Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-10 / 280. szám

ér Nyíregyháza, 1926. december 10, * Péntek XLVIL ÓYfolyam. 280 szám Elöfizctéal árak helyben ét «Wik»n: K&í hóra 80000 K. Negyedévre SOOOO K. ÍSSaÜsstYiael Sknek és tanítóknak 20»/e eredmény. I I III I III II Iliin il^Mllll | Alapiiotte üÓBA ELEK Fííazerkeaztó : Dr. 8, SZABÓ LÁSZLÓ. F«!«íöa szerkeasió i VERTSE K. ANDOR, i———aa—i i—— —— Szerkesztőség éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon s*ám 138. Poatacheque 29566. Kéziratokat nem adunk viasza. A választási küzdelem befejeztetett s én meghatott büszkeséggel tekinthetek városunkra, mint annak inagy többséggel kijelölt és egyhangúlag megválasztott képviselőjeUgy érzem, • hogy ezzel az alkalommal szólanom kell a város nagyközönségéhez; a hála, a szeretet és lekötelezettség elfogódott hangján. Mikor négy és fél esztendővel ezelőtt először választott meg képviselőjének e város, azért voltam hálás Nektek, mert nekem, a Felvidékről menekült magyarnak, uj politikai otthont adtatok- — Ma, három és fél heti itt tartózkodás után ennél sokkal mélyebb érzés köt Hozzátok, mert a politikai kapocsból a közvetlen érintkezés tövén nyiló uj kötelék kelt; a személyes barátság: komoly, meleg érzés, melyek embert emberhez, szivet szivhez és lelket lélekhez kötnekHárom hétig egyfolytában jártam a város utcáit és a mult felületes benyomásai' helyett otthonos let tem minden utcáján a Bujtos szélétől a huszárlaktanyáig. Három hétig forogtam a város lakói között és aki ezelőtt ünnepélyes alkalmakkor alig, hogy megtudtam ösmerkedni a köröttem ülő vezetőkkel, most már lépten-nyomon egy-egy ismerős arc barátságos mosolyával találkozom. Aki azelőtt diszes fogadtatások keretében csak ünneplő ruhátokat és szertartásos lelketeket láttam, most ismerője lettem hétköznapi életeteknek és gondjaitoknak is- — Azelőtt jóformán csak tisztelőim voltak e városban s ez a tisztelet is inkább állásomnak, mint személyemnek szólt, ma barátaim vannak, akik maguk közül valónak éreznekNégy és fél évvel ezelőtt, mint a kormány tagja, én jöttem ide, hogy Nyíregyházától mandátumot kérjek, ma ugy érzem, Nyíregyháza küld fel a kormány táborába, hogy ott az országos érdek mellett a város érdekeit képviseljemA város különböző társadalmi rétegei közül csak tanyai földmives polgártársaimmal nem tudtam oly szoros kapcsolatba lépni, mint szerettem volna. Ennek azonban nem az az oka, mintha kevésbbé érezném őket magamhoz tartozónak, a tisztviselőnél, kereskedőnél, iparosnál, vagy városi munkásnál. Egészségi állapotom nem engedte meg egyelőre, hogy Nyíregyháza város szorgalmas és becsületes munkáslelkek által lakott határát végig járjamMihelyt azonban erőm teljesen visszatér és a tavasz zöldelővé teszi a tanyabokrok világát, ott fognak látni ezek a tanyák maguk ; között, hogy kezet szorítsak becsületes lakóik munkás kezével, lássam j az ottani élet örömét és gondját j és barátságot fűzzek ott is, ahol j ma félig idegen vagyokNyíregyháza polgárai! A közelmúlt idő politikai haroak ideje volt s különbség volt polgár és polgár között pártállás szerint. — Most a választás befejezése után ne legyen különbség közöttünk! — A hálám azoké, akik megválasztottak, de a munkaerőm és ragaszkodásom azoké is, akik csak a jövőben fognak megajándékozni bizalmukkal. A Ti bizalmatok abból álljon, l hogy szeretettel figyeljétek a közélet porondján való munkásságomat, melyről ígérem, hogy mindég hazám és annak népe szolgálatába fogom állítani- Álljon továbbá abból, hogy esetleges jogos panaszaitokkal, méltányos kívánságaitokkal, de elsősorban a város közérdekű ügyeivel bátran keressetek fel- Nem egy könnyet sikerült felszáritanom eddig is és örömet fog részemre jelenteni, ha mások fele is nyújthatok segédkezet. Boldogan figyeltem a város fejlődését az elmúlt ciklus alatt és arra igyekeztem, hogy ezt a fejlődést minden eszközzel elősegítsem- A jövendőben fokozottan fogom tudni erőimet a város felvirágzásának szolgálatába állítani. Az a megbízólevél, melyet Nyíregyháza polgársága nekem juttatott, az én részemre nagy érték, mert annak birtokában szolgálhatom a közügyet és a hazát. Engedje a jó Isten, hogy ez a működésem kifogástalan és eredményes