Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-04 / 2. szám

JSÍYÍKVIöálC. 1927 január 4. A kereskedők és a piac. A piacnak, ezalatt a napi és hetipiacot értve, elhelyezése és elrendezése, nemcsak az ott elárusítók és vevők, hanem inkább városrendezés tekintetében fontos. Természetes, hogy elhelyezésénél jelentőséges az, hogy az árusok és vevők biztonsága kifogástalan legyen, ne legyenek kitéve baleseteknek. Emellett azonban éppen ilyen, de városfejlesztés szempontjából fontosabb, hogy hol, merre terül el az. Amióta közületek vannak, mindig és mindenütt azt tapasztaltuk, hogv a piac alkotja központját a kommunitásnak, városnak vagy községnek egyaránt és e körül helyezkednek ei az állandó jellegű árusítóhelyek, az üzletek és boltok. A piac a kereskedelmi góc, amely köré csoportosul a kereskedelmi forgalom és ennek kapcsán az üzleti élet. Minden kisérlet, amely a kereskedelemnek ezt a gócát eltolni vagy áthelyezni kivánja, a környékre bir hatással. A napipiaccaí együtt eltolódik a kereskedelmi forgalom is és azelőtt forgalmas helyek is kihaltakká, értékükben csökkenőkké válhatnak.. Erre számos," számtalan bel- és külföldi példa lenne felhozható. Ha székesfővárosunknak a régi városháza előtt elterült piacára es az azt környező részekre, a halpiacra stbre gondolunk és azt a mai viszonyokkal hasonlítjuk össze, élénk ellentétet találunk, mefy a piac eltolásával magyarázható. Pedig ott akkor még Budára nem vezetett a hatalmas Erzsébet-hid, mint fő közlekedő útvonal.. Akkor még propellerek szállították egyik partról a másikra az utasokaat. Az akkoriban eléven városrészen ma üzleti forgalom alig van, pedig hatalmas paloták állanak ott.. Hogy üzleti forgalom nélkül a legszebb városrészek is kihaltak és azokon a helyeken csak azok fordulnak meg, akiknek okvetlenül vra vezet az utjok, arra élénk példa a wieni Rathaus és környéke, Nem használt e kihaltság ellen sem a Platzmusik, sem a Rathauskeller, bármennyire is vonzani voltak hivatva, a legszebb parkokkal egyetemben, a publikumot. Az üzleti életnek eltolása nem mutatja azonnal hatását.. Ez a hatás csak idők multával jelentkezik, A piac áthelyezésével, csökken a régi helyen az üzletek forgalma és emelkedik az uj helyhez közel levőké.. Ha tehát a tömören egy helyen elhelyezett piacot ugyanígy tömören egy másik helyre helyezzük át, akkor a régi közelében volt üzletek forgalmának c-ökkenése arányában, de fordítva, jelentkezik, az uj helyhez közeli üzletek forgalmának emelkedése.. Ott, ahol forgalomemelkedés következik be, panaszt nem hallhatunk. Ott azonban, ahol a forgalom csökken, jelentkeznek a panaszok. Gyengébb, sőt rossz üzletmenet, a teherviselés csökkenése jellemzői e panaszoknak.. Az üzleti élet áthelyezkedik az uj helyre. A régi üzletek értéküket vesztik a piac régi helyén, az uj helyen emelkednek értékükben.. E jelenségnek velejárója, hogy a régi piac helyén lévő ingatlanok értéke is csökkenni kezd.. Az emez ingatlanokon való uj építkezés késik, talán el is marad. A városrész nemhogy fejlődnék, hanem ebben elmarad.. Kétségtelen, hogy ezek a jelenségek, a városfejlesztő előtt nem maradhatnak figyelmen kivül, különösen, ha az, a város fejlődése iránt meleg szeretettel is viseltetik Mert a város eleven orgánum.. Az folyton fejlődik.. A benne lüktető élet e fejlődésnek előhívója és fejlesztője. Különösen áll ez ott, ahol a város még földrajzi tekintetben is központja, vagy központjává válik nagyobb területek kereskedelmi életének. A fejlődő városban, fejlődik a