Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-29 / 295. szám

2 bkss-SI XyíRyidék. 1926, december 29. Békerevizió. A békerevizió kérdése valahogy a levegőben van- Ha az ember fi­gyelemmel kiséri azokat a meg­nyilvánulásokat, amelyek ezzel a kérdéssel összefüggenek, politiku­sok beszédeiből és nyilatkozataiból, továbbá ujságközleményekből meg­állapíthatja, hogy valami készülő­dik- Természetesen nem kell naiv szemmel nézni ezeket a dolgokat, hiszen egyszer kontraktusokba fog­lalt történelmi tények, legyenek azok bármilyen igazságtalanok, s ala­puljanak bármilyen félreértéseken, nem változnak meg máról-holmapra Az igazságtalanságok kelevényének meg kell érni és fel kell fakadni­Hét esztendeje, hogy a különböző békéket Franciaországban aláírták s ez a hét esztendő nem volt egyéb, mint szüntelen dokumentálása e békék tarthatatlanságának- Az úgy­nevezett locarnói politika inaugu­rálása egyik legfényesebb bizonyí­téka a mai rend beteg voltának s mindazok az erőfeszítések, ame­lyek Genfben a népszövetség ülé­sein egy komolyabb európai kibé­külés lehetőségeit készítik elő, vi­lágosan utalnak arra, hogy maguk a béke megalkotói is érzik koncep­cióik elhibázott .voltát. Bajos a békerevizió mikéntjéről még csak sejtéseket is kimondani­Amit mindenki lát, az valami lassú erjedés folyamata, melynek előbb­utóbb meg kell hoznia a maga eredményét. Legutóbb Párisban me­rült fel mozgalom, amelynek célja volna a békerevizió egy uj utjának a megkísérlése. A lapok híradása szerint Fabre-Luce ur, akit a Bourbon-család ivadékának mon­danak, alakított pártot a revíziós gondolat megvalósítása érdeké­ben. A dolog technikai kivitele ugy történne, hogy Németországban és többek között Magyarországon is szakosztályok alakulnának, ame­lyek a párisi központtal egyetér­tésben gondoskodnának a propa­ganda végrehajtásáról. Véleményünk szerint ez a terv, ha az igazságnak egy szemernyi­jét is tartalmazza, máris azt mu­tatja, hogy a békerevizió feltétle­nül szükséges valami- Fabre-Luce úrról ezideig semmit sem hallot­tunk s vállalkozásának eredmé­nyességét — ami Franciaországot illeti — mindenesetre csak veszé­lyeztetné az, ha tényleg a Bourbo­nok ivadéka lenne- Mert Francia­ország túlnyomó többsége ma hatá­rozottan republikánus érzelmű s a közvélemény minden olyan vállal­kozást gyanús szemmel néz,, amely mögött bármilyen formában roya­lista megmozdulást sejthet. Ismé­teljük tehát, a békerevizió megvaló­sításánál ez a konkrét terve lehet, hogy sikerül, lehet/ hogy nem sike­rül- Mindamellett, már a puszta hir felmerülése is jelzi a kedélyek megmozdulását egy olyan kérdés területén belül, amelyhez ezideig nyúlni nem igen mertek, főleg a győztes országokban. Kétségtelen tény, hogy valami­képen Európa nemzeteit közelíteni kell egymáshoz, mert a mai álla­potok nem egészségesek s nem igen lehet fenntartásukkal jobb jövő felé haladni. Szükséges, hogy Eu­rópa egészének érdekében a külön­böző békékhez legorthodoxabban ragaszkodók is jobb belátásra jus­sanak, mert még egy győztes or­szág szempontjából is százszor többet ér egy a lelkek hozzájáru­lásával végrehajtott egészséges ren­dezés, mint az az erőszakos álla­pot, amely minden pillanatban robbanással fenyeget. Bizonyára ál­dozatokkal fog járni ennek az uj rendnek a megteremtése elsősor­ban éppen azoknak a részéről, akik a háború szenvedésein hiztak fel, de a fájdalmas operációnál gondol­janak a szerencsétlen, legyőzött országok sorsára, amelyeket a győztesek kíméletlenül kizsákmá­nyoltak. Jannár 12-ig kell bejelenteni vasnti arcképes igazolványra való igényüket az újonnan jogosnltaknak. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A m- kir. Államvasutak debrece­ni üzletvezetősége a köztisztviselői vasúti arcképes, igazolványok érvé­nyesítése és az uj igazolványok ki­állítása körül követendő eljárás tárgyában átírt a helybeli illetékes hatóságokhoz. Ezzel kapcsolatban Bencs Kálmán dr- m- kir. kor­mányfőtanácsos polgármester a következő határozatot hozta: »Értesitem a tényleges szolgá­latban álló, valamint nyugalmazott városi tisztviselőket, illetve ez utóbbiak özvegyeit, hogy a m- kir. kereskedelemügyi miniszter 96816— 1926- VIII. sz .rendeletével a köz­tisztviselői vasúti arcképes igazol­vány kedvezményét a már igény­jogosult városi tisztviselőkön kivül ezek családtagjaira, a nyugdíja­sokra és családtagjaikra is kiter­jesztette. Az arcképes igazolványok érvé­nyesítése, illetve az uj arcképes igazolványok kiváltása a követke­zően fog eszközöltetni: « 1- A tényleges szolgálatban álló városi tisztviselők arcképes iga­i zolványaikat és az egy pengő ér­vényesítési illetéket 1927- évi ja­nuár hó 12-ig adják be az I. al­jegyzőhöz. Amennyiben ezen tisztviselők a vasúti arcképes igazolvány kedvez­ményét feleségük, valamint családi ótlékot élvező családtagjaiknak is iztositani kívánják, ugyancsak a fenti határidőig a következőket kell beterjeszteniük: a) a hatlapon tintával, olvasha­ló névvel ellátott, látogató jegy ala­kú 6.5X10.5 cm. nagyságú nem kemény kartonlapra húzott (puha levelezőlap vastagságú) arcképet (Amateur képeket nem fogad­nak el.) b) igazolványonkint 20 pengő (250-000 korona) tériési összeget; c) igazolványonkint 2 pengő (25-000 korona) kiállítási illetéket. 2- A nyugalmazott városi tiszt­viselőknek, illetve özvegyeiknek, amennyiben az arcképes igazol­ványra igényt tartanak, ugyancsak az I- pont a), b) és c) alatt jelzette­ket kell 1927- január h6 12-ig be. szolgáltatniok.« A párisi magyar njságok dzsnngeljéből. A költő és a Halál. — Göndör Ferenc a kézjós. A prófétaszakállas szélhámos szerkesztő. A legjobb szilveszteri mulatság: a Sportkedvelők jelmezes vigestélye a Koronában. Páris, 1926. december. (A Nyir­vidék tudósítójától.) Még Párisban is nagyon hálátlan foglalkozás költőnek lenni. Hálát­lanabb, mint bárhol. De keserűbb ez, ha egy költő nagyon nagy. Nagy, világhírű. A világhirüség az 3 itt a Montparnasse környékén nem % nagyon imponál. Jó ruha kell és | szép nője legyen. Akkor hiszik csak itt el a világhírt. Különben a fiatal, az úttörő generáció itt is ugy, mint otthon, Pesten, haj­nali 12 órakor ebédeli meg hitelbe 'a reggeli, déli, esetleg az aznapi egyetlen kávéját. A «Montparnas­se» nagyon hasonlít a régi, az Ady­Korabeli, «Meteor»'»-ra. A csendes, de világos fényárban uszó kávé­házi sarkokban itt is több szerelem terem, mint rendes négy fogásos ebéd a «Prix Fix»»-ben. Ál- és zugirók többen vannak itt, mint bárhol a világon. £s mint bárhol, itt is, ők a könyökölök, érvénye­sülnek, a leggyorsabban. Van ren­des és rendetlen, tehetséges is, aki remegve gyötrődik át sok álmatlan éjszakát, várva a hajnali szürkü­letet. A hajnali ködben megjslsnő lapokat. Várva a holnap első le­helletét, hozott-e valamit a várva­várt holnap. Es mire felébred, a nappali Páris, az éjszakai város el­tűnt, minden kellékével és szürke asszisztenciájával. Minden romanti­kájával és regényességével. Minden hazugságával és csalódásaival, fáj­dalmaival és gyászával. Az arany­sárga, nevető és kíméletlen napsu­gár elkergeti az éjszaka minden ro­mantikáját. Szép, de szeszélyes itt APOLLÓ Ma, kedden utoljára VILÁGHÍRŰ UFA ATTRAKCIÓ! OSZKVA 1920 A cári birodalom borzalmai 8 felvonásban. YLADIMIR GAIDAROFF—MARCELA ALBANI a főszerepben. FÉNYES KÍSÉRŐ MŰSOR!! Szerdán : Csütörtökön : CONRAD VEIDT a nagy német filmművész legújabb attrakciója : HALÁLRÓZSÁK Egy élet regénye 9 felvonásban. Irta: RICHÁRD OSWALD. Előadasok kezdete 5, 7 és 9 orakor. is az élet, de kiismerhetetlen, mint egy szeszélyes szép asszony. Paul Verlamenek nem tudom, hogy magyar nyelven is megjelen­tek-e az «Orök da!ok»», «Sotétség», «BouIette Noír» cimü gyönyörű verses kötetei fs. De a régebbi és az ismertebb, népszerűbb dolgai igazán a tizenkilencedik század leg­nagyobb költőjévé avatták őt. A «BibIiotheke JNTationaíe»»-ban van külön terme, utca, tér van elnevezve) róla. Az emlékezetére a színházak­ban díszelőadásokat rendeznek. Iga­zán szépen emlékeznek meg róía, addig — mig ez költségmentesen történhetik meg. E napokban, a naponta három­szor megjelenő «Intrant»» facimi­lében hozott egy még eddig isme­retlen, soha, sehol, meg nem jelent Verlaine verset. Ez érthető nagy feltűnést is keltett. Az «Eutrant» halálozási rovatában, mely nyom­dász nyelven «nonparel» betűvel van szedve, pediglen olvasom: «Jean Verlaine 47 éves Metropo­litain vasúti kalauz a rue de Vil­letteen egy ötödik emeleti padlás­szobában meghalt. Ma reggel 9 órakor temették el. Verlaine érte­sülésünk szerint fia volt a jónevü költőnek, Paul Verlainenek.» Mi­lyen hosszú is az ut egy párisi újság elejétől, a halálozási rovatáig. Néhány szabadnapos metró ka­lauz bandukolt sötétkék egyenruhá­ban az egyszerű, feketére mázolt fakoporsó után. Egy nedves, ködös, decemberi reggel, egy kis villetti piszkos, munkásszállóból temették el a nagy költő fiát. Nemzeti hála és kivételesen ollózva a francia dzsungelből. Az amerikai kézjós, aki a kezével néz. «Az ember»» sok évi hangos kard­csörtetés és még több évi rezervált és kényszerű hallgatás után végre kikötött Amerikában. Európának elege volt belőle. Göndör Ferenc «ur»», a néhai hires riporter király, nagyon alaposan leszállt fejedelmi piedesztáljáról. Én még akkor is­mertem ugyan, amikor mindent egy napoleoni kézmozdulattal elinté­zett. Mikor még neki fenki íe:n volt valaki, aki nem ő- Kizárólag ő volt csak valami és valaki, aki jelent valamit, Pozsony és Bécs között. Pest szerinte nem is számított. Bár soha másról, mint Pestről nem is tudott irni, egy szót sem. Rengeteg hányattatásai végre az amerikai par­tokra vetették. Ezt viszont u®y há­lálja meg; az ott élő magyarságnak, hogy velük is kikezd. T. i. megint feltámasztotta hamvaiból a már régen és méltó sorsú elnémult lap­ját. Fantasztikus gyűlölője min­dennek, ami nem az ő egyéni ambí­cióit szolgálja. És kikerült ide Pá­risba is egy ilyen lapocska, mely­ből az ifjú irógenerációnak okulá­sul ide kell iktatni ezt a két-három sort egy cikkéből. «Különösnek tar­tom, hogy Bethlen ma is benne van minden jótékonycélu akció­ban. Ugy látszik, mig az egyik kezével ad, a másik kezével azt nézi, hogy» pont. Ennél tovább nem szükséges citálni a főszerkesztő ur cikkéből. Elég lehet az is, ha igy Amerikán keresztül megtudjuk, itt Párisban, hogy Bethlen minisz­terelnök olyan ember ott Magyar­országon, aki a kezével tud nézni. Igy mondja Göndör, már pedig ő tudhatja, mert ő Amerikában van €s ő kézből jósol. A riporter király, a Napoleon, a minden. Az első amerikai kézjós. Sok szép hasonló sikert az uj foglalkozáshoz... A prófétaszakállu szélhámos. Nem kizárólagosan Allah nö­veszti nagyra a szép szőke sza­kálát. Ö maga is segiti kissé benne a prófétát. Néha ugy 2—3 éves időközben, mikor az egyik alakban

Next

/
Thumbnails
Contents