Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-31 / 297. szám

JNÍYÍHYIDEK. 1126. deMtmber 31, MINDEN ÜYERIiEk AKAR A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: D» A. Oetker, Budapest, lflll., Conti-utca S5. Elemi iskolai oktatásunk. Az itt mondandók, az elemi iskolai oktatásügy pénzügyi részével kívánnak foglalkozni, természetszerűleg^ nem érintvén a paedagogiai kérdést vagy részét a dolognakTalán mindenütt nehéz pénzügyi t kérdés az elemi oktatás gazdasági része, de különösen nehéz az a legtöbb helyen ott, ahol az iskolafenntartók a felekezetek- E nehézségek az államgazdaság szanálásával kapcsolatban mindinkább nőnek, mert az államsegélyek fokrólfokra csökkennek- A városok és községek jövedelmei törvényben szabályoztatván, az ezek részéről nyújtható segélyösszegek is korlátozottak ugy, hogy az egyházak ma már oroszlánrészét kénytelenek viselni az elemi oktatás terheinek, talán maholnap olyan mértékben, aminőben azok azt elviselni nem is bírjákEz a körülmény késztette a nyíregyházi ág- ev. egyházközséget is arra, hogy Nyíregyháza városától a segélyek felemelését kérje- De egyben ez a helyzet általános lévén, joggal vettetett fel a városi szakosztályok előtt az az indítvány, hogy ebben a tekintetben határozott és a jövőt is irányítani hivatott megállapodás létesíttessékKétségtelen, hogy az államgazdaság szanálása terén az az álláspont igyekezeit kidomborodni, hogy az állam válláról a terhek lehetőleg levétessenek és az egyéb közületekre hárittassanak- Kétségtelen az is, hogy az elemi iskolák fenntartása csakis a közterhekből, de főként állami segítséggel volna megokolt. De kétségtelen az is, hogy az elemi iskolai oktatás, igen megokoltan, az egyházak kezében igen jó gondozásra van bizvaA nyíregyházi elemi iskolák mind egyházi fenntartókkal bírnak. Ezek a fenntartók a múltban tekintélyes községi és állami támogatásban részesültek- Csökkenvén a támogatás állami részének, de a községinek is mértéke, a terhek az egyházközségek vállaira háramlottak át. Jelentkezik már e terheknek az egyházak részéről viselésének birhatatlan volta, kell tehát, hogy a segítés módja és általában az uj helyzet megtárgyaltassék és a köznek megfelelő megoldás találtassékKétség nem fér ahhoz, hogy a mai viszonyok között a városok és községek azok, amelyek e terheket akár mint város, vagy község, akár pedig mint egyházközségbe tömörült felekezetek, arányosan viseljék. Első pillanatban ugy tűnik fel a dolog, hogy teljesen mindegy, hogy e nélkülözhetetlen közterheket akár a világi, akár az egyházi közületek hajtják-e be. Mert ha viselni kell, mindegy, hogy az adófizetők hová fizetik be az iskolák fenntartásához szükséges adókat. Sőt tovább is mehetnénk- Ugy tűnik fel, mintha helyesebb is és célszerűbb is volna, ha egyenesen az iskolafenntartók szednék be az iskolákra szükségeseket. Pedig a dolog lényegében nem csupán a kérdés pénzügyi rideg szemüvegén keresztül tekintve bír súllyal, hanem annak megoldásánál is figyelemmel kell lenni a hitélet megingathatatlanságára isAdót, különösen nálunk, még eddig senki szívesen inem fizetett- Az adófizetés mindig antipatikus volt, különösen a 67-es kiegyezés előtti idők óta- Ebből a szemszögből tekintve mellékes, hogy a beszedett adó minő címen és minő célok szolgálatára fizetendő- Ez ugyan nem mindenütt és inem mindenkinél