kereskedelem, az ipar és a forgalom is. Ennek megfelelőleg keli gondoskodni uj szituációkról, uj elhelyezkedésekről. Egyszerű áthelyezése-az üzleti forgalomnak, sokszor sorvasztólag hat. Ezt el kell kerülni. Fejlesztése a piacnak, más elosztása, kiterjesztése, okos, ügyes megosztása, a forgalom közepette kellő elrendezése, segítenek, migezirányu esetleges hiba, károkat okozhat. Azt mondani, hogy ilyen vagy olyan elrendezés holt bizonyosan jó és azon változtatni nem szabad, nem lenne megokolt. A fejlődő organizmus megfelelő elhelyezése, a későbbi tapasztalatok után még mindig lehetséges és szükséges is. Mindezeket azért mondottuk itt el, mert a nyíregyházi uj piacelhelyezés kapcsán, már panaszokat hallani a kereskedők részéről. Ahol pedig panasz keletkezik, ott orvosolni kell. Meg kell vizsgálni a bajokat, amelyek a panaszokat életrehivták és ha lehet, segíteni kell ezeken. A piacelhelyezésre igen sok alkalom van és arra is, hogy a kocsiközlekedéstől megvédjük az árusokat és vevőket. A közlekedésnek a piac időtartamára elterelése, korlátozása, a városon keresztül a hajtás sebességének csökkentése stb stb., mind megoldható kellő körültekintéssel és jóakarattal. A kérdésen átsiklani nem helyes. Ezt diktálja a városfejlesztés és rendezés érdeke elsősorban, de ezt a kereskedelmi élet is. Éppen ezért megfontolandó. Pisszcr János. A Szabolcsvármegyében eddig elért népművelési eredmények semmivé lesznek, 3sa a társadalom nem siet az iskolánkivüli oktatás támogatásara. Nyíregyháza, január 3- — A Nyirvidék tudósítójától. A nagy természet elpihenésével, amikor a kérges tenyérből a kapa, ásó a szerszámos kamarába kerül P a veriíékes munkát nyugalmasabb napok váltják fel, akkor kínálkozik a legkedvezőbb alkalom a falu népének lelki gondozására, szellemi kiművelésére- Ezt az időt használja fel a Szabolcsvármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság a rendszeres iskolánkivüli népművelői munkára, amely munkásság évről-évre fokozódó sikerrel a folyó tanévvel immár hatodik esztendőbe fordult. Vármegyénkben, bár az ugartörés nehéz munkáján már tul vagyunk, e téren még igen sok feladat vár megoldásra s hogy csak lépésről-lépésre juthatunk előre, annak ma már nem annyira a közönség idegenkedésében kell keresni az okát, mint inkább az anyagi eszközök hiányában. A nép derék vezetői: a lelkészek, a varmegye tanítóságának szine-java teljes erővel látott neki a népmüvelés megszervezésének- A hallgatóság részéről mindjobban megnyilvánuló érdeklődés is arra mutat, hogy a népmüvelésnek erkölcsi előfeltételei a legtöbb helyen adva vannak, s a szélesebb mederben való megindításnak valójában csak <ínyagi nehézségek állják útját. Természetes, hogy a népművelési bizottságnak a munkaprogramul összeállításánál az anyagi helyzettel számolnia kellett s gondos. mérlegelés után a megvalósítható feladatok közül azt kellett előtérbe helyeznie, ami a jövő fejlődés szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bir- Ez pedig nem lehetett más, mint a most serdülő nemzedék hiányos iskolai ismereteinek kiegészítése, erkölcsi és értelmi nevelése, mert amilyen az ifjúság, olyan lesz a jövő társadalom- Az ifjúság erkölcsi és szellemi neveléséért megfizet a hazának, a társadalomnak, még pedig oly mértékben, amilyen gondozásban ő részesült, többet nem nyújthat, mint amennyit kapott. Ebből az elvből indulva ki az iskolánkivüli népművelési bizottság arra törekedett, hogy a most serdülő ifjúságnak, amely a háborúnak a népoktatást is megbénító A budapesti