Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-17 / 286. szám

1926. december 16. JNÍYÉRYlDSg. HNBMHi JUJMUCiaMm ^•••i 17 Barta Érné művészete Irta: Iván Ede. Európa művészete csaknem egy évtized óta különös válságba jutott miként válságba jutott maga az emberi lélek is a szó nietschei ér­telmében véve. Az egymásra tor­lódó, egymással merően szembe­helyezkedő művészeti áramlatoki irányok khaoszából az utóbbi évek­ben immár a lassú kibontakozás fe­lé törő kialakultság két érdekes és érthető tünete bontakozik ki* az egyik az ősiesen tradicionális, a másik a mai embertermészetrajz­ból, a kollektiv-lélekből adódó mű­vészi felfogás. Az első amaz örök jelszó zászlajával tör a kibontako­zás felé, amely röviden igy fejez­hető ki : vissza a természethez, a másik az ellenkező uton tör a cél felé s röviden igy jellemezhető: el a természettől, mert a jövő müvé­ivészete a benső ember, a természet­szemlélettől elvonatkozott ember­gondolat- és érzelmi világának ki­vetítése kell. hogy legyen. Ez utóbbi — az expresszionista, futu­rista és vele rokon törekvések s művészi stílusok — ma már rész­ben teljesen felbomlóban, részben lehiggaatan küzd az önmagában levő eltévelyedés bomlasztó fo­lyamata ellen s igyekszik a benne rejlő elvitázhatatlai^ értékeket át­menteni. Az a folyamat, amely európa­szerte a természethez való visz­szatérés megújhodásában keresi a kibontakozást, diadalmasan s egy­re szélesültebben tör céljához. Barta Ernő művészete, amelynek reprezentáns bemutatása hol­nap művészi eseménye lesz Nyíregyháza városának, tipikus ki­fejezője ez utóbbinak. Mielőtt en­nek a nagytehetségű magyar mű­vésznek művészi jelentőségét, egész művészetét megösmertetnők azok előtt, akik nevét csupán a pesti túr­latokról ismerik, egészen rövid összefoglalásban vázoljuk múltját. Barta budapesti művészeti tanul­mányai elvégzése után állami ösz­töndijakkal hosszabb időt tölt Ber­linben, Münchenben, ahol eleinte különösen grafikai művészetre ad­ja magát. Neve csakhamar ösmert lesz a német metropolisban, ahol számos plakát megbízást és il­lusztrációs megbízást kap. Ezekben a városokban több kiállítást is ren­dez nagy sikerrel. Amikor hazakerül, Szolnokon te­lepszik le, ahol mint az ottani mü­vészkolónia tagja éveket tölt el. Itt már a festésre adja magát s egyik legkiilálóbb tagja lesz a kolóniának s végleg összeforr művészetével a magyar tájjal. Közben a grafikai művészetéhez sem lesz hűtlen s hogy milyen eredménnyel, csupán egy tétellel dokumentáljuk : a Szépművészeti Müze um 35 darab rajzot szerez meg tőle s soroz be grafikai gyűjteményébe. Közben év­ről-évre megjelenik a nagy pesti tárlatokon, ahol a sajtó mindig nagy elismeréssel emlékezik meg róla. Két évvel ezelőtt felkerül a fel­vidékre, ahol a tavaszt és nyarat szakadatlan munkában tölti s ebből az itt készült anyagából külön cso­portkiállitást rendezett immár két ízben is. Ez az utolsó két év. döntő befolyással volt a művész egyéni­ségére! Intellektusát, gondolkozó agyát, művészi felfogását ez utolsó fiz év művészi khaoszában érin­tetlenül hagyták a máról-holnapra váltakozó művészi áramlatok, mert erezte, ha önfeledten beleveti ma­gát, vagy egy zsákutcába jut, ő is, vagy egy modern festőakadémiz­mus rabja lesz, vagy egészen újra kell kezdenie. Ezért azonban azt is s ebben van egyéniségének ritka jelentősége, — hogy a természet­hez való visszatérés nem következ­hetik be az igazi művésznél a már kitaposott utakon s azon a sablo­non, amely egykor a naturalizmus jelszavában vált valóra ! Vissza a természethez, de megujhodottan, uj természetszemlélet alapján, amely a monumentálisság, a romantikus­ság és heroikusság hármás tételé­nek összeolvadásán kell, hogy fel­épüljön. Minden nemzet tájfestése' amikor renaissanceát élte a hazai táj jellegzetességének művészi uj átértékelésében nyilvánult meg elsősorban. (Tipikusan jellemző er­re nézve a XVI. és XVII. század holland tájfestése, amely a holland tájat a művészet számára újból felfedezte és és örökbecsüvé tette.) A fenti hármas tétel a magya­tájnak legigazabb és legjellem­zőbb festői sajátsága s ha a régi tájfestőink mégis intimnek festet­ték meg, ennek a korok művészi fogásában kell rugóját keresnünk. A mai, modern magyar festő, aki igazi nagy érzésekkel közeledik a magyar tájhoz s egy uj művészi megújhodás szemléletén át figyeli azt, csak e hármas tétel harmó nikus egybeolvadásán át juthat el az uj célhoz ! Barta Ernő művészi ösztönével évtizedek felfelé ívelő munkájá­ban kiforrt egyéniségével szinte summásan fogja össze művészeté­ben a magyar táj minden jelensé­gét és szépségét. Akár tájat fest fi­gurák nélkül, vagy belehelyezi az embert legigazabb miliőjébe a ter­mészetbe, de ha még csupán az alakos kompozícióra is helyezi a hangsúlyt s amelynek a természetet alárendeli — mindig kiérezzük ké­peiből, hogy nála a természet és az ember egy egység, s ahogy ez az egység csak a magyar táj, a ma­gyar föld külön jelensége. — Nem fracia, német, északnemzeti, vagy más, hanem kizáróan magyar ! Volt idő, amikor a néprajzi kül­sőségek minél markánsabb kidom­boritását tartották a magyaros mű­vészet igaz lényegének. Ez a hamis felfogás rég a múlté és megdőlt ! Ma a benső igazság, az egymásba folyó jelenségek százainak egymás­ra hatása dönti el, hogy mennyire magyaros egy kép. Barta felvidéki képei kristályosan sugározzák át ezeket a jelenségeket, amelyek együttesen és összefoglaltan adják azt a lelki tartalmat a képnek, mely a nemzeti művészetnek legszebb sa­játossága !... Csak nézzük sorra ezeket a képeket s hirtelenében rögzítsünk le néhány ilyen jelen­séget s rájövünk állitásunk igazára, íme: ennek és ennek a képnek az egét, az egének a kékjét csak a ma­1 gyar atmoszféra teszi ilyehné (mi­lyen más a bretagnei, vagy pl­az olasz ég festőileg.) Ez az égbo­rulat is csak a magyar táj jelensé­ge. Egy másik képén pásztorok, mezei munkások láthatók. Ezek az alakok nem a külső néprajzi sajá­tosságukban magyarosak, hanem egész embertermészetrajzi mivoltuk­ban. Ahogy mozognak, járnak-kel­TftJEGHlt^ nek, megállanak, égre néznek, tem­pósan végzik a munkát, — egész lelki tartalmukban, kivetődő karak­terükben : magyarok ! Az etnográfiai sajátosság bennük mindössze annyi, hogy valamelyest érezzük művészi megérzékitésükön át, hogy mások, mint például az alföldi, vagy dunántuli népsajátos­ság típusai ! Barta Ernő mindezt a művészet legtisztább és legközvetlt­nebb nyelvén mondja el nekünk. Oly mindenki által érthetően és igazan, amint azt csak egy komoly komoly igaz és nagy művész teheti. A nagy művészek művészete min­denkié. A Barta Ernő művészete valóban az !... * Barta Ernő kiállításán részt vesz egyik tehetséges tanítványa is, Bo- ! kor Vilmos, aki friss meglátásu ké- 1 peivel szeretettel és megértéssel do- j kumentálja mestere művészetéhez ! való ragaszkodását. Üde szinakkord t fai, napfénnyel itatott képei azon- • ban a magyar vidéknek egészen \ más tájait vetik elénk... i Szabolcs és Ung i. e. vármegyék alispánjától. 34544/926. K. Versenytárgyalási hirdetmény. Szabolcsvármegye alispánja verseny­tárgyalást hirdet a tulajdonát képező nyíregyházi „ErzséDet" közkórház ki­bővítése alkalmával építendő sebészeti és szülészeti pavillon föld, kőmives, elhelyező, vas, ács, tetőfedő és bádo­gos munkálataira. A versenytárgyaláson részt venni szándékozók felhivatnak, hogy aján­lataikat lezárt borítékba helyezve, — 1927. évi január hó 15. rapjának délelőtt 10 órájáig Szabolcsvármegye közigazgatási iktatóhivatalában közvet­len vagy posta utján nyújtsák be. Elkésve érkezett, pótlólag megtett, vagy a feltételektől eltérő ajánlat nem fog figyelembe vétetni. Az ajánlatok fenti határnapon d e. 11 órakor fognak Szabolcsvármegye­házának kis tanácstermében felbon­tatni, ahol ajánlattevők, vagy azok képviselői jelen lehetnek. Az ajánlat boritéka a következő felírással látandó el: „Szabolcsvárme­gye Alispáni Hivatalának, Nyíregy­háza. Ajánlat az Erzsébet közkórház telepén építendő sebészeti és szülé­szeti pavillon föld, kőmives, elhelye­ző, vas, ács, tetőfedő és bádogos mun­kálataira." Ajánlat csak az összes munkákra tehető. ; Az építkezéshez szükséges •égla­i anyagot az építési telken a vármegye jutányos áron készít a Jóba-nyomda, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. szám. = = SilUIIlllllIIIIIIIlllIIllIlIIIIllllllIIIIIMIlIIIilflllIIIllliltlIlllIlJIlIIIHlIIÍIMlISIEIÍÍlIlllllllIIIlllIIIIIIIIIIIIIIllIIlflllEUIIIIllltn államépitészeti hivatalánál beszerezhető ajánlati űrlapon és ajánlati költség­vetéseken tehető. Az ajánlati költségvetésbe az egység­árakat és ajánlati végösszegeket nem­csak számokkal, de betűkkel is ki kell irni. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 2 %-át kitevő bánatpénzek a Pénzinté­zeti Központ keretébe tartozó hazai pénzintézet által kiállított, fenntartás nélküli betétkönyvnek a nyíregyházi kir. adóhivatalnál közigazgatási letétbe történt elhelyezésről szóló nyugta vagy annak közjegyzőileg hitelesített máso­lata csatolandó. Bánatpénz gyanánt óvadékképes értékpapír is helyezhető letétbe, ez e3etben a tőzsdén jegyzett érték 75 % erejéig vehető az érték­papir számításba. Azon ajánlattevők, kik a munkálat végrehajtására törvényes^képesitéssel nem bírnak, kötelesek ajánlatukban képesítéssel biró megbízottat megne­vezni Az ajánlattevők, kik Szabolcsvár­megye alispáni hivatalánál vagy a nyír­egyházi m. kir. államépitészeti hiva­tallal eddig üzleti összököttetésben nem állottak és igy ismeretlenek, kötelesek megbízhatóságukat a területük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara vagy a lakás szerint illetékes községi bizonyítvánnyal igazolni Ajánlattevők ajánlataik megtételénél kötelesek kijelenteni, hogy a helyi viszonyokat, a terveket és feltételeket ismerik és azokat magukra nézve kö­telezőknek fogadják el. A tervek és feltételek a nyíregyházi m. kir. államépitészeti hivatalban a rendes hivatalos órák alatt megtekint hetők és az esetleg szükséges felvilá­gosítások megszerezhetők. Az ajánlati minta é3 az ajánlattevő által egységárakkal és ajánlati vég­összeggel kitöltendő Ajánlati költség­vetés 100 000 koronáért ugyanott megszerezhető. Ajánlattevők ajánlataikkal 1927. évi március 15-éig kötelezettségben ma­radnak. Szabolcsvármegye alispánja fenn­tartja az árlejtési bizottságnak a jogot, hogy a beérkező ajánlatok közölt, te­kintet nélkül az ajánlott árakra, sza­badon választhasson vagy valamennyit minden kártérítés nélkül visszautasít­hassa. Nyíregyháza, 1926. december 7. 6820 MikeCZ, alispán. renéelkezésre bocsátja. Minden más anyag beszerzése ajánlattevő feladata leend. i Ajánlat csak a nyíregyházi m. kir, ; Kitűnő minőségű édes teljes tejet literenként 4000 Kért házhoz szállít az Első Nyíregyházi Tejkereskedelmi Vállalat, Kállói-a. 4. Id telefon: 436. !£• habtejszin, ^ mennyiségben állandóan kapható. Este friss es'eli tej érkezik. író literenként 1500 korona. 6737-3 Takarékos háziasszony lisztjét Brüflrtél vásárolja. Bessenyei-tér. Telefon 143.

Next

/
Thumbnails
Contents