Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-22 / 17. szám

•K r. jSíYIRYlDEK. 1927. január 22. Uj hangnem. Markovics Lázár volt szerb igazságügyminiszter és az ottani radikális párt feje érdekes nyilatkozatot tett a napokban pártja nemzetiségi politikájáról és Szerbiának Magyarországhoz M^IÓ. viszonyáról. Ebben kiemeli, hogy valamennyi szláv párt közül a radikális párt az, mely felül tud emelkedni a sovinizmuson, s mint ilyen, meg van győződve a magyarság kívánásainak jogosságáról. A párt barátságos érzülete a magyarság iránt nem uj keletű, nem most merült fel, amikor a jugoszláv kormány tárgyalásokat folytat a magyár kormánnyal. Már régebben fennáll ez az érzülete s törekvése, hogy az jó viszonnyá fejlesztődjék. Igy hát a pártnak politikai programmja az, hogy a kisebbségeknek a békeszerződésekben megállapított jogai védelemben részesüljenek. Kivánja, hogy a, magyarság érezze magát jól és otthonosan Szerbiában s hogy ez minél előbb bekövetkezhessék, rajta lesz, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése bekövetkezzék. Ezekután rátér a magyar-olasz közeledés kérdésire és nem tudja elhinni, hogy Magyarország olyan olasz-barát politikát inaugurálna, amelynek éle Jugoszlávia ellen irányuljon. Erre Magyarországnak annál kevésbé van oka, mert hisz a Fiúméba vezető ut Jugoszlávián keresztül vezet s igy fontos magyar érdekek vannak kiszolgáltatva Jugoszláviának. Markovics hisz Horthy Miklós kormányzó mohácsi beszédében és reménykedik abban, hogy a két ország közt megindult tárgyalások kedvezően fognak befejeződni. Ez nagyjában a gondolatmenete Markovics beszédének s amidőn örömmel állapítunk meg a beszéd gondolatmenetében eddig szokatlan jóindulatot és bizonyos realitást, megállapítjuk azt is, hogy a két nemzet közötti jóviszony tekintetében a kezdő lépések Jugoszlávia részéről kell, hogy történjenek. Mi eddig vele szemben mindaddig csak szenvedő felek voltunk. Országunk egy részét, birtokukba vették s, bizony súlyos és igazságtalan cseleke.letekkel bántak el a magyar kisebbségekkel. ^Földbirtok politikájuk arra irányul, hogy a magyar birtokosság talaj vesztetten meneküljön eí a jugoszláv területekről; kultúrpolitikájuk határozottan arra irányul, hogy a magyar kultura megdöntésével fölötte szláv kultura diadalmaskodjék. Van még, sajnos, igen sok sérelmünk, amelyeket nem akarunk éppen a békülékeny nyilatkozat alkalmával felróni, csak azt akarjuk kihozni ezekbői, hogy a közeledés onnan kell, hogy induljon s hozzátesszük, minden maliciá nélkül azt is: az ne szé? szavakban és beszédekben, hanem tettekben nyilvánuljonAmi az olasz-magyar közeledést illeti, arra nézve az a megjegyzésünk, hogy az Itáliával való jóviszpny nem jelenti azt, hogy szomszéd államainkkal ellenséges állapotba kerüljünk általa. Legkevésbé Jugoszláviával óhajtunk érzelmi összetűzésbe kerülni, amely állam, mint a Fiúméba vezető ut birtokosa, valóban fokozott jelentőséget vindikálhat magának politika^ illetve gazdasági mérlegelésünkben. Szóval száz szónak is egy a vége, induljanak meg a jóviszonyt végérvényessé tevő tettek túlról, mibennünk nem fog hiányozni a hajlandóság, és készség, hogy baráti kezünket oda ne nyújtsuk Jugoszláviának. Két testvér agyonvert egy mezőladányi legényt a bált követő reggelen. A holttestet felboncolták. — A két gyilkost letartóztatták s a nyíregyházi kir. törvényszék fogházába kisérték. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Január 16-án, vasárnap este bált rendezett a mezőladányi fiatalság s a bálon nemcsak a jókedv virult ki, de felburjánzott a gonosz indulat is egyik-másik legeny lelkébarv Medgyesi Károly és Medgyesi András régóta rossz viszonyban voltak Pongrácz Miklós mezőladányi legénnyel s az ellenségeskedést ezen a bálon fejezték be egy kapaütéssel, amelynek az lett az eredménye, hogy Pongrácz végleg beszüntette az ellenségeskedést, a két Medgyesi testvért pedig szándékos emberölés vádjával terhelten beszállították a nyíregyházi kir- törvényszéki fogházbaA halálos végű esetről a végzetes ütés után nyomban értesült a tornyospál cai csendőrörs s 17-én reggel nyomban telefon utján jelentést tett erről a nyíregyházi kir. törvényszék ügyészségének- A vizsgálóbíró az ügyészség inditványáraá azonnal elrendelte a boncolás foganatosítását a haláleset okának megállapítása céljából s intézkedett a tetteseknek a törvényszéki fogházba való szállítása iránt. A boncolást az ügyészi indítványhoz képest január 18-án, hétfőn ejtették meg dr. Konthy Gyula és dr. Demjén József törvényszéki orvosok, a törvényszéki vizsgálóbíró éj a személyazonossági tanuk jelenlétében Mezőladány községben. A boncvizsgálati jegyzőkönyv tanusága szerint tompa szerszámmal olyan hatalmas ütés érte a 178 cm- magas, 32 éves, teljes erejében lévő, izmos Pongrácz Miklós mezőladányi legényt, hogy koponyája megrepedt mintegy 10 cmhosszúságban, az agya megsérült s a reá ömlő vértől hüdés állott be, mely halálát okoztaA helyszínen végzett vizsgálat során megállapítást nyert az "is, hogy a halálos végű ütést az egyik Medgyesi fiu egy kapa fokával mérte az áldozat feje tetejére. A további vizsgálat fogja tisztázni majd azt, hogy a két testvér közül melyik volt a felbujtó s melyik követté el a mámoros éjszaka után » megfogant, de már régóta érlelt i merényletet. Szabolcsvármegye törvényhatósága megkereste a vármegye országgyűlési képviselőit és felsőházi tagjait, hogy a vármegye önállóságát veszélyeztető pénzügyi törvényjavaslatok sérelmes részesnek elvetését szorgalmazzák. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegye törvény hatósági bizottságának e havi ülésén előterjesztett alispáni jelentés hangsúlyozottan mutat ismételten rá a vármegyék autonómiáját veszélyeztető pénzügyi javaslatok ellen elfoglalt törvényhatósági bizottsági állásfoglalásra- Az alispáni jelentés a következőket mondotta: Közigazgatásunk mult havi helyzetéről és eseményeiről tájékoztató jelentésemet a következőkben terjesztem a tek- Bizottság elé. Kilépő és újból megválasztott bizottsági tagok. Közigazgatási Bizottságunkból az év végével Geduly Henrik, Szabó Lajos, Szalánczy Bertalan, dr- SSzabó László és dr. Korniss Ferenc tagok az 1876:VI- t.-c. rendelkezései-értelmében kilépvén, az igy megüresedett tagsági helyek betöltése iránt törvényhatóságunknak december hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlése intézkedett, melyen a törvényszerűen lefolytatott választás során újból a kilépő Geduly Henrik, Szabó Lajos, Szalánczy^ Bertalan, dr. S. Szabó Lászl óés dr. Korniss Ferenc tagok választattak meg. Ugyan e törvényhatósági közgyűlésen történt meg a törvényhatóság állandó központi és igazoló választmányának és az összes albizottságoknak szabályszerű újra ^alakítása s a közgyűlés Szcitovszky Béla belügyminiszter urat hivatalbalépése alkalfnából ezt tudató körrendeletének tárgyalásával kapcsolatban melegen "üdvözölve, őt készséges