Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

1 JsfYÍRYIDML 1927. január 8. „Késhegyig menő küzdelem" Ezt a közhelyet, ezt a nem min» dig komoly tartalmat jelentő mon« dást Andrássy Gyula használta egyik újévi cikkében. Késhegyig menő harcot hirdet a magyar kor­mányzattal szemben Andrássy _ Gyula s ezt a késhegyig menő harcot folytatni akarja azért, hogy IV. Károly fia, Ottó főherceg be­jöjjön Magyarországba s itt éljen Budavárában. Andrássy Gyulaezeti : klszólásával ugy vagyunk, hogy, nem tudjuk komolyan venni s ez a megállapításunk kiterjed a ne­mes gróf személyére is, akit a kés­hegyig menő küzdelemre nem tar­tunk alkalmasnak. A késhegyig {menő harcot ugy kell értelmez­nünk, hogy Andrássy Gyula sze­mélyében vállalja a harcot egészen a késhegyéig, — ez ug/an a nemes gróf korával és szokásával ellenkezik — folytatja addig, amíg a késhe­gyek összeérnek. Mert Andrássy — saját bevallása szerint — tisztában van azzal, hogy politikai környe­zete megingott, szétszéledt s hogy a késhegyig menő harcban nem számithat fegyvertársakra és fegy­verhordozókra. Andrássy Gyula a késhegyig menő küzdelmet a következő ön­vallomással készíti elő: «Sajnos, úgymond Andrássy — már az igazi legitimisták körében, is gyakran hallom, hogy nem szabad arra gon­dolni sem, hogy a kiskorú uralko­dót visszahívjuk. De én ezt sú­lyos Jiibának tartom, A jövőnket semmi sem biztosithatja jobban — irja Andrássy — mintha a fiatai király itt élne közöttünk, hogy ne lehessen konkolyhintegetéssel, fca­mis szubjektív impressziókkal, in­trikákkal a bizalmatlanságot király és nemzet között nagyra növelni, hogy a fiatal uralkodónk magyar levegőben, a magyar társadalom szeretete és tisztelete által környez, ve nevelkedjék fel, hogy ő is meg­ismerjen minket, mint mi őt és családját, mielőtt tényleg uralkodni kellene. Biztos, "hogy a kiskorú ki­rály. visszajövetele nem egy nehéz kérdést vetne fel, de nehézség, hát­rány és veszély nélkül fontos lépést előre sohasem lehet csinálni.» Andrássy önvallomása aligha nyugtatja meg a lelkeket. Nem tit­kolhatjuk, hogy bizonyos döbbenet fog el, hogyha mindaz megtörtén­hetnék, amit Andrássy akar. Micso­da végzetes katasztrófa szakadna a nemzetre? Andrássy, ugy látszik, ebben a király-visszahozatali ak­tusban látná a késhegyig menő küzdelmet, amit azonban nem hisz­üzük, hogy egy pillanatig is And­rássy Gyula komolyan akarhatna. Mert tisztában lehet azzal, hogy valamint a volt királykörnyezet bele volna vihető küzdelembe, ugy azok is küzdelembe bocsájtkoznak, akik a másik világnézetet vallják és más alkotmányjogi felfogást hirdetnek­A magyar nemzet józanságának s öncéluságából sugárzó erejének és tudatosságának Ítélete volt And­rássy Gyula kizárása az aktiv po­litikából. A józan magyar nép érez­te azt, hogy ma nem olyan politi­kusokra van szükség, akik politikai gyűlölködésből késhegyig menő harcot hirdetnek, amelyre egyébként sem testileg, sem lelkileg nem al­kalmasak, hanem olyanokra, akik mindenekfölé helyezik a nemzet ér­fclekeit s az ország jólétét, boldogu­lását. Ilyen fontos közjogi aktus előkészítése, ha ugyan erről beszél­ni is lehetne, nem lehet Andrássy feladata. Andrássy Gyula álmodo­zásait is károsaknak tartjuk s igy ftem vehetjük komolyan, mint ahogy tudjuk azt is, hogy az And­rássy által hirdetett késhegyig menő küzdelemben nem fog vér folyni, hacsak Andrássy Gyula gróf, ál­modozásai közben meg nem sebzi — önmagát. A magyar nemzet nyugodt méltó­sággal halad a magi utján s tü­relemmel vár, mert ebben a türe­lembefí erősödik az ország és a nemzet. Vár addig, amig alkotmá­nyos tényezői elérkezettnek látják az időt arra, hogy a királykérdést, előbb alkotmányjogi s aztán szemé­lyi vonatkozásban rendezzék. And­rássy Gyula pedig hiába keveri a kártyát, ő már életének utolsó játsz­máját is elveszitette. A Városi Dalegylet holnapi hangversenye iránt nagy az érdeklődés. (A „Nyirvidék tudósítójától.) A Városi Dalegylet szombati hangversenyének tartalmas mű­sorát legutóbbi számunkban kö­zöltük. A müsoit természetesen a dal kultusza hatja át. A magyar dalé, amely most éli reneszánszát, most éled újra tudós kutatók é-s költők lelkében. A n üsort a dalár­disták ,,Esti dal"-a nyitja meg, mely után Szohor Pál városi fő jegyző mond megnyitó beszédet. A dr. Német—Veress kvartett Haydn d moll kvartettjét adja elő, Fábry Ignácné magyar dalokat énekel, Bayer Béla'szaval, Endrődi Miklós komikus pedig egy kacag, tató számot ad elő. A műsor többi részét a Dalegylet szerep­lése tölti ki. A hangverseny iránt igen nsgy az érdeklődés, hiszen a Városi Dalegylet hagyományos estéin mindig meg szokta tölteni a kö zönség a „Korona" nagytermét. A nyíregyházi adózók csaknem kivétel nélkül elégedetten állapítják meg a pénzügyigazga­tóság megértő magatartását. A nyíregyházi pénzügyigazgatóság területén az adó kivetése eilen nem történtek erösebb felszólamlásod. Nyíregyháza, január 7- — A Nyirvidék tudósítójától. Az adófelszólamlási bizottságok a nyíregyházi pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozó területen csak- ! nem mindenütt befejezték munká­jokat, csupán a nyíregyházi és a Nyíregyháza vidéki, továbbá a má­tészalkai és fehérgyarmati felszó­lamlási bizottságoknak kell tovább müködniök, míg a reájok váró fel­adatot el nem végzik. Illetékes he­lyen érdeklődtünk a nyíregyházi adózók helyzetéről és magatartá­sáról és a következő információt kaptuk • A nyíregyházi pénzügyigazgató­ság területén, igy Nyíregyházán is az a helyzet, hogy az adókivetések ellen sehol sem tanúsítottak az adó­fizetők olyan elégedetlenséget kife­jező magatartást, mint amilyenről az ország egyes vidékeiről érkező tudósítások beszámoltak. Ennek el­sősorban az az oka, hogy itt a ki­vetések a legnagyobb tapintattal történtek és ha a többletet állagban vesszük, megállapíthatjuk, hogy az adóemelések nálunk inem tettek ki többet 5 százaléknál. Ha most te­kintetbe vesszük azt, hogy az adó­felszólamlási bizottságok működése » következtében a kivetett adónak át­lag 8—9 százalékát törlik, az a helyzet áll elő, hogy az elmúlt év­re kivetett adóösszeg általában né­hány százalékkal kevesebb lesz az előző évre kivetett adó összegénél. Ez kétségtelen jele annak a konci­liáns magatartásának, amely a pénzügy iigazgatásunkat jellemzi és amelyei az adózók hálával állapíta­nak meg. Ami az előző évekről eredő adó­hátralékokat illeti, arról kiiünik, hogy bizony a mi pénzügyigazgató­ságunk területén, Nyíregyházán is sokan elmulasztották az adó pontos fizetését, de konstatálnunk kell és ezt minden tárgyilagos figyelő is készséggel megállapítja, hogy Nyír­egyházán nem hallottuk azokat az árverelési eseteket emlegetni, ame­lyek ellen a polgárság az ország némelyik vidékén olyan keservesen panaszkodott. A nagy hátralékkal küzdők részletfizetési és egyéb ked­vezményeket kaptak. Az adómérséklésre vonatkozó igé retek az országgyűlés munkálkodá­sa során teljesedésbe mennek. — l egjelentősebb a földadómérséklés, amellyel a földadó a kataszteri tisz­tajövedelem 30 százaléka. Ezzel ez az adónem a békebeli vonalra