Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-23 / 18. szám

1927. január 23. JSÍYÍRYIDÉK. Diadal Mozgó Január hó 22 én és 23-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 éa 9 órakor A hágai oroszlán Két ágrólszakadt sportsman kalandjai jégen, vizén és szarazon 6 felvonásban. Nemes vadak az örök hó birodalmában 1 Ritka látványosság. Pathé Híradó. Berrich Béla műépítész elkészítette az uj nyíregyházi temeték tervét. A külföldi nagy temetek hangulati hatáséra törekedett a nagyszabású terv, amelynek végrehajtásával Nyíregyházán lesz a legszebb vidéki temető. Előzetes jelentés: Január hó 24-én és 25-én hétfőn és kedden Madame KéKszakál Nyíregyháza városa meleghangú levélben üdvözli a jubiláló Gaái Gyulát. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Gaál Gyula, a Nemzeti Szinház hatalmas szavú, nagy művésze a napokban ünnepli szinmüvészi pályájának inegyven éves évfordulóját. Helyesebben nem ő ünnepli, aki minden ünneplés elől szívesen kitérne, hainem az ><a nemzet, amelynek minden müveit polgára rajongó szeretettel, végtelen hálával és becsüléssel gondol a nagy magyar művészre, a magyar géniusz hivatott megszólalíatójára- A Gaál-ünmepség < alkalmával az egész ország társadalma kifejezésre juttatja a művész iránt érzett háláját. Nyíregyháza városa is, amelvnek tanácsa, képviselőtestülete és közönsége nevében dr- Benes Kálmán kir- kormányfőtanácsos, polgármester meleghangú, levelet intézet a halhatatlan mesterhez. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a vát;os képviselőtestülete Rerrich Béla dr. állami kertészképző intézeti igazgatót, a kiváló fővárosi műépítészt bízta meg a nyíregyházi temetők tervének elkészítésével. A temetőtervek el is készültek és dr. Rerrich Béla maga hozta le és mutatta be azokat a szakbizottság, a városi szakosztály és a tanács tagjai előtt. A tervek megkapóan szép teme őt varázsolnak az elhagyott nyíregyházi temetők helyébe és egy csapással megoldják a városnak egyik legsürgősebben megoldásra váró problémáját, a temető kérdést. Megtekintettük a temetőterveket és megállapítottuk, hogy ha ezek a tervek megvalósulásra jutnak, Nyíregyházának a legimpozánsabb temetője lesz. A temető a Pazonyi ut végén parkkal kezdődne. Ez a tágas szép park a város végén a temető csendes birodalmának hangulati előkéI szitője Jesz- A parkon áthaladva a két és fél méter magas kőkerítéshez jutunk, amely köralaku- — A monumentális bejárattal szemben magyar ciprusok fogadnak- Ezután a hatalmas kövezett udvarba jutunk, amely egyszerre a mély gyász érzésével fogja meg a sziveket és a hangulati hatást fokozza a külföldi temetőkben is- Ez a köves udvar végtelen egyszerűségében a halál hivalkodást nem tűrő hatalmára utal- Hatvan méter szélés, ötven méter hosszú ez az udvar, a közepén fe van mélyítve. Az udvar baloldalán van a ravatalozó épület. Három ravatalozó terem, lelkész szoba, boncoló helyiség, orvosi szoba, mosdó és szertár van itt. A ravatalozó épülettel szemben van a temetőigazgatóság épületeItt van a felügyelő lakása, a főkertész és kertész lakása, itt vannak a hivatali helyiségek, a pénztári szoba- Az igazgató számára három, a főkertész számára kétszobás és a kertésznek egyszobás lakás épül- A lakások ablakai a terv szerint nem fognak a ravatalozó felé nézni- Csupán a hivatali szobák ablakai nyílnak erre. A ravatalozó udvarból két nagyobb kapun az árkádsoron jutunk át. Itt lesz a 19 méter magas nyitott harangtorony, mint ahogyan az a külföldi nagy temetőkben látható. Az árkádsoron átjutva egyszerre az előűdvar ridegségével, komor gyászával ellentétes hangulat fogja meg a belépőt- Egy mosolygó