Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-21 / 289. szám

1926. december 21. J VVÍR VID ÉK 8 Karácsonyra névjegyek A gyógypedagógiai intézet megvalósulás előtt áll. (A »Nyirvidék« tudósítójától-) Azok a nagyvonalú, hatalmas kultúrpolitikai törekvések, melyek­nek megvalósítását dr- Bencs Kál­mán polgármester és Kardos Ist­ván tanácsos maguk elé tűzték, nagy lendületet nyertek az elmúlt hónapban. Nyíregyháza városa, mely Csonkamagyarország keleti szögletében a legjobban hivatott a kultura minél szélesebb körben való terjesztésére, számos uj intéz­ménnyel fog gyarapodni. Lapunk hasábjain többször sür­gettük gyógypedagógiai intézetek lé­tesítését, melyeknek nagy hiánya állandóan észlelhető volt. Most e téren jelentős változás állott be. A mult hó vége felé dr- Hoor Károly miniszteri tanácsos és Si­mon József szakfelügyelő, mint miniszteri kiküldöttek, városunk­ban tartózkodtak és hosszas meg­beszélést folytattak egy Nyíregy­házán, az allam által létesítendő gyógypedagógiai intézet felállítása ügyében. Dr. Bencs Kálmán pol­gármester és Kardos István taná­csos a magukévá tették e nagy­jelentőségű kérdés megoldását és az intézet felállítása döntő stá­diumban van­E sorok írójának alkalma volt Si­mon felügyelővel Budapesten be­szélni, ki az intézetről a követke­zőket mondta: »Nagy örömmel tölt el az a je­lentős kulturmunka, mely Nyíregy­házán folyik- Minden törekvésünk, hogy e munkát támogassuk és elő­mozdítsuk- Bírom a miniszter ur igéretét, hogy az első hasznos be­ruházási kölcsönből, melyet a ja­nuárban összeülő parlament a költségvetésben megszavaz, Nyír­egyháza kapja a legnagyobb részt, ugy, hogy már kora tavasszal hozzá is kezdhetünk az intézet felállítá­sához. Gyógypedagógiai foglal­koztató intézetet óhajtunk először szervezni, mely alapja lenlnne an­nak a teljes intézetnek, melyet az állam ott meg akar valósítani. — Ha a viszonyok javulnak a későb­bi években süket-néma és vakok intézetét is állítunk fel, természete- I sen ez már a jövő pioblémája.« Igy egy régen vajúdó kérdés nyer befejezést. Azok a szellemi fogya­tékosok, kik eddig önmaguknak és családjuknak csak terhére voltak, most egy intézetben elhelyezhe­tők, ahol azután képességeiknek megfelelően lesznek foglalkoztatva­Ezeknek száma pedig megyénkben jelentékeny. Összeírásuk jelenleg folyik. Az állam egyúttal Kardos Ist­ván tanácsnoknak egy régi tervét is készül megvalósítani. A kisegítő iskolák mindjobban érezhető hiá­nyát ugy igyekezik áthidalni, hogy amelyik iskolában elegendő ilyen, kisegítői oktatásra szoruló gyermek van, egy tanteremben ösz­szegyüjti és külön tanerővel egyé­nenkénti oktatásban részesiti őket­Benkő András kir. tanfelügyelő, ki szintén régen sürgeti e kérdés megoldását, most gyűjti össze a statisztikai adatokat, hogy a ki­segítő iskolák úgynevezett manin­heimi rendszere megvalósuljon. — Ennek inagy előnye a külön ki­segítő iskolákkal szemben az, hogy a gyermek ha szellemileg a kortársait utóiérte, visszahelyezhe­tő a rendes tanulók közé, továb­bá a rendes iskola bizonyítványát kapja, miáltal nincsen megbélye­gezve az ebben a kérdésben telje­sen tájékozatlan, laikus közönség előtt, aki nem tudja, hogy itt nem gyengeelméjüekről, hanem csak tompaeszüekről van szó. A gyógypedagógiai intézet mel­lé egy hit )ás beszédet javitó inté­zetet is szervez az állam- Ennek a munkának alapjait van hivatva le­rakni az a tanfolyam, melyet Schullmann igazgató, a budapesti intézet jelenlegi vezetője fog vá­rosunkban tartani a jövő nyár fo­lyamán. A város a maga részéről támo­gatja ezt a tanfolyamot, ugy, hogy a szegénysorsuak teljesen ingyen fognak megfelelő szakoktatásban részesülni- A pösszebeszédüek (raccsolás, selypités, dünnyögő, orrhangzós beszéd stb-) külön lesz­nek oktatva egyénenként és külön a dadogók- A felnőttek részére ma­gánoktatás- örömmel üdvözöljük ezt a tanfolyamot, mely sok egyént fog ilyen beszédhibától megszaba­dítani, "illetőleg a régen fennálló bajnál jelentős javulást előidézni­A város támogatása egyúttal le­hetővé teszi, hogy a tanítóképző intézet hallgatói is résztvehessenek és legalább az alapelveit sajátít­hassák el a hibás beszédű gyer­mekek oktatásának, miután előző­leg Schullmann igazgató által meg­felelő elméleti oktatást nyertek­Ezekkel az intézményekkel Nyír­egyháza nagy ürt tölt be- A sta­tisztika iadatok szerint szomorú tény állapitható meg. Minden tíz­ezer egyén közül 31 vak, süket-né­ma, vagy szellemi fogyatékos, akiket sajnos eddig elhelyezni nem tudnak, mert nem állott intézet rendelkezésre- A róluk való gon­doskodás nem csupán a humani­tás szempontjából fontos, hanem azért is, mert ha idejekorán keze­lés, illetve gyógypedagógiai nevelés alá kerülnek, megmenthetők, mig különben elvesznek a társadalom számára és hozzá úgyis költség­be kerülnek, mert a társadalomnak kell őket eltartani. Nem sokkal célravezetőbb-e, ha még korán tör­ténik róluk gondoskodás? Ezért üdvözöljük mi nagy öröm­Imel e gyógypedagógiai intezetek lé­tesitéset. (Dr.) Dr. Kállay Miklós főispánt választotta meg elnökévé a Tiszántnli Mezőgazdasági Kamara Az uj elnököt Kóder Frigyes rakamazi kisbirtokos és dr. Korniss Ferenc tiszalöki nagybirtokos üdvözölték. Debrecenből jelentik: Teginap délután tartotta meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara rendes köz­gyűlését dr- gróf Almásy Imre el­nöklete alatt. A Kamara életében rendkívüli jelentőségű e közgyűlés, mert amint már a kibocsátott meg­hívókból is kitűnt dr- gróf Al­másy Imre kamarai elnök, aki az el­nöki tisztet öt éven át a Tiszántúl gazdaközönségének osztatlan teljes bizalmával töltötte be, elnöki tisz­téről lemondott. A közgyűlés tárgysorozata első lpontjának megfelelően dr- Rácz Lajos kamarai igazgató terjesztett jelentést a közgyűlés elé a kamara­kerület mezőgazdasági helyzetéről és a Kamara legutóbbi tevékenysé­géről- Jelentése után Jöna István, Debrecen sz- kir. város mezőgaz­dasági bizottságának és a debreceni gazdasági egyesületnek elnöke, emelkedett szólásra s nemcsak a debreceni gazdaközönség, hanem a kamarakerület minden vidékének nevében tolmácsolta azon őszinte szeretettől áthatott ragaszkodást, mellyel a gazdaközönség dr- gróf Almássy Imre személyével szem­ben viseltetik- A debreceni gazda­közönség — mondotta Jóna Ist­ván — nehezen szeret meg vala­kit, de ha megszerette, akkor ahoz törhetetlenül teljes hűséggel és odaadással ragaszkodik- Dr. gróf Almásy Imre öt éves működése alatt ezt az osztatlan meleg szere­tetet vivta ki magának s épen ezért arra kéri, hogy elhatározását vál­toztassa meg s maradjon meg to­vábbra is a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara elnöki székében­Jóna István beszéde után a köz­gyűlés hosszasan és lelkesen ün­nepelte dr -gróf Almásy Imrét, aki a következőkben válaszolt: — Ha valaki átérzi azt a meleg szeretetet, ami személye iránt meg­nyilvánult, ugy ő leginkább átérzi azt — mondotta — hogy az elnöki széket ennek ellenére sem tarthatja meg tovább, annak súlyos indokai vannak- Mint az Országos Mező­gazdasági Kamarának is elnöke, oly nagymérvű elfoglaltság és fel­adat hárul reá, hogy azokat telje­síteni és lelkiismereti megnyugvás­sal ellátni fizikailag is képtelen— Mégis, amikor az elnöki tisztet itt | hagyja, nem búcsúzik, mert ő to­• vábbra is együttműködni és együtt­érezni fog a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara elnöke, hanem úgyis, mint eninek a kamarának a tagja­Gulácsy Dezső országgyűlési kép­viselő, kamarai tag emlékezett meg tezután azokról az elévülhetetlen ér­demekről, melyeket gróf Almásy Imre öt éves elnöki működése alatt szerzett és indítványt terjesz­tett elő, hogy ennek elismeréseül a Kamara jegyzőkönyvben örökít­se meg hálás köszönetét, válassza meg dr- gróf Almássy Imrét örö­kös tiszteletbeli elnökévé és festesse meg arcképét. A közgyűlés az indítványokat lelkesedéssel egyhangúlag elfogad­ta, majd gróf Almásy Imre mon­dott köszönetet a kamara tagjai­nak, az alelnöknek, az agilis s pá­ratlan energiával kamarát vezető igazgatónak és a tisztikarnak. Az elnöki lemondás után dr. dr. Czeglédy Mihály m . kir. gazda­sági főtanácsos, kamarai alelnök vette át az elnöklést s feltetífe a kér­dést, hogy kit óhajt a Kamara uj elnökéül a közgyűlés- Dr. gróf Al­másy Imre indítványára a közgyű­lés egyhangú lelkesedéssel dr. Kál­lay Miklóst, Szabolcsvármegye fő­ispánját választotta meg a Kamara elnökévé, akiért az elnöki szék át­vételére küldöttséget rendelt ki­Az újonnan megválasztott elnö­köt dr- Czeglédy Mihály m- kir. gazdasági főtanácsos, kamarai al­elnök üdvözölte s arra kérte, hogy elnöki működésében haladjon azo­kon az utakon, melyen elődje ha­ladt s a kamara alelnökei, igaz­gatója és tisztikara mindenkor hü munkatársai lesznek­Dr- Kállay Miklós főispán, a Kamara uj elnöke meghatottan mondott köszönetet azért az egy­hangú bizalomért, mely őt a Ka­mara elnöki székébe emelte s ezt különösen két szempontból látja ki­tüntető momentumnak: lehetősége nyílik ezzel arra, hogy a magyar mezőgazdasági érdeket, ami egyút­tal egyetemes nemzeti érdek is, ké­pességeinek teljes odaadásával szolgálhassa, másrészt oly nagy­nevű és nagyérdemű elnöknek le­het utódja, mint dr. gróf Almásy Imre. Nem ad pnogrammot, azt TRETORN"" Mkifiőj 245 ezer Kor. WIMPASSING HÓCIPŐ 195 ezer E Férfi sárcipő kivágott 65 ezer K Cipőáruházbin, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. 5. Hó- és sárcipő javitáHükat 24 óra alatt elkpsyj'gnk . azonban már most hangsúlyozza, hogy működésével a magyar mező­gazdaság érdekeit, mindenkor a legmesszebbmenőén fogja szolgál­ni s oda fog törekedni, hogy köz­életünket ennek az egyetemes ér­deknek tudata hassa át gondolko­zásban és cselekvésben egyaránt. Ezután dr- Koós Mihály állam­titkár emelkedett szólásra s reámu­tatott arra, hogy a mezőgazdasági kamaráknak az értékesítés és ter­melés megszervezésének feladatát egyaránt kell szolgálnia, a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara eddig is helyesen választotta meg a megoldandó feladatokat, biztosan remél iés hiszi, hogy ez a jövőben is igy lesz. Eszenyi Jenő kamarai tag mon­dott ezután beszédet, amelyben reá­mutatott azon kiváló közéleti sze­replésre és közgazdasági tevékeny­ségre, melyet Kállay Miklós főispán eddig is kifejtett és éppen ezért megnyugvással s igaz örömmel üdvözli őt a kamara elnöki széké­ben. Kóder Frigyes rakamazi kisbir­tokos és dr- Korniss Ferenc sza­bolcsmegyei nagybirtokos üdvö­zölték ezután lelkes beszédekben az újonnan megválasztott kamarai elnököt -4. melyek után Kállay Miklós elnök a közgyűlést bere­kesztette. Mozgó December 20 án és 21-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Tíízriadó Egy borzalmas tűzvész története 8 felvonásban. — Főszerepben: Heltne Chadwick. A vadnyugat lovagja Egy izgalmas verseny története 7 felvonásban. — Főszerepben: Hoot G i b s o n. Előzetes jelentés: December hó 22 én és 23 án, szerdán és csütörtökön Eljegyzés vőlegény nélkül Reinhold Schünzel

Next

/
Thumbnails
Contents