Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-10 / 280. szám

ér Nyíregyháza, 1926. december 10, * Péntek XLVIL ÓYfolyam. 280 szám Elöfizctéal árak helyben ét «Wik»n: K&í hóra 80000 K. Negyedévre SOOOO K. ÍSSaÜsstYiael Sknek és tanítóknak 20»/e eredmény. I I III I III II Iliin il^Mllll | Alapiiotte üÓBA ELEK Fííazerkeaztó : Dr. 8, SZABÓ LÁSZLÓ. F«!«íöa szerkeasió i VERTSE K. ANDOR, i———aa—i i—— —— Szerkesztőség éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon s*ám 138. Poatacheque 29566. Kéziratokat nem adunk viasza. A választási küzdelem befejez­tetett s én meghatott büszkeség­gel tekinthetek városunkra, mint annak inagy többséggel kijelölt és egyhangúlag megválasztott képvi­selője­Ugy érzem, • hogy ezzel az al­kalommal szólanom kell a város nagyközönségéhez; a hála, a sze­retet és lekötelezettség elfogódott hangján. Mikor négy és fél esztendővel ezelőtt először választott meg kép­viselőjének e város, azért voltam hálás Nektek, mert nekem, a Fel­vidékről menekült magyarnak, uj politikai otthont adtatok- — Ma, három és fél heti itt tartózkodás után ennél sokkal mélyebb érzés köt Hozzátok, mert a politikai kapocsból a közvetlen érintkezés tö­vén nyiló uj kötelék kelt; a szemé­lyes barátság: komoly, meleg ér­zés, melyek embert emberhez, szivet szivhez és lelket lélekhez köt­nek­Három hétig egyfolytában jár­tam a város utcáit és a mult felüle­tes benyomásai' helyett otthonos let tem minden utcáján a Bujtos szé­létől a huszárlaktanyáig. Három hétig forogtam a város lakói között és aki ezelőtt ünnepélyes alkalmak­kor alig, hogy megtudtam ösmer­kedni a köröttem ülő vezetőkkel, most már lépten-nyomon egy-egy ismerős arc barátságos mosolyával találkozom. Aki azelőtt diszes fo­gadtatások keretében csak ünnep­lő ruhátokat és szertartásos lelke­teket láttam, most ismerője lettem hétköznapi életeteknek és gondjai­toknak is- — Azelőtt jóformán csak tisztelőim voltak e városban s ez a tisztelet is inkább állásom­nak, mint személyemnek szólt, ma barátaim vannak, akik maguk közül valónak éreznek­Négy és fél évvel ezelőtt, mint a kormány tagja, én jöttem ide, hogy Nyíregyházától mandátumot kérjek, ma ugy érzem, Nyíregyhá­za küld fel a kormány táborába, hogy ott az országos érdek mellett a város érdekeit képviseljem­A város különböző társadalmi rétegei közül csak tanyai földmi­ves polgártársaimmal nem tudtam oly szoros kapcsolatba lépni, mint szerettem volna. Ennek azonban nem az az oka, mintha kevésbbé érezném őket magamhoz tartozó­nak, a tisztviselőnél, kereskedő­nél, iparosnál, vagy városi mun­kásnál. Egészségi állapotom nem engedte meg egyelőre, hogy Nyíregyháza város szorgalmas és becsületes munkáslelkek által la­kott határát végig járjam­Mihelyt azonban erőm teljesen visszatér és a tavasz zöldelővé te­szi a tanyabokrok világát, ott fog­nak látni ezek a tanyák maguk ; között, hogy kezet szorítsak becsü­letes lakóik munkás kezével, lássam j az ottani élet örömét és gondját j és barátságot fűzzek ott is, ahol j ma félig idegen vagyok­Nyíregyháza polgárai! A közelmúlt idő politikai haroak ideje volt s különbség volt polgár és polgár között pártállás szerint. — Most a vá­lasztás befejezése után ne legyen különbség közöttünk! — A há­lám azoké, akik megválasztottak, de a munkaerőm és ragaszkodásom azoké is, akik csak a jövőben fog­nak megajándékozni bizalmukkal. A Ti bizalmatok abból álljon, l hogy szeretettel figyeljétek a köz­élet porondján való munkásságo­mat, melyről ígérem, hogy mindég hazám és annak népe szolgálatába fogom állítani- Álljon továbbá ab­ból, hogy esetleges jogos panaszai­tokkal, méltányos kívánságaitok­kal, de elsősorban a város közér­dekű ügyeivel bátran keressetek fel- Nem egy könnyet sikerült fel­száritanom eddig is és örömet fog részemre jelenteni, ha mások fele is nyújthatok segédkezet. Boldogan figyeltem a város fejlődését az el­múlt ciklus alatt és arra igyekez­tem, hogy ezt a fejlődést minden eszközzel elősegítsem- A jövendő­ben fokozottan fogom tudni erői­met a város felvirágzásának szolgá­latába állítani. Az a megbízólevél, melyet Nyír­egyháza polgársága nekem jutta­tott, az én részemre nagy érték, mert annak birtokában szolgálha­tom a közügyet és a hazát. En­gedje a jó Isten, hogy ez a mű­ködésem kifogástalan és eredmé­nyes