Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

—— 1927, ianuár 1. JNfYÍRYIDÉK. kotó néposztály erkölcsi, kulturális és gazdasági színvonalának emelése. A népművelés irányítására hivatottak teljesen át vannak hatva attól a gondolattól, hogy a népkultura emelése olyan egyetemes nemzeti érdek, melytől áz ország jövője függ, de tisztában vannak azzal is, hogy az ország jelenlegi helyzetében teljes siker csak akkor koronázhatja a népkulturális törekvéseket, ha a társadalom értelmiségi; szellemi felsőbbségével, a vagyonos osztály anyagi áldozatkészségével, megértő támogatója lesz ennek az újjáépítő munkának. De amennyire örvendetes, hogy a vármegyék főispánjai, és alispánjai, az utóbbiak mint a törvényhatósági iskolánkivüli népművelési bizottságok elnökei, az elére állottak a népművelési mozgalomnak, éppen anynyira lehangoló jelenség, hogy "a társadalomnak az a rétege, mely szellemi felkészültségénél, lelki kifinomultságánál, vagyoni viszonyainál fogva e téren a legtöbbel tehetne, még mindig nem ébredt annak a tudatára, hogy az alsóbb néposztállyal szemben kötelességei vannak. Ezzel magyarázható, hogy a társadalomnak az iskolánkivüli népmüvelésró'I ma még igen eltérő és részben ferde nézetei vannak. /Ma még elenyésző kisebbségben vannak azok, akiknek lelkében az összetartozásnak gondolata olyan mélyre hatott, hogy a népműveltség érdekében szellemi és anyagi téren áldozatot hozni is hajlandók. A nagy,többség még közömbösen ha lad el minden népmüvelésre irányuló törekvés mellett. Vannak, akik «gy kézlegyintéssel elintézettnek tartják az egész népművelést. Sőt vannak, akik a nép szellemi látókörének tágításában egyenesen veszélyt látnak s azzal érvelnek, hogy a több műveltség nagyobb igényeket von maga után s hogy a nagyobb igények a sorsban való megnyugvás helyett elégedetlenséget támasztanak. Ennek az álokoskodásnak cáfolására szót fecsérelni felesleges, mert akik ezt a téves felfogást vallják, strucpolitikát folytatnak s a népművelés den életképesen uj költészetnek a mult talajában kell gyökerezni, meggyőződésem az is, hogy amely intuíció ily talajban gyökerezik, prófétai intuíció s igy nemcsak látjuk, de formáljuk is a jövőt. Ha most már ezt a gondolatsort végiggondoljuk, önként következik, hogy ma minden igaz költő az egészségnek, a fölemelkedésnek, a magyarság újjászületésének vátesze- Ady lehetett dekadens s annak is kellett lennie, mert nemzetének bukása rezgett előre idegeiben. Most azonban a bukás már bekövetkezett, a nemzet föl fog emelkedni, ujjá fog alakulni s ezért van az, hogy aki ma igazán korszerű, csak diadalmas költő lehet. Szükséges ezeket elmondani, mert még Nyíregyházán ^ is vannak műveli emberek, akik egyszerűen azzal akarják elintézni művészetemet, hogy Nyugat-ista vagyok- Ez csak annyira igaz, mint ahogy igaz. az, hogy a Magyarságba, vagy az Est-lapokba stb- irok. Elég gyakran irok a Nyugat-ba is, mint az uj irógeneráció legtöbb józan tagja- Azt azonban hangsúlyozni kívánom, hogy a Nyugat most elsősorban az Adyval egykorú költői generáció lapja (Babits, MóFrissen hullt hó... Irta: MABCONNAT TIBOR. Frissen hullt hó van az ablakod alatt. Ugye, fiacskám, ma hajnalban nem hallottad szekerek zörgését a jó, puha havon? De megláttad tar gallyak közt az első madarakat. Eddig tán nem is gondoltál arra, hogy a télben vannak madarak is. S most adlakod alatt csipog egész sereg... Eszedbe hozzák-e a didergő sármányok és verebek az embereket, a szomorú szekereseket kiket tegnap láttál, kikről beszéltem a határban, az alkonyi jényben. Nagy kámzsákban durva pokróccal a vállaikon tűntek el ők, hosszú sorban az éjszakába... S te most, - mert mosolyog az ég, — megengedem csúszkálni fogsz a jegen... S tán szánkózni is fogsz ma délután pirospozsgásan, boldogan rikoltva... Akkor gondolj azokra is és imádkozz ma este azokért s jól gondold meg, mit kéne tenni értük, kiknek ruáját valami sors kitolta a határból... rettenetes rengetegekbe puszta mezökre, ellenállhatatlan viharokba, keresztutakra... Gondolj a szomorú szekeresekre s az árva madarakra... jelentőségéről fialvány sejtelmük sincs. Ezeket a sötéten látókat a forradalom szomorú tanúságai és teljesen hidegen hagyják s túlzott pesszimizmusukban nem képesek ráeszmélni arra, hogy a forradalom romboló eszméi éppen azért szívódtak fel oly mohón a tömeg lelkébe, mert ez a lélek üres volt; nem volt telítve a nemzeti és faji egység ricz, Kosztolányi, Szomory, Lengyel Menyhért, Schöpflin stb.) s csak olyanféle kivétel, ha mi kapunk benne helyet, mintha az előző generáció valamely tagja ir a Nyugat-ba- Pl. Dánielné Lengyel LauraA Nyugat ma már a legtöbb vonatkozásban mérsékelt lapnak mondható- S bár mint író magam is inkább óvatos, mint vakmerő vagyok, a magam nevében raz ellen " is tiltakozom, hogy akár előnyös, akár hátrányos következtetéseket vonjanak le e kitűnő lapban való gyakori szereplésembőlUj könyvem nem ainnyira uj, mint inkább különféle verseket tartalmaz, hangban és formában a lehető legkülömbözőket: a szigorú szonettől a szabad versig, a magyaros, népdalszerü formától a chanson művészi kifinomitásáig- — Mindent intenzivebbé tettem, hévvel, szinnel telitettem, felfokoztam e verseimben s ha van ujdonságuk, az éppen ebben rejlikNyíregyházi emlékezéseimet és fejtegetéseimet legközelebb folytalomnemes tartalmával. Csoda-e hát, ha az öntudatlan tömeg magára hagyottságában az önálló gondolkodás és higgadt megfontolás hiányában a nemzetköziség útvesztőibe tévedt. A foi ra-'alom szomorú tanú ágainak feledésbe menni nem szabad. A müveit társadalomnak végre le kell vetkőznie azt a közönyt, amelynek nem kis része van abban, hogy Trianon atkát nyögjük. Föl kell ismernie, hogy a nép természe. tes vezetője és irányitója egyedül a magyar értelmiség lehet. Be kell látnia, hogy népünket ki kell vezetnünk elmaradottságából, rá kell eszméltetnünk egyéni és nemzeti szempontból tartozó kötelességeire, s a csonka haza minden fiát be kell kapcsolnunk a nemzet vérkeringésébe. Ennek az egyetemes nemzeti célnak szolgálata hívta életre az Iskolánkivüli Népművelési Bizottsáágokat. Ezt a célt népies ismeretterjjesztő előadások, néptanfolyamok rendezésével, népkönyvtárak létesítésével, az önművelődés iránti hajlam felkeltésével, az irredentizmus gondolatának ébrentartásával igyekeznek előmozdítani. Szabolcsvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága, mint társadalmi szervezet, e téren öt évi munkásságával oly eredményekre tekinthet Vissza, melyek azt 'igazolják, hogy nem holt befektetés az, amit népünk nevelésére áldozunk, hanem gyümölcsöző tőke, mely a nép