Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-05 / 3. szám

KYÍRYIDEK. 192 7. január 5. Hogyan jósolják az időt ? Néhány napi komolykodás után ismét enyhére fordult a téli idő, nagy örömére azoknak — s ezek vannak többségben — akiknek nincsen teli a kamarájuk tüzelőanyaggal. Hogy vájjon ilyen jótékony marad mindvégig a tél, s hogy követi-e enyheségében a novembert és a december első kétharmadát, azt egyelőre senki sem tudja megjósolni. Sőt, megáll a tudomány az előtt a probléma előtt is, hogy miért voltak az elmúlt hetekolyan enyhék, mint még soha. Az időjárás rendellenessége a ínyeimet az időjósok felé tereli, akik ezt az abnormitást előre megjósolni nem tudták. A különböző, többé-kevésbé tudományos alapon álló, de gyakran kalandos időjósok mellett, hivatalosan a Meteorológiai Intézet foglalkozik az időjóslással. Az intézetnek a Rózsadombon van a telepe s az épületnek külseje annyiban árulja el, mivel foglalkozz ik benne, hogy a messze látszó toron v teriászán különböző szélfogókat kalimpál a szél. Az itt folyó tudományos munkához három' főcsoportra tagozott «üzem^ szolgáltatja az adatokaatAz elsőbe tartoznak a szélirány és szélerősség jelző műszerek-amelyek a torony terrasz szélforgóin kezdődnek, levonulnak egy toronyszobáig kétemeletnyi magasból és a folyosónak villanygombra berendezett mutató tábláján végződnek. A tudományos üzem második része a kertben látható, ahol mintegv 20—25-féle hőmérő, esőregisztráló és pormennyiség vizsgáló műszer van. A harmadik rész a sötét kamra, ahol egy egész sereg különböző légsulymérő függ. Látványnak legérdekesebb a torony terrasz, ez a hatemeletnyi - gas bástyaszerü építmény, amelynek tetején még külön emelvényre állítva forog négy szélforgó. Ezek egyike, a Robinson-forgó olyan iramban forog tengelyei körül, amííven viharos vagy csendes a szél járása. A másik a széljárás irányát jelzi, a harmadik a szél sebességet mutatja, a negyedik a levegő lökéseknek, tehát a kihagyó és megint nekibuzduló szélrohamoknak erőés irányjelzője. Ezeket a forgókat egy-egy mozgórud összeköti az első számú toronyszobában felállított rajzoló apparát ussal, amely egy hengerre feszitett és óraszerkezettel lassan mozgatott rovátkás papirosra jegyzi a négy forgó észleleteit. Ez "az apparátus a folyosók jelzőtábláival van összeköttetésben, amelyek ablakocskáin villamosgomb nyomásra kiugranak a hengeren lejegyezett levegő mozgási adatok. Az úgynevezett kertben áll négy sziirőedény, az egyik sarokban pedig nyolc kupak látszik ki a földből- Itt állanak kalitkákban a különböző normális-, minimum- és maximum-hőmérők. A kupakok a talajhő mérésére szolgálnak. A szürőedények csapadékmérő és regisztráló apparátusok, az egyik közülük az egész évi esőmennyiséget méri. A sötét kamrában elhelyezett normál-, minimum- és maximum lég sulymérők a levegő nyomását mutatják. Ahogy a higany esik vagy emelkedik ezekben a légsulymérők. ben, aszerint jósol esőt vagy szépidőt az intézet. Idetartozik még az üzemhez a felső légrétegek kutató apparátus is. Hidrogénnel megtöltött gűmmiballon ez, melynek átmérője két méter. Fel van szerelve ejtőernyővel, alatta könnyű nádfonatú kosárka és ebben egy olyan műszer, amely haj szálpontossággal mut%

x hőmérsékletet, légnyomást és légnedvességet. A ballont igy felszerelve átlag hetenként egyszer felbocsájtják. Óriási magasságokba száll fel, de egyszersmint nagy utat is tesz a széllel. A felső ritka légrétegek gyenge ellenállása következtében a hidrogén kipukkantja a gummiballont, amely erre zuhanni kezd, az ejtőernyő azonban azonnal kinyílik és lassan lebegteti a föld

1 felé a kísérleti léggömböt. Ha lejutott, a megtalálóra van bízva, hogy elolvassa a kosárkában lévő levelet, a tudományra fontos műszert elküldje a Meteorológiai IntézetnekÉrdekes, hogy igen sok ilyen felszállt és leesett ballont vissza is küldtek a megtalálók. Természetesen a Meteorológiai Intézet saját észleleteit kiegészítik a \ilág 1 áromszáz különböző pontjáról érkező időjelentések. S mindezek tekintetbevételével készül azután az időjóslás. á „Bebreczeoi Független Újság" most ülte meg negyedszázados jubileumát Terjedelmes új évi száméban kimerítő történetét adja Debrecen város elmúlt 25 esztendejének. (A Nyirvidék tudósítójától.) — A «Debreczeni Független Újság), a Tiszántúl egyik legrégibb, legnagyobb és legtekintélyesebb sajtóorgánuma, most ülte meg negyedszázados jubileumát. Az ünnepség egész csendben, házilag folyt le, mindössze hatalmas 56 oldaln;* terjedelmű jubileumi_ száma emlékeztet az elmúlt 25 év derekas munkájára, mégse mehetünk el szó nélkül egy ilyen jelentős dátum mellett. Ez a jubileum nemcsak a «Debreczeni Független Ujság» ünnepe, hanem az egész vidéki magyar újságírásé, amelynek sajnos, még most sincs olyan szervezete, amely "hivatalosan is tudomást szerezhetne egy ilyen kulturális eseményről. De ha nincs is szervezetünk, ha széthúzásunkban nem is tudunk egyesületbe tömörülni, leg alább ilyenkor vegyük észre, hogy mit jelent egy sajtóorgánum egy vidéki város életében, s hogy mit tudnak produkálni az újságírók, akikről sohasem szoktak jót mondani, rosszat azonban annál többet. A Farkas Lajos szerkesztésében megjelenő «Debreczeni Független Ujsag» újévi jubileumi számába Feleky Géza 'dr. irt vezércikket. Hegedűs Lóránt dr. nyug. miniszter, a «Debréczeni Függ-'tlen Ujság» volt szerkesztője «Jubileum és Sajtószabadság® cimmel irt terjedelmes cikket. Farkas Lajos szerkesztő «Nyilt levél X. Y. kisasszonyhoz^ cimmel elmélkedik a mai kor leányainak erkölcsi romlottságáról. Néhány aktuális riport és obligát interjú után Posch Dezső tizennyolc oldalra terjedő szenzációs riportja következik, amely «Huszonöt esztendő* cimmel Debrecen városának elmúlt negyedszázados történelmét adja áz események kronologikus felsorolásával. A riportot rengeteg kép tarkítja, amelyek között ott látjuk Dégenfeld József gróf főispánt, Csűrös Ferenc dr. városi tanácsnokot, a «Debreczeni Független Ujság» első színikritikusát, Rákosi Viktort, a lap első munkatársainak egyikét, Lukács László volt miniszterelnököt, Désy Zoltán ellenfelét, Kossuth Ferencet, Bánffy Dezső bárót, L>omahidy Elemér főispánt, Szerdán és csütörtökön az operettki ály gyöngye VIG ÖZVEGY Csütörtökön délután Akác fa virág Bakonyi Samu debreceni országgyűlési képviselőt, Thaly Kálmán debreceni országgyűlési képviselőt, Jókai Mórt, Baltazár püspököt, aki szintén egyike volt a lap első munkatársainak Szabolcska Mihállyal együtt József főherceget, Miklósy István püspököt, a debreceni bombamerénylet áldozatait, /- Ferenc Józsefet, Károly királyt, Zita királynét, Tisza István grófot, Horthy Miklós kormányzót, Hcidházy Zsigmond dr. főispánt és Magoss György dr. Dolgírme^ tert. A hatalmas munkát igénylő cikk elolvasásához sok idő kell, de megéri a fáradságot, mert pompás rezüméját nyújtja az elmúlt eseményeknek, amelyekben benne van az egész magyar élet tükre. Móric* Zsigmond «Magyar szivek keserve» cimmel irt tárcát az 'ünnepi számba, amelynek gazdag tartalmából alig lehet kiválogatni egyet-egyet, mert valamennyi értékes, nívós munka. Elgondolkozik az ember azon, hogy ime két-három újságíró önzetlen acélos munkája mit jelent egy város kultúrtörténetében. Im! Lássátok a «Debreczeni Független Újság) jubileumi számát és gondolkodjatok rajta Ti is! Sakkverseny lesz Nyíregyházán. Nyíregyháza, január 3- — A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyházán a sakkjáíéknak eddig nem volt szervezett gárdája. A nemzetközi nagy sakkversenyek iránt való érdeklődésből többször alkalmunk volt megállapítani, hogy van jónéhány vérbeli sakkozónk nekünk is, de sem sakkor alakításról, sem pedig sakkversenyek megrendezéséről eddig nem volt szoMost egyszerre örömmel halljuk, hogy sakkverseny lesz Nyíregyházán. Az első sakkversenyt a nyíregyházi Hungária Magyar Testedző Egyesület rendezi s ezennel fel is hivja a versenyen való viadalra Nyíregyháza város sakkozóit. Fel tehát a küzdelemre. Lássuk, kik a harcra kész sakkozók! — A verseny" január 13-án kezdődik- A versenyre Jobbágy Pál ügyvezető elnöknél jelentkezhetünk (Beíhlenutca 3-) Itt történnek a hivatalos benevezések is . Kitűnően sikerültek a pásztorjátékok a helybeli gör. kath. iskolában. Nyíregyháza, január 3. (A „Nyirvidék" tudósítójától) Az impozánsan kibővített és emeletre húzott nyíregyházi gör. kath. elemi népiskola a nagyközönség előtt a karácsonyi ünnepek alatt avatddott fel és ada tott át nemes hivatásának &tz&\ a pompásan sikerült pásztorjátékkal, amelyet a gör. kath. tanitői kar a gyermekekkel adatott elő az ünnep első és második napjának délutánján, mindkét napon zsúfolt közönség érdeklődése mellett Az iskola emeletén két tanterem ugy v-an egymás mcllá épitve, hogy az egyébként hang szigetelő választófal, spaléta módjára szétnyitható, miáltal egy óriási nagy terem varázslódik elő. Ebben a nagyteremben íoiyt le a szép pásztorjáték, több száz főnyi hallgatóság jelenlétében. Az iskola több milliós áldozatkészségéből egy kitűnő kis szinpad, kortina és gyönyörűen fe.-tett kulisszák miliőjében elevenedett fel szemléletesen, korhű jelmezekben a régi betlehemi élet Messiást-váró, a megszületett Istenembert kereső és megtaláló világeseménye. A gyermekek nagyszerűen interpretálták a darabot, amelynek a minden tekintetben kifogástalan, ügyes, pompásan szindüs megrendezéséért a tanítótestületet: élén Tóth György igazgatóval illeti az elismerés koszorúja. Szilvássy Józssf, Mulega Ilona és Margitics Irén tanítók fáradhatatlan munkássága külön dicséretet érdemel. A közönség a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott mindkét előadásról, amelyek kézzelfoghatóig ^bebizonyították előtte azt, hogy a nyíregyházi gör. kath. elemi iskolában olyan nevelő munka folyik, amely büszkesége lehet minden népiskolának, amely a valláserkölcsi és hazaíias szellem szolgálatában végzi nemzetnevelő hivatását. Feloszlatják a kártyaklubbokaí. Az Est értesülése szerint a belügyminiszter elhatározta, hogy azokat a kártyabarlangokat, melyek különböző politikai címeken alakultak meg, de valóban csak a játékszenvedély terjedésére nyújtottak hajlékot termeikben, fel fogja oszlatni és szigorúan ellenőrizgeti a kétes célú társaságoknak ösz, szejöveteleit. Pénteken Pattantyús Mihály jutalomjátéka DOLLY »