legyen, hogy Ti is, Válasz­tóim, értéket láthassatok benne, hogy képviselőtökül engem válasz­tottatok- Én teljes erőmből erre fogok törekedni. Meleg szeretettel köszöntöm vá­lasztókerületem polgárságát! Nyíregyháza, 1926. évi december hó 8-án. Rakovszky Iván. Emlékeim... reményeim... Irta: Margócsy Emil a felsőkereskedelmi isk. igazgatója. II. Elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztam mindenütt, hogy mi­lyen tapasztalatokat gyüjthetek az iskolánknak, hiszen, rövid időn belül bekövetkező építkezési prob­lémájához. Nagyon szívesen álltak rendelkezésemre, dus anyaggal tértem vissza, de e beszámoló kerete nem alkalmas e kérdés nem alkalmas e kérdés bővebb fejtegetésére. A magammal hozott tervrajzok, hiszem nagy segítsé­gére lesznek iskolánk uj épüle­tének tervét előkészítő építésznek. Most csak pár mondatban akarom lerögzíteni tapasztalataimat. Véleményem szerint ne építsünk valami montruosus nagy épületet, hatalmas barátságtalan termekkel, ellenkezőleg a tantermek inkább kicsinyek leg'.enek s viszont a tanulók létszáma Is ehhez viszo­nyítva kisebb legyen. Ez a jövó zenéje, amidon 25—30-as létszám­mal s nem 50—60 as létszámmal dolgozhatunk, mint sajnos a ma­gyar iskolákban ez napirenden van. Világo^, nagyablaku, jól szel­lőztethető termek, derült széles folyosókkal. Meglegyen az épü­letben kicsinyben minden, amire szükség van, szertárak, könyvtár, iroda helyiségek. Egy nagv terem, amely tornaterem is és ünnep­ségek helyéül is szolgál. Nem szeretném, ha valaki félreértene engem. Nem a tágas terek, sok levegő ellen van nékem kifogásom. Csak a mai viszonyok között, midőn számolni kell a rendelke­zésre álló szerényebb pénzösszeg­gel is, ugy szeretném megoldani a kérdést, hogy amit térben, nyersanyagban nyerünk, azzal modernebbé, barátságosabbá, de­rültebbé tegyük az uj épületet. A kis termek télen is jobban fűthetők, igy kellemesebbek is, eltekintve a megtakarított fűtő­anyagtól is, amely ma szintén szamottevő tényező. Iskolánkban minden tanév elején, amidőn a beiratkozásnál hol több, hoi kevesebb növendéket kényte­lenek vagyunk elutasítani az első évfolyamban hely hiánya miatt, felvetődik a kérdés, hogy nem volna-e kívánatos a párhuzamos osztályok felállítás. Abban a véle­ményemben megerősödve tértem vissza, hogy nem helyes iskolánk­nak ilyen irányú fejlesztése. Te­kintsünk el a kérdés anyagi oldalától, mert nyilvánvaló, hogy valami nagy haszonnal nem jár az ilyen irányú fejlesztés. Hisz sokszor 10—15 többlet tanuló miatt kénytelen az iskola 30 — 35 többlet tanítási óra ellátásáról gondoskodni, ami nem telik ki a többlet tandíjból. De nem tartom kívánatosnak azért, mert az elma­radó s az iskolánkba fel nem vett anyag értékre a egsilányabb. A szeptemberben rekrutálídó anyag rendszerint a javitó- és pótló vizsgázókból telik ki, jobb ha ezektől megszabadulunk. De nem helyes azért sem, mert meg­bolygatja a komplett tanári karunk állagát is, uj osztályok beállítása uj tanszékek beállítását vonná maga után s mivel a párhuzamos osztályok beállítása nem lenne végleges, igy ezek a tanszékek sem lehetnének véglegesen betöit­hetók. Vagy egy csomó helyettes tanárral keileue dolgozni, ami méltánytalan eijá.ás velük -nem­ben is, vagy a sok iskolánál divó szokást kell követni bejáró óra­adó tanárok alkalmazásával, ami tanítási szempontból esik erös kifogás alá. Leghelyesebb meg­maradni a mai állapotnál és a: építésnél is négy évfolyamot venni alapul, igaz, hogy ez egy kis visszafejlesztés, de másrészt egy egészséges numerus klausus, amely csak a tanitasi eredmény, igy iskolánk nívójának emelését fogja maga után vonni. A szertárakat is nagy alapos­sággal néztem meg, tiszta a kép előttem, hogy uj épületünkben e téren is mi volna a teendő. Fizikai szertárunk nem hagy maga után sok kívánni valót, de sok vo'na a teendő az áruismereti és kémiai szertárunk kibővítése terén. Meg­győződésem, hogy ha meglesz az uj épület s meglesznek a szer ár­helyiségek, a kísérleti előadó ter­mek, akkor tanári karunk felhasz­nálva a nyári tanulmányi utak: terén szerzett tapasztalatokat köuy­nyen meg fogja oldani a szertárak kiépítésének fontos kérdését is k lönösen akkor, ha az anyaga­eszközök sem fognak hiányozni (Folyt, köv.) tgyes siárn ir* 2 H.UÍQ n&

Next

/
Thumbnails
Contents