Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-05 / 251. szám

.Nyíryidék. 6. november 5 Spalato Fiume. A magyar-jugoszláv közeledésnek immár kézzelfogható gyümölcsei kezdenek érni. Ha igaz a hir: az S. H. S. királyság felajánlotta a magyaroknak szabad kikötőül Spaiatot, — amire az olaszok azzal feleltek, hogy ők viszont szívesen adják akár Fiumét, akár Triesztet. No nem örök tulajdonul, hanem csak mint szabad kikötőt Egyszerre milyen kapós is lett a magyar barátság. Egészen, meg lennénk hatva, ha a békeszerződésekből nem tudnók, hogy olyasmit ajánlgatnak a derék barátok, amihez egyébként is feltétlen — joguk van. A békeszerződés biztosítja számukra a tengerhez való utat s ott a szabad kikötőt. Hát íme, most egyszerre kapjuk az ajánlatot innen is, onnan is. Ami a történelmi multat és ősi jogot illeti, az mindkét kikötőre: ugy Spalatóra, mint Fiúméra vonatkozólag egyaránt kedvező. Hogy Fiume mint a magyar szent korona integráns része a legközelebbi történelmi tragédiáig Nagymagyarországnak gyöngyét képezte s ahhoz az elmúlt évszázadnak temérdek magyar alkotása fűződikaz még legközvetlenebbül él em'ékezeíünkben. Még a mi keserves filIléreinkből áldozott oda a magyar kormány milliókat és milliókat, hogy becéző bőkezűséggel fejfeszszék, szépítsék, emeljék, gyarapítsák az Adriának ezt a ragyogó gyöngyszemét, büszkeségére a magyar akarásnak, alkotó-képességnek Hogy elvesztése azután annál fájdalmasabb, annál kínzóbb legyen ! Spalato, mint Dalmát-tengerparti város és kikötő szintén magyar terület. Ha a legutóbbi évszázadok alatt nem is tényleg, de jogszerint igen. Tudvalevő, hogy Dalmáciát magyar jogon tartotta birtokában az — osztrák császár és magyar jogon kormányozta — Ausztria. A dalmata tengerpartnak és egész Dalmáciának jogszerint Magyarországhoz való íartozandóságát (azonban a 67-es kiegyezés alkalmával is megerősítették s megerősítették azt minden koronázás alkalmával kiadott koronázási hitelevélben is ! ! Sajnos az írás és hitfevél csak irás maradt és ezen a területen mindvégig megmaradt az osztrák uralom és osztrák kormányzás. Régebben ez a magyar uralom tényleges és igen hatékony volt. Árpádházi királyainknak pláne nagyon kedves tartózkodási helye is volt Dalmácia. Sokan a királyi család tagjai közül itt töltötték életük nagy részét s Zárában, Spalatóban több Árpádházi királyi hercegünk és hercegkisasszonyunk van eltemetve. Spalatoban — ugy emlékszem — az egyik tempfom kriptájában két hercegkisasszony un k nyugszik. ' Ha itt lenne a magyar szabadkikötő, itt is újból otthon lennénk. Raguzábajn másfélszáz éven keresztül lobogott a piazzán az Árpádok lobogója ! ! Isten, magyarok Istene ! hová jutottunk régi nagyságunkból"? ? Hanem most félre az érzefgéssel! Most gyakorlati dolgok uralják a históriát! ; Nekem nagyon tetszik a jugoszlávok kedveskedése. De »timeo Danaos !« Félek az ajándékot kínáló balkánitól. Vájjon nem az jár-e eszükben, hogy velünk szépen kiépíttetik s mikor már ebbe is beleöltünk egy fiéhány jó magyar milliárdot, akkor ezt is elveszik, mint ahogy elvették tőlünk gyönyörű, vir4gzó Fiuménkat ! ! ? ? Nekünk közelebb esik Fiume. A szivünkhöz is közelebb esik most már, mint sok évszázaddal fezelőtt birtokunkból kicsúszott Spala

