Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-09 / 6. szám

Nyíregyháza, 1937. január 9. * Vasárnap XLVI1I. évfolyam. 6 szál Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 296501 Köziratokat nem, adunk vissza.. Előfizetési érák helyben és vidéken: Egy H6ra 2*50 pengő. Negyedévre 750 pengő. KSitisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR, laasmr iiMMmitawa— Követválasztás. A régi jó Idők romantikus eur­lékei ujulnak fel a hétfői megyei közgyűlés alkalmából, amikor a ne­mes vármegye 78 évi szünetelés után újból élni fog követválasztási, helyesebben: követküldési jogával. A felsőházi törvénynek egyik igen szép alkotása ennek a régi, tradicionális intézménynek a felújí­tása. Csak az a kár, hogy a kül­dendő felsőházi tagokat nem neve­zik újból «követek»-nek. Akkor még teljesebb volna az illúzió. Persze a gyakorlatban ebből az illúzióból sok minden egyéb is hi­ányzik. Pedig jó lenne, ha ez a sok minden nem hiányoznék. Remél­jük, hogy az idő lassacskán pótolni fogja a jelenlegi hiányokat. így például és legfőképen hi­ányzik a választók régi nagy érdek­lődése. Hiányzik egy kis egészsé­ges és nyilvános korteskedés. Mert ne tessék ám hinni, hogy az valami felesleges dolog. Ha s 7ép tempóval, eszményi fegyverekkel, higgadt és nemes eszközökkel vív­ják, annak a korteskedésnek meg van a maga sok jó eredménye.. Az emberek jobban, közelebbről megismerik jelöltjeiket, azok ké­pességeit, felfogásait, politikai, tár­sadalmi, szociális felfogásait, irány­elveit. így, ahogy most történik: egy kicsit szürke az egész esemény. A legtöbb vármegyében van egy u. n. hivatalos liszta. Több-kiseob szerencsével összeállítva. A válasz­tói joggal biró bizottsági tagok' ugy a suba alatt, nagy titkolódzások kö­zött meghányják-vetik ugyan egy­más között az esélyeket, a hivatalos jelöltekhez fűződő várakozásokat, jó reménységeket, stb. stb., de az a nagy szelekció, amely csak nyilvá­os és érdekes választások tisztító zéből szokott egészségesen kiala­kulni, ezekben a szűkebb konvek­tikulumokban el nem érhető. Pedig most ugyancsak nagy dol­gokról van szó. Talán soha még ilyen nagy horderejű kérdések nem vártak törvényhozási elintézésre, megoldásra, mint most. Minden valószínűség szerint eb-' ben a ciklusban fog sor kerülni a királykérdés végleges rendezésé­re. Nemcsak a személyi kérdésre, ami talán nem is olyan nagy hord­erejű probléma, mint inkább a ki­rálykérdés intézményes rendezésé­nek sok mélyreható problémáira. Tgy a pragmatika szankció függő­ben lévő kérdésének tisztázása. A királyi hatalom alkotmányos rende­zése, a királyi jogok és az ország­gyűlés jogkörének s ezen jogkörök közötti határvonalak végleges és őszinte felállítása. Mind olyan mé jelentőségű alkotmányjogi k'rc'é k amelyeket ennek a küszöbön álló országgyűlésnek kell megoldania. Ezekkel kapcsolatban, de r-szin ezektől függetlenül jönni fogiak a nagy külpolitikai kérdések. Külke­reskedelmi, biztonsági, nemzetközi szerződések, amelyekhez épp ugy széles látkörü, kipróbált hazafias érzésű, kemény koponyju politiku­sokra van szükség. Hiszen a zeren«, csétlen ország jövőjének, egy ujabb | ezeresztendőre szóló berendezkedé­sének helyes alapjairól van szó, mikor ezeket a kérdéseket fogják tárgyalni az országgyűlésen. És mit szóljunk a nagy belső­politikai kérdések egész özönéről, amelyek szintén most fognak ren­dezés alá kerülni. A társadalmi sza­badságjogok, a lelkiösmereti és szó-, lásszabadság, sajtószabadság sok, végleges rendezésre váró problémái­ról. A birtokpolitika, a népjóléti intézmények fejlesztése, az adózás szociális követelményei, s egészsé­gesebb alapokra fektetése stb. stb. Mindezekhez bizony, nagy tudás, sok tapasztalat, egészséges világ­nézet, sok emberszeretet, és min­denekfelett kipróbált nemzeti érzés szükséges. Szükséges azért, hogy azok, aki" ket ezeknek a nagy és nehéz fel­adatoknak megoldására küldenek fel a megyék, azok ezeknek a prob­lémáknak megértésére, helyes ke­zelésére és irányításira megfelelő képességgel, áttekintéssel bírjanak és szükséges, hogy ezek felől a vá­' lasztók tájékozva is legyenek. Bizony igen nagy hiját érezzük, hogy a jelöltek ezekben a sors­döntő kérdésekben nem nyilatkoz­hatnak, hogy ilyen nyilatkozat meg­tételére nekik alkalmat nem nyújt se a törvény, se a még ki nem alakult gyakorlat. Hogyan küldhet a vármegye saját képviseletére követet a törvényhozásba anélkül, hogy a legfontosabb kérdések felől táplált felfogásaikról, irányelveikről a jelöltek előzetesen ünnepélyes ma­nifesztációi nem adnak. Hiszen, ha még meg volna a vármegyéknek régi jussa az utasí­táshoz. Akkor ezt a hiányt még csak nélkülözhetnők. Régen ugyan­is az volt a politikai divat, hogy a vármegye súlyos kérdésekben egy­szerűen utasítást küldött a követei­nek, hogy ebben vagy abban a kér­désben a vármegye így vélekedik, tehát tessék a mélyen tisztelt követ­uraknak is odafent ekképen vagy akképen voksolni- Es ha a mélyen tisztelt követ ur nem parírozott, akkor bizony szépszerével vissza­hívták s a diétára másik követet küldöttek, aki engedelmesebb lesz a vármegye politikai akaratávaal szemben. Hát itt van a másik hinyossága a jelenlegi követküldésnek. A várme­gyéknek nincs meg ez az utasítási joguk. Es bizony megtörténhetik, hogy a követ urak egyik vagy má­iSfkí kérdésben olyan irányzathoz fognak csatlakozni a Házban, ami egyáltalán nem lesz ínyére a nemes vármegyének és még csak azt se vethetik szemére majdan a t. követ urnák, hogy nem maradt hü pro­grammjához, mert hiszen program­úi ot előzetesen se adott. íme: hirtelenében két ilyen sar­kalatos hiányosságra mutattam rá amely hiányzik a jelenlegi követkül­•dés intézményéből s amit utólag fcninden bizonnyal pótolni is kell. " Tessék a jelölteknek nyíltan pro­grammot adni. Ha a képviselő-je­lölttől ezt elvárjuk, akkor a felső­házi követektől is meg kell vár­nunk és tessék nekik erre a pro­grammadásra megfelelő alkalmat és módot nyújtani. Elvégre itt a nem­zet jövőjéről, mindnyájunk anyagi és nemzeti boldogulásáról van szó. •Megkívánhatjuk, hogy akiket nagy nemzeti problémák megoldására küldünk fel a törvényhozásba, azok ezekről a kérdésekről, világnézleti felfogásukról, szociális érzületükről nyíltan szint valljanak. Es tessék a vármegyék számára a régi utasítási jogot is újból tör­vénybe iktatni, mert ezeknek az ezeresztendős közjogi alakulatoknak akkor lesz igazán egy kis politikai jelentőségük, ha nem csak beküldik követeiket a parlamentbe, hanem ha befolyást is tudnak azon utján "kifejteni a nemzet nagy horderejű politikai problémáinak megoldá­sára. Mindezeken felül pedig szüksé­ges, hogy a hétfői választások al­kalmával minden egyes bizottsági tag a legmélyebb komolysággal és tárgyilagossággal, félretéve minden személyi és érzelmi momentumot tisztán és kizárólag hazafias meg­győződése szerint adja le szavazatát azokra a jelöltekre, akiket a küszö­bön álló nagy nemzeti problémák megoldásánál kifejtendő közremü­ködésre a vármegye értelmiségébői legalkalmasabbaknak talál. Ezek nem személyi és nem hiú­sági kérdések, hanem azok felett álló súlyos problémák és a válasz­tások eredményének ehhez a nagy horderejű feladathoz méltónak kell lennie. Sas/ Szabó László Bonyodalmak a delejfalvi csodadoktor cimü film körül. Buudapest, január 8­(A MTI. rádiójelentése.) Az Est írja. Hildeman Ervin kis­pesti nyomdatulajdonos keresetet nyújtott be a budapesti polgári törvényszéken. Keresetében elmond­ja, hogy leánya a nyár folyamán szerepre jelentkezett a Star film­gyárnál. Pártos titkár a megálla­podás értelmében a készülőben levő Delejfalvi csodadoktor cimü film egyik jelenetében azt kívánta leá­nyától, hogy szerepét derékig mez­telenül játssza el- A leány vona­kodott ennek eleget tenni, mire Pártos azzal nyugtatta meg, hogf a film Magyarországon nem Gertii lejátszásra, mert Jugoszlávia szá­mára készül. A leány erré eljátszot­ta az előirt formában szertpét Nagy lett azonban a család és a leány csodálkozása, amikor kide­rült, hogy a főváros és a vidék több mozgója bemutatta a filmet s állandó műsorra kitűzte­A keresetben arra kéri felperes apa a bíróságot, hogy azonnal tiltsa be a film további játszási jogát, a filmgyár fizessen leányának 10.000 pengő anyagi, 50-000 pengő erköl­csi kártérítést, a film pozitív és ne­gatív tekercseiből vágja ki a film­gyár a leányára kompromittáló reszt. A biróság a beadvánnyal benyúj­tása után nyomban foglalkozott s azzal ült össze, hogy még a déli órákban dönteni fog afelett, váj­jon a felek meghallgatása nélkül tnár a mai napon eltiltja a film le­játszását vagy a felek meghallga­tása után csak holnapután hozzon határozatot. Tőzsde. Budapest, január 8­(A MTI- rádiójeientése.) A pengő Zürichben nyitáskor és zárlatkor 90.625 volt. Készáru piac- 77 kg. felsőtisza­vidéki buza ára változatlan, rozs pestvidéki és más származású 24.30 —24-50. Határidős buza márciusi zárlat 32—32.05, májusi zárlat 32-50— 32-55, októberi zárlat 28.40—28.45, rozs márciusi zárlat 25-75—25.80, októberi zárlat 20-90—21.00. Valuták: Angol font 27.70 egy­negyed—27-86 egynegyed, cseh ko­rona 16-89—16.97, dollár 569.25— 571-65, frank 22.62—23.07, lei 2.93 —3-03, lira 25.00—25.45, márka 135-32 és fél—135.82 és fél, osz­trák korona 80-30—80.62 és fél, svájci frank 110-15—110.55. Mindenki megnézheti most, hogy mi a legutolsó estélyi, báli és utcai cipődivat T T * • Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 5. sz. Telefon: 195. legújabb kirakataiban. a nunqaria upoarunaz Óriási választék! — S^goman szabóit OICBÓ *r»k! Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents