Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-06 / 4. szám

? 927. január 6. JSÍYÍRYIDÉK. Belvárosi Színház Gellért Lajos, Ürmössy Anikó, B. MadBPűSsy Beok Tessza, Váidory Gusztáv, Várnay Jenő felléptével A Szabolcsi Tanári Kör az ez évi ifjúsági dalosünnepélyt Kisvárdán akarja megrendezni egyetlen estélye (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Még élénk emlékezetében él Nyír egyháza város közönségének az a nagyszabású ifjúsági dalosünnepély, melyet a Szabolcsi Tanári Kör rendezett az elmúlt év tavaszán. Impozáns volt a dalosünnepélyt megelőző lampionos szerenád is s bár a. kedvezőtlen időjárás egészen felborította a dalosünnepély programmjának egy részét, a Városi Színházban megtartott ünnepély oly nagysikerű volt, hogy régen láttak azok a falak olyan lelkes közönséget együtt. A Szabolcsi Tanári Kör felismerte a dalosünnepély megrendezéséből származó nagy értékeket, mely nemcsak abban áll, hogy egy vármegye középfokú iskoláinak növendékei ismerik meg egymást nemes versenyre kélve egymás munkájának megbecsülését tanulják meg, de főként annak látta nagy hasznát, hogy egy egész város társadalma figyelt fel az iskolák falai közül kiáradó munkára, amit sem szülői értekezletekkel, sem semmiféle más hasonló irányú akcióval elérni nem tudtak. Ezt a munkát most ki akarja terjeszteni a Szabolcsi Tanári KörAzt akarja, hogy az évenként rendezendő dalosünnepélyek által a szabolcsi diákság körében a testvéri összetartozás érzését minél jobban elmélyítse és azáltal, hogy ezeket a dalosünnepélyeket a vármegye más és mas helyén rendezi meg, belevonja lassan az egész vármegye érdeklődését nagy nemzetnevelő céljai érdekkörébe. A Szabolcsi Tanári Kör elnöke, dr. Vietórisz József tegnap írVasutasok Szilveszterestje. • Nyíregyháza, január 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Páratlanul hangulatos, vidám müsoros-est részesei voltak azok, akik a Szilveszter éjszaka eltöltésére, a szórakozással kecsegtető számtalan vállalkozás sziporkázó Ígéretei közepette, a Vasutasok szerényen reklamirozott műsoros estjét választották. A nagyszerűen összeállított műsor, a kivételes és rendkívül kulturált müértéssel egybefoglalt programm, amely Farkas Tibor főrendező gyakorlott hozzáértését és lelkes agilitását dicséri, valóban megérdemeljék, hogy a Vasutasok műsoros estjét az idei Szilveszter kétségkívül legsikerültebb mulatságává avassák. A nagyszámú közönség színültig megtöltötte az áilomás III. osztályú várótermét, mikor a müsoros-est kezdetét vette. Farkas Etta konferánsz üdvözlője nyitotta meg a műsort, amely lelkes és hazafias szárnyalásával nagy hatást keltett. Farkas Etta konferálta végig a műsort, rendkívül ügyesen, ötletesen, kifogástalan szellemességgel. Márföldi József magyar dalokat énekelt és z^ngő baritonja mély rokonszenvre hangolt, amit az bizonyít, hogy dalszámait többször megújrázta a közönség. Katona Ma^da és Hor váth Oéza táncduettje meglepően eleven, nagy rutinra valló volt. Szűnni nem akard tapssal megismételtette a közönség. Eután Liptai Imre „Rubikon" cimü egy felvonásos tréfáját játszották : Marczinek Dezső, Pákh Olga, Czimbolinecz Bélaj Qaál ta alá azt a propoziciót, melyet a mai nap folyamán minden megyebeli iskolánknak megküldött, amely ben rámutatva a múltban szerzett eredményre, az iskolákat ujabb dalosünnepély tartására irányuló állásfoglalásra hívja fel- A terve az, hogy ez évben Kisvárdán tartaná meg a Szabolcsi Tanári Kör a dalosünnepélyt. Ennek elérése céljából érintkezésbe lépett a kisvárdai áll- Bessenyei György főgimnázium igazgatójával Sabján Jánossal, aki bizonyára oly megértéssel fogja fogadni az eszmét, hogy erről a részről a dalosünnepély sikere előre is biztosítottnak látszik. Bizonyosnak tekintjük azt is, hogy Kisvárda lelkes közönsége osztatlan örömmel fogja majd üdvözölni Sabján János bejelentését és mindenben támogatni fogja őt és tanártársait. A dalosünnepély időpontját természetesen mindaddig nem lehet megállapítani, mig az összes iskolák nyilatkozatai nem érkeznek be, de annyit máris közölhetünk, hogy a pünkösdi ünnep napja van erre tervbe véve, amikor az időjárás is minden valószínűség szerint csak kedvező lehet. A Szabolcsi Tanári Kör nyíregyházi vezetői bizalommal tekintenek az uj dalosünnepély elé s Zwick Vilmos abban a reményben, hogy a terv minden tényező részéről kedvező fogadtatásban fog részesülni, már a ?