Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-20 / 264. szám

1926 november 20. JsÍYÍRYIDÉK. való összeforrása ad. És ezt a boldogító egyetértést ma Nyíregyházán Rakovszky Iván neve jelenti, az a név, amelyet nemsokára egy felharsanó diadalének vesz szárnyára, hogy hirdesse Nyíregyháza város nagyrahivatottságát es dicsőséges jpvőjét. T« Világégés Oi»d*l Wqzoó November 19-én, 20-án és 21-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel VILÁGÉGÉS Star-First-National attrakció 7 felfelvonásban. — A főszerepben: BLANCHE SWEET és BEN LYON. Kisérő műsor: Buster Brown és a házitanító burleszk 2 felvonásban. Sicc és a horgász. Előzetes jelentés! November hó 22 én és 23-án, hétfőn és kedden: Az utca kiráiynője és Bubi vagy nem Bubi A kereskedelem és ipar istápolása. Annak a beszédnek a külsőségeivei s rendkívül mély hatásával,ame lyet gróf Bethlen István az egységespárt fővárosi zászlóbontásán mondott ei, nem akarunk foglalmeri ennéi sokkal értékesebbnek tartia a kijelentéseket. Az iparos és keieskedő társadalom a vidéken is meg kell, nogy hallja azokat z fontos kijelentéseket, ámeneket a/, o részükre szánt a .nínisziCieinők. Botor gondolat volna az, mondotta gróf Bethlen István, hogy a kormány ezt az értékes társadalmi réteget háttérbe szorítaná más polgári elemekkel szemben s tenné ezt éppen Trianon óta, amikor köztudomásu, hogy éppen az iparos és kereskedő társadalom tud már csak összeköttetéseinél fogva is legtökéletesebb és legfürgébb összeköttetést tartani az elszakított részekkel. Ez az intelligens és értékes munkát végző társadalmi réteg a saját érdekében cselekednék, ha a választások során megtalálná a maga helyét, ahol érdekeit is leghatékonyabban tudná képviselni. Azok után a kijelentések után, amiket gróf Bethlen István a fővárosi Vigadó nagytermében tett, semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az iparos és kereskedő társadalomnak az egységes párt kebelében van. A békeszerződések óta kereskedőinknek teljesen uj utakat kellett kitaposniok, mert az újonnan kreált államokkal megszakadtak a régi nexusok. — A kormány vállára az a nagy feladat nehezedett, hogy uj kereskede;mi szerződéseket kössön, nem csak a környező államokkal, de a tőlünk messzebb fekvő országokkal is. — Nagyon óvatosan kell a kormánynak ezt a rendkívül fontos, nem csak kereskedelmi, de hazánk egzisztenciális kérdését is érintő ügyet intéznie, mert terményeinknek piac' s kereskedőinknek megfelelő üz'Ietkötéssi terület kell. A kereskedelmi szerződések megkötésén fordul meg a magyar kereskedővilág egzisztenciája s el kell ismernünk a kormányról, hogy ezt mindég bölcsen szemelőtt is tartotta. Minél több piacot rendelkezésre bocsájtani a kereskedő társadalomnak, ez az irányelve a kormánynak. A másik nagy probléma a hitelkérdés. — Elsősorban a kiskereskedő társadalom szorul erre rá s a miniszterelnök komoly Ígéretet tett arra, hogy megtalálja a módját, hogy ez a kérdés a legteljesebb megelégedéssel oldódjék meg. Hasonló megnyugvással fogadhatja gróf Bethlen István kijelentéseit az iparosvilág, amelyik a zászfóbontó gyűlésen igen szép számban volt különösen a kisiparosok köréből képviselve. Hazánk gazdasági életének ez a fontos alkotó eleme régóta nagy sérelmet lát abban, hogy a közüzemek működése munkájában bénítja. Erről "a kérdésről gróf Bethlen István is megemlékezett s kilátásba helyezte, hogy ezen a sérelmen generálisan segíteni fog. A miniszterelnök nem a könnyelmű ígéretek embere. Nyomban meg is nevezte azt az iparos szervezetet az I- O. K- Sz.-et, amelyen keresztül fogják rendezni az iparos társadalom kívánságai szerint |ezt a problémát. Érthető, hogy ezek a nagy jelentőségű kijelentések méltán nagy hatást keltettek a jelenlévők soraiban s a lelkes tapsvihar szinte elementáris erővel zúgottfef, amikor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Trianon óta fokozottabb mértékben kell istápolni az iparos és kereskedő társadalmat. So-m SíLix városi rendőr Nekem nem kell reklám Egy fciló pipere szappan (10 drb.) 32.000 korona a Korzó 11 la ts'er tarban 25 levélpapír, boríték selyembéléssel, ízléses dobozban 16.000 korona AZ UJSÁGBOLTBAN Adatok Nyíregyháza kereskedelmének fejlődéséhez az újra telepítéstől 1840-ig Irta: Gál István. A bőr ára csak a mester emberek és a földmivesek ked véért limitált, tehát a megszabott ár megtartásának csak akkor van helye, ha mesterember vesz bőrt. A kereskedésben nincs helye a limitációnak. Ha tehát a mészáros valamely hitelezővel vagy bárki mással oly szerződést kötött, melynél fogva csak a szerződő félnek adhatja át a bőrt, ezen szerződés dacára köteles a tőle bőrt venni akaró vargának, tímárnak és szíjgyártónak a limitált áron annyi bőrt adni, amennyi azok mesterségének folytatására szükséges Ha azonban a mesterember szükségen felül nyerekedésre szed bó'rt, nem csak a bőr vétessék el tőle, hanem azon felül 24 v. frt. büntetést fizessen. Ha mészáros vagy a zsidó nem akarja limitált áron átengedni a bőrt a mesterembernek, az esetben, ha paraszt 24 pálcára büntettessék, ha pedig nemes, ellene fiscalis actió indittassék. A nyersanyagok adás-vevésénél nincs helye a limitációnak, mert ezzel a vásár forgalma szenvedne, miértis senkit sem köteleznek arra, hogy a vásárban megszabott áron adják a bőrt. A mesterember a mészárostól tartozik a bőrt venni limitált áron. A mészárosok ebben nem szenvednek kárt, mert hiszen a hus ára a bőrhöz, a bőr pedig a hus és marha árához alkalmazkodik a limitációban. A zsidók a marhabőrt a szarva, szőre és farka nélkül adták el, ennek következtében a gyanús, elveszett vagy ellopott marhát nehéz volt kinyomozni, de a fésűsök is panaszkodtak, hogy a szarut drágán veszik a zsidótól. E bajok orvoslása céljából köteleztettek a zsidók, hogy a marhabőrt a szarva, szőre és farka nélkül eladni ne merészeljék. Nem kevés panasz esett arról is, hogy a csizmadiák lóbőrből készült csizmákat adnak el marhabőrből készült csizmák gyanánt. E visszaélés meggátlása végett elrendelte a bizottság, hogy a csizmadiák kötelesek kemény büntetés terhe mellett a lóbőrből készült csizmákat belül L betűvel ellátni. A kerékgyártók és bodnárok által készített munkákat és általában a fából készült ipari termékeket limitálni nem lehetett, mivel a fa ára az egyes megyékben a faanyag bősége vagy szük volta szerint igen különböző volt, miért is a bizottság ugy határozott, hogy azok árát minden egyes vármegye külön-külön szabja meg. A cselédek bérének megszabásában se talált egyenlő zsinórmértéket, így hát azt sem limitálta, azt azonban elrendelte, hogy senki passus vagy bizonyítvány nélkül idegen cselédet megfogadni ne merészeljen. A mértékek egységesítése céljából elrerdelte, hogy a bizottság legközelebb tartandó ülésére minden vármegye küldje be a a kir. helytartótanács utján szerzett mértékeit, hogy azokat a bizottság felülvizsgálja. Végül az élelmiszerek és ruházati cikkek árát limitálta. így külön-külön a csizmadiák, tímárok, szíjgyártók, szűcsök, lakatosok, süvegesek és kalaposok, kovácsok, német vargák, szürszabók, szabók, gubások, közönséges vargák termékeit, nem különben a nyers bó'rök árát és szőlő- és földmunkások napszámát. Szemelvényül ime néhány limi tált ár: Egy pár sárga vagy fekete kordovány legnagyobb fér finek való csizma, selyem zsinórral, steklivel 4 r. frt; asszonynak való piros sarkas csizma 2 r. frt 20 kr.; egy nagy pár ökörbőrnek kikészítése fekete festékkel együttt 2 r. frt 30 kr.; egy pár debreceni farhám kantár nélkül, körül járóval 12 r frt; paraszthám 36 kr.; asszonynak való mente debreceni módon rókatorok prémmel s egész rókamái béléssel való csinálásért 4 r frt; egy közönséges nagy ködmön 4 r frt 30 kr.; báránybőrből való nagy bunda 10 r. frt; közönséges ajtó magyar zárja pánttal 3 r. frt; közönséges ajtó kulcs 17 kr.; legjobb magyar süveg 1 r. frt 8 kr.; nagy karimájú szó'rkalap 1 r frt 15 kr.: egy pár nagy lóra való patkolás felveréssel együtt 20 kr ; uj targonca vasalása 1 r. frt.; nyolc ökör után való erős szekér vasalása 40 r. frt.; asszonynak való rózsaszín, kék vagy zöld cipellő 1 r. frt. 18 kr.; egy pár viaszos legnagyobb stibli 5 r. frt.; bundára való legnagyobb debreceni öreg szebeni posztó szűr 6 r. frt. 30 kr.; debreceni nagy zankó 2 r. frt. 33 kr.; privigyei légnagyobb szűr 3 r. frt. 30 kr.; férfinek való posztóból csinált mentének egy sor arany vagy selyem zsinórral varrásért 1 r. frt. 25 kr.; ujjas dolmány varrásért hasonló készülettel 1 r. frt 30 kr.; egy magyar egész köpönyeg varrásáért 1 r. frt. 15 kr.; cselédnek való debreceni fürtös guba 5 r. frt. 6 kr.; rimaszombati fürtös guba 5 r. frt.; ungvári s beregi legnagyobb guba 4 r. frt.; egy pár bivaly vagy bikabőr kikészítése 3 r. frt. 24 kr.; egy pár nagy lóbőr kikészítése 1 r. frt 42 kr.; szőllő munkáért: nyitás, metszés, fedés napszáma élelmezéssel 14 kr.; élelmezés nélkül 17 kr.; földmunkáért: kaszálásért élelmezéssel 17 kr, élelmezés nélkül 24 kr.; tengeri kapálásért élelmezéssel 10 kr., élelmezés nélkül 15 kr. Végül a bizottság leszögezvén azt az igazságot, hogy az árak hullámzása egyedül a kínálat legújabb száma minden szombat délben már kapható. — Német lapok naponta érkeznek. Rottaridesz dohánytőzsde (Kossuth-tér-Bethlen-utca sarok) mint a Magyar Hirdető Iroda elárusító helye