Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-28 / 271. szám

1926 november 28. JNÍYÍRYIQÉK. 3 Oi»d«l MOZIIÓ November hó 27-én és 2&-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Szoknyás vőlegény Egy vidám vőlegény szomorií j kalandjai 8 felvonásban. Főszerepben: REGINALD DENNY. A jókedvű sheriff Cowboy történet 6 felvonásban. Főszerepben: JACK HOXIE. Előzetes jelentés! Nov. 29. 30., hétfőn és kedden Elnémult húrok Várkonyi Mihállyal. Az élet bukottjai Virginia Vallyval BUTORHITEL mindennemű bútorokban kárpitos és butoráru csarnokóban, amely minden vételkényszer nélkül megtekinthető. Legolcsóbb napi árak! Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon: 319. Magyar Általános Fordító Iroda Nyirogyháza, Városház-udvar 52. Telefon: 287. szám. (Magyar Távirati Iroda) Bármely nyelvről magyarra (és viszont) elfogad for­dításokat (okmányok, keresztlevelek stb.) melyek 4—10 nap alatt bel­ügyminiszteri hitelesítéssel elké­szülnek. 6177-3 Ha Mikulásra szépet, Ízléseset és olcsón akar vásárolni, tekintse meg a Korzó illatszertár kirakatát, Zrínyi Ilona-utca 2. sz. Sala Antoni spanyol gordonkaművész a Bessenyei Kör decemberi hangversenyének főszereplője. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör két első nagysikerű hangversenye után december 4-én ujabb estíe' fogja gyarapítani Nyíregyháza kul­túrájának fejlesztése" körűi szerzett érdemeit. A világhírű spanyol gor­donkaművészt, Sala Antoni-i sike­rült leszerződtetnie, aki Teplay Húszba György zongoraművész köz remüködésévei egész estét betöltő programmot ad. A hangverseny részletes műsorát legközelebb hozzuk. Azt azonban már most jelezhetjük, hogy rend­kívül érdekes lesz. A pirenaeusi féi szigetről ismerünk már egy csoda" gordonkást, Casa's Pablot, s aho­gyan a hangverseny-krónika elő­futárai hírül hozzák, a Saia Antoni nem marad mögötte a kopasz por tugái szerzefesnek. A hangversenyre jegyek 25, 40 és 60 ezer koronás árban a Ferenczi" féle könyvkereskedésben válthatók. (Telefon 318.) ádatok Nyíregyháza kereskedelmének fej­lődéséhez az njra telepítéstől 1840-ig Irta: Gál István. VI. Említettük, hogy a gyapjút a juhtartó gazdák érdekeinek meg­óvása végett az elöljáróság köz­vetítésével adták el. Egy ilyen 1828-ban kelt egyezséget érde­mesnek tartottuk szó szerint kö­zölni. «Alább is megirt Hefsin­ger Móritz adom tudtára minde­neknek, akiknek illik, hogy az e mai napon aláirt Egyezségnél fog­va a Nyíregyháza várossá juho­kat tartó lakosaitól az idei tavaszi birka gyapjút következő feltételek­kel alkudtam és vettem meg: 1­A tavaszi birka gyapjú _ tiszta és nem vizes fogván lenni, magyar juhgyapjut nem akceptálok. 2. Az ilyeten gyapjút nem csak azon la­kosoktól, kik magokat a nálam levő kötelező Levélbe aláírták, ha­nem áltálján véve valakik csak itt Nyíregyházán azt nekem mázsá­íáskor ezen kötelező Levelemben látható alku summa szerint áítal­adni szándékoznának, általvenni köteles leszek. 3. A gyapjú jövő héten fogván mázsáltatni, a nyír­egyházi gyapjút eladó lakosok minden mázsára két font az adót lesznek kötelesek adni, én pedig a mázsáltatás költségét viselni. 4. Minden mázsa gyapjúért hetven, szám szerint 70 váltó forintokat lévén én köteles fizetni, s a já­rulandó summa fejébe felpénzül a nemes város kasszájába már ezer pengő r. forintokat előre le­fizetvén, a hátralévő s a mázsálás után megtudandó summát azon­nal a mázsálás után ugy CeSzek köteles letenni, hogy ha azt akko­ron le nem tenném, a gyapjút né­kem addig kiadni kötelesek ne le­gyenek. 5. Hogyha a fentirt felté­telek közül avagy csak egyet is meg nem tartanék, a 4- pontban szemlélhető kötelezésemen felül világos adósság utján s op­tionaliter rajtam megveendő- Ezer, szám szerint 1000 pengő r. forint vinculumnak letételére ugy köte­lezem magamat, hogy azt azon­nal a feltétel meg nem tartása után akármely biró áltaf az okozan­dó károkkal és költségekkel együtt szinte optionaliter a nyíregyházi la­kosok nevébe ezen nemes város főbírája rajtam megvehesse és vé­tethesse. Melynek állandóbb és hi­telesebb voltára adtam ezen op­tionallB kötelező levelemet nevem aláírásával megerősítve. Költ Nyír­egyházán, május 4-én, 1828- esz­tendőben. M. Helsinger m. p. (P. H.) Benkő István főbiró, Hu­ray János vicebiró, Trsztyánszky Sámuel város hites jegyzője előtt. A nyiregyházi kalaposcéh 1830. junius '25-en panaszt emel a Vá­rosnál, hogy az akkor divatba jött. szalmából font kalapot nem csak az országos vásáron, hanem a hetipiacokon is árulják. Csatolt írá­sokkal bizonyítják, hogy ezt a szal­makalapok elkobzása mellett Nagy­károly, Miskolc, és Debrecen vá­rosok is eltiltották. Kérik, hogj Nyíregyháza elöljárósága is igy intézkedjék, annál is inkább, mi­vel a szalmakalapokat vidékiek ké­szítik s árusitiák.. akik közterheket nem viselnek s nekik azok áru­lásával «ofy kárt okoznak, hogy az egész nyáron — amidőn külön­ben mesterségünknek leginkább kellene divatjának lenni — a heti­vásárokon egy-két kalapot "mind­nyájan is alig adhatunk el.» Az elöljáróság a kérést nem teljesítette azzal az indokolással, hogy az ösz­szeütközik «a vásároknak ezen vá­rosba óhajtott népesitése és ter­jesztése céljával.» Ebből is látható a város követ­kezetes igyekezete, hogy az ipa­rosok, illetve kereskedők között a versenyt megteremtse s ébren­tartsa." Ugyanezen évben Go'.dber­ger Dániel pékmester panaszt emel a másik pékmester ellen, hogy a tönkre tételére dolgozik. Pa­naszlevelét igy kezdi: «Mindennémü indusztriális foglafatosságok gya­rapításának leghathatósabb ru­gója lévén a vetélkedések alkotása es fentartása, reménylem a közön­ség tekintetének nem derogálok az­által, midőn azt vélni bátorko­dom, hogy ezen városban egy má­sik péknek bevevésében okul azon környülállás is szolgálhatott, hogy azelőtt nem lévén a közönség az egyedül való pék készítményeivel megelégedve, egy másiknak is léte által a vetélkedést előmozdítani, ez által pedig a péki "készítmények ja­vítását kieszközölhetni reményleni méltóztatott, mely cél a köztudo­mány szerint az én itt létem által valósággal eí" is éretett.» Most azon­ban a másik pék nagyobb «sem­lyéket és kürtöket» készít, csak azért, hogy őt tönkretegye, ami sikerűi is neki, ha az elöljáróság, közbe nem lép. Kéri tehát az Mikulásra, karácsonyra minden fűszer-, esemege­és italáru szükségletét, ház­tartási és egyéb cikkeket a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, leríni is Értékesítő Szövetkezete nyíregyházi Májában szerezzze be, ahol a lepjobb minőségű áruk a legolcsóbb áron kaphatok. 5204-13 elöljáróságot, rendelje el, hogy a korcsmárosok fele tőle vegye a süteményeket, egyben határozza meg a sütemények súlyát is. A versenyt tovább nembiria, s ha tönkremegy, a másik pék versei.y­társ nélkül marad, «a vetélkedés elenyészik, a dolog a maga régi álapottjába visszaesik, s a publi­kum ismét ki lesz téve az egye­dül leendő pék önkényes akarati­jának.)) Azonban hiába hivatko­zik arra, hogy Pest, Buda, Po­zsony és más városokban is a ké­réshez hasonló intézkedések tör­téntek, az elöljáróság a kérést kö­nyörtelenül elutasította éppen azért, mert attól tartott, hogy an­nak teljesítése esetén megszűnik «azon vetélkedés, melyet az eléb­beni pékre nézve egy másiknak bevevése által 'a közönség elérni szándékozott s a tapasztalás sze­rint, amennyiben már most nem csak nagyobb, de jobb semlyék is süttetnek, el is ért.» A boltok éjjeli őrzése első izben 1831-ben vált szükségessé, ekkor kérte ugyanis a «helybeli csász- és kir. pnvilegiált kereskedői társa­ság* a várost, hogy «a naponkint növekedő tolvajságot tekintetbe vé­vén» strázsát állítson, aki a bol­tokat őrizze. A négy országos vásárt a vá­ros elégtelennek találta már 1832­ben, miért is az ötödiket szorgal­mazta, ezt azonban «de benigno jussu regio» megtagadták. Az ide­gen kereskedők hálás piacnak ta­lálhatták Nyíregyházát, mert r.em csak az országos, hanem a heti­vásárokat is ellepték, mi ellen pa­nasszal éltek az Uri Széknél 'a «kegyelmes privilégiummal' biró helybeli kereskedőit, név szerint Dióssy Tamás, (Titz Sámuel, Schmaí Károly, Mányik József és Galánek Dániel. Különösen a sáfrányosokra, csípdésekre és gyolcsosokra panasz!odnak, akik élelmességükkei és fürgeségükkel nagy kárt okoznak nekik, mert sokkal többet árulnak, mint ők árendális bolyaikban. Panaszt emel­nek némely helybeli szabók ellen is, akik végszámra szerzett posztó­jukat rőfszámra eladják «mint "ke­reskedők®. Végül kifakadnak azon helybeli fakosok ellen, «akik soha Vasárnap—Hétfőn A legszebb magyar daljáték Vasárnap délután Itt utoljára! A BAJUSZ Csütörtök, december 2-től és a következő napokon az idei operett sláger Cirk uszhercegnő

Next

/
Thumbnails
Contents