Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)
1926-12-17 / 286. szám
1926. december 16. JNÍYÉRYlDSg. HNBMHi JUJMUCiaMm ^•••i 17 Barta Érné művészete Irta: Iván Ede. Európa művészete csaknem egy évtized óta különös válságba jutott miként válságba jutott maga az emberi lélek is a szó nietschei értelmében véve. Az egymásra torlódó, egymással merően szembehelyezkedő művészeti áramlatoki irányok khaoszából az utóbbi években immár a lassú kibontakozás felé törő kialakultság két érdekes és érthető tünete bontakozik ki* az egyik az ősiesen tradicionális, a másik a mai embertermészetrajzból, a kollektiv-lélekből adódó művészi felfogás. Az első amaz örök jelszó zászlajával tör a kibontakozás felé, amely röviden igy fejezhető ki : vissza a természethez, a másik az ellenkező uton tör a cél felé s röviden igy jellemezhető: el a természettől, mert a jövő müvéivészete a benső ember, a természetszemlélettől elvonatkozott embergondolat- és érzelmi világának kivetítése kell. hogy legyen. Ez utóbbi — az expresszionista, futurista és vele rokon törekvések s művészi stílusok — ma már részben teljesen felbomlóban, részben lehiggaatan küzd az önmagában levő eltévelyedés bomlasztó folyamata ellen s igyekszik a benne rejlő elvitázhatatlai^ értékeket átmenteni. Az a folyamat, amely európaszerte a természethez való viszszatérés megújhodásában keresi a kibontakozást, diadalmasan s egyre szélesültebben tör céljához. Barta Ernő művészete, amelynek reprezentáns bemutatása holnap művészi eseménye lesz Nyíregyháza városának, tipikus kifejezője ez utóbbinak. Mielőtt ennek a nagytehetségű magyar művésznek művészi jelentőségét, egész művészetét megösmertetnők azok előtt, akik nevét csupán a pesti túrlatokról ismerik, egészen rövid összefoglalásban vázoljuk múltját. Barta budapesti művészeti tanulmányai elvégzése után állami ösztöndijakkal hosszabb időt tölt Berlinben, Münchenben, ahol eleinte különösen grafikai művészetre adja magát. Neve csakhamar ösmert lesz a német metropolisban, ahol számos plakát megbízást és illusztrációs megbízást kap. Ezekben a városokban több kiállítást is rendez nagy sikerrel. Amikor hazakerül, Szolnokon telepszik le, ahol mint az ottani müvészkolónia tagja éveket tölt el. Itt már a festésre adja magát s egyik legkiilálóbb tagja lesz a kolóniának s végleg összeforr művészetével a magyar tájjal. Közben a grafikai művészetéhez sem lesz hűtlen s hogy milyen eredménnyel, csupán egy tétellel dokumentáljuk : a Szépművészeti Müze um 35 darab rajzot szerez meg tőle s soroz be grafikai gyűjteményébe. Közben évről-évre megjelenik a nagy pesti tárlatokon, ahol a sajtó mindig nagy elismeréssel emlékezik meg róla. Két évvel ezelőtt felkerül a felvidékre, ahol a tavaszt és nyarat szakadatlan munkában tölti s ebből az itt készült anyagából külön csoportkiállitást rendezett immár két ízben is. Ez az utolsó két év. döntő befolyással volt a művész egyéniségére! Intellektusát, gondolkozó agyát, művészi felfogását ez utolsó fiz év művészi khaoszában érintetlenül hagyták a máról-holnapra váltakozó művészi áramlatok, mert erezte, ha önfeledten beleveti magát, vagy egy zsákutcába jut, ő is, vagy egy modern festőakadémizmus rabja lesz, vagy egészen újra kell kezdenie. Ezért azonban azt is s ebben van egyéniségének ritka jelentősége, — hogy a természethez való visszatérés nem következhetik be az igazi művésznél a már kitaposott utakon s azon a sablonon, amely egykor a naturalizmus jelszavában vált valóra ! Vissza a természethez, de megujhodottan, uj természetszemlélet alapján, amely a monumentálisság, a romantikusság és heroikusság hármás tételének összeolvadásán kell, hogy felépüljön. Minden nemzet tájfestése' amikor renaissanceát élte a hazai táj jellegzetességének művészi uj átértékelésében nyilvánult meg elsősorban. (Tipikusan jellemző erre nézve a XVI. és XVII. század holland tájfestése, amely a holland tájat a művészet számára újból felfedezte és és örökbecsüvé tette.) A fenti hármas tétel a magyatájnak legigazabb és legjellemzőbb festői sajátsága s ha a régi tájfestőink mégis intimnek festették meg, ennek a korok művészi fogásában kell rugóját keresnünk. A mai, modern magyar festő, aki igazi nagy érzésekkel közeledik a magyar tájhoz s egy uj művészi megújhodás szemléletén át figyeli azt, csak e hármas tétel harmó nikus egybeolvadásán át juthat el az uj célhoz ! Barta Ernő művészi ösztönével évtizedek felfelé ívelő munkájában kiforrt egyéniségével szinte summásan fogja össze művészetében a magyar táj minden jelenségét és szépségét. Akár tájat fest figurák nélkül, vagy belehelyezi az embert legigazabb miliőjébe a természetbe, de ha még csupán az alakos kompozícióra is helyezi a hangsúlyt s amelynek a természetet alárendeli — mindig kiérezzük képeiből, hogy nála a természet és az ember egy egység, s ahogy ez az egység csak a magyar táj, a magyar föld külön jelensége. — Nem fracia, német, északnemzeti, vagy más, hanem kizáróan magyar ! Volt idő, amikor a néprajzi külsőségek minél markánsabb kidomboritását tartották a magyaros művészet igaz lényegének. Ez a hamis felfogás rég a múlté és megdőlt ! Ma a benső igazság, az egymásba folyó jelenségek százainak egymásra hatása dönti el, hogy mennyire magyaros egy kép. Barta felvidéki képei kristályosan sugározzák át ezeket a jelenségeket, amelyek együttesen és összefoglaltan adják azt a lelki tartalmat a képnek, mely a nemzeti művészetnek legszebb sajátossága !... Csak nézzük sorra ezeket a képeket s hirtelenében rögzítsünk le néhány ilyen jelenséget s rájövünk állitásunk igazára, íme: ennek és ennek a képnek az egét, az egének a kékjét csak a ma1 gyar atmoszféra teszi ilyehné (milyen más a bretagnei, vagy plaz olasz ég festőileg.) Ez az égborulat is csak a magyar táj jelensége. Egy másik képén pásztorok, mezei munkások láthatók. Ezek az alakok nem a külső néprajzi sajátosságukban magyarosak, hanem egész embertermészetrajzi mivoltukban. Ahogy mozognak, járnak-kelTftJEGHlt^ nek, megállanak, égre néznek, tempósan végzik a munkát, — egész lelki tartalmukban, kivetődő karakterükben : magyarok ! Az etnográfiai sajátosság bennük mindössze annyi, hogy valamelyest érezzük művészi megérzékitésükön át, hogy mások, mint például az alföldi, vagy dunántuli népsajátosság típusai ! Barta Ernő mindezt a művészet legtisztább és legközvetltnebb nyelvén mondja el nekünk. Oly mindenki által érthetően és igazan, amint azt csak egy komoly komoly igaz és nagy művész teheti. A nagy művészek művészete mindenkié. A Barta Ernő művészete valóban az !... * Barta Ernő kiállításán részt vesz egyik tehetséges tanítványa is, Bo- ! kor Vilmos, aki friss meglátásu ké- 1 peivel szeretettel és megértéssel do- j kumentálja mestere művészetéhez ! való ragaszkodását. Üde szinakkord t fai, napfénnyel itatott képei azon- • ban a magyar vidéknek egészen \ más tájait vetik elénk... i Szabolcs és Ung i. e. vármegyék alispánjától. 34544/926. K. Versenytárgyalási hirdetmény. Szabolcsvármegye alispánja versenytárgyalást hirdet a tulajdonát képező nyíregyházi „ErzséDet" közkórház kibővítése alkalmával építendő sebészeti és szülészeti pavillon föld, kőmives, elhelyező, vas, ács, tetőfedő és bádogos munkálataira. A versenytárgyaláson részt venni szándékozók felhivatnak, hogy ajánlataikat lezárt borítékba helyezve, — 1927. évi január hó 15. rapjának délelőtt 10 órájáig Szabolcsvármegye közigazgatási iktatóhivatalában közvetlen vagy posta utján nyújtsák be. Elkésve érkezett, pótlólag megtett, vagy a feltételektől eltérő ajánlat nem fog figyelembe vétetni. Az ajánlatok fenti határnapon d e. 11 órakor fognak Szabolcsvármegyeházának kis tanácstermében felbontatni, ahol ajánlattevők, vagy azok képviselői jelen lehetnek. Az ajánlat boritéka a következő felírással látandó el: „Szabolcsvármegye Alispáni Hivatalának, Nyíregyháza. Ajánlat az Erzsébet közkórház telepén építendő sebészeti és szülészeti pavillon föld, kőmives, elhelyező, vas, ács, tetőfedő és bádogos munkálataira." Ajánlat csak az összes munkákra tehető. ; Az építkezéshez szükséges •églai anyagot az építési telken a vármegye jutányos áron készít a Jóba-nyomda, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. szám. = = SilUIIlllllIIIIIIIlllIIllIlIIIIllllllIIIIIMIlIIIilflllIIIllliltlIlllIlJIlIIIHlIIÍIMlISIEIÍÍlIlllllllIIIlllIIIIIIIIIIIIIIllIIlflllEUIIIIllltn államépitészeti hivatalánál beszerezhető ajánlati űrlapon és ajánlati költségvetéseken tehető. Az ajánlati költségvetésbe az egységárakat és ajánlati végösszegeket nemcsak számokkal, de betűkkel is ki kell irni. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 2 %-át kitevő bánatpénzek a Pénzintézeti Központ keretébe tartozó hazai pénzintézet által kiállított, fenntartás nélküli betétkönyvnek a nyíregyházi kir. adóhivatalnál közigazgatási letétbe történt elhelyezésről szóló nyugta vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Bánatpénz gyanánt óvadékképes értékpapír is helyezhető letétbe, ez e3etben a tőzsdén jegyzett érték 75 % erejéig vehető az értékpapir számításba. Azon ajánlattevők, kik a munkálat végrehajtására törvényes^képesitéssel nem bírnak, kötelesek ajánlatukban képesítéssel biró megbízottat megnevezni Az ajánlattevők, kik Szabolcsvármegye alispáni hivatalánál vagy a nyíregyházi m. kir. államépitészeti hivatallal eddig üzleti összököttetésben nem állottak és igy ismeretlenek, kötelesek megbízhatóságukat a területük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara vagy a lakás szerint illetékes községi bizonyítvánnyal igazolni Ajánlattevők ajánlataik megtételénél kötelesek kijelenteni, hogy a helyi viszonyokat, a terveket és feltételeket ismerik és azokat magukra nézve kötelezőknek fogadják el. A tervek és feltételek a nyíregyházi m. kir. államépitészeti hivatalban a rendes hivatalos órák alatt megtekint hetők és az esetleg szükséges felvilágosítások megszerezhetők. Az ajánlati minta é3 az ajánlattevő által egységárakkal és ajánlati végösszeggel kitöltendő Ajánlati költségvetés 100 000 koronáért ugyanott megszerezhető. Ajánlattevők ajánlataikkal 1927. évi március 15-éig kötelezettségben maradnak. Szabolcsvármegye alispánja fenntartja az árlejtési bizottságnak a jogot, hogy a beérkező ajánlatok közölt, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson vagy valamennyit minden kártérítés nélkül visszautasíthassa. Nyíregyháza, 1926. december 7. 6820 MikeCZ, alispán. renéelkezésre bocsátja. Minden más anyag beszerzése ajánlattevő feladata leend. i Ajánlat csak a nyíregyházi m. kir, ; Kitűnő minőségű édes teljes tejet literenként 4000 Kért házhoz szállít az Első Nyíregyházi Tejkereskedelmi Vállalat, Kállói-a. 4. Id telefon: 436. !£• habtejszin, ^ mennyiségben állandóan kapható. Este friss es'eli tej érkezik. író literenként 1500 korona. 6737-3 Takarékos háziasszony lisztjét Brüflrtél vásárolja. Bessenyei-tér. Telefon 143.