csök­kent. A nyíregyházi adófelszólamlási bizottság működése idején jólesően hallottuk a nyíregyházi adózókkal szemben tanúsított kedvező maga­tartásáról szóló illetékes informá­ciót és igazat adunk a mi különle­ges helyzetünk okait keresők közül azoknak, akik a nyíregyházi pénz­ügyigazgatóságotátható szociális és hazafias testvéri szellem elismerő méltánylása mellett rámutatnak a nyíregyházi polgárság komoly köle­lességtudására, amely az adózás te­rén is megnyilatkozott. (*) Olcsóbb lett pengőben az Újságbólt Modern Kölcsönkönyv­tára. Tagsági díj egy hónapra 1 P. 60 fillér. Beiratkozni és cserélni mindennap lehet. 1 A Nyíregyházi Altalános Jótékony Nő­egylet hetvenöt esztendeje. Irta és a Jótékony' Nőegylet dísz­közgyűlésén előadta Kardos István kulurtanácsos­III. 1893-ban 60 növenndéke van a nőipariskolának s átköltözik az ág. h. ev. központi iskola emeleti he­lyiségébe. Ebben az évben vált meg az intézettől Prok [uliska tanítónő. Az egyesület elnöké • Korányiné, al­elnöke Básthyné, titkára Leffler pénztárosa Kovách Bella, jegyzője dr. Bodnár István. 1894-ben a nőegyleti í jegyző Maurer László lesz s az iskola pe­dig az ág. h. ev. iskola tágas torna­termébe költözik és 74 tanulója van Az árvaházról feljegyzéseket ezek ről az évekről a havonkénti élelme­zési zsükséglet feljegyzésén kívül nem találtam, de csendesen és ál­dásosán folytatja munkásságát, a felnevelt árvalányokat az egyes uri­asszonyoknál helyezi el ' cseléd­ként. Az árvák ruházatáról és fel­szereléséről mindenkor szeretettel gondoskodnak­1895-ben 55 tanulója van a nő­ipariskolának és megünnepli ferin­allása 10 éves fordulóját. A nőegy­let segély iránt folyamodik a mi­nisztériumhoz és 1000 forint állam­segélyt kér az iskola fenntartásá­hoz és egy harmadik tanszék szer­vezéséhez. Szeptember 11-én költözik be az iskola a város által adott két vilá­gos tanterembe, ahol működését folytathatja- Tanítónő Kégly Sze­réna és Bégányi Gizella mellett Székely Klára. Nőegyleti elnök Ko­rányiné, alelnök Bá'sthyné, jegyző dr- Szesztay Zoltán. 1896- julius 2-án kezdi meg Básthy Barnáné egy régi könyvbe a maga feljegyzéseit, amelyet égész betegségéig vezet. Eleinte csak havi segélyesek névsorát irja be, ké­sőbb az egyesület történetére vo­natkozó rövid feljegyzéseket is ta­lálunk nála és egyik legérdekesebb adatgyűjtemény az egyesület mun­kálkodására és fejlődésére vonat­kozólag. 1896-ban lesz elnök Básthy Bar­náné, aki melleit alelnökök Fleg­mann Lipótné és dr. Kovách Elek­né- Nőipariskolai pénztáros Nóvák Gyuláné, nőegyleti pénztáros Pazar Istvánná, szertáros Palicz Lajosmé jegyző Maurer László­Dr. Kovách Elekné éppen ebben a jubileumi évben tölti be a 30-ik esztendejét annak, mint nőegyleti alelnök és a nőipariskola felügyelő­bizottságának elnöke, a nőegylet ügyeinek irányításában vezető részt vesz. Az ő fáradhatatlan jóindula­tának, a nőegylet és a nőipariskola iránt érzett szerele é ::ek eredménye az, hogy az ipariskola a legválsá­gosabb esztendőkben is fennmarad hatott és folytathatja áldásos mű­ködését. A milleneumi évben részt vesz az iskola az országos kiállításon gyö­nyörű eredménnyel s a kiálli'ás be­fejezése u án idehaza is bemutatják a készített diszmunnkákat s hogy milyen érdeklődés mellett látogat­Szenzáció! — EGY ESTE! — Szombaton, január hó 8-án — EGY ESTE! — Szenzáció! JL budapesti Belvárosi Színház v^ndégjáfékit: báró Madarassy Beck Tessza, GELLÉRT LAJOS RVARTETT Ürmössy Anikó, Yá rnay Jenő és Yándory Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents