Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-03 / 275. szám

4 1926. december 3. Gulyás Henyhért társulata tegnap üres ház előtt játszotta a „Gfil Babá"-t A közönség már hnzamosabb idő óta részvétlenséget tanusit a színházi előadások iránt. — „Ha ez tovább is igy megy — mondotta a színigazgató — akkor be kell csukni a színházat" kedvetlen volt (ellentétben a Színpadon tanúsított jókedvével) s a következőket mondotta; — Ha ez tovább is igy megy, akkor be kell csukni a színházat! És ez már így megy hetek óta! A közönség csak ugy tódul a moziba, jegyet is alig lehet kapni, színházi nézőtér pedig üres. Ez az állapot teljesen tönkretesz bennünket. — Ezen segíteni keli, vagy pedig mondják meg kereken, hogy Nyiregyházánakl nem kefl színház s akkor összepakoljuk a sátorfánkat és elmegyünk innen. A joggal elkeseredett direktort alig tehetett lecsillapítani. Azért mi is csak azt mondjuk, itt valahogyan segíteni kell, mert szégyen volna, ha Gulyás Menyhért elismerten kitűnő tárnsulata épen Nyir egyházán menne csődbe. Ezek a jelek pedig nem hozhatnak mást csak a teljes tönkremenést, egy művészi vállalkozás érdemetlen és szégyenteljes anyagi csődjét, ti Karácsonyra „LICHTMANN" cipőkülönlegességek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A színházi előadások menetének figyelmes szemlélője már huzamosabb idő óta tapasztalhatta, hogy a nyíregyházi közönség érdeklődése erősen megcsappant. Legutóbb a Fedák Sári vendégszereplése alkalmával láttunk békebeli telt házat, azóta — különösen pedig a választási küzdelmek ideje alatt — alig jár közönség a színházba. — Még Somogyi Nust vendégszereplése sem voft képes felrázni a publikumot közönyösségéből, ugy látszik, Nyíregyházának még sem való egyhuzamban 6 hónapos, sőt még 4 hónapos szezon semEz az általános részvétlenség tegnap már olyan méreteket öltött, amelyek valóban kétségbeejtőek lehetnek Gulyás Menyhért direktorra és társulatára. A teljesen üres nézőtéren alig lézengett egy-két ember, akiknek 80 százaléka nem is volt fizető, hanem hivatását teljesítő szinházbajáró; avagy a Í

jublikumnak az az ismert százaéka, amely ingyen jár a színházba. Az előadás ennek dacára kitűnő volt. A megjefent néhány ember és a két páholy publikuma lelkesen tüntetett az üres ház dacára ambiciózusan játszó színészek mellett. A »Nyirvidék« tudósítója felvonásközben felkereste öltözőjében Gulyás Menyhért direktort, aki egyebként Mujkó cigány szerepét ' játszotta a »Gül baba« operettben. A direktor meglehetősen levert és A nyíregyházi nyugdijasok memoranduma Rakovszky Iván volt belügyminiszterhez. A memorandumot a vasutas csoport nem adta át, hanem ezúton hozza nyilvánosságra. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyugdíjasok itteni csoportjának vezetőségévé! karöltve néhány arra hivatott ottani polgári és katonai nyugdíjas mozgalmat indított Nyíregyházán aziránt, hogy az össz Jtar érdekében a mostani választás alkalmával reá mutassanak azokra a sérelmekre, amelyek az állam kiszolgált alkalmazottait érték és annak orvoslását a legalkalmasabb időben kérjék. A nyugdijasoknak ezen mozgalma villámgyorsan futott szét a városban s ennek hatása alatt intézte Vertse K Andor szerkesztőnk is nyílt levelét Dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, képviselőjelöltünkhöz. A nyílt levél után a K- A. N. Sz. törvényhatósági választmányának elnöksége is megmozdult a nyugdijasok érdekében és ad hoc küldöttséget vezetett Rakovszky Iván elé és egyben rövid emfekeztető írásba foglalva a nyugdijasok főbb Isérelmeit s azt Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgafó, mint a KANSz elnöke átnyújtotta a volt belügyminiszternek, aki megnyugtató válasszal bocsátotta el a ' küldöttséget. A nyugdijasok eredeti memoranduma elé igy elébevágott á Kansz és az átadásra sor nem került. A memorandumot itt közöljük : Kegyelmes urunk! Az a megértő válasz, amelyet Kegyelmes Urunk Vertse K- Andor ügyvezető elnökünk nyílt levelére adni kegyes volt, felbátorít bennünket arra, hogy az állami stb. nyűgdijasok, özvegyek és árvák sérelmeit ezen emlékiratban Kegyelmes Urunk elé tárjuk s felkérjük arra, hogy ezen sérelmek sürgős orvoslása érdekében magas és hathatós befolyását érvényesíteni kegyeskedjék. Az országnak a háború után bekövetkezett gazdasági és pénzügyi összeomlása s fennek szomorú következményeként pénzünk vásárló erejének rohamos és nagymérvű' leromlása ugy a tényleges, mint a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottakat elviselhetetlenül suíyos életviszonyok közé juttatta, mert a meg állapított illetményeknek, illetve nyugdijaknak leromlott pénzbea folyósított összege még arra sem volt elegendő, hogy részükre a mindennapi szűkös falatot biztosítsa. Ez a kétségbeejtő helyzet fokozott mértékben jelentkezett a nyugdijasoknál, akiknek nyugdijjárandósága a tényleges közszolgálati alkalmazottak illetményeinél aránytalanul kevesebb volt, s akik emiatt valósággal nyomorba voltak taszítva. A nyomorúságnak napróf-napra (fokozódása, a kétségbeesett jaj kiáltások végre is arra indították a kormányhatalmat, hogy ezen tűrhetetlen helyzeten segítsen s ennek eredményeként született meg az 1823 évi XXXII. t.-c. s ezzel kapcsolatos 6000—1923. M. E. számú rendelet, amelyekbe azután olyan rendelkezések vétettek fef, amelyek! a nyugdijasok (özvegyek és árvák) existentiális érdekeinek kellő biztosítására alkalmasak voltak. Ezen rendelkezések értelmében ugyanis a nyugdijasok nyugdijának megállapításánál mindig azt a mindenkori fizetést keli alapul venni, amelyet az illetőnek abban az esetben, ha tényleges szolgálatban állana, kapnia kellene és ugyanezen elvi alapon kell megállapítani az özvegyek és árvák nyugdíj ellátását is. Ezek a törvényes rendelkezések a nyugdijasokat (özvegyeket, árvákat) teljesen megnyugtatták, ami természetes is, mert ezáltal a tényleges alkalmazottakkal egyenlő viszonyok közzé jutottak s Részükre ez az igazságosan egyenlő elbánás a jövőre nézve is teljesen biztosítottnak látszott. Sajnos örömük korai volt! Az 1924. évi IV. t.-c. és az 5100 —1924. M. E. számú .rendelet ugyanis, bár ezen elvi álláspontot érintetlenül hagyták, a nyugdijasok járandóságainak más tekintélyes csorbítását idézték elő azzal, hogy elrendelték, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításáig, tehát íegkesőbb a szanálási időtartam végéig terjedő hatállyal, a nyugdijak csak a tényleges szolgálatban töltött idő arányában bizonyos fokozatok szerint meghatározott százalékban fizethetők ki, nevezetesen 15 évnél rövidebb szolgálatnál óOo/o, ezenfelül 30 évig 85o/

0, 30— 35 év között 90 o/o, végül 35—40 év között 95o/o. Ujabb jogtalanság érte azután a nyugdijasokat (özvegyeket, árvákat) azzal, hogy a kormány a Nem zetek Szövetségének pénzügyi bizottsága részéről áz 1925. évi fubr. APOLLÓ Ma, csütörtökön utoljára Add vissza a kombiném...! Bonyodalom egy diszkrét ruhadarab körül 7 felvonásban. Marié Prevost csintalan története felnőttek részére. Éenfassxony-urfi „A1 Christie" komédiája 5 bolond felvonásban. Pénteken, csak 1 napig! Repríz nap! PUTTY LIA-EMIL JANNINGS együttes szereplésével Artista dráma 8 felvonásban. Vadviláa Afrikában Ixpedici

ó 5 felv. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor, havi tárgyalások alkalmával nyert hozzájárulás alapján a nyugdíjasok teljes kirekesztesévef egyedül a tényleges tisztviselők helyzete javíttatott, amely jogtalanságot azután betetőzte a státus és fizetésrendezés tárgyában kiadott 7000— 1925. M. E. számú rendeletnek az az intézkedése, amely az 1925. évi julius l-e előtt nyugdíjazottaknak nyugellátáását nem a tényleges szol gálatban állók mindenkori fizetése fcfanján állapította meg, hanem, azokhoz a korábbi alacsonyabb fizetésekhez kötötte, amelyék az 5000 —1924. M. E. sz. kormányrendelethez tartozó kimutatásokban vannak számszerűleg meghatározva. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis a nyugdijasokat (özvegyeket, árvákat) két részre osztotta, az 1925. évi julius hó l

je előtt és után nyugdiazottakra, és előbbieket megfosztotta az 1923. évi XXXII. t.-c. és az .1924. évi V. t.-c. biztosította azon joguktól, amely szerint nyugellátásuk a tényleges szolgálatban állók mindenkori fizetésének alapul vételével nyerjen megállapítást. Kegyelmes Urunk ! A fentiekből kitűnően tehát két fősérelmünk az, hogy bár a szanálási idő már régen elteit, bár az államháztartás egyensúlya helyre lett állítva, a nyugdíjasoknak ma is vannak olyan kategóriái, amelyek a nyugellátásuknak a szanálási idq tartamára lemérsékeft, fentebb részletezett százalékát kapják csak; Másik fő sérelmünk pedig az, hogy a nyugdijasok (özvegyek-, árvák) nem egyenlő ellátásban részesülnek, az 1925. év julius l-e után nyugdíjazottak ugyanis legalább 25—35o/o-kal magasabb nyugellá" tást kapnak, mint azok, akiknek nyugdíjazása 1925. évi julius l-e előtt történt. Ezeknek a fősérefmeknek sürgős orvoslása szerény nézetünk szerin^ erkölcsi kötelesség, mert az a nyomasztóan siralmas helyzet, amelyben a nyugdijasok (özvegyek, árvák) sínylődnek a Magyar Állam presztízsének sérelme nélkül tovább el nem tűrhető. További sérelmeinket képezi, hogy a családi pótléknak, az 1912. évi XXXV. t.-c-ben meghatározott összegének csak mintegy 60o/

0-át tehát olyan kis összeget kaptunk, amely rendeltetésének egyáltalán meg nem felel, továbbá, hogy a fakpénzek tekintetében is különbséget tesznek a tényleges tisztviselők és nyugdijasok között, amennyi ben ez utóbbiaknak csakis oly lakpénzekhez van igényük, tekintet nélkül családtagjaik számára, amelyeket a nőtlen, illetve gyermektelen tényleges tisztviselők kapnak. Végül rámutatni kívánunk arra a tényleges tisztviselőket és nyugdijasokat egyaránt súlyosan érintő sérelemre, hogy Nyíregyháza r. tVáros ma is a IV-ik lakbér osztály" ba van sorozva, hofott az itteni lakás és megélhetési viszonyokra tekintettel s tényleg fizetett lakásbérek íegalább is a II-ik lakbér osztálynak felelnek meg. Mindnyájan, ismerjük az ország mai nehéz helyzetét, mindnyájan tudjuk azt, hogy a magas Kormány feléfőségénél fogva megfontolandó minden olyan intézkedés, amely az tLfiam ujabb anyagi megterhelésévei jár, mindazonáltal ázt hisszük, hogy ezeknek a sérefmeknek orvosfása keresztülvihető volna anélkül, hogy ez a pénzügyi egyensúlyt felborítaná, hiszen ezeknek a sérelmeknek orvoslása nem jelenthet olyan lényeges megterhelést, amely ilyen következményeket eredményezhetne. Azt a megértést, amelyről Nagyméltóságod a nyift levélre adott válaszában tanusagot tett, a jövőre nézve biztosítékul 'tekintjük arra nézve, hogy a magyar nyugdijasok