Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-24 / 267. szám
JSÍYÍRYIDÉK. 1926. november 24 Earitatif megoldás. A gazdátlanul maradt mandátumok elnyerése iránt folyó nagy tülekedés közepette sem szabad elfeledkezni azokról a problémákról, amelyekhez társadalmunk legszélesebb rétegeinek anyagi jóléte fűződik. Ilyen kérdés a hadikölcsönök valorizációja is, amely most már egyre jobban közeledik a megvalósulás felé. Az egységespárt fővárosi zászlóbontásán gróf Bethlen István ezt a kérdést is érintette s szavai teljes megnyugvást keltettek az érdekeltek körében. Az ilyen kijelentésekre kell figyelnie az ország közvéleményének s jól teszi, ha elzárkózik azok elől a'felelőtlen akciók elől, amelyek lázitásbói, csupán érvényesülés célját szolgáló izgatási anyagból mentik silány politikai tőkéjüket. Ilyen szándékot szolgált az az akció is, amelyik politikai nártba akarta tömöríteni a hadikölcsönkötvény tulajdonosokat. Ezek az alkonyat felé hanyatló, minden bizalmat elveszített s maradandó emléket produkálni nem tudó egyének ezen az uton próbáltak a társadalom rétegeinek kegyébe férkőzni. Nagyon helyesen mondotta a miniszterelnök, hogy bűnös dolog volna, ha az ilyen problémákat, mint amjlyen a hadikölcsönök ügye is, megengednénk, hogy felelőtlen egyének politikai próbálkozásainak martaléka tehessen. Egyenlő volna ez azzal, hogy egyszer s mindenkorra végzetesen «lhibázzuk ennek okos megoldását, aminek mérhetetlen kárát vállhatná az ország. Egyedül az a megoldási mód mutatkozik a mai viszonyok mellett célravezetőnek, amit a miniszterelnök vall: a karitatív mód. A háborúnak isszonyu vérátdozata mellett rengeteg testi, szellemi, de anyagi rokkantja is van. Az anyagi rokkantak legnagyobb száma azok közül kerül ki, akik hadiköicsönöket jegyeztek. Becsületbeli adóssága van ezekkel szemben az államnak, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy a megcsonkított és teljesen tönkretett kis Magyarországtól még csak kivánm sem lehet, hogy vállaTja egy nagy birodalomnak száz százalékos adósságát. — Bethlen István nagyon helyesen választotta a karitatív megoldást, mert ezáltal azok fognak hadikölcsön valorizációban részesülni, akik arra valóban rászorulnak. — Rengetegen vajiriak olyanok, akik esztendők megtakarított keresményét, kisebb-nagyobb vagyonkájufkat a haíza oltárára tették. Ezek a háború igazi agyagi rokkantjai. — Elsősorban ezekén kell segíteni a kormánynak ás maga Bethlen _ István is ezt fogja megvalósítani. — Akiknek anyagi jólétük a hadikölcsönkötvények valorizálása^ nélkül is biztosítva van, azok számára valóban nem volna méltányos dolog elsőbbséget biztosítani. Különösen nem azoknak, akik a hadikölcsönkötvényeket is spekulatív célokra használták fel, amit bizonyít a legutóbbi eset is, amikor híre járt annak ,hogy a kormány bizonyos százalékú valorizációt fog megvalósitani, egyszerre emelkedni kezdett a borzén a kötvények árfolyama. — Amint a választások szele ideigóráig elnyomta ezt a kérdést, hirtelen zuhanás állott be, ami legélénkebb bizonyítéka annak, hogy a spekuláció keze működött a hadi" kölcsön-kötvények árfolyamának felhajtásakor. A Bethlen kormány a méltányosság keretén belül á kis emberek érdekeit szem előtt tartva pieg fogja oldani ezt a problémát, de előre figyelmeztetünk