legyen, hogy Ti is, Választóim, értéket láthassatok benne, hogy képviselőtökül engem választottatok- Én teljes erőmből erre fogok törekedni. Meleg szeretettel köszöntöm választókerületem polgárságát! Nyíregyháza, 1926. évi december hó 8-án. Rakovszky Iván. Emlékeim... reményeim... Irta: Margócsy Emil a felsőkereskedelmi isk. igazgatója. II. Elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztam mindenütt, hogy milyen tapasztalatokat gyüjthetek az iskolánknak, hiszen, rövid időn belül bekövetkező építkezési problémájához. Nagyon szívesen álltak rendelkezésemre, dus anyaggal tértem vissza, de e beszámoló kerete nem alkalmas e kérdés nem alkalmas e kérdés bővebb fejtegetésére. A magammal hozott tervrajzok, hiszem nagy segítségére lesznek iskolánk uj épületének tervét előkészítő építésznek. Most csak pár mondatban akarom lerögzíteni tapasztalataimat. Véleményem szerint ne építsünk valami montruosus nagy épületet, hatalmas barátságtalan termekkel, ellenkezőleg a tantermek inkább kicsinyek leg'.enek s viszont a tanulók létszáma Is ehhez viszonyítva kisebb legyen. Ez a jövó zenéje, amidon 25—30-as létszámmal s nem 50—60 as létszámmal dolgozhatunk, mint sajnos a magyar iskolákban ez napirenden van. Világo^, nagyablaku, jól szellőztethető termek, derült széles folyosókkal. Meglegyen az épületben kicsinyben minden, amire szükség van, szertárak, könyvtár, iroda helyiségek. Egy nagv terem, amely tornaterem is és ünnepségek helyéül is szolgál. Nem szeretném, ha valaki félreértene engem. Nem a tágas terek, sok levegő ellen van nékem kifogásom. Csak a mai viszonyok között, midőn számolni kell a rendelkezésre álló szerényebb pénzösszeggel is, ugy szeretném megoldani a kérdést, hogy amit térben, nyersanyagban nyerünk, azzal modernebbé, barátságosabbá, derültebbé tegyük az uj épületet. A kis termek télen is jobban fűthetők, igy kellemesebbek is, eltekintve a megtakarított fűtőanyagtól is, amely ma szintén szamottevő tényező. Iskolánkban minden tanév elején, amidőn a beiratkozásnál hol több, hoi kevesebb növendéket kénytelenek vagyunk elutasítani az első évfolyamban hely hiánya miatt, felvetődik a kérdés, hogy nem volna-e kívánatos a párhuzamos osztályok felállítás. Abban a véleményemben megerősödve tértem vissza, hogy nem helyes iskolánknak ilyen irányú fejlesztése. Tekintsünk el a kérdés anyagi oldalától, mert nyilvánvaló, hogy valami nagy haszonnal nem jár az ilyen irányú fejlesztés. Hisz sokszor 10—15 többlet tanuló miatt kénytelen az iskola 30 — 35 többlet tanítási óra ellátásáról gondoskodni, ami nem telik ki a többlet tandíjból. De nem tartom kívánatosnak azért, mert az elmaradó s az iskolánkba fel nem vett anyag értékre a egsilányabb. A szeptemberben rekrutálídó anyag rendszerint a javitó- és pótló vizsgázókból telik ki, jobb ha ezektől megszabadulunk. De nem helyes azért sem, mert megbolygatja a komplett tanári karunk állagát is, uj osztályok beállítása uj tanszékek beállítását vonná maga után s mivel a párhuzamos osztályok beállítása nem lenne végleges, igy ezek a tanszékek sem lehetnének véglegesen betöithetók. Vagy egy csomó helyettes tanárral keileue dolgozni, ami méltánytalan eijá.ás velük -nemben is, vagy a sok iskolánál divó szokást kell követni bejáró óraadó tanárok alkalmazásával, ami tanítási szempontból esik erös kifogás alá. Leghelyesebb megmaradni a mai állapotnál és a: építésnél is négy évfolyamot venni alapul, igaz, hogy ez egy kis visszafejlesztés, de másrészt egy egészséges numerus klausus, amely csak a tanitasi eredmény, igy iskolánk nívójának emelését fogja maga után vonni. A szertárakat is nagy alapossággal néztem meg, tiszta a kép előttem, hogy uj épületünkben e téren is mi volna a teendő. Fizikai szertárunk nem hagy maga után sok kívánni valót, de sok vo'na a teendő az áruismereti és kémiai szertárunk kibővítése terén. Meggyőződésem, hogy ha meglesz az uj épület s meglesznek a szer árhelyiségek, a kísérleti előadó termek, akkor tanári karunk felhasználva a nyári tanulmányi utak: terén szerzett tapasztalatokat köuynyen meg fogja oldani a szertárak kiépítésének fontos kérdését is k lönösen akkor, ha az anyagaeszközök sem fognak hiányozni (Folyt, köv.) tgyes siárn ir* 2 H.UÍQ n&