fo. Fiúméban még élnek a .Jrözvetíen magyar tradíciók, elevenek otfan^ alkotásaink. Itt már egyszer berendezkedtünk. Nincs szükség ujabbi nagy befektetésekre. A saját építményeinket vennők újból használatba, ha nem is a régi cimen, de a régi hagyományok alapján és iazzal a szép reménységgel, hogy az igaziságot tevő jövendő az uj birtokláshoz meg fogja hozni a régi cimet is ! Ha mód van a választásra és a békedidtátumoknak legalább ezt az egy pontját komolyan lehet venni, akkor nincs okunk a sok töprengésre. Sasi Szabó László. El Hadj Thanir el Glaui, a dúsgazdag marrakeschi pasa, akinek leánya a napokban kötött házasságot a marokkói szultán tiáva' lózsef Ferenc főherceg megdicsérte a győztes nyíregyházi leventéket. A főherceg szeretettel gondol Nyíregyházára. — Nyíregyházi leventék sikere a budapesti országos levente-lövészversenyen. - A leventék megtekintették a főváros nevezetességeit. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tudósitójátóf.) Okt. 26-án Murányi L. Nándornak, Nyíregyháza város agüis, lelkes testnevelőjének vezetésével öt levente indult el Nyiregyházáró! Bu dapestre, hogy résztvegyan az országos levente lövész-versenyen. A nyíregyházi ifjak dicsőséget szereztek városunk nevének, az egész Ország szive előtt bjajnokfi ieneti'ményt értek el a csapat- és az egyeni versenyben és számos értékes dijat hoztak haza. A nyíregyházi levente ifjakat megérkezésük (után a Mária Terézjia 'laktanyában "szállásolták el. A csonka ország minden részéből mintegy 250 levente jött fel, hogy versenyre ke jen egymással a puskával való bánni tudásban. A lóverseny előmérkőzéseiben Nyíregyháza áz ország levente csapatai közül a második helyre került és így bejutott a döntőbe. A verseny október 28" és 29-én zajlott le Budán, a Marcibányi utcai polgári lövöldében. A nyíregyháziak a csapatversenyben 50 lövésben 46 találatot értek el és 366 ponttal bajnoki helyezést nyertek. A csapat győzelmes szereplésének egy értékes fékfegyver a jutalma 1000 tölténnyel. A 30 egyéni verseny tárgyból a nyíregyháziak a felvonult 250 levente között 3 dijat hoztak el, ezenkívül 6 drb. emlékérmet is hoztak a kitűnő leventék. A dijakat József Ferenc királyi herceg és felesége, Anna főhercegnő osztotta ki a győztes leventék] között. A főherceg a nyíregyháziakat megszólításával tüntette ki,. Szeretettei emlékezett meg Nyíregyháza városáról. Emlékezett rá, hogy a leventék a főherceg tiszteletére rendezett nagy felvonuláso.i a cserkészek után következtek. Elmondotta, hogy gyönyörködött a nyíregyházi leventecsapatok nagyszerű felvonulásában. A város diadalmas leventéi boldogan mesélik, hogy a fővárosiján az O. T. T. a leventéket sétákra vitte. Voltak színházban, jártak Budán, a királyi várpalotában, a Városligetben, az Állatkertben stb. A leventék előadásából látjuk, hogy mind eredményesebben ke' életre a nép fiait megbecsülő igazi hazafiúi szellem, amelynek a legszélesebb rétegek polgáriasultsága a közös nagy célokban való egybeolvadása fesz eredménye. A „Kegyes Atya" kriptába helyezésére eljöttek a megszállott területeken lakó hívek is. Nyíregyháza ,november 3- A Nyirvjdék tudósítójátólA » Kegyes Atya«, Pásztory Árkád 1916. febrűár havában hunyt el. Temetésén ott voltak híveinek százai, akik földöntúli hatalommal, csodálatos erővel felruházott embernek tekintették és szinte imádattal vették körül. Egyik fényképén akként van levéve, amint két angyal lebeg a feje felett. Ez a két angyal olyan, mintha a Pásztory füléb esugna valamit. A nép sok ezerje ilyennek is hitte és hirdette: Pásztory közvetítő a földi és égi hatalmasságok között. — Bazilrendi szerzetes volt. Nagy vagyon uraként élt Bikszádon, Nagytanyán, ahol hatalmas kastélyt építtetett.. Itt laktak mindazok, akik közvetlen környezetének bűvkörében boldogoknak érezték magukat- Ez az elet nem merült ki szemlélődésben és ájtatosságokban. Mindenkinek dolgoznia kellett reggeltől napestig, földmivesnek, iparosnak egyaránt. Bikszádon valóságos ipartelep fejlődött ki. Azokat az ipari tárgyakat, amelyeket a bikszádi telepen készítettek, eladták, de sok meg volt belőlük akkor is, amikor Pásztory Árkád Nyíregyházán meghalt és vagyonát a hajdudorogi püspökségre testálta- — Akkor a különböző készítményeket Nyíregyházán árverés utján bocsátották áruba. Pásztoryról a háború első évében sokat irtak a lapok. Ellenőrizhetetlen hirek keltek szárnyra, amelyek ugy beszéltek a szentéletii férfiúról, mint az oroszok kémjéről és azt állították, hogy Bikszádon,' Pásztory birtokán ellenséges repülőgépet láttak leszállani. — Nem lehetetlen, hogy Pásztoryt maga az orosz hadvezetőség akarta kompromitálni, mert félt attól a mágikus erőtől, amellyel Pásztory a ruszin tömegek felett is uralkodott. Ez a /észe Pásztoij pályájának ma sincs teljesen tisztázva, de senkinek sincs komoly oka arra, hogy a »KegyeS Atya« hűségében kételkedjék. Annyi bizonyos, hogy Pásztoryt előkelő helyről megnyilvánult garancia mellett Nyíregyházán való tartózkodásra kérték fel. Itt tartózkodott 1Q16 februárjáig, amikor elhunyt. Pásztory Árkád temetésén óriási erővel nyilvánult meg az a hűség, az a fanatikus szeretet, amellyel hivői iránta viseltettek. Jelen volt temetésén az egész gör. kath. papság és messze földről jöttek rajongó embereinek százaiA Morgó temetőben hantolták el, sir ja felé vasból készült feszületet emeltek, ameklyen a következő feürás volt olvasható: »A boldog feltámadás reményében itt nyugszik Pásztory Árkád Szent Bazil rendi áldozár, jeruzsálemi szent síri lovag, pápai titkos kamarás« A sirra dus virágú nemes rózsa szórta szirmait,' könyes asszonyok, férfiak borultak a Kegyes Atya sirhalmára, amely halottak előestéjén minden évben gyertyák százának fényében tündöklött. A hívek serege titokban összeadta azokat a milliókat, amelyekbe

1 kriptát építhettek Pásztory Árkádnak. Előbb azt tervezték, hogy a kriptát vasárnap szentelik fel, de a temetkezési szertartást el kellett másnapra halasztani, mert a kripta hétfő reggelre készült el egészen. Vasárnap este feketeruhás aszszonyok és férfiak hosszú sora indult az állomástól a Vay Ádám-utcán át a Morgó-temető felé. Kisebb csoportokban jöttek, minden egyes csoportot falubeli bíró külsejü idősebb ember vezetett. Nagy batyuval, esernyővel felszerelve vonultak át a városon és ha valaki érdeklődött, hová mennek, nem adtak feleletet. Szinte mogorván, vállvonogatva tértek ki a válasz előlEzek az emberek a «K

egyes Atya» temetésére jöttek- Messzéföldről, a megszállott felvidékről, különösen pedig Bikszád környékéről jöttek Pásztory Árkád hívei az éjszakát a temetőben töltötték buzgó aitatoskodásban. Ráborultak a szen^ életű férfiú sirjára, imádkoztak sírkeresztje tövében. Vasárnap a koA legragyogóbb darab! — Péntek—szombat—vasárnap — A legragyogóbb szereposztásban! Koronkay Rózsi, Szigethy Annus, Gulyás Menyhért, Solti Rezső, Endrődy Miklós Sláger operett! Sláger operett! ——

mn—iw November 8-án: AlltÓnia Fedáh vendégjátéka! Jegyek még kaphatók.