mindenkit, hogy ne engedje meg ennejf a kérdésnek a politikai célra és érvényesülésre való felhasználását azok részéről, akik annak csak ártalmára lesznek. nem engedett érvényesülni- — Richzeit Cain 1823-ban báró Eötvös Ignáctól levelet, illetve »meghatalmazást« hozott, mely Szerint a báró meghatalmazza Rjchzeitot, hogy megegyezhessen a várossal arra néz ve ,hogy a pálinkaháznál gabonapálinkát 16 kr-ért, a gabona köblét 3 r. forintért adja. Az elöljáróság határozata, hogy »a tisztelt ur levél által tudósíttasson afelől, hogy a városnak contractus mellett kötelezett rendes .pálinka liferánsa volna s annál fogva a tett ajánlás a város részéről el nem fogadtathatik.« Nyíregyházán sok juh tartó gazda volt, akik jelentős összeggel já rultak a község jövedelmének szaporításához fizetvén »juhászbot« cimen bizonyos taxát minden fejős és meddő juh után, kivéve az az évi bárányokat. A gyapjúért meszsze vidékről eljöttek a kereskedők, a gyapjuvásár azonban gyakran a tájékozatlan juhtartó gazdák kárára történt. Ennek elejét veendő az elöljáróság elrendelte, hogy a juhos gazdák a gyapjukereskedőkkei az alkut és a szerződést vasárnapon a városházánál kössék meg, még pe dig az elöljárók és legalább 24 juhos gazda jelenlétében, »máskülönben a juhosgazdák nevekben tett s kötött alku és contractus sikeretlen és nem kötelező lészen-« Az elöljáróság egyben elhatározta, hogy helyes mérleget tart, amelyen a gyapjút egy erre kijelölt bizottság előtt mazsá^á'k le s a mázsálásért 'fizetendő taxát is a vevő tartozik fizetni. De nemcsak a helybeli termelők érdekeit védte, _ hanem a vidéki fogyasztókét is a helybeli kereskedőkkei szemtan, így amikor Blahunka András helybeli vasárus ellen vidéki fogyasztók több rendbeli panaszt tettek s ezek beigazolódtak, az elöljáróság a vaskereskedőt »érdeme szerint« megbüntette. A forgalom nagymérvű növekedése folytán már nem volt elég a szombati hetipiac, miért is 1824-ben kieszközölték, hogy szerdán is tarthassanak heti piacot. A város ez évben jij kávéházat is nyitott éí abba billiardasztaít és lámpákat Adatok Nyíregyháza kereskedelmének fejlődéséhez az ujra telepítéstől 1840-ig Irta: Gál István. V. 1823-ban szükséges volt már ötödik országos vásár megtartásáról gondoskodni. Az erre legalkalmasabb idő megjelölésére kiküldött bizottság ugy határozott, hogy az ötödik országos vásár Aquinói szt. Tamás hetében (március 7.) le- „ gyen, még pedig ugy, hogy "hét- j főn az állat, kedden pedig a belső • vásárt tartsák meg. Ugyanekkor \ gondoskodás történt arról is, hogy f a piacokon jó érett gyümölcsöt, jó kenyeret s különösen egészséges és »csinosan készített sertéshúst és pecsenyét« árulanak, miért is elrendeltetett, hogy a kofákat és pecsenyesütőket össze kell irm és részökre instrukciókat adjanak ki. Mivel pedig a hust áruló Kofák száma ig en nagy volt, azt a parancsot kapták, hogy fele az egyik, fele pedig a másik héten árusítsa a hust. Érdekes okmány tanúskodik arról, hogy az elöljáróság protekciót APOLLÓ ia, kedden utol jár*! A maiéji síül Exntikus regény 6 felvonásban. OLIVE BORDEN, a szépséges FOX stárral a főszerepben. S jl TT Egy hitsorsos szabó hőstette. AI&A u (£gy Órás kacagás.) Eten előadásokat csak felnőttek nézhetik meg; Szerdán i órás nevető orkán! Csütörtökön Harold Lloyd legújabb és legnagyobb attrakciója. Én és szerelmeim. Hajsza a nőkért életre halálra 8 felvonásban. És a nagy burleszk műsor! Előadások kezdete: szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Bécsből hozatott. Ugyanez évben két uj boltot nyitott »a sónak apróbb mértékben való árusitására« s ezeket Schir Venczef üvegkereskedőnek és Dióssy Tamásnak adta bérbe, egyben elhatározta, hogy ilyen boltot a KáHai-utcában is nyit, ha arra »valamely alkalmatos személy jelentené magát.« Egy szita és rostakészitő, egy fegyverkovács és egy cipész letelepedési kérelmét kedvezően intézte el, de Brájer Izsák »izraelita és gombkötő« ama kérelmére, hogy gombkötő mesterségét Nyíregyházán Cgy kibérlendő házban folytathassa, végeztetett: »az esedezőnek kérése meg nem engedtetik«. Hogy menynyire elővigyázó volt az elöljáróság a letelepülni szándékozók kérvényeinek elintézésében, bizonyítja a Heródes Márton festőtimár (Schönfarber) esete. Ez is letelepedési ei> gedélyt kért, de — bár ilyen mesterre nagy szükség volt — elutasitotta azzal az indokolással, hogy Heródes lakott már Nyíregyházán, |de a várost önként elhagyta s nem tudta igazolni, hogy öt esztendei távolléte alatt hol járt és miként viselte magát. A minden, haladást .jelentő újítás iránt fogékony elöljáróság megtudta, hogy az ungmegyei Jene nevű községben uj találmányú malom működik, »melyben csupán két szamár négy követ hajtana«, mire nézve elrendelte, »hogy ezen közönségre nézve oly igen kívánatos dolognak bővebb megtudása végett egy kirendelendő deputátio tettes Ibrányi Antal urat tudakozza meg.c Gombkötő mesterben is nagy hiány volt, miértis az elöljáróság szívesen vette Kaver Antal sepsíi gombkötő kérvényét, hogy Nyiregy házán letelepedhessen, de ' kikötötte, hogy hozzon bizonyítványt »a maga csendes becsületes és jó erkölcsű viseletéről s hogy három próbaesztendőt töltsön ki. Ugyancsak 1826-ban Meskó Pál, a szabócéh főmestere jelenti, hogy Brosen János szabólegény, aki nem bevett lakosa a városnak s a céhnek sem tagja, mégis itt megházasodott s most mint kontár működik. Intézkedést kér. Az elöljáróság kötelezte a szabólegénvt, hogy műhelyben alkalmazottként dolgozzék, mivel a céh 11. cikkelye elrendeli, hogy minden Iegénynék három vándoresztendőt kell értöltem, Brosen pedig még n«m is remekelt s igy mesterlegénynek ke;!l tekinteni. Egy Newbuild Erneszt nevű angol engedélyt kért az elöljáróságtól arra, hogy a határbeli, sziksót tartalmazó tavakból próbafőzést eszközölhessen, azzal, hogy ha azokból a szóda főzéséhez elegendő anyagot tud kapni, hajlandó a tavakat kibérelni. Az elöljáróság nem titkolta örömét, hogy idegen nemzetbeli érdeklődik a város javai iránt, szívesen megadta a kért engedélyt azzal, hogy ha szerződésre Kerül a dolog, hajlandó a tavakat 20 évre évi 100 r. frt. haszonbérért neki átadni. A próbafőzés ugy látszik sikerült, mert az angol még ugyanazon 1826- évben 20 évre bérbe vette a tavakat, sőt az elöljáróság arról is biztosította őt a megkötött szerződésben, "Rogy a husz év leteltével ujabb tíz évre is ő Szerdán november 24. Üt másodszor Itt másodszor Szeretek egij szinésznőt Előkészületen az idei operett sláger Girkuszhercegnő Kálmán Imre operettje Csütörtök — péntek — szombat Somogyi Nusi vendégjátéka C§óko»»»szony , Alexandra, Régi jé Budapest.