van igy, de a háborút követett idők tapasztalata szerint bizony megvan a hajlandóság, ha ezen nem őrködünk, a hittel meghasonlásra isIlyen irányú agitátor még ma is sok van. Ne adjunk tehát tápot, a hitélettel szemben, az adózás terén semHa már kellemetlen az adózás, érez zük ezt kellemetlenül a városi és községi terhekkel szemben, amelyekben implicite már benn foglaltathatnak az egyházi terhek is, amely utóbbiak azonban ne legyenek kitetszők- Tegyük az egyházi terheket minél kisebbekké, könyebbekké és igy jobban elviselhetökké. Tegyüuk ezzel a hitéletet minél szebben elviselhetővé ott, ahol a hitélet nem szilárd éskönynyen kilenghet, mert a hithű és vallásos embereknél erre nincsen szükség. Igyekezzünk ezzel is táplálni a hazafias, nemzeti és vallásos meggyőződést ott is, ahol erre szükség van és ahol némi megterhelés is, könnyen a vallásos érzés megrendülésére vezethet. A háborút megelőzött időkben nem ok nélkül fejlődött ki az , a gyakorlat, hogy az állam és közületek az oktatásügy terén, szívesen könnyítettek az egyházközségek terhein, különösem, ha az elemi oktatásügy pénzügyi részéről volt szó. Ezt a gyakorlatot vissza kell állítani. Szolgálatára leszünk ezzel a felekezeti" oktatásügynek és a hitélet kimélyülésének egyarántA felvetett gondolatok azonban, hihetőleg felhasználhatók a fenn említett tárgyalásoknál és éppen ezért írtam ide azokat, amint a a szakosztályok előtt szóval it tettemPisszsr János. Havi ötvenhat pengő a Baross cserkészek zenekarának. Nyíregyháza, december 30- — A Nyirvidék tudósítójátólA Baross cserkészek zenekara egyik büszkesége a vármegye cserkészetének- 'A zenekar fejlődését mindenki hazafiu iörömmel látjaMaga a város is kész a cserkészek zenekarát támogatni is- A támogatásnak ezt a készséjgét a város szakosztályai azzal igazolták, hogy havi 56 pengő segélyt szavaztak meg a cserkészek zenékara részéreHadd tanuljanak, fejlődjenek továbbra is a derék muzsikus-cserkészek • (*) Január elsején előfizetését a fővárosi lapokra az Ujságboltban ujitsa meg. Megtakarítja a drága portót. I SZÍNHÁZ. Igazgató: Gu(y*s Menyhért. Heti műsor. Péntek, dec. 31. Fél 8 óra kezdettel : Váljunk el-' — 10. órai kezdettel : Nagy szilveszteri kabaré. Szombat, jan. 1. Délután 4 órakor: Hajtóvadászat• Este 8 óra kor : A Noszty-fiu esete Tóth MarivalVasárnap, jan. 2. Este : A sárga csikó. Vasárnap délután: Hamburgi menyasszony. Hétfő, jan. 3: Az árnyék. Kedd, jan. 4: Az ártatlan Don Jüan. Endrődy Miklós jutalomjátéka. »Az élő halott« reprize Nagy Sándor vendégjátékával. A nyíregyházi Városi Színház kiváló drámai együttese újra igen szép feladatra vállalkozott, amidőn az orosz irodalom egyik legmélyebb hatású drámai alkotását, Tolsztoj Leó 4 felvonásos színmüvét, »Az élő halott«-at felújítottaSajnos azonban, a publikum ezúttal sem " méltányolta a szinház dicséretre méltó igyekezetét, mert bizony Nyíregyházának az irodalmi műveltségéről annyira hires kör zönsége a tegnapi előadáson is csak igen gyér számmal volt képvisel ve. Pedig «Az élő halott»» tegnapi reprizének az az érdekessége is meg volt, hogy azt _városun> közszeretetben álló vendégművésze Nagy Sándor rendezte s ugyancsak ő játszta a darab főszerepét is Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt. A kitűnő együttes stílusosan, gördülékenyen játszta meg az egyébként meglehetősen 'nehéz s igazi komoly színészi mun. kát kivánó darabot. Nagy Sándor Protassov Fedor szerepében valódi művészi alakítást produkált, megrázó erővel rajzolván meg az emberi érzéseivel állandóan küzdő, de az italtól önmagával meghasonlott és a züllés lejtőjén viszszatarthatlanul a mélybe zuhanó emberi roncs figuráját. A közönség a felvonások végén lelkesen Megtapsolta a kiváló művész öntudatos s igazi elmélyedésen alapuló nagyszerű játékát. Partnere Koppány Böske — Masa cigányleány szerepében is igazi művészi értékeket csillogtatott meg. Szépen fejlődik Gábor Antónia is, kinek tegnap Liza, a feleség alakításában újra alkalma nyílt a benne rejlő színészi tehetségeket felszínre hozni. Szabó István rutinirozott színpadi készsége most is érvényesült. A kisebb szerepek kreálói közül ki kell emelnünk G. Székely Renét, Bihari Lászlót, Salgó Máriát, L. Dóczy Emmát és Domokos Ferencet, kiknek rövid szereplésük szintén igen jelentősen hozzájárult a tegnapi szép előadás fényes sikeréhez. (D—us.) * Ma este «A csárdáskirálynő)) megy a következő szereposztásban: Lippert Weilersheim Lipót Mária herceg — Endrődy Miklós Anhilta, a felesége — G. Székely René Edvin, a fiuk — Solti Rezső Stázi komtesz, unokahugok — c Szigethy Annus Kancsiano Bonifác gróf — Pattantyús Mihály Vereczky Silvia — Tóth Boriska Rohnsdorf főhadnagy — Bihary László Kerekes Ferkó — Gulyás Menyhért Mac Grave — Csorba Dénes Mérő — Cser József Serényi — Czombál Lajos Endrey — Kun Emil Bihary — Kovács Lajos Juliska — Kállay Böske Aranka — Komáromy Piri (Kleó — Rajz írén Rici — Monti Boris Zelma — Báthy Annus Mia — Koray Sári Miska, főpincér — Révész Béla Kiss, jegyző — Faragó Dezső Groom — Kállay Misi Inas — Domokos Ferenc Cigányprímás — Lovass József Történik az I. felv. Budapesten egy varietében, a II. felv. Bécsben a hercegi palotában, a III. egy bécsi szállóban játszik. ídő: Ma. • Holnap, pénteken két előadás lesz. Az egyik fél 8 órakor kezdődik s Sardou Viktor vígjátékát, a «Váljunk el!»-t adják Koppány, Erzsi felléptével, mig 10 órakot a hagyományos nagy Szilveszterest kezdődik, amelyre a jegyek legnagyobb része már elkelt. Az est részletes műsorát tegnapi számunkban közöltük, s most csak annyi hozzátenni valónk van, hogy a színészek szilveszteri kabaréja lesz az évvégi est legjobb mulatsága. • Most jelent meg a társulat ünnepi plakátja, amely az újévi dus műsort tartalmazza. A heti műsorral holnapi számunkban részletesen foglalkozunk, most csak arra hívjuk fel a közönség figyelmét, hogy Endrödi Miklós jutalomjátéka kedden lesz. A társulat nagyszerű komikusa «Az ártatlan Don Juan» c. bohózatban lép fel, amelyben Stiglicz Alfréd szerepét játsza. Búza-téren a volt Bundival szemben lévő sarokházban őt üzlethelyiség s ugyanott Rákóczi út 24. számú házban 3 szoba, konyha, speiz és üzlethelyiség febr. J-ére kisadó. Vendéglőnek is nagyon alkalmas! Életi és limui részletfizetésre BÚTOROK u. m.: ebédlők, hálók, hencserek, matracok, szalongarniturák, szőnyegáruk FARKAS butorraktárában, Bessenyei tér 14.. sz. Vármegyeházzal ízemben. 7<ll7-4 folyóiratok, szépirodalmi lapok, egyesületi és magánkönyvtári, hivatali s mindenféle könyvek bekötését a Iegegyszerübtől a legdíszesebb kivitelig, szolid napi áron készíti Jóba Eleh könyvnyomdája és könyvkötészete NYÍREGYHÁZA, Széchenyi út 9. — Telefon 139.