>artiturák beszerzéséről is gond kodott, melyeket a végleges döntés- napján nyomban megküld a versenyben részt vevő intézeteknek. Magda, Barton Anna, Őz Aranka, Papp Ica, Holosvander József, Fekete Béla, Paál Annus, Csiki Bandi és Szuchy Gizi. Mind annyian nagy ambícióval és hatá rozott szinészi invencióval töltötték be szerepüket és vitték sikerre a kitűnő egyiolvonásost. Mégis ki kell eme'nünk Pákh Olgát, akinek határtalan kedvessége és szépsége, imponáló megjelenése és behízelgő játékmodora valósággal frappirozta a közönséget. Sokaknak mélyebb tetszését nyerte meg a nagyon szép és bájos úrilány. Ki kell emelnünk még Czimbolinecz Bélát, aki kiforrott, robustus tehetségű művész és Csiki Bandit, aki nagy komikai készségével szintén hivatottságot árult el a szinészi pályára. Szünet után Czimbolinecz Béla adta elő Karinthynak „Barackpálinka" cimü monológját és könnyezésig kacagtatta a közönséget. Egyöntetű véleményé alakúit a közönségben, hogy Czimbolinecz Bélának komoly, hivatásos színpadon a helye, amely magasivelésű szinészi karriért rejteget számára. Hajdú Ica szépen csengő szopránja egy bus „magyar ének" szárnyán lopódzott be a szivekbe. Király Magda és Horváth Géza ügyes táncduettje viharos tapsot kapott. Végül Szenes „Hittanár" cimü 1 felvonásos vígjátékát adták elő kitűnő műkedvelők, névszerint: Czimbolinecz Béla, Csiki Bandi, Szuchy Gizi, Paál Annus, Rajtik István, Pákh Olga, Barton Anna, Papp Ica, Makovics Margit és Listván Irén A nagyszerű vígjáték minden egyes szerepe méltó megszemélyesítőt talált a felsoro szereplőkben, akiknek nagy képességét és igyekezetét végnélküli tapssal honorálta a közönség. Műsor után tánc következett, amely pazar jókedvben, ragyogó szilveszteri-éj szivetzsongitó hangulatában nyulott az Újév első napjának piros hajnalába. (K F. J.) A Hyíregyházi Általános Jótékony Nőegylet hetvenöt esztendeje. Irta és a Jótékony Nőegylet díszközgyűlésén előadla Kardos István kuliurtanácsosII. 1885 október 15-én nyitja meg a nőegylet második intézményét, a nőipariskolát, amely intézetet ma is fenntartja és nagyszerűen virágzik. A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet egyike volt az elsőknek, akik ilyen gyakorlati nőnevelő intézetet létesítettek. Különösen ak- . kor tűnik elő a nőegylet szervező és fenntartó tevékenysége, ha figyelembe vesszük, hogy a nyolcvanas évek elején tíz nőegylet tartott fönn az ország különböző területén ilyen nőipariskolát, köztük Debrecen, Miskolc, Szatmár stbs ezek közül napjainkig csak a nyíregyházi maradi meg egyedül nőegyleti fenntartásban, a 'többi vagy átalakult városivá, államivá vagy megszűnt. Jágócsy Péterffy József miniszteri biztos folytatott érdekes levelezést, majd látogatást az iskola, illetőleg ahogy akkor nevezték, női ipar tanműhely felállítása érdekében és az eredeti indítványt Kovách Gerőné akkori nőegyleti elnök 1885 április 7-én tette meg a következő szöveggel: A nőegylet vezetése alatt állittassék fel egy női ipartanoda oly nők részére, kik négy elemi osztályt végeztek és 14-ik életévüket betöltötték, melyben ugy elemi, mint gyakorlati módon mindennemű kézimunka iparban kézen és gépben szakszerű kiképeztetést nyernénekAz iskola első vezetője Pribilla Paula volt, akit Péterffy ajánlott s aki Szuhályról jött NyíregyházáraAz iskolának első vezetősége a következőkből állott: nőegyleti elnök Kovách Gerőné, alelnökök: Palánszky Sámuelné és Szamuely Aurélné, pénztáros Májerszky Béláné, szertáros: Kovács KárolynéAz iskolának 25 növendéke volt az első esztendőben1886 március 28-án tartott közgyűlésen alkották meg az egyesületnek ma is érvényben lévő alapszabályait Kovách Gerőné elnöklete alatt s ezt az alapszabályt 1887. március 18-án láttamozta a belügyminiszter. 1888-ban Paczka Anna és Bégányi Gizella a nőipar iskolai tanítónők és -az egyesületnek 855 forint 20 krajcár bevétele volt. Az egyesület jövedelmeit a legrégibb időtől kezdve a tagsági dijakon kivül a tagok és jótékony emberek adományai ,alapítványok és a mulatságok jövedelmei alkották- — Minden esztendő elején, a farsang alkalmával megtartották a nőegyleti bálokat, amelyek a legelőkelőbb és legfényesebb mulatságok voltak s amelynek jövedelmei az árvaház fenntartására, a nőipar iskola támogatására és a szegények segélyezésére szolgáltak- Volt' esztendő, amikor több mulatságot is rendeztek, pl- nyári ünnepélyt vagy szüreti mulatságot. 1889-ben Kovách Gerőné még