ki óhajtja ezt? Ki üldözött itt? Avagy elképzelhe­tő-e, hogy Andrássyval szemben (ép a legfüggetlenebb főúri társadal- | mat bármivel befolyásolni lehetne | az ő üldözésére. Andrássy Gyula, kinek a politikától elvanatkozó egyéb kulturális működésével szemben senkinek kifogása nincs, sőt mellette mindenkinek csak el­ismerése szól, keresse önmagában a bukás lélektani okait, amely ju­talma önnön magatartásának, de egyben maradandó tanulság min­denki számára, aki a magyar tör­vényhozás házában nem a legfőbb nemzetérdek, hanem egyéni elfo­gultságának külön politikája szerint fogja fel a közügy szolgálatát. Nyíregyháza 1926. évi születési és halálozási statisztikája 561 lélekkel való szaporodást tüntet fel. A legtöbb haláleset még mindig a gyermekek körében tör­ténik. — A tiidőgümökór is sok áldozatot követel. (A Nyirvidék tudósítójától.) — A nyíregyházi anyakönyvi kerület vezetője január első napjaiban ál­lította össze Nyíregyháza város 1926. évi népesedési statisztikáját, mely egyes tételeiben igen elszo­morító képet tár elénk- Bár a sta­tisztika minden egyes fejezete ér­dekes adatokat nyújt, a legjobban mégis az utolsó szakasz köti le figyelmünket, mely a halálozások okait tárja fel számszerű adatok­ban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt évben 1066 halál­esetet jegyzett be az anyakönyvi hivatal s ez esetek közül 110 hősi halottra vonatkozik, ugy a tényle­ges halálozás 956 volt az elmúlt évben. Ebből pedig a' hat éven aluli elhaltak száma 405, tehát csaknem 50 százaléka az összes elhunytak­nak. Szomorú kép, mert csak az világlik ki belőle, hogy egyrészt nagy a nyomorúság, — születési gyengeségben 74 halt el, — más­részt pedig talán éppen az említett okból is, nem fordítanak nagy gondot a gyermek egészségére igen sok helyen, — bélhurutban meghalt 119. A statisztika egyébként elég vilá­gosan beszél az alábbi adataival: 1. Házassági statisztika. Az 1926. évben megkötött 407 házasságból vegyes házasság volt 187, u. m.: ág. h. ev., r. kath. 40, ág. h. év., g. kath. 22, ág. h. ev., ref. 32, ref., g .kath. 15, ref., r. kath. 46, r. kath., g. kath. 29, ref., bapt 1, ág. h. ev., izr. 1, r. kath. izr. 1, Ugyanazon felekezethez tartozó há­zasságok megosztása a következő: ág. h. ev., ág. h. ev. 105, r. kath­46, ref., ref. 19, g. kath., g.. kath. 13, izr., izr. 37. A gyermekek val­lására nézve 88 esetben történt megegyezés a következőképen: az ág. h. ev. vallás javára 24, r. kath. vallás javára 27, g. kath. vallás ja­vára 10, ref. vallás javára 27. Kül­földi állampolgár 26 kötött házas­ságot. Idegen anyakönyvvezető fel­hatalmazása alapján 6 esetben mű­ködött közre a nyíregyházi anya­könyvvezető. 2. Születési statisztika. Az el­múlt évben 1517 születési esetet jegyzett fel az anyakönyvi hivatal. Ebből 796 fiu, 721 leány volt Az újszülöttek közül 178 házassá­gon kivüli viszonyból származott. Gyermek elismerés 28 esetben tör­tént. A gyermekek vallására 91 esetben történt megegyezés. Utó­anyakönyvezés 19 esetben történt, utónevet nem kapott 12, külföldi kivonat alapján bejegyeztetett 1. Az újszülöttek számának . egyéb szempontokból való statisztikai megosztása a következő: ág. h. 'ev. 587, r. kath. 394, g. kath. 188, ref. 197, izr. 83. halvaszületett 58. idegen állampolgár 10. 3- Halálozási statisztika. 1926­ban 1066 halál eset bejegyzés tör­tént. Ebben a számban azonban bennfoglaltatik 110 hősi halált halt katonának bejegyzése, kiknek utó­anyakönyveztetését 1926-ban ren­delték eí. A halálesetek vallás sze­rinti megosztása: ág. h. ev. 364, r. kath. 320, g. Kath. 138, ref. 168, izr. 67, baptista 2. Feleke­zet nem volt megállapítható 7 esetben. — Az elhaltak számának megosztása egyéb szempontokból* férfi 597, nő 469, törvénytelen 67. 6 éven aluli 405, 50 éven aluli 376, 50 éven felüli 246, 80 éven felüli 36, 90 éven felüli 3. külföld} állampolgár 2, utóanyakönyvezte­tett 8. Á betegségek, melyek kö­zül a legtöbb eset fordul elő: tij­dőgümőkór 99, tüdőlob 90, bél­hurut 119, aggkori kimerülés 107, születési gyenges'g 74, sziv- „és agyszélhüdés 30, szervi szívbaj 32, veselob 20, agyhártyalob 36, hörg­hurut 17, rák 48, diphteria 3, in­fluenza 2, agyyérömlés 8, hasi hagymáz 7, öngyilkosság 21, vé­letlen baleset 10, kanyaró 2, vér­has 2. Családi viszálykodásból -tett­legesség, amelynek a tör­vényszéken lesz következ­ménye. Nyíregyháza, január 12- — A Nyirvidék tudósítójától­Nincs lelketcsüggesztőbb riport, mint a családok körén belül kirob­bant és tettlegességig fajuló viszá­lyokról való híradás- A lelkek el­durvulásának mindmegannyi szo­morú szimptomái ezek, amelyekről a törvényszéki statisztika adhatna teljes mértékben megvilágító ké­pet- Valamikor az egyházak kezé­ben volt a bíráskodás, a büntetés joga is és régi jegyzőkönyvek tanús kodnak róla, hogy a szülők ellen tettlegesen fellépő fiút menten a a legszigorúbb büntetéssel sújtot­ták- Ma is különös szigorral bá­nik a törvénykezés a felmenő ágon elkövetett testi sértések elkövetői­vel, de a törvény szigora ma sem rettenti el az indulatos durva fia­talokat a legnagyobb büln, a szülő ellen való fellépes bűnétől- Most Nyírbátorban egy 75 éves özvegy tett feljelentést a csendőrségen ve­je, fia és leánya ellen, akik ütlegel­ték és könnyebb sérüléseket is ej­tettek rajta- A csendőrség a nyo­mozást megejtette. A feljelentő Oláh Erzsébet, akinek veje Hazs­linszky József, továbbá fia, leánya egy háztartásban élnek veíe- — A csendőrség előtt tagadják az öreg szülő bántalmazását és azzal vé­dekeznek, hogy Oláh Erzsébet el­viselhetetlen szidalmakkal illette ál­landóan őket. Az ügy folytatása a nyíregyházi kir- törvényszéken lesz. Ugyancsak idekerült a kir- járás­bíróságtól Lipták István gégényi la­kos ügye is- Lipták 50 esztendős ember és fia ellen kellett feljelen­tést tennie. A csendőri nyomozás szerint a fiu megverte apját és ha­lált kiáltott rá­Harctéri naplómból. XXV. Egy Hcfer-jelentés története. Az 1926- év február hó 27-én kiadott Hőfer-jeleníésből veszem ki a következő sorokat: »A doberdői fe.rsik szélén erős tüzérségi elckíszités után az el­lenséges gyalogság a Monté San Michele két oldalán és Pclazzóíől keletre előrenyo­mult. Az olaszokat nagy véres veszteségek közt vertük visz­sza s ezenkívül 127 foglyot ej­tettüiik, köztük 6 tiszteú Ennek a Hőfer-jelentésnek a tör­ténete a következő: ' Monté San Michele 1916- február 25. Február 17-én, rövid pihenő után ismét a Monté San Michelére mentünk, ahol a 27- gráci ezredet váltottuk fel- A gráciák nagyon sze­szen dolgoztak az állásokan, min­den fedezéken srapnel-íető, a futó­árkok jó mélyek, drótakadályok mindenütt két-három soros spa­nyollovassal- Igaz, hogy harcok nem voltak, munkájukat a talián nem zavarta­Annál inkább zavart azután ben­nünket- Alig hogy megszálló tűik az állást, megindult a tüzérségi tűz és pár nap múlva különösen jobb és bal szárnyunkon már csak ro­mok hirdették a gráciák szorgal­mas munkáját. Február 25-én éppen a ne­vem napján — kora reggel meg­nyitotta az olasz re-tegett pergőtű­|zét és délután 1 óra 33 perckor kap­tuk a figyelőktől a jelentést, hogy többszörös rajvonalban nyomul el­lenünk a talián­Mikor kirohantunk a fedezékek­ből, már morajló tengerként hal­latszott az Avaati! Kúszó alakok bontakoztak ki az elő!ercpet beborító sürü ködből­Elrendeltük a tüzelési, villám­gyorsan beállítottuk a két géppus­kát és csakhamar irtó puskaropo­gás és gépfegyver kattogás fogadta a taliánokat. Telefon felhívásunkra tüzérsé­Csütörtökön, január hó 13-án Szenzációs eredeti bemutató előadási Kászonyi F. József helybeli iró A TÜZPARIPA c társadalmi drámája kerül szinre. Pénteken, január hó 14 én Szifgethy Annus, a közkedvelt szubrett primadonna jutalom estélye! — Szinre kerül: operett 3 felvonásban.

Next

/
Thumbnails
Contents