Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-05 / 3. szám

6 J^YÍKYIDÉK­fi m n-yam-iisaaeW^MW—mi Hiiiu. riirí "iT 11TW1 1927. Január 5. A Nyíregyházi Altalános Jótékony Nő­egylet hetvenöt esztendeje. Irta és a Jótékony Nőegylet dísz­közgyűlésén előadta Kardos István . , kuliurtanácsos­I. Nagy, ünnepélyes gondolat min­den egyes ember számára, hogy föl­di hatásának, legyen bár a legcse­kélyebb közöttünk,vége nem lesz! De minden egyes ember életét egy folyam forrásához lehet ha­sonlítani, amelynek kezdetét min­denki ismeri, de további útját, rendeltetését, amikor a végtelen évek széles síkságain kigyódzik, csak a Mindentudó látja tisztáin. Összevegyül-e majd a szomszédos folyókkal, vagy névtelen patak ma­rad-e, hogy sekély hullámaival mil­lió más patak és folyó között va­lami vilagfolyam habjait növelje? Nem tudjuk, csali annyit tudunk, hogy utja a nagy Óceán felé ve­zet, vize, ha egy maroknyi is» meg van és megsemmisíteni nem lehet. Carlyle-nek, a nagy angol filozó­fusnak szavai jutnak eszembe, mi­kor a mai napon a Nőegylet 75 éves jubüeumi ünnepélyén arra gondolok, hogy meghatott utódok gyermekek és unokák vannak je­len, amikor elődeikről, az alapitó nagyszülőkről és anyákról s ezek áldkásos munkájáról emlékezünk meg. Olyan munkáról, amelyet ők kezdtek Isten iránti áhítattal, tisz­ta szívvel, nemzedékek folytattak amelynek, hisszük, nem is lesz vé­ge, mert mig ember lesz, erre a jótékonysági munkára mindig 1 szükség van. A nemes alapítók és a régi buz­gó tagok a temetőben pihennek, csak jó szivük emléke és munkás­ságuk eredménye maradt hátra, mert »Porszem az ember. Viszi a szél... örökké csupán a szeretet él!« Ez a mai közgyűlés azonban nemcsak a mult ünnepe, hanem élő tanúbizonysága háromnegyed század kitartó női munkájának és igyekezetének és a jövő ünnepe is, mert azt reméljük, hogy a nehéz és kezdetleges viszonyok között élő alapítók nehéz munkáját a szám­ban és erőben meggyarapodott utó­dok méginkább fokozhatják s ez­zel állítanak emléket szüleiknek, elődeiknek, de egyszersmind ma­guknak is­Az egyesület keletkezése vissza­megy 1851. április 13-ára, amikor a város nemeslelkü hölgyei az em­berszeretet érzéseitől indíttatva, Jőíékony Nőegyletté alakulnak ab­ból a célból, hogy a városi teljesen árva leánygyermekek ügyét feleke­zetre való tekintet nélkül felkarol­ják s az életnek megtartsák, 16 éves korukig felneveljek s ezután további elhelyezésükről gondoskod­janak s azokra még 18 éves koru­kig felügyeljenek­Alakulása idejében Benkő IsLván­né volt főbíróné és Tresztyánszky Sámuelné főbiróné állanak az egye­sület élén, titkára pedig Grenerczy Andor óvodavezető később városi tanácsos volt­A Bach-korszak köztudomás sze­rint azokat a szomorú időket jelzi hazánk történetében, amikor min­den nemesebb mozgalomnak és elő rehaladásnak szárnya volt szegve. Tanácskozásokat, összejöveteleket nem volt szabad tartani s még az egészen ártatlan mulatságokat is félremagyarázták s a Dioniziusz-fü­lek éles" hallásától mindenki óvako­; dott. Közelebbi adatot ezekből az ; évekből nem is tudunk, csak azt, . hogy 1866- október 28-án vették újra fel az elejtett fonalat Draskócy Sámuelné, az akkori polgármesler­né elnöklete alatt a működés foly­tatására­1867- november 29-én Palánszky Sámuel nőegyleíi jegyző tesz je­lentést az árvaház létesítésének ügyéről. Rendelkezésükre áll 648 forint 28 krajcár, amelyből egy sze­rény, 4—5 árvát befogadó árvahá­zat szerintük már lehet létesíteni. A költségvetés előterjesztése után megállapítja a bizottság, hogy az árvák felekezeti különbség nélkül vétessenek fel és csupán leányárvák lehetnek. Rendes iskoláztatásban kell őket létesíteni, a tanszereket az egyházaktól fogják kérni. Az ár­vák ruházata egyforma legyen. Egy felügyelőnőt és egy szolgálót fog­nak alkalmazni. A felügyelőnő­nek kötelessége és teendője mind­az, ami egy anyának lehet gyerme­kei iránt s ami egy szegényebb sorsú háziasszonynak c-aládja irá­nyában. Az élelmezés álland délre húsból, főzeléket vagy tésztát vetve alája, estve valami vastagé télből, a reg­geli tej vagy leves lészen felváltva­Elhatározták, hogy 2000 darab sorsjegyet bocsátanak ki a jóté­kony cél előmozdítására s a bi­zottság az elnőknőből, pénztárnok­nőből áll, melléjük adatván Schir­né, Riszdorferné, Juhászné, Bar­zóné és Palánszky Sámuel jegyző­A hetvenes években hat éven ke­resztül Bodnár Istvánné volt az egyesület elnöke, aki 1908-ban hunyt el­1874- március 24-én a Körte-ut­cai iskolában tartott gyűlésen vá­lasztják meg nőegyleti jegyzővé, majd titkárrá Leffler Sámuelt, aki 41 éven keresztül, egész 1915- de­cemberében történt haláláig a nő­egyesületnek lelkes, odaadó és buz­gó vezetőférfia volt. 1884 április havától kezdődőleg egy feljegyzést találunk az árva­ház miként fenntartásáról s a havi szükséglet 6 véka gabona, 5 liter zsir, 2 kiló szalonna, ecet és olaj, egy zsák krumpli, egy véka kása, egy véka paszuly, 5 kiló tengeri griz volt. i Az élelmezést a Nőegylet tagjai összeadták- Ez a feljegyzés egész 1900 januárjáig vezet. (Folytatjuk-) Egy film, amelyet aranyplakettel tüntettek ki. Intimitások a „Big Parade" ról Múltba sülyedt véres esztendők pokoli muzsikája sir fel ebben a történetben. A háború ördöge pirosra festette Európa egét, egy leigázott világ jajkiáltása vissz­hangzott fülünkben Farsangot ült akkor a Halál s a Nagy Parádé túlharsogta a szivek dobbanását, a lelkekbe gyűlölet költözött és ember ember ellen támadt. A vörös ciklon diadelmaskodott. Országokat söpört el, milliók életét vitte magával. Öt gyilkos év sirátna pereg le előttünk, hogy ködbe vesszen borzalmas emlékével, hogy meg­félemlítsen a háború rémével és rávilágítson a béke és szeretet boldog útjára. * A külföldi sajtó is nyilatkozik Nyíregyháza város közönségéhez! Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Nyíregyházi Gazdasági Hitelszövetkezet igazgatósága a kisgazda, kereskedő és iparos és általában oly foglalkozású emberek, kis egzisztenciák részére, kik egyszerre nagyobb összeget nem tudnak félretenni, ellenben megtakarított filléreiket időközönként, gyümölcsöztetés végett szívesen elhelyeznék költséget és fáradtságot nem kiméivé, elhatározta, hogy a : Heti intézményt most, amikor a pénzromlás veszélye ki van zárva és aranyfedezetü valutánk van, üzletk őrébe ismét íelvesz Evégből értesiti Nyíregyháza város közönségé', hogy 1927 tassu&r hé l-t öl kezdődőleg, az uj pengő valutában számítva, hetenként 50 (ötven) filléres befizelési kötelezettséggel 3 éves kamatozó heti betétkönyvecskéket fog minden jelentkezőnek kiadni, melyet mindenki megszerezhet magának, aki takarékoskodni akar. — Minden könyvecske, mely a jövő 1927. évben lesz kiállítva, 3 év befejeztével kerül elszá­molásra, amikor mindenki szabadon rendelkezik a kamatokkal megnővekedett összeggel. — Egy-egy család minden gyermekének, vagy hozzátartozójának válthat egy-egy könyvecskét, azonban az előirányzott célt csak akkor érheti el, ha a heti befizetéseket pontosan teljesiti. — Egy egy heti befizetés minimális összege uj pengő valutában számitva 50 (ötven) fillér, mai pénznemben átszámítva 6250 korona lesz, ettől eltekintve, egy vagy több pengő befizetésére szóld könyvecske ia váltható, aszerint, amint valakinek anyagi ereje megengedi. — A befizetések 1927 január hó 1-ét követő legközelebbi hétköznapon az intézet Luther-utca 5. szám alatti se ját pénztári helyiségében kezdődnek és azontúl minden hétköznap déli 12 óráig eszközöltetnek. — A fenti befize­tési határidő elmulasztása semmiféle jogi hátránnyal nem jár és mindenkinek jogában lesz könyvecskéjét bármikor kiváltani és az elmulasztott befizetéseket 1927 január hó l-ig visszamenőleg utólagosan befizeini Természetszerűleg a kamatok a késedelmes befizetőknél a befizetés napjától lesznek elszámolva. Nyíregyháza, 1926 december hó 22. 32-3 A Nyíregyházi Gazdasági Hitelszövetkezet Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents