Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-12 / 8. szám

2 jNÍYÍRYIÜÉK. 1927. január 12. A Dana-Tisza csatorna Kétszáz esztendő óta van napirenden a Duna Tisza csatorna kii építésének kérdése s kétszáz eszi tendő óta megszámlálhatatlan sok szor virradt fel a munkálatok meg-4 kezdésének napja, de mintha a események összejátszottak volna ai csatornaépítés ellen, mindig vala mi nagy esemény ütötte fel fejé az ég peremén s az es:mények hal tása alatt abba kellett hagyni al terv kivitelét. Már törvény is van a Duna—Tisza csatorna kiépítésére, de az 1840. évi XXXVIII. törvényi cikk sem tudta előbbre vinni a Duna-csatorna ügyét. Egész irodalma van a csatorna nagy ügyenek s bár a vélemények és ellenvelemenyek minden mezőnyt bejártak, egy eredménv elvitázhatatlan s ez az, hogy a vélemények és ellenvélemények küzdelméből a Duna—Tisza csatorna kiépítésének szükségessége vált bizonyossá. Az építés megkezdésének útját alighanem Ausztriával való közösségünk is hái ráitatta, mert míg egyrészről nem volt kívánatos, hogy magyar terii Jetek erősíttessenek, másrészt az utolsó pillanatban mindig akadf egy-egy közös-ügyes kívánság, amelynek teljesítése sok magyar álomnak sírját ásta már meg. Ta> Ián ebben kell látnunk egyik főokát annak, hogy bár törvény intézkedett a Duna—Ti=za csatornárój, a kiépitésnem indulhatott megA közelmúlt hónapokban e«gy jól szervezettnek látszó akció indult meg s ez az ákció napirendten igyekszik tartani a Duna—Tisza csatorna ügyét. Kiadványában, amelyet gróf Szapáry László irt s melyet a szerző gróf Bethlen Istvánnak ajánl, ajánlásában igy szól: «Magyarország miniszterelnökének, — "ki a világháború és forradalmak borzalmaiból szegény hazánkat a konszolidáció és rekonstrukció útjára terelte és akinek hatalmas • koncepciójára, alkotó erejére válr e kétszáz éves csatornaterv megvalósításai Való igaz, hogy éppen a világháború és forradalmak ezer kérdést és megpróbáltatást gördítenek útjainkba, de saját gazdagf dásunk és erősödésünk érdekébe^ félre kell tennünk minden hátráltató akadályt s hozzá kell látnunk minden olyan kérdés megoldásához amely a nagy magyar (g eiemesség átfogó céljait szolgálják. Már pedig belső gazdasági érdekeink mellett nem vitatható Q

1 azon vitális érdek sem, amely a? erdélyi és tiszavidéki magyarságot a terv keresztülviteléhez fűzik. Mikor e kérdést tárgyaljuk, nery hagyhatjuk figyelmen kívül a Dury csepeli kereskedelmi kikötőjének ügyét sem, amely világjelenségén*' fogva egyenesen várva várja a i az időt, amikor a Duna—Tiszaköz^ a Tiszántúl, a Marosmente éar a Kőrösvidék bekapcsolódik a cs» peli kikötőbe s ezzel Budapest lágjelentőségének emelésébe. Nem csodáljuk tehát, ha a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl magyarsága éber figyelemmel kiséri a csatorna ügyét s örömmel lát minden megmozdulást. Napjaink gazdasági es Szociális vonatkozásaira azért van hatással a csatornaépítés ügye, mert minimális számítás szerint a magyar munkásság tízezreinek mintegy hat-nyolc évig biztosit kenyeret. Tisztelettel állunk meg a kétszáf esztendős terv előtt s' a magyar társadalom minden rokonszenve a terv uj felkarolóié s a magy^társadalom bizalma annál nagyobb, mert e terv keresztülvitelének kérdése Bethlen István gróf kezébe tétetett le. Nem akar senki sem pengőt kiadni. Nyíregyházán is spórolják az ezüst pengőt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Január elseje óta kötelező a pengőszámitás és január elseje óta — ha lassan is — állandpan^ szivárog a közönség pénztárcájába a pengő- Hogy mégis oly kevés ezüst pengő van forgalomban, sőt a még a forgalomban levő pengők száma is állandóan fogy, annak az az oka, hogy a közönség nem adja ki a pengőt. Mondják, hogy Nyíregyházán több ember hozzálátott az ezüstpengők ^gyűjtéséhez- Ugy okoskodnak a pénzgyűjtők, hogy a pénzekkel volt már baj elég, egyidőben i ólett volna, ha ezüstpénz lett volna a háznál. Most sem felejtették el, hogy a pénz devalválása menynyi kárt okozott, ezért ugv akarják magukat »bebiztositani«, hogy gyűjtögetik a pengőt, sok olyan ember van Nyíregyházái!, aki disznóhólyagba gyűjti az ezüstpeigőt. Legérdekesebb a dologban, hogy azok, akik nem gyűjtik, azok is nehezen válnak meg a pengőtől. — Mindenki azt szeretné, hogyha neki pengőben fizetnének és más elfogadná a koronabankjegyeket. Mondanunk sem kell, hogy a pengőgyüjtögetés rossz vért fog szülni. Ha mindenki ráül a pengőre és nem adja tovább az uj pénzeket a forgalomba, akkor az történik, hogy ' június 30-ig nagymennyiségű koronabankjegy lesz az emberek között, sokkal több, miat pengőpénz és a pengőszr'mitás idején mindig papirkoronával kell fizetniiink. A közönségnek az a kötelessége, hogy a pengőpénzek elterjedését könnyítse meg. Annál könnyebben szokjuk meg a pengőszám itást és annál könnyebben vonul ki majd a forgalomból a koronabankjegy. • o « » » m Egy szabadságolt tüzért Zalkodon féltékenységből súlyosan megsebesítettek. Nyíregyháza, január 11- — A Nyirvidék tudósítójátólKenézlő községben Hircsu Ignác ottani gazda feljelentette a csendőrségen Tóth Mihály zalkodi legényt, aki Hircsu Béla szabadságolt katonát súlyosan megsebesítette- Hircsu Béla a miskolci tüzéreknél teljesít szolgálatot- Újévre szabadságot kapott, hazajqtt Kenézlőre, ahonnan egy csinos leány kedvéért gyakran át-átjárogatott a szomszéd Zalkod községbe- — A zalkodi magyarok nem jó szemmel nézték a szabadságos katona látogatásait a szép zalkodi leány szüleinél és január 2-ikán este egy zalkodi legény, Tóth Mihály megleste a kenézlői udvarlót. Este 9 óra volt, amikor Hircsu Béla tüzér kilépett a kiskapun és menten eléje állott a. féltékeny zalkodi legény. Miért járogatsz te ehhez a házhoz — mondotta Hircsunak- Itt én udvarolok, mi keresni valód van itt neked, kérdezte Tóth Mihály indulatosan— Nem tudtam, hogy te udvarolsz Máriának - válaszolt kitérőleg a katona és menmi is akart. — Tóth Mihály azonban elé állt és további szóváltás nélkül arculütötte Hircsut. Nagy dulakodás támadt, a leány rémülten inézte, mint viaskodik a két legény, majd ijedten futott be- Tóth Mihály a verekedés hevében előrántotta kését és két helyen mélyen beleszúrta Hircsu testébe- A megsebesített kenézlői legénynek csak annyi ereje volt, hogy bevánszorgott a leány lakásába, ahol eszméletlenül esett öszsze- A súlyosan megsebesített Hircsut nyomban orvosi kezelés alá vették és csak a gondos ápolás és kezelés mentette meg az életnek. Tóth Mihály ellen, akinek a féltékenység kést adott a kezébe, súlyos testi sértés miatt indul meg az eljárásEgy ibrányi gazdára rádőlt a fa, amelyet ki akart vágni és agyonnyomta. Nyíregyháza, január 11- — A Nyirvidék tudósítójátólIbrányból nem mindennapi szerencsétlenség hírét jelentik- Egyibrányi gazda a téli időszakot felhasználva nagyobb élő fát akart kivágni. A fa ki is dőlt és maga alá temette a szerencsétlen gazdátBerecz Béla, a szerencsétlenség áldozata szombaton reggel fogott a fa kiásásához- Körülásta a fát, aztán fejszével és fürésszel dolgozott. A munka hevében nem vette észre, hogy a fa már milyen mértékben engedett a fejszecsapásoknak, hogy hajlani kezd- Egyszerre nagy recscsenéssel zuhant a fa éppen arra felé, ahol Berecz állott- Nem volt (idő a menekülésre, Berecz Béla a fa alá került és a fa törzse agyonnyomta- Azonnal meghalt. A közelben tartózkodó tanuk vallomása szerint a szerencsétlenségért senkit sem terhel a felelősség- Berecz Béla maga volt oka halálának- A negy venkét éves családos gazda iránt nagy a részvét. Diadal Mozgó Január hó 11 én, kedden 5, 7 és 9 órakor A bajadér Izgalmas kaland a legsötétebb Indiában 8 felvonásbn Rendezte: Bováry Géza. Uípázat, mázolva! Burleszk 2 felvonásban. Smuzolini, a mentő angyal 1 felvonásban. E'őzetes jelentés: Január 12 —13, szerda—csütörtök ig§a<£i férfi Ben Lyon. Hegyek ördöge Jack Hoxie. A Nyíregyházi Általános Jótékony Nőegylet hetvenöt esztendeje. Irta és a Jótékony Nőegylet díszközgyűlésén előadta Kardos István kulturtanácsnokVI1918 augusztus havában elvesztette az egyesület egyik legértékesebb emberét, Jóba Elek titkárt, ki évek során fáradt az egyesület érdekében. Básthyné is beteg lesz és éveken át tartó kinos betegsége az ágyhoz köti és mozdulatlanságra kárhoztatjaDr- Korányi Endréné alelnök veszi át áldott jó szivével és határozott célkitűzéssel az egyesület ügyeinek vezetésétÍ922 február 11-én temettük el Básthy Barnánét, aki egynegyed századon át életét a jótékonyság és jóság, a szeretet és áldozatkészség szolgálatába állította. Az egyesület alatta érte el virágzása aranykorát- Temetésén a nőegylet nevében fájó szívvel vettünk tőle búcsút. . »Porszem az ember. Viszi a szél... örökké csupán a szeretet él.« Február 15-én követte Básthynét hűséges társa, Básthy Berta is. Az elnök halála után dr- Korányi Endréné vette át teljesen az egyesület vezetését, Kardos István örökös titkárral együtt. Nehéz időkben, nehéz körülmények között küzdött az egyesület is az elvesztett háború, forradalom, oláh megszállás, Magyarország megcsonkítása szomorú idejében. Az alapítványok elértéktelenedtek- Az egyesület vagyona hadikölcsönökbe volt fektetve- A sok szenvedés alatt az emberi szivekbe is a fáradtság és közöny költözött be- Az árvaházat tovább fenntartani nem lehetett s a többféle megoldás között az találSzerdán, január hó 12 én Koronkay Rózsi közkedvelt primadonna jutalomjátéka. Szinre kerül: János vitéz » Csütörtökön, január hó 13-án Szenzációs eredeti bemutató: A TÜZPARIPA Főszerepeket játszák: G Székely René, Koppány Erzsi, Bihary László, Salgó Mária, Szabó István.