Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-18 / 262. szám

JSÍYÍHYIDÉK. 1926. november 18. Adatok Nyíregyháza kereskedelmének fej­lődéséhez az újra telepítéstől 1840-ig. Irta: Gál István. II. Az Un Széket is foglalkoztatták a nyíregyházi kereskedők versenye folytán keletkezett ügyek-bajok. — Igy Gasch Lipót vaskereskedő 1792-ben panaszt emei az Uri Széknél, hogy kereskedésében két görög kereskedő rosszakaratulag (malevolentia) gátolja, pedig ő a kereskedésével nem csupán a ma­ga hasznát keresi, hanem a köz­nek is szolgáim fciván. A két gö­rög kereskedő csak azért tör el­lene, hogy áruikat szokásuk szerint tulmagas áron, verseny nélkül ad­hassák el. (ut merces suas excessi­vo quo consveverunt pretio porro sine impedimento vendere queant.) Kéri az Uri Szék védelmét és enge­délyét, hogy kereskedését a közjó érdekében tovább folytathassa. Az Uri Szék megengedte neki, hogy a boltban szabadon és állandóati árulhasson, de csak vasárut; min­den más, a vaskereskedéshez nem tartozó áruval való kereskedéstől az áru elkobzása és 12 rh. frt. bün­tetés terhe alatt eltiltotta. Ugyancsak 1792-ben a nyiregv­házi kereskedők, akik mindkét ura­ság (gr- Károly s gr. Dessewffy) boltiaiban árulnak, panaszolták, hogy a sáfrányosok a heti piaco­kon csapatosan jelennek meg és szabad kereskedést űznek, miáltal nekik érzékeny kárt okoznak- Az Uri- Szék a sáfrányosokat, csipké­seket és szövetárusitókat (crocarios csipkesones et telam vendentes) a kereskledéstől eltiltotta s utasí­totta az uraság tisztiéit, hogy árui­kat kobozza el azzal az indokolás­sal, hogy a heti piacokat csak a nyíregyházi lakosok fenntartására és könnyebbségére vezette be az ura­ság, nem pedig idegen áruk beho­zatala s eladása céljából- Egyben elrendeli, hogy az idegen keres­kedők és iparosok a heti piacokon csak reggel 8 órától 12 óráig árul­hassák portékáikat- A házalókat pe­dig nemcsak heti piacokon, hanem mindenképpen eltiltja a kereskedés­től. Rády Demeter községi görög kereskedő ama kérését, hogy az idegen kereskedők a heti piaco­kon való kereskedéstől is elültas- | sanak, teljesíthetőnek nem találta, mivel ily rendelkezésben a szabad verseny túlságos megszorítását látta. A nyíregyháziak igyekeztek a kereskedés minden ágát maguk gyakorolni s nem szívesen látták azt idegen kézben. A hatóság a mészárszékek bőrkészletét 1793-ra egy Farkas József ntevü balkányi zsidónak biztosította szerződésileg. Mosotoska Mihály, Kováts Já­nos s egy másik Kováts János, nyír­egyházi lakosok, hivatkozva a vár­megye rendeletére s arra, hogy ne­kik, mint nyíregyházi lakosoknak, elsőbbségű joguk van, megtámad­ták a balkányi zsidóval kötött szer­ződést és abból azt kivetvén, a vármegye és az uraság ügyészének jóváhagyásával a marhabőr készle­tet maguknak biztosították. Köte­lezték magukat, hogy a tehénbőr Előkelő vadásztársaság. Balról jobbra : Szurmay generális, Dombrowsky udvarmester, József főherceg, Keleti a Máv. elnökigazgatója, báró Schőn követ, Frigyes Ágost szász exkirály és József Ferenc főherceg. párjáért 12 v- frtot, az ökörbőr párjáért 14 v- frtot fizetni s a székgazdáknak kamat nélkül 500 rh- frt. biztosítékot adni. A 18- század végén a mezőgazda­ság iés ipari termékek árai között oly indokolatlanul nagy különbsé­gek mutatkoztak, hogy azok áthi­dalására, valamint általában a köz­vetítő kereskedelem szabályozása céljából Szabolcs, Bihar, Szatmár, Ugocsa, Zemplén, Bereg és Ung vármegyék, valamint Debrecen sz. kir. város és a hajdú városok e célból kiküldött bizottságai 1793­máius 1. 2 és 3. napjain Debre­cenben összejöttek. Szabolcsvárme­gye részéről Ibrányi Farkas helyet­tes alispán, és Erdődy Lajos_tábla­bírák, Kálíay János szolgabíró és Farkas László esküdt vettek részt a tanácskozásban. Elsőizben is a szőlőmunkáltatás nagy drágaságát letárgyalták s ^gy találták, hogy ennek oka az a kö­rülmény, hogy a vincellér is nap­számot kap s igy érdeke, hogy drá­gán fogadja a napszámost. 'Miért is ugy határoztak, hogy a vincel­lérnek a fizetésén és konvencióján kivül napszámot nem szabad ad­ni s minden földesúr tartozzék e határozatot sub incursu actíomsfis­calis végrehajtani. Ha a nemes sző­lősgazda ellenkeznék s a földesúr nem birna vele, jelentse a vármegyé nek, mely magistruali actione kényszerítse rá, a vincellér pedig pálcával büntettessék, ha riapszá­mot mer kérni. A szabad vers eny fejlesztése cél­iából kívánatosnak találták, hogy minden külföldi mesterember — na nem is céhbeli — továbbá bármely külföldi kereskedő minden helyen, nem csak országos vásárokon, ha­nem heti piacokon is minden meg­szorítás nélkül árulhassa készít­ményeit, illetve szabadon keres­kedhessék. — Ennek engedélyezése végett feÜrnnak a kir. helytartó ta­nácshoz. Elrendelték továbbá, hogy a vásáros helyen lakóknak mások, bár idegenek előtt vásárlásra vagy az elővételre (praeemtio) joguk ne legyen, valamint arra se legyen iussuk, hogy az általuk alkuba vett áru megvételétől mást eltilt­sanak. Az árszabás adassék ki min­den céhnek és minden kereskedő­nek, hogy azok szorosan ahhoz tartsák magukat. A vásárokban a mesteremberek és kereskedők kö­telesek az árakat feltűnően kifüg­geszteni. A vásárokon és vásáros helyeken az árszabás ellenőriztes­sék s ha a mesteremberek s ke­reskedők nem tartanák meg azt, kényszerítsék őket arra a vármegye esküdtjei, kiknek a kihágást elkö­vetők 2 r- frt. napidijat fizesse­nek. Az olyan mesterembert vagy kereskedőt, aki az árszabás miatt dacból nem viszi áru iát a vásárraj jelentse fel az esküdt a vármegyé­nél, hogy mint a köz javát célzó rendelet ellen izgatók példás bün­tetést kapjanak. A hus és faggyú árának megsza­bása tárgyában ugy' határoztak, hogy ezt minden megye egymástól függetlenül eszközölje, de az egy­mással szomszédos vármegyék kö­zösen szabják meg időnkint azok árát. Igy Szabolcs, Bihar és Szat­márvármegyék, valamint Debrecen sz. kir. város és a hajdú városok megegyeztek abban, hogy minden év iunius és november 6-án összeül az e célból kiküldött bizottság és meghatározza a hus és faggyú árat oly kötelezettséggel, hogy azt az illető megyék, illetve városok SZÍ goruan megtartsák június, illetve november 15-től kezdve. Igy a mé> szárosok tudni fogják, hogy mit adhatnak a marháért, lesz elegen­dő hus, és nem lesz több ok a pa­naszra sem a mészárosok, sem a fogyasztók részéről­A mészárosok panaszkodtak, hogy a limitált hus miatt rövidsé­get szenvednek, de panaszkodtak a vargák és szíjgyártók is a bőr drágasága miatt. Ennek okát abban látta a bizottság, hogy a mészáro­sok a zsidóktól kölcsönt vesznek fel, hogy üzemüket folytathassák oly kötelezettséggel", hogy a bő­röket limitált áron afui tartoznak a hitelezőknek átadni, a zsidók pe­dig azokat magas áron adják el a vargáknak. A bizottság belátja, hogy a zsidókat nem tilthatja ei végképpen a kereskedéstől, de nem találja megengedhetőnek, hogy a kölcsön adott pénz után törvényte­len kamatú nyereséget élezzenek a bőrökön, miért is elrendeli, hogy minden megye nyomoztassa ki helységenkin t, mily szerződést kö­töttek a mészárosok a hitelező zsi­dókkal s mily kamatra adtak azok pénzt a bőrökre. Ha a szerződéi' szerin ta mészáros 12 v. frton alul tartoznék, a bőröket a hitelezőnek átszolgáltatni, akkor a bőrnek a szerződésben meghatározott ári publica auctoritate emeltessék fei 12 v. frtra s a hitelező kényszerít­tessék azt ily áron "átvenni- Igy az uzsorát is meggátolíák, a mészáros sem panaszkodhatik, de a hitelező is megkapja kihelyezett tőkéjének rendes kamatát. Diadal füoxgó November hó 17-én és 18 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Stella Maris Universal attrakció 7 felvonásban. Főszereplő: MARY PHÍLBIN, Gyenge pillanat Egy szerelmes asszony története 7 felvonásban. — Főszereplő: CORINNE GRIFFITH Előzetes jelentés: November 19 én, 20 án és 21-én, pénteken, szombaton és vasárnap: A tanítóképzőben november 28-án megismétlik a nagysikerű Rákóczi-műsort. Nyíregyháza, nov. 16. (A Nyír vidék tudósítójától) Szépen sikerült Rákóczi-ünne­pet rendezett vasárnap délután 4 órai kezdettel a tanítóképző' ifjúsága az intézet dísztermében. A nagyszerűen összeállított mű­sor mindvégig lebilincselve tar­totta a nagyszámú közönséget, amely színültig megtöltötte a termet, sőt oly hatalmas érdek­ló'dés nyilvánult meg az ünne­pély iránt, hogy az érdekló'dó'k nagy része kinrekedt és novem­ber 28 án megismétlésre kerül a nagysikerű ünnepély. Rákóczi szelleme szállta meg néhány feledhetