Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)
1926-12-25 / 293. szám
14 Nyirvidék. 1926. december 21. A Nyírség talaja és altalaja a geochemikus szemében. Ez az aprószemü sárga homok, mely annyi ezer holdnyi területen fakasztja az áldást körülbelül száz 'méter vastagságban borítja földtekénknek ezt az annyiunknak kedves foltját .Néhol 10—15 méter vastagságban sárga, másutt csak 2— 3 méterig sárga, hogy azután szürkészöld szinben nyúljon a századik méterig. A kétféle szin nem jelent kétféle anyagot is egyben, csak egyazon homoknak különböző sorsot átélt alakját. A mélyebb homokrétegeket nem keverte át a szél s igy az egyes quarcszemeken tapadó vasvegyület még a ferrogyököt tartalmazza, mig az a szél korbácsütései elől már futott és igy a levegő oxigénjével bőségesen érintkezett felszíni rétegek rögöcskéire tapadt vegyületekben a vas már ferrivassá oxidálódott. Ugy a mélységi, mint a felszíni honiok, néhány egyéb ásványtól — haematit kristály stb. — eltekintve, általában kilencven százalék korasavanhidritet és tíz százalék vashidroxidot tartalmaz. Ez a kis vas az egész*Nyirségen körülbelül 30 milliárd tonnát jelent. Hej ! ha azt gazdaságosan ki tudnók termelni ! A homokszem nagysága néhány millimétert eléri- A rétegek lefelé milliméter között mozog, ritka óriás az a szem, amely az egész millimétert eléri. A rétegek lefelé a szemek nagysága szerint elég jól elkülönülnek és itt-ott egy-egy különböző vastagságú agyagréteg is települ a homok közé, mely azonban ritkán lépi tul a 10 m-es vastagságot. Egyes pontokon maga a homok van több-kevesebb agyaggal keverve, de mindig elég hűen megőrzi homokjellegét. Ez a kis agyagkeverék csábította el a • mindig szorgalmas és törekvő nyiri embert arra, hogy homokjából, vagy mondjuk agyagos homokjából téglát égessen. A nyert tégla elég jó, de használhatóságát nem az agyag jóságának, hanem éppen azoknak a kivirágzásoknak köszöni, melyek egyes téglákon jelentkeznek, ha azok nem kapták meg azt a hőfokot, mely a tökéletes szilikát képződéshez szükséges és elegendő. A chemiai technika azonban már nem szorul rá, hogy homokos vidék is agyagtéglát használjon. A technikai chemiának ugyanis sikerült a nyiri homokból olyan épitő anyagot előállítania, mely nemcsak mindég tekintetben fölényesen kiállja a versenyt az égetett téglával, de építkezés szempontjából igen jelenték ny előnyökkel bir felette. Ez a mészhomokkőtégla, mely a »kő« elnevezést annak a calciumszilikátnak köszöni, mely a homokszemecskéket jelentékeny szilárdsággal összeköti. Természetes, a konzervatív ember, aki bizonyos tények ismerete nélkül szemléli a dolgokat, idegenkedik a szokatlantól. Ez a pschichologi^' tény azonban nem változtatja — csak időben eltolja — azon bizonyosság belátását, hogy a Nyírségen a mészhomokkőtégla az egyedüli helyes építőanyag. A homokszemeg között képződő üreg, általában az ötödik métertől lefelé vizzel van telítve. Megszoktuk pénzünkkel a nagy számokat, de azért aligha tudunk magunknak fogalmat alkotni a Nyírség vizgazdagságáról, mégis rámutatok erre is. Minden köbméter homok körülbelül négyszáz liter vizet tartalmaz s igy az egész Nyirség száz milliárd köbméter vizet hord méhében. A száz méternyire fekvő agyagrétegen ez a vízmennyiség lassú ide-oda áramlásban van és oldja a talaj alkatrészeit. Az egyes rétegeken a viz különböző sebességgel áramlik keresztül. A legapróbb szemű homok négyzetméterenként és percenkint nyolc litert enged át, a nagyobbszemü pedig háromszáz perelitert is tud egy négyzetméteren szolgáltatni. Kutjainkat tehát lehetőleg a nagyszemü rétegekbe kell mélyeszteni, de azokból nem szabad több vizet kivenni, mint amennyit a réteg átenged, különben homokos vizet kapunk, mint az a legtöbb kútnál meg is történik, mert tulkicsiny keresztmetszetű csőből készül és nem mindig a durva szemű ré tegből táplálkozik. A viz mindig vasas, de mivel a mélyebb tehát ferrovegyületes rétegből származik a kútból való kivétel első perceiben tiszta és teljesen átlátszó, ha azonban a levegővel érintkezik, megtörik és opalizálni kezd abban a mértékben, amint a vas ferrigyök ké oxidálódik .és mivel igy oldhatatlan, kiválik. A homoktakaró alatt agyagréteg következik, mely az eddigi jelek szerint igen vastag. A Föld kérge azonban mindenütt vízhordó rétegekkel van átszőve s igy ebben a vastag agyagrétegben is van vizes szakasz, mely annál melegebb, minél közelebb fekszik a Föld középpontját, azaz minél mélyebben van. Minden 30 méteres mélység körülbelül egy foknyi hőmérsékletemelkedést jelent. Hatszáz méter mélységben, tehát már jó meleg fürdővizet nyerünk. Erre a tényre alapítottam ázt a javaslatot, mit 1924. tavaszán a Sóstófürdő ügyében beterjesztettem. Azóta sok minden történt, — többek között Hajdúszoboszló ! és most már itt járt néhány geologus barátom : Stömpl, Pávay és Pantó, akik igazolták ajánlatom helyességét, sőt ennél többet is engednek remélni. Az idő is megérlelte az eszmét és megtörtént az, ami emberemlékezet óta szilárd sablon szerint folyik : Az eszme bölcsőjét gúnyos és fölényes mosoly veszi körül és mikor fölcseperedik, az örökségre vágyó rokonok száma ijesztően ínő. És most köszönöm a kíséretet a nagy mélységek »világot renditő sötétjébe !« Tovább ez alkalommal nem megyünk. Egy merész lendülettel föl a ragyogó napsugár sárga homok ütközőjére, mely ma ólomszürke téli köpenyegében ünnepel, de barátságosan biztat, mert méhében a' smaragdszinü életmagját rejti Ez a lepel mit az ekevas már aannyiszor széttépett és mely fölött az éles kasza annyi ezerszer szabott már célt a buján fakadó életnek, sok, nagyon sok tennivalót nyújt a chemikusnak. Igen a mélység százakat vagy ezreket érdekel, de a felszin, az százezrek és milliók munkatere, táplálója és mégis itt a retortát még kísérteties köd burkolja, az emberek még félnek a vegyész lombikjától. A divat még nem hozta a napi érdeklődés homlokterébe azt a gondolat-kapcsolatot, mely a chemikus agyában gyökerezve' virágtengerből tömött magtárt varázsol. Itt még várni kell. Platina és üveg közzé bújva hittel várni a feltámadást ! Hűnek Emil. Tóth Bálint min. tan. pénzügyigazgató, ajansz" elnöke, nyilatkozik a tisztviselőlakások épitéséről. Tavaszra valószínűleg megkezdik az építkezéseket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Régóta vajúdó kérdés a tisztviselőlakások problémája, talán még régebbi, mint maga a háborús lakáskérdés- Hiszen már békében mozgalom indult az u- n. kertváros létesítése iránt, amely legnagyobb részben a tisztviselőknek s a lateiner osztálynak adott volna ideális hajlékot. Most azonban, amikora gazdasági élet felszabadult a rettenetes depresszió alól, megindult az építkezés, olcsóbb lett éskönynyen hozzáférhetővé vált a hitel, hirtelan ismét aktuális lett a tisztviselő lakás kérdése- Hiszen a házhelyhez jutott tisztviselők régi álma menne teljesedésbe, ha egyszerre olcsó kölcsönnel felépítenék a mesebeli kertvárost. Erre a kérdésre a tisztviselőlakás problémájának jelenlegi állására vol'.unk kíváncsiak, amidőn felkerestük Tó'h Bálint min. tanácsos pénzügyigazgatót, a »Kansz« elnökét, aki felvilágosításul a következőket volt szives mondani: — A »Kansz« kebelében megalakult a Köz- és Magánalkalmazottak Házépítő Szövetkezete. Ez a szövetkezet bonyolította le a házhelyek igénylését, a megfelelő adatok gyűjtését s Ragó józsef ügyvezető elnök távozása után a »Kansz« mai vezetősége íoglalkozott a kölcsön megszerzésével. Ebben az évben, a nyár végén az Volt a helyzet, hogy a »Kansz«-nak sikerült a házépítési kölcsönt megszereznie. Közben azonban kormányrendelet jelent meg, amely engedélyhez köti a külföldi kölcsönök felvételét. A rendelet megjelenésével egyidejűleg a kérdés megoldását a »Kansz« budapesti központja vette kezébe s a központ kezdett tárgyalásokat a kormánnyal és a külföldi érdekeltségekkel. Ezzel az akcióval volt kapcsolatban az a tény, hogy a napokban a központ a vidéki fiókoktól bekivánta az adatokat, hányan akarnak építeni, kinek milyen a lakásigénye, s ki milyen fedezetet tud nyújtani? A »Kansz« szabolcsvármegyei tör vényhatósági választmányának az az álláspontja, hogy a közalkalmazottak házépítési problémáját csak ugy lehet megoldani a tisztviselőkre tűrhetően, ha a kormány közreműködésével, akár belföldi, akár külföldi tőkecsoportok erre a célra külön egyesületet pl. részvénytársaságot, vagy alkalmi egyesülést) alakítanak és ebben, az alaptőke bizonyos hányadával, a kincstár F résztvesz, mégpedig ugy, hogy az általa jegyzett tőkehányadot kamatmentesen bocsátaná a társaság rendelkezésére. Ezzel el lehetne érni azt, hogy az állam által igy rendelkezésre bocsátott összeg a telek, az épülendő ház és lakpénz lekötésén felül biztosítaná a felveendő kölcsönt, tehát nem volna szükség életbiztosításra, továbbá leszorítaná a kölcsön törlesztésének kamatát legalább 6 százalékra, mert ennél súlyosabb kölcsönnel házat épiteni nem lehet. A »Kansz« Budapesten tartott nagyválasztmányi ülésén a nyiregyházi kiküldött ilyírányu indítványát egyhangúlag elfogadta s a helybeli csoport legutóbbi memorandumába is felvette ezt a megoldási módozatot. Ezidőszerint folynak a tárgyalások a »Kansz« központja s a kormány és érdekcsoportok között, s tavaszra valószínűleg az egész ország területén megkezdik a tisztviselőlakások építései. Ez a legegészségesebb módja a lakásínség megszüntetésének, másrészt az ingatlan vagyonhoz jutás jobban hozzáköti az egyént a hazai röghöz, amelyhez való szeretetét, ragaszkodását nagy mértékben fokozzaAz építkezés részleteinek megtárgyalása akkor lesz aktuális, ha a kölcsönösszeg rendelkezésre állNyíregyházához közel, kisvasutak mentén hat szobás uri lakás 4 holdas belsőséggel, 1 hold szöilö eladó. Érdeklődni lehet: Nagy Imre irodájában, Nyirvizpalota. (6954—2) Óh, jajj! Megfojt ez az átkozott köhögési Köhögés, rekedtség ellen 65 év ota közkedveltségnek örvendenek EGGER mellpasztillái. Az étvágyat nem rontják, kitűnő izüek, hatásuk gyors és biztos. Kapható gyógytárak és drogériákban. Egger mellpasztillái csakhamar [íieggv^pylntt! Legkedvesebb karácsonyi ajándék a Mii Lemezek (tánc, ének és zenekarra) óriási választékban. — Képeskönyv, meséskönyv, ifjúsági irat, diszmüvek és levélpapírok olcsdn 6891 Ferenczinél Városház-palota Tel. 318.