támogatásáról biztosította APO ILPSUÖ Pénteken, csak egy napig! m RUDOLF VALENTINÓ legjobb szerepében: A FEKETE SAS Alexander Puskin elbeszélése filmen. A női főszerepben: Bániey Vilma*. Szombaton MR HATALMAS VILÁGATTRAKCIÓY Vasárnap Az acélember Egy becsületes munkás története a szerszámtól a bársonyszékig 10 fejezetben. MILTON SILLS legnagyobb szerepe. ÉS A BURLESZK MŰSOR! Előadasok kezdete: 5, 7 és 9 orakor. A vármegye választott felsőházi tagjai. Folyó hó 10-én és 11-én törvényhatósági bizottságunk uiból rendkívüli közgyűlést tartott, mert a törvényhatóságoknak általuk az 1926- évi XXII. t. c. értelmében az országgyűlés felső házába választandó tagokat a törvény végrehajtása iránt kiadott 266030—1926B. M. számú körrendelet értelmében a január hó 3 .és 10-ike közötti időben kellett megválasztanakE közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai e nagy fontosságú alkotmányos jogkörük gyakorlására igen nagy számban gyűltek össze s a törvényszerűen, a legmelegebb érdeklődés mellett lefolyt választáson az országgyűlés felsőházának rendes tagjaiul dr. Ujfalussy Dezsőt, Megyery Gézát és Liptay Bélát, póttagjaiul pedig Mikecz Dezsőt, Szalánczy Bertalant és drKorniss Ferencet megválasztva, ezzel olyan férfiakat küldöttek az Országgyűlés Felsőházába képviselőikül, akiknek közismert és köztiszteletbe álló személyi ége, a vármegye közéletében legtöbbjüknél hosszú időn át kifejtett áldásos és önzetlen munkás-ága a legtiszteletreméltóbb indoka az irántuk megnyilvánult bizalomnak s biztositéka annak, hogy magas méltóságukban törvényhatóságunkat az ősi magasztos hagyományokhoz hívem és méltóan a Nemzet nagy és fájó sérelmeinek orvoslása, Hazánk és vármegyénk boldogulása és fejlődése érdekében fogják képviselni. Megdöbbenés és leghatározottabb tiltakozás. F közgyűlésünk az összes folyó ügyek elintézése mellett behatóan foglalkozott a m- kir. Pénzügyminiszter útnak az egyenes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással ^kapcsolatos rendelkezésekről továbbá a helyhatóságok háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről készített törvényjavaslatának III- Fejezetében foglalt intézkedésekkel s azok felett, áthatva attól a tudattól, hogy a törvényhatóságokat megillető jogok a magyar alkotmány egyik legfontosabb pillérét képszik s tekintettel arra, hogy a törvényhatóságok alkotmányos jogai a most emiitett törvényjavaslat sérelmezett intézkedéseinek törvényerőre emelkedése esetén megsemmisülnének s ezáltal az önkormányzat lényege omLinék össze, megdöbbenéséi és leghatározottabb tiltakozását nyilvánította. Feliratot intézett továbbá a m- kir. kormányhoz a törvényjavaslat sérelmezett III. fejezetének elejtése s a magyar képviselőházhoz az iránt, hogy amennyiben a m- kir. Kormányhoz intézett felirat sikerre nem vezetne, a törvényjavaslat sérelmes részeinek megszavazását tagadja meg és egyszersmint megkereste a törvényhalóságnak az országgyűlés képviselő és felsőházában helyet foglaló képviselőit is, hogy a törvényjavaslat sérelmes részeinek elve'éset szorgalmazzákEzt a határozatát hasonló állásfoglalás végett megküldötte a vármegye közönsége az ország összes többi törvényhatóságainakDr- Mezössy Béla lemondása. Őszinte sajnálattal jelentem be a t. Közigazgatási Bizottságnak, hogy dr. Mezőssy Béla, aki hosszú időn át volt a t. Bizottságnak tevékeny és haszínos működést kifejtő tagja, a törvényhatósági bizottsághoz intézett bejelentésében a köz0