Belvárosi Színház egyetlen estje 1927. január 8-án, szombaton este 8 órakor a Városi Szinhazban! KVARTETT Házassági gúnyjáték 3 felvonásban, írták: Gellért Lajos és Somlar Zs. Szereplők: Gellért Lajos, Ürmössy Anikó, báró Maűarassy Buck Tess/a, Y*ndory Gusztáv és Várnay Jenő Jegyek ezen kiváló művészi előadásra már válthatók. hatása folytán a tankötelezettségnek csak igen kis részben, vagy egyáltalán nem tehetett eleget, alkalma nyíljék e hiányok pótlásáraEvégből a főszolgabirák alispáni rendelettel hivattak fel annak a kimutatására, hogy a testnevelésre kötelezettek között községenként hány analfabéta van, továbbá mennyi azoknak a száma, akik csak az elemi iskola egy-két osztályát: végezték elE rendelet alapján hat járás területéről érkezett be hiteles kimutatás, melyekből megállapítást nyert, hogy 33 községben a 15—20 éves analafbéták száma, községenként 20—30 közt ingadozik, mig három községben a százat is meghaladja. — Megközelítő számítás szerint csupán hat járásban ezren felül vannak tehát írástudatlanok annak az ifjúságnak a soraiban, amely a legközelebbi jövőben lép az élet(be s amelyre, mint a jövő reménységére kellene tekintenünk; korántsem alaptalan tehát a föltevés, hogy az írástudatlan leventék száma az egész vármegye területén a 2000-et is elériMit látunk ezzel szemben más vármegyékben? Dunántuli Tanítók Lapjá-ban olvassuk: Sárvár községből (Vasm.) örömmel jelenti az áll- isk. igazgatója, hogy több száz leventeköteles közül egy sem akadt akinél az írás-olvasás ismereteiben a hiányokat pótolni kellene- A jövő szempontjából mennyivel biztatóbb, fölemelőbb ez a kulturkép, mint amely a fenti számadatokból bontakozik ki• Várhatjuk-e, hogy az a generáció, amely teljes szellemi sötétségben kerül az életbe, a nemzeti öntudatnak, az önálló gondolkozásnak és ítélőképességnek legkisebb jelét sem árulva el, a nemzeti társadalomnak hasznos és munkás tagja lesz. Szabolcsvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága világos célkitűzéssel, a társadalom csendes részvétlensége mellett is — szívós kitartással halad a megkezdett uton. Propagativ munkásságának s fáradhatatlan buzgalmu .tanítói karnak tudható be, hogy a vármegye területén november első napjától 20 községben több mint 600 leventeköteles s 21 községben közel 800 hiányos előképzettségű ifjú heti 6 órában rendszeres oktatásban részesül. — Emellett 35 községből 700-at meghaladó népies előadásról érkezett be tárgysorozat s alapos a remény, hogy az előadások száma még emelkedni fog, mert több község, ahol má(r a múltban is folyt népművelési tevékenység, a tervezeteket még nem terjesztette be- Amennyire örvendetes, hogy a tanfolyamokról való indokolatlan el maradásról csak szórványosan érkeznek panaszok, éppen annyira lehangoló az a tudat, hogy 12 községben, __ ahol a tanfolyamok felállítása nagyon is indokolt volna, a népművelési munka mem indulhatott meg, mert a bizottság megfelelő fedezet hiányában a tanfofolyamok fenntartásához mivel sem járulhatott hozzáEzen a helyen kérjük a vármegye társadalmát, ne engedje, hogy megfelelő anyagi támogatás hiánya miatt az eddig elért nagyszerű eredményeket a stagnálás, a vissza fejlődés rontsa le. Veszprém vár> megye népművelési célokra háromszor annyit tud költeni, mint mi, Zemplénmegyében maga a társadalom nyújt segédkezet az iskolánkivüli népművelési munkához. Ne pengőket, filléreket áldozzon kiki a nagy magyar jövendő útjait egyengető népművelési akcióra ha eljön a gyűjtés, az áldozatra való felhívás ideje-