Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-07 / 253. szám

Nyíregyháza, 1926. november 7. • Vasárnap XLYíl. évfolyam. 2S3 szám Előfizetési árak halyban ét vldékan: E®y hóra 30000 K. Nagyadévra 90000 K. Köztisztviselőknek és Unitóknak 20*/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK Föszarkasztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifis srarkaaztfi : VERTSE K. ANDOR. Szarkasztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon szám 139. Postachequa 2955a. Kéziratokat nem adunk vissza. Városfejlesztés. A csonkaországi városok legtöbbjét megkínálták az amerikai Spe<yer-bankház utján nyerendő külföldi kölcsönnel avégből, hogy a városok fejlesztéséhez szükséges tőkék birtokába jussanak. Nyíregyháza városát is megkínálták e kölcsönnel, melynek ugy elsőjét, mint másodikát is, elhárította a város, egyrészt a kölcsönfeltételek, másrészt a kölcsönösszegnek elégtelen volta miatt. Kitűnt ugyanis, hogy csupán a vízvezeték és csatornázás létesítése céljára volna elegendő a nyújtandó és felemelt összegű kölcsön, de ezzel mintegy elzáratnék a város 20 esztendőre, más kölcsönnek felvételétől és így más létesítmények végrehajtásától. A feltételek ugyanis, a maguk szigorúságával, ilyen gátat emeltek volna. Pedig Nyíregyházán a közmüvek és létesítményeknek még sokja nincs megvalósítva. Ha csak futtában gondoljuk is végig őket, a vizvezeték, csatornázás, a vágóhíd, iéggyár, a köztemetők, a tornacsarnok, gazdasági- és ipari szakiskola, kulturház, útburkolások, fekáliafeldolgozó telep, vásárcsarnok, városháza bővítés, stb., stb., vonulnak el szemeink előtt, amelyeknek megvalósításához pénzre, Jigen sok pénzre van szükség. Itt nem is emiitettünk olyanokat, amelyekre nem lehetne azt mondani, hogy sürgősen megvalósítani volna jó őket. Említsük a polgármester ur által is sokat hangoztatott szálloda szükségét? Említsük a Korona-szálló réten tervezett bővítését és átalakítását? Ezeket nem is kell említenünk, ha arra gondolunk, hogy miként birkózzék meg a város az előbb említett feladatokkal? Amikor a város vízvezetéke é

s csatornázása kérdését tárgyalták a szakosztályok, a tanács és a képviselőtestület, már akkor ki(t

:ünt, hogy csupán csak ennek az egy feladatnak megoldása nagy nehézségekkel kapcsolatos- Akkor is mondottam, hogy több, mint két évtizeddel ezelőtt már reá mutattam a város fejlődését gátló és előreláthatólag bekövetkező terjengős terjedelmére e városnak. Ez |a terpesztett 'extjensiv fejlődés bekövetkezett, mert semmi gátat nem állított annak a város. Ujabban még inkább meg van a törekvés a város szétterpesztésére hiszen a kislakások megépítése mellett, most a régi vásártér beépítése is kisért. A belterületek emellett nemcsak, hogy elmaradnak, hanem még az avulások folytán és a fejlődéstől elmaradás következtében, inkább visszafejlődnek. Másutt, a városépítés nagy problémái a <be'iSő terek, nálunk mind, a legszerencsésebben adottak, megvannak. De ha ezeket megtekintjük, látjuk, mily szegényes, sőt visszatetsző keretet nyújtanak a romló, és lebontásra mindenképen érett kis viskók. Ezek a terek, a .város belső részeinek Istenadta frisslég tartányai. amelyek valóban nem érdemlik meg azt az elhanyagoltságot, amelyben vannak, a környező építményeket tekintve. Az e terekbe torkolló utcák, észak-déli irányban szállítják az erdő kitűnő levegőjét és ettől akkor sem fosztatnának meg, ha még az emiitett utcákban is magas épületek állanánaW. A területegységre eső lélekszám oly alacsony, hogy a közmüvek létesítésének terhét nem bírhatja míg, a város mai terjedelme mellett. Ez magyarázza a város főjegyzőjének iazt a szomorú kijelentését,-— amit egyébként mindenkinek vallania kell, — hogy egymaga a vizvezeték és a csatornázás létrehozatala, igénybe venné a város teljes hitelét. Ha talán ez nem is következnék be, mégis gondolkodóba kell esnie e város minden lakosának, hogy vájjon mikor következhetik el hát e városra az az időpont, .amikor öszszes szükséges létesítményeinek birtokába juthat? Talán akkor, ha a terpeszkedést soha meg nem gátoljuk? Vagy akkor-e, ha a terjengős terjedelemnek gátat vetünk és az intenzív fejlesztést tüzzük ki célul?! Ezt a várost helyesen fejleszteni csakis intenzív irányban szabad. Nem fejlesztés és nem fejlődés az, ha a terjedelmet tovább növeljük, vagy engedjük növekedni. Be kell látni azt, hogy a városiasodásnak feltételei csak akkor lesznek adottak, ha a városias épitkezést előmozdítjuk és tervszerű városfejlesztő politikát követünk. Ennek adva vannak a módjai, azokat fel kell használni. A periferikus fejlődésnek akkor vannak meg a feltételei, ha a város magja, annak belső része kifejlődött. Akkor, ha a belterületek teherbíró képessége a külterületek fejlesztését megbírja. Bármennyire ideális is a «kertváros«, ha annak utcáit, tereit porés sártenger környékezi, amelynek dagványaiban közlekedni nem lehet megszűnt minden idealizmus, tenyészik a tuberkulózis, a malária és minden egyéb, ami káros és ártalmas. Ezek nem kertvárosi tulajdonságok Útburkolás és a csapadéknedveket messzire elszállító csatornázás nélkül, a város alacsonyabban fekvő részeit nem lehet megvédeni a talajvizek felemelkedése okozta károktól. De egészségesekké, kedvesekké lehetjük a mélyebben fekvő városrészeket is és bekapcsolhatjuk a város közvetlen belsejébe, ha a csapadékok és még a talajvizek elszállításáról is tervszerűen gondoskodunk. Lüktető városi élet és kereskedelem, meg ipar lehetne ott, ahoi ma csak bivalyoktól vontatott szekereken lehet közlekedni csapadékos időkben. Dicséretes munká volt a város belsejét és egyes utcáit burkolatokkal ellátni, tereit kiképezni és díszíteni. Elengedhetetlen szükséglet volt ez. Ezt azonban tervszerűen folytatni kell, azonban az intenzív városfejlesztés irányában, tehát a város belső részében és nagy hiba lenne az extenzitás irányába terelni. Helyes várospolitika, az eladásra kerülő területek és telkeknek a város részére megszerzésre való törekvés és ennek még áldozatok árán is végrehajtása. A megszerzett területek mellett az úttestnek, járdák,nak, közmüveknek végrehajtása a sorrend s az ezek létesítése költségcinek a telekárakhoz való hozzászámitása után, a területek parcellázása és eladása a teendő. így minden károsodás nélkül, de sőt, haszonnal hajtható végre a városfejlesztés. Ellenkező esetben éppen a közmüvek azok, amelyeknek létesítésére nincs pénz és azok időtlen időkig elmaradnak. Ingatlanok szerzésétől, azok környékének városiassá tételétől, a városoknak elzárkózniok nem szabad. Az eladásra kerülő ingatlanok, és nagyobb területeknek a parcellázásból származható előnyeit, a magánspekuláció céljára átengedni a városoknak, elhibázott politika. Ezeket az előnyöket a városok maguknak biztosithatják, egyrészt a városfejlesztés, másrészt a városgazdaság céljaira. Elmulasztani nem szabad, mert a városi érdekek; szolgálatába, igen