Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-26 / 20. szám
— JKÍYÍHYIDÉK. 1927 január 26. Előkelő prókátor bukása. A minden magyar élni akarást kegyetlenül lehengerelő trianoni békeszerződéshez, amint ismeretes, mézesmadzag gyanánt csatoltak igy kisérő levelet, amelyet Millerand szerkesztett. A szerződés bármennyire is a békediktálók és \6denceik érdekeit kivánta szolgálni, szinte csodák csodájára mégis tartalmaz néhány passzust, amelyeK a kisebbségek számára is biztosítanak bizonyos jogokat. Ilyen a 250-ik §., amely kimondja, hogy a magyar alattvalók javait nem lehet lefoglalni földbirtokrendezés céljára s ezek még zár alá sem vehetők. Első volt Románia, amelyik ennek a paragrafusnak figyelembe nem vételével megszegte a trianoni békeszerződést, mert ezrével utasította ki Erdélyből a magyar birtokosokat, akik között nagy számban szerepeltek szegénySotsu földmivesek, hivatalnokok, kisbirtokosok, árvák és özvegyek Amint a határállomáson áttették őket, vagyonukat, mint «távollévők» javait kezelve, közönséges módon elkonfiskálták. Ennek a sötét balkáni jogfosztásnak próbáltak ugyan nagylelkű színezetet adni azáltal, h#gy az elkobzott birtokok értékét megtérítették egyszázalékig. A vagyonuktól ily módon megfosztott panaszosok jogorvoslásért a népszövetség döntő bíróságához fordultak, amelyik éppen a minap mondotta ki illetékességét ezekben a birtokperekben. Igaz ugyan, hogy a párisi döntőbíróság egyelőre érdemében nem tárgyalja ezt a Romániára nézve igen kínos, de a panaszosok számára életbevágó fontosságú kérc'ést, de abban a pillanatban, amikor a párisi döntő biróság ugy határozott, hogy ítélkezésre egyedül ő illetékes, az erdélyi elkobzott javak érdemi döntése is megtörtént- Jellemző az esetre, hogy Románia, amikor megtudta, ho_gy földbirtokrendezését veszély fenyegeti, nyomban protekció után kutatott s erre a célra Millerand volt köztársasági elnököt szemelte ki, azzal a félremagyarázhatatlan szándékkal, hogy ily módon politikumot vigyen ebbe a tisztára biróság elé tartozó ügybe. Millerand hajlandónak is mutatkozott arra hogy mint a trianoni békeszerződés kisérő jegyzékének szerkesztője, a szövegezés értelmezéséről felvilágosítsa a párisi döntőbíróságot. Ez a felvilágosítás természetesen a kisantant kívánságait szolgálta volna, mert Millerand nem szívesen támogatott volna olyan akciót, amelyik az egész román földreform kérdését megbolygatná. Szerencse, hogy a .párisi döntőbíróság tagjai nem fogadták el a Millerandféle prókátoroskodást s igy nem fog érvényesülni az a szellem, amelyik még akkor is Magyarország ellen dolgozik, amikor a békeszerződés paragrafusai világosan felruházzák olyan jogokkal, amelyeket csak szerződésszegéssel lehet figyelmen kívül hagyni. A párisi döfitőbiróság ítélete' annál is inkább nagyfontosságú, mert határozatai ellen fellebbezési fórum nem létezik s Romániának igen meg kell gondolnia, ha ítéletét elfogadni nem akarni, mert ezálta< önként kivonná magát a nemzetI közi igazságszolgáltatás illetékessége alól. Millerand bukása a döntő biróság előtt bennünket ujabb reményekkel tölt el jogos igazságunk keresése kapcsán, mert a békeszerződések aláírása után hét évre nem ez az egyetlen eset, amikor a legelőkelőbb prókátorok felhasználásával sem tud már a kisantant az igazság megcsúfolásával ártalmunkra lenni Gróf Kinskyné Pálmay lika márciusban Nyíregyházára jön és hangversenyt ad Blatia Lujza szobra és méltó síremléke javára. Nyiregyháza,, január 25- — A Nyirvidék tudósítójátólGróf Kinskyné Pálmay lika levélben fordult a város polgármesteréhez és kérte, hogy márciusi5-e és 30-a közötti időben Nyíregyházán rendezendő egyetlen jótékonycélu hangversenyét karolja fel a város tanácsa és közönsége is. A művésznőnek Nyiregyháza csak egyik állomása lesz abban a kőrútban, amelyet az országban Blaha Lujza szobrának és méltó síremlékének javára vett tervbe. A nemes terv országszerte élénk szimpátiával találkozik és mindenütt szinte tüntető szeretettel fogadiák az egykor olyan hévvel ünnepelt nagy müvészinőt. Nyiregyháza polgármestere is megértéssel fogadta a nobilis elhatározást és értesítette a grófnét, hogy nyiregy- j házi hangversenyének idejéül legal- 1 kalmasabb, ma március 20-át választja. Erre a napra a város le is foglalta a Korona nagytermét, amely bizonyára szűk lesz annak a nyíregyházi közönségnek befogadására ,amely rajongó szeretetét anynyiszor bebizonyította a nemzet büszkesége, Blaha Lujza iránt. — Pálmay Ilka a Blaha Lujza emlékbizottság megbízásából vállalta a nemes jntencíóju hangversenyek rendezését. Ilyen propaganda hangversenyeket rendezett már Budapesten, Kispesten, Sopronban, Szombathelyen, Győrött és Nagykanizsán. Most sorra kerülnek az ország többi városa is, közöttük Nyiregyháza, amely város ezalka' lommal is az első lesz Blaha Lujza emlékének való hódolásban és lelkesen fogadja Kinskyné, Pálmay Ilka grófné nyíregyházi hangversenyét, mint a maga nemében páratfan művészi eseményt is. á Baross cserkészek zászlója alá 113 csapat sorakozott. Az uj iparoscserkészek megható fogadaiomtétele. Nyíregyháza, január 24- — A Nyirvdiék tudósítójától. Végvári egyik gyújtó irredenta dalában azokról a kicsike tüzekről beszél, amelyek itt-ott fellobbannak és amelyeknek lángolása egyszer majd egyetlen égre csapó tűzzé fog növekedni- Ilyen izzó kis láng melegét érzem, valahányszor magyar cserkészfiuk között járok, de különösen annak a tűznek a fényevet a szivembe különös melegséget, egy boldog öröm mámoritó melegségét, amikor az iparos ifjak cser" készcsapatát, amikor a nyíregyházi Baross-cserkészek ifjait látomIsmerem az iparoscsaládok belső életét, ismerem az iparos tanonc í élet kemény, rögös, töviskoszorus útját, amelyen a múltban annyi keserűség támadt az iparosifjak szivében. És ezerszer áldom azoknak a kezét, akik az iparosifjak hóna alá nyúlva, őket testvéri szívvel, test véreiül fogadva? megéreztetik velük az uj polgári morál szépségét: magunkhoz ölelni minden munkástestvért, kulturát, meleg olthont, jobb életlehetőséget, polgáriasultságot adni inékik- Mikor a Barosscserkészek zenekarát hallom, mikor látom, hogy Vargha Ferenc igazgató, Gábry Bertalan parancsnok, Kégly Szerttia s a zásdóanvák Lakner Béláné, Kiss Gyuláné, s a ! többi iparosasszonyok Sándorffy áPOLLÓ füla, kedden utoljára ÉTA SZERELMEI Egy finoman nevelt leány szerelmi regénye. LEATRÍCE JOY, a nagy művésznő első frappáns fiu szerepe. ?? ií Egy fiitsorsos kalandos regénye 7 felvonásban. Szerdán A békebeli császárváros tükörképe! Csütörtökön Práter Mioi Egy szerelem regénye Bécs boldog napjaiból. — Irta és rendezte: Gróf Kolowrat Sándor. — A főszerepben: RliTA NALDl. és A FÉMYES KÍSÉRŐ MŰSOR8 Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Sándonné, Dallos Péterné, Smiják Istvánné, Szuchy József né, Kubala Ferencné, Hauser Gyuláné és a többiek is milyen szeretettel, milyen áldozatkészséggel fáradoznak az iparo-ifjakért, azok felemeléséért akkor hiszem, hogy meg- lehet r.' dani a kor nagy kérdését, a cionalizmus és szocializmus £szszeegyeztetését, hiszem, hogy van cselekvő hazafiság, vannak nemzetépítő munkára kész férfiaink és asszonyaink. A Baross cserkészeapat uj ifjai vasárnap délelőtt tették le a próbaidős vizsgálatot, amelyen megjelentek dr. Pencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, Kardos István kulturtanácsnok a vármegye, a város testnevelési ügye iránt hazafiúi szívvel lelkesodő férfiak- A vizsgálat kitűnően sikerült és délután 3 órakor a róm- kath. ; kola freskókkal ékesített dísztermében _ volt az uj cserkészek fogadalomtétele- - • A felemelő érzések t ébresztő gyönyörű terem megtelt érdeklődőkkel. A vármegye képviseletében dr-Tóth László főjeg yzo, t\€Cí íky András testnevelői felügyelő jelént meg. — Otí láttuk Vietórisz József dr., Lukács Bél- igazba tv -v Pis zer Jánost, Lakner Béla i»artes>ü>3ti alelnököd Zeke Laszió iij&rut, dr. Krómy Károlyt, dt- \V .íter Gézát, Smiják Istvánt és ./ámosa^1 az iparostársadalom lelkes képviselői közül- A cserkészkerület Kollonay Zoltán parancsnok, Kozák István parancsnok képvisel ék. A fogadalmat tevő huszonhét fiatal cserkész bevonulása után a Baross cserkészek zenekara a Himnuszt iátsza- Kollonay Zoltán, _ a IX- ker. intézőbizottsága nevében megnyitja a fogad alom tevés magasztos ünnepségét- Gábry Bertatan, a Baross cserkészek szeretett parancsnoka ismerteti az iparostanoncifjuságból toborzott Baross-csa pat megszervezését, amely Vargha Ferenc igazgató érdeme, majd a csapat további fejlődését versenyekben való részvételét és ennek kitűnő eredményeit. Köszönetet mond a Baross cserkészet áldozatos támogatóinak, Énekes János prépost kanonoknak, Mikecz István alispánnak, dr- Benes Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesternek, Tóth László dr- vármegyei főjegyzőnek, Kardos István kulturtanácsnoknak és Kégly Szerénának, a cserkészek védőjének, aki több milliót szerzett a csapat zászlójára. A beszámoló után a fiatal cserkészek Kollonay Zoltán előtt letették a fogadalmat. A fogadalom után feltűzték a boldog uj cserkészek mellére a liliomot. Kollonay Zoltán és Gábry Bertalan parancsnokok lelkesítő beszédet intéznek a cserkézszekhez, akiket az idősebb cserkészek nevében Czédly Lajos üdvözöl hazafias, lelkes fogadalom kifejezésévelAz ifjú cserkészek fogadalomtételének ünnepi aktusa közben több iz-ben játszik a zeneikar, amelynek továbbfejlesztésével Ruzsek zenekarvezető fáradozik számottevő sikerrel. Megható mozzanata az ünnepségnek az intézőbizottsági tagok fogadalomtétele. Kolonnay Zoltán előtt tesznek fogadalmat az intéző bizottsági tagok, akiknek mellére is feltűzik a liliomos jelvényt. A Baross cserkészekről Vargha Ferenc, az iparostanonciskola igazgatója mond a mimkásifjuság hazafias nevelése szempontjából nagy jelentőségű megállapításokat tartalmazó beszédet. A munkáscserSZANATÓRIUM, E v.' v >,..••••• r < t , i frft i sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon vjU^jj. j^gyj,^ ^.„^ £ yfa /