rózsákkal beültetett második udvar ez, amely a gyász és mulandóság felett az örök életbe, a feltámadásba vetett hitet ébreszti a lelkekben. Ebből a nagy rosariumból fogják ellátni majd a temetőt a szükséges rózsákkal és más virágokkal. A temető kertészete számára szolgálnak egyébként a Pazonyi ut mellett elhelyezett kertészeti épületek, a virágágyak; melegágyak, a napszámostanya, a kertészeti felszerelések rak'áraiA második udvarból, a rózsák udvarából jutunk a tulajdonképeni temetőbe. Ez ott kezdődik, ahol a mostani temető- Rerrich tervében az eddigi temetőrészek, különösen pedig a sirok, semmiféle sérelmet nem szenvednek- Minden épségben marad, a terv kegyeleti szempontok figyelembe vételével készültA régi sírokat nem fogják háborgatni, de uj utakat építenek, uj virágágyak, fasorok, gondozott sírok teszik ujjá a régi temetőrészleteket is- A régi temetőhöz mintegy 20 hold területet, uj területrészeket csatolnak- Az ui területtel haarminc holdnál nagyobb lesz az ui temető- Az ui területrészeket felosztják, árnvas utakkai szegélvezik, virágtruopokkal, gyepszőnyeggel díszítik- Itt találnak helyet az ossariumoknak, csonttelepeknek is- Ami a temetőknek felekezetek szerint való felosztását illeti, ezt a felosztást az uj tervek is szem előtt tartják. Rerrich dr. terve minden fórum előtt nagy tetszést kellett és most operett [meghonosításával a színházba járásához a közönségnek oly rétegeit is, amelyek eddig sohasem jártak színházba, az fel van jegyezve a magyar színháztörténetnek lapjain, Szigligeti és Paulay Edén kivül senki seim nyúlt bele akkora hatással és eredménnyel a magyar színházi élet fejlődésébe, tnínt Rákosi Jenő. Most e nagyszerű drámaíró és szinháztervezői pálya 60-ik évfordulóját készülnek megünnepelni. Budapesten Hegedűs Lóránt elnöklete alatt bizottság alakult ez ünnep előkészítésére, mely körébe vonja a magyar irodalmi, tudományos és közélet kitűnőségeit és oly ünnepet akar rendezni Rákosi Jenő tiszteletére, amely megkoronázása lesz mindazoknak az ünnepeknek, amelyekkel eddig hosszú pályája folyamán a magyarság felkereste a publicisztika kivételesen hosszú élettel és fiziológiai csodaszámba menő friss munkakedvvel és energiával megáldott pátriárkáját. Az ünnep az eddigi tervek szerint arányokban meg fogja közelíteni a két év előtti Jókai centennáriumot. Kiemelkedő része lesz Rákosi Jenő összes müveinek megjelenése 12 kötetben. Benne lesznek ebben a szép gyüj| teményben, melyet a Franklin1 Társulat nagynevű elnöke iránti tiszteletből a legnagyobb gondossággal és szeretettel állit elő, a költő színmüvei: Ida, Magdolna Aesopus Szerelem iskolája, Krakkói barátok, Tagma királyné, István vezér, Endre és Johanna, egyetlen hatalmas sikerű kísérlete a regény terén: A legnagyobb bolond, újságcikkeiből mindaz, ami túlélte az alkalomszerűség pillanatát és örök beccsel világit bele a modern Magyarország szellemi áramlataiba.. De lesz ennek a gyűjteménynek egy külön rendkívüli szenzációja is: Rákosi Jenő emlékezéseinek 3 kötete, amelyet e gyűjtemény céljaira irt és most itt bocsájt először nyilvánosságra. Példátlanul hosszú pályáján, mely az abszolutizmus kora után kezdődött a kiegyezés utáni években lendült magasra, mint elsőrendű tényező kisérte végig Magyarország felvirágzását egészen a háborúig és világító oszlopa vol a trianoni magyarságnak, mely se| gitett kivezetni az összeomlás éjszakájából, Rákosi Jenő mindig középpontjában állott és közéletnek érintkezésben volt az összes jelen- | tékeny szereplőkkel, tudott min- | denről, ami fontos dolog e hazá- s ban történt. Az ő csodásan élénk emlékezőtehetségével, megfigyelésének