sokszor, állíthatók lesznek a birtokba jutott ingatlanok. Tervszerű, racionális városfejlesztő politika mellett, az előreláthatóan svükséges létesítmények, a várostérképen kijelölhetők, azoknak értéke számbavehető, illetve előirányozható, kiszámítható a lakosság teherbiróképessége, ez utóbbi a területegységre jutó mértékben is. Természetesen nem érthető itt a pontos, csupán a hozzávetőleges tervezés, de korlátolt méretű latítude mellett. Háborún és következményein, kukoricakenyéren és tökkáposztán, inflációs és konjunkturás időkön átesvén és benne lévén a munkanélküliség és pénztelenség idejében végre bekövetkezett az az idő, amikor a várossszabályozás és épitő szabályrendelet megalkotásának megkezdett munkája után, a városfejlesztés tervszerű végrehajtását meg kell kezdeni, hogy a ránk következő időkben, a munka intenzitása elvigye minden munkáskézbe a régen várt nyugodt megélhetést, a mindennapi kenyeret. Nyíregyházán legalább is eddig eljutottunk már és szükséges, hogy a dermesztő tél idejét felhasználjuk a tervszerűen alkotó munka előkészítésére, hogy a tavasz, valóban életet ébresszen e városban. Ezek azok, amiket szóvá tettem, de kellőleg meg nem hallgattak a tanácskozásokon. Talán így, nyomtatásban, jobban megérthetők" és emlékezetben maradók lesznek. ' { Pisszer János. A Nyírvizszabályozó Társulat közgyűlése örömmel üdvözölte Kállay főispánt kitüntetése alkalmából. A társulat elnökévé Mikecz Dezső udvari tanácsost, ny. alispánt választották. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Nagy érdeklődés mellett folyt le tegnapelőtt a Nyírvizszabályozó társulat közgyűlése. A napirend előtt Mikecz Dezső udv. tanácsos, társulati alelnök, az elnöki székből szomorú tudomásvétel végett megemlékezett a társulat évtizedeken át működött, érdemes választmányi tagjának, Fried Dánielnek, továbbá Bártha Gábor nyug. irodatisztnek elhalálozásáról. Az alelnök indítványára a közgyűlés egyhangú örömmel üdvözölte Kállay Miklós főispánt, a társulat^ választmány illusztris tagját legmagasabb helyről történt kitüntetése alkalmából. A napirendre térve, tárgyalta a közgyűlés a tárgysorozatba felvett ügyeket s a választmány javaslatára elfogadta és megállapította az 1927. évi ' költségelőirányzatot. A napirend utolsó pontja volt az elnöki állás betöltése. Imre János igazgató főmérnök ismertette a választmány előterjesztését, melylyel egyhangúlag Mikecz Dezső megválasztását javasolja a közgyűlésnek. Dr. Mezőssy Béla örömmel csatlakozik a választmány javaslatához s a közgyűlés lelkesedésétől kisérve kijelenti, hogy a maga részéről is nagy megnyugvással látná az elnöki székben őméltóságát, kinek köztiszteletben álló egyenisége a legteljesebb mértékben biztosítja a társulat jövőbeni hasznos működését. Az előirt titkos szavazás megejtésére választott szavazatszedő bizottság elnöke Liptay Jenő, jegyzője Mikecz Pál társulati mérnöki b. tagok Juhász Lajos és Ktár Samu; lettek. Liptay Jenő kihirdette a szavazás eredményét s bejelentette, hogy a közgyűlés a társulat elnökévé egyhangúlag Mikecz Dezső udvari tanácsost választotta meg. Mikecz Dezső az elnöki székből általános éljenzés között mondott köszönetet az érdekeltség nagyra becsült bizalmáért. A közel jövő programja gyanánt utal azokra a munkálatokra, amelyeket a társulat a Lónyay-csiatorna mentén már tervbe vett és elhatározott. Köztudomású, hogy e főgyűjtő csaforEgyes Síam ári 2*$f$H korona,