Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-19 / 14. szám

JNÍYÍRYIDEK. 1927 január 19. áz egységes magyar gyorsirás életbelépése A gyorsirási ügyek kormánybiztosának kinevezésével intenzív munkálkodás indult meg, amely rövid félév alatt hihetetlen eredményeket produkált. > Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi osztálytanácsos, a magyar gyorsirási ügyek kormánybiztosa a különböző magyar gyorsirási rendtszerek képviselőivel hosszas tárgyalásokat folytatott, amelyeken megállapította, hogy lehetsejjs olyan plattformot találni, amelynek alapján az egységes magyar gyorsirás . megteremtéséről szó lehet. Nemcsak pedagógia. t hanem gyakorlati indokok is sürgették az egységes gyorsirás megalkotását. A kormánybiztos intenciói szerint az egységes gyorsirás természetesen csak olyan rendszer lehetett, amely magában egyesíti az összes magyar gyorsíró rendszerek előnyeit és rövid itési rendszerét is. Éz Radfun Béla dr.-nak modern gyorsirási rendszere. — A megtanulhatás könnyebbsége és a legutolsó évtized nagy gyakorlati eredményei ' is emellett a rendszer mellett szóltak. Ezekután a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely az egységes rnagjyaf gyorsírást életbelépteti. Ezentúl közép- és főiskolákon csak ebből a rendszerből lehet nyilvános tanfolyamokat tartani. Traeger Ernő dr. gyorsirási kormánybiztos, az egységes magyar gyorsírásról a következőket mondotta: — Klébelsberg Kunó gróf^ kultuszminiszter rendelete fordulópontot jelent a magyar gyorsirás történetében. Amit a németek csak husz év alatt tudtak megteremteni, az nálunk rövid fél esztendő munkájával öltött testet. Egy nagy elő' nye van a magyar egységes gyorsírásnak: nem elméleti konstrukció, nem kipróbálatlan teoretikus rendszer kerül hirtelen a közélet minden ágába, hanem egy évek óta iminden versenyen a legmagasabb fokokat sorra végignyerő magyar rendszer, Radnai Béla rendszere lesz a szerző megnevezése nélkül csekély változtatással a müveit magyar intelligencia közkincsévé. Ezzel az intézkedéssel rövidesen bevonulhat a gyorsirás kötelező tárgyként a középiskolákba, azonki vül a közigazgatás és igazságszol gáltatás minden ágába is, ahol hatalmas energia és időmegtakaritást eredményezhet. Állatkiállitás lesz Mándokon március 5-én és 6-án. Megjutalmazzák a legszebb állatokat tenyésztő gazdákat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívása. P ETERGREAT A csod kutya az Apollóban adon igazsága Az észak ördöge szerdán csütörtökön POLLOBAN Peter Great A csodakutya A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a következő felhívást bocsátotta ki : A ló, szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztése érdekében: a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a tiszai járás mezőgazdasági bizottságával, a Szabolcsvármegyei M- Kir. Gazdasági Felügyelőséggel és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettel együttesen ló, magyar szarvasmarha és sertéskiállitással egybekötött tenyészállat és haszonállat vásárt rendez. A kiállítás és vásár ideje: 1927. március hó 5—6- .(szombat—vasárnap.) Helye: Mándok (Forgách.utcai Dohányostanya.) A kiállításra és díjazásra felhajthatók : I Lovak: a) 3 évnél idősebb vemhes és csikós kancák, b) 2—3 éves méh és kanca csikók, c) teljeskoru mének, d) teljeskoru kancákII- Magyarfajta szarvasmarhák: a") tenyészbikák (2 éven felül), b) bikaborjuk (2 éven alul), c) tehenek (borjas tehenek), d) üszők, e) ökrök, f) tinókIII. Sertések: a) kanok, b) kocák, c) malacokUgyanez alkalommal ló- és ökörfogat díjazást is tartunkA ló-fogat díjazásra felhajthatók a tiszai járás gazdáinak fogatai. Az előállítás a zsokásos lőcsös gazdasági szekerekben, bőr szerszámmal, kender istránggal történik. Az ökörfogat díjazásra felhajthatók kettes, négyes és hatos magyarfajta ökörfogatok. Jelentkezések február 20-ig a tiszai járási m- kir. Gazdasági Felügyelőséghez (Mándok) intézendők; jelentkezni lehet a községi Elöljáróságok utján is- A díjazásokon jutalomtárgyakat és kitüntető okleveleket fog a bíráló bizottság kiosztani. A bírálat március 5-én fog megtartatni, az állatok tehát március 5-én reggel 9 órára beállitandókDíjazni csak saját tenyésztésű tenyészállatokat lehet. Az ökrök, tinók csoportjában nem saját tenyésztésű állatok is díjazhatokA járlatok feltétlenül behozandók és bemutatandókA községeknek és birtokosságoknak tenyészállatvásárlásra ez igen kiváló alkalom, ahol ha a vételhez szükséges összeggel nem rendelkeznek, a Földmivelésügyi Miniszter ur által a vármegyei m- kir. Gazdasági Felügyelőségnek rendelkezésére bocsájtott hitelből kölcsönt kaphatnak, e célból a községi pecsétet hozzák magukkalReméljük, hogy ezen kedvező alkalmat fel is fogják használni gazdatársaink, hogy Felsőszabolcs állattenyésztését bemutassák az előreláthatólag távoli vidékről is iövő vevőknek és érdeklődőknekFelhívjuk a figyelmet, hogy ugyanaz napon Mándokon a tiszai járási Ipartestület kézműipari kiállítást és vásárt rendez- Ajánljuk ezen ipari kiállítást is gazdatarsaink figyelmébe. "Debrecen, 1927- január hó 10. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nevében: Dr. Kállay Miklós, Dr.Rácz Lajos elnök- igazgató. ui Aktuális forgalmiadó kérdések. Irta: dr. Diczig Alajos kamarai s- titkár I. Az egyfázisos rendszer. II. Az uj átalány rendeletek. III. Az átalányok és közszállitások. iiA forgalmi adó átalányozás rendje, amelyet a pénzügyminiszter ur a 164,700—

\92o- P. PM. sz- rendeletével vezettetett oe, az érdekeltséget joggal bizonyos aggodalommal tölti el. Rövidesen ezt a rendeletet azzal lehet jellemezni, hogy az a forgalmi adóátalányokat nemcsak megrögzi'i, hanem egver.esen megkövesi'i- Varga Imre pénzügyi államtitkár ur az előbb emiitett cikkében erre a kérdésre azt mondja, hogy azért volt szükség erre az intézkedésre, mert a kézmüiparosok, általában a kivetésszerüen átalányozottak körében az ui átalánymegállapitások okozták a legnagyobb elégedetlenséget. Ha nem is tagadhatjuk azt el, hogy a dolog természeténél fogva minden uj adókivetés az érdekeltségben bizonyos nyugtalanságot kelt, mégis a meglévő elégedetlenség legfőbb okát legkevésbé az évrőlévre való kivetésben . találhatjuk fel, hanem inkább abban, hogy a megállapított átalányok a tényleges forgalomnak igen sok esetben nem felelnek meg. Nem mindenkinél van ez igy, sőt teljes tárgyilagossággal el kell ismerni, hogy az átalány alapok nagyobb része méltányosan van megállapítva, azonban a legjobb akarat mellett is történhetnek és történnek igen súlyos hibák, amelyeket korrigálni eddig is rendkívül nehéz volt, ujabban azonban egészen lehetetlen lesz, mert a 164,700-1926- P. M. rendelet 19 ik szakasza szerint: »ameny nyiben az általános forgalmi adójukat egyezségi, vagy kivetésszerü átalányozás utján lerovó adózók gazdaság helyzetében valamelyik naptári év folyamán olyan változások következnének be, amelyek az összes átalányozott adózóknál vagy az adózók egyes köreinél (egyes foglalkozási ágaknál) ui átalányozási eljárás egységes megindítását tennék szükségessé, ugy erről annak idején külön rendeletben fogok intézkedni« s ez a külön rendelet a mai inapig még nem jelent meg. De még e szakasz szerint is az év folyamán az átalányalapot megváltoztatni csak az összes átalányozottabnál, vagy az egyes, foglalkozási ágaknál, de nem egyénenként lehet, ami azt jelenti, hogyha valakire rátették a viz^s lepedőt, arról még a szent se húzza le azt többet. Ezért mondottam azt fentebb, hogy az átalányozottakra nézve a a forgalmiadó elvesztette tulajdonképpeni természetét és egy evrőlévre kivetett egyenes adóvá változott át. Ezen a helyzeten pedig változtatni kell s legalább azt kell elérni, amit a 29500—1925- P. M. sz. rendelet 23-ik szakasza és az ezt kiegészítő rendelet biztosított, mely szerint az átalányalap kiigazítása iránt, hogyha a forgalomcsökkenés 25 százalékot meghaladó volt, lehetett folyamodni és ha nehezen is, de eredményt lehetett elérni. III. Kisiparosok több alkalommal kérdezték azt a kamaránál, hogy 1927- január 1-től kezdve be fogják-e számítani a közszállitásoknál leróvott bélyegilletéket. Erre vonatkozólag a szükséges tudnivalók a következők: A 77,615- -1925- sz. rendelet szerint az átalányalapok megállapítását a teljes bruttó forgalom megállapításával kellett végezni s — amennyiben az érdekelt adókötelesek az átalányozási időszak tartama alatt olyan áruszállításokat is teljesítenek, amelyek után az 1920: XXIV- t.-c. 3. szakaszában megszabott szerződési illetéket kellett leróniok, az érdekeltek kérelmére az igazoltan befizetett okirati illetéket a megállapLott átalányösszegbe be kellett tudni.« Ezzel szemben 1926- november hó 17-én kelt 1925- évi 100,643— 1925- pénzügyminiszteri rendelet szerint : 1- Ha valamely iparos vagy kereskedő állandóan foglalkozik olyan szállításokkal, amelygk az 1920XXIV. t.-c. 3. szakaszában megszabott okirati illeték alá esnek, ezek bevételei az ^1921 .XXXIXt.-c. 37. szakaszának" 14. pontja értelmében mentesek az általános forgalmiadó alól. Az ilyen iparos, vagy kereskedő átalányozásánál a remélhető előbb említett adómentes bevételeket, tehát az átalány alapjához hozzászámi'ani nem lehet. : í : I Ebből következik, hogy az okirati il leték cimén az ellenérték kifizetésekor lerótt illetéket a kiszabott átalányba számítani sem lehet2- Ha pedig az átalányozott iparos vagy kereskedő az átalány egyezség megállapítása vagy kivetése után, az átalányozási időszak alatt végez olyan áruszállítást, vagy munkateljesítményt, amely után az 1920:XXIV- t.-c. 3. szakasza értelmében az okirati illetékeket lerótta, ez a körülmény ugy az adóalap, mint az átalány összege szempontjából közömbös. Ezek a bevételek ugyanis mentesek a forgalmiadó alól s igy nem tekiinthetők az üzletben, vagy üzemben bekövetkezett olyan lényeges változások nak, amelyek az 1925- évi 29.500 sz- rendelet 4. szakasz 10. pontja 9- és 23. szakasza, illetve az 1925. évi 103,196 sz- rendelet 3- -pontja értelmében az adóalap felemelését tennék szükségessé- Ilyfcn körülmények között természetesen a lerótt szerződési illetéket a megállapított átalányösszegbe beszámítani szintén nem lehet. Minthogy a 164-700—1926. sz. rendelet értelmében az 1926- évre és a fenintiek szerint, a közszállitások belefoglalásával megállapított átalánylapokat 1927. évre"" meg fogják hosszabbítani, természetszerűen adódik az ilyen átalányozottnak azon igénye, hogy az igy megállapított átalánylapokat megfelelő arányban szállítsák le, ami iránt az illető iparosok, helyesen teszik, hogy ha a forgalmi adó hivatalokban kérelmet adnak .be, annak bizonyításával, hogy 1926- évre menynyi illetékezés alá eső és igy forgalmiadó mentes munkateljesítményt végeztekA 164.700—1926. P. M. sz. rendelet 19-ik szakasza alapján mód fog nyílni az átalányok kiigazítására •