éles lencséjén át mondja e/ életének élményeit, nagy eseményeket és jellemző apró anekdotákat történeti jeleneteket és a magánélet apróságait, ez az emlékirat izgalmas cselekményü színekben hallatlanul gazdag regény: Regénye Rákosi életének, de regénye egyúttal az egész Magyarországnak is, a mult század hatvanas éveitől kezdve máig. Alig van a magyar memoár irodalomnak ehhez fogható érdekességü alkotása. Rákosi Jenőt sokszor ünnepelték már hívei és tisztelői. Ünnepelték benne az egyedülálló hatású publicistát, a magyar újságírás koronázatlan királyát, a társadalmi élet lelkes vezéremberét, a mostani ünnep a költő ünnepe, az iró ősz homlokára teszi a hatvan éves munkásság aranykoszoruját Rákosi Jenőnek a magyar irodalommal való forró és soha el nem lankadó szerelmét ünneplik. Ünnepe lesz ez nemcsak Rákosi Jenőnek, hanem mindenkinek, aki tollat forgat Magyarországon. már a financiális tereknek kell elkészülniük, hogy a nyíregyházi temetőrendezés végre megvalósulhasson. B/zros Gro/is, gimi

e OOKOMD& HASHA3T€Sa Vasárnapi levél egy tanítóegyesület gyűléséről. Tisztelt Szerkesztő ur! A Görögkatholikus Tanítók Országos Egyesülete 1927. január 20-án Nyíregyházán, a gk. iskola nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését Reskő János sárospataki tanító, egysületi alelnök elnöklése mellett, ki magas színvonalú megnyitóbeszéddel világított be a tanítói sáfárkodás műhelyébe; férfias nyíltsággal mutatott rá a tanítói sérelmekre; vezérgondolatként mégis csak a tanítói feladat hűséges teljesítésére való lelkesités volt beszéde lényege. üdvözölte a klérus képviseletében megjelent Ruttkay Gyula kanonokot, az egyesületnek egyházi elnökét, Bányay Jenő kanonok, egyházm. főtanfelügyelőt, Papp János c. kanonok, hajdudorogi esperest, Simon József gyógypedagógiai szakfelügyelőt, Bökényi Dánielt, mint a Szabolcsi Tanító felelős szerkesztőjét, vendégeket, kartársakat. Majd előterjesztette évi ^Ientését, mellyel kapcsolatban natározati javaslatok kerültek /a közgyűlés elé. A határozati javaslatok azonosak a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége áltaf elfogadottakkal, mely szövetségnek ugy tanácsában, mint vezérlőbizottságá. ban a gk. tan. orsz. egyes, tagsági hellyel bír. Helyi értékű és vonatkozású tárgy volt elnöknek ama bejelentése, hogy az 1925. évi julius 15-én Hajdudorogon tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének egy, Hajdudorogon felállítandó (s középiskolával kapcsolatos) internátusra vonatkozó határozati pontját a püspök ur nem hagyta jóvá. A válaszünány letárgyalta volt az elutasító válasz, mérlegelte az áldozathozataltól vissza ne.n riadó Bocskay-város képviselőtestületének köztudomásu megajánlását: a választmány javaslatára a közgyűlés ragaszkodik Hajdudoroghoz. Három esztendeig még a város kezeli a középiskolára és interna tusra megajánlott ingatlanok jövedelmét, gyümölcsözteti azokat. Papp János c. kanonok, esperes lelkész nagy lelkesedést keltett beszéddel kelt a hajdudorogiak kulturigényeinek védelmére.. Bár mondhatják, hogy hazabeszél, de ha nem lenne is hajdudorogi pap, még abban az esetben is tudná védeni a gör. kath. középiskola felállítására irányuló mozgalmat. Az egyházmegye létesíthet konviktust ott, ahol akar, mint létesített a háború előtti időkben Máramarosszigeten. Rektor József elfogadja az általános internátusra vonatkozó indítványt, de megkívánja, hogy az intézők és vezetők bizottságából a tanítóság ki ne szoruljon. Az internátus kérdése közmegnyugvásra elintézést nyert. ffeged'üs Józsföf, tornyospálcai tanító, ez a fiatalos tüzü pedagógus, terjesztette elő a számvizsgáló-