hazafias érzületében, újjászületett lelkületében bőséges kamatot hoz. A telkek ugara fefvan törve, de a népmüvelés térhódítása jelentőségéhez mért és messze kiható eredményekre akkor fog vezetni, ha a társadalom közönye is megtörik. Gróf Bethlen István mondotta: «Egyedül gazdasági eszközökkel nem lehet biztosítani a magyar jövőt. Gondot kell fordítani az iskolánkivüli oktatásra is. Vasárnap délutánonként a nép közé kell menni mindenkinek, aki szivén viseli a nemzet jövendő sorsát és oda kell hatni, hogy a ferde hajtásokat nyesegessük.» Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, mint régi és bölcs megállapítást, hogy csak az a nemzet oldhatja meg a tökéletes állam feladatát, amely megoldja a tökéletes nevelés feladatát. Nekünk is csak ezen az uton lehet eljutnunk a tökéletes államhoz: Nagymagyarországhoz. A nyíregyházi hadiárvák köszönete a karácsonyi ajándékokért. Az Alapítványi Erzsébet Árvaház növendékei hálás köszönetüket küldik azért az elfelejthetetlenül szép karácsony estéért, amit Szabolcsvármegye, Nyíregyháza jó:ékony társadalmának és a helybeli m. kir. honvéd Állomásparancsnokságnak köszönhet A Jézuska általuk egy szép, ragyogó emlékű karácsonyi ajándékot küldött gyermekeinknek- A helybeli társadalom felkaroló szeretetét, valamint a tisztikar és legénységnek karácsony szent ünnepe alkalmából elesett hős baitársaik iránti kegyeletét, akik közt az Édesapa legszentebb emlékét őrzik hadiárváink- Isten és Haza nevében fogják további munkájukkal érdemessé tenn imagukat e meg nyilvánuló szeretetért. A m- kir. honvéd Állomásparancs nokság tiszti és legénységi állományban levő egyénei Horváth László állomásparancsnok urnák kisérő levelével egyidejűleg 4,362.000 K-t, Mikecz István alispán ur- kísérőlevéllel 3-000.000 K-t küldött a hadiárvák karácsonyi segélyezése cimén. Dr. Kállay Miklósné úrnő 100.000 K-t karácsonyi csomagot, nagy kosár almát, Bodor Zsigmondné úrnő minden 'hadiárva részére ünnepi kalácsot, karácsonyi csomagot, bort, dr. Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő, drPorkoláb Zoltán-, dr. Sarvay János ügyvéd urak 100-—100 ezer K"t, dr. Konthy Gyuláné és Heringh Andorné úrnők 50-000—50.000 K-t, Jakobovits Fannyka úrinő 40 ezer K s a megjelent kedves vendégek adományából ez összegeken felül még 180 ezer K pénzbeli adományt kaptak- Jánószky Gyuláné unnő nagy kosár almát, Ferenczy Gyula ur szép karácsonyi könyveket, Stiby Gyula ur két nyulat küldött hadiárváinknakKülön köszönettel adózunk Krieger Mihály ev- lelkész urnák meghatóan szép karácsonyi beszédéért, valamint Olchváry Erzsébet és Krecsák László ev- karnagy urnák, akik zongora és harmónium kisérettel járultak hozzá az ünnepély sikeréhez. Fábry Ignác tanfelügyelő urnák, hadiárváinknak a Városi Színházban rendezett karácsonyi ünrinepélyen 2 ingyen páholy átadásával,'Lukács Béla tanítóképezde iigazgató urnák, kinek szives jósága folytán hadiárváink Nem kell Pestre küld ni né é« S Ór cipőjét, mert a Vulkán gummi|av tó O

jtani, Kossuth-utca 4. szám alatt fővárosi mintára, gőz- és villanyerőre van berendezve. Pár koronáért 24 óra alatt újjáalakítják. Autóftummib, tömlők és minden e szakmába vágó munkák garanciával lesznek készítve. - A n é közönség b. páqfogását kéri

: Vul

k&ia Gummijavitó Ü

^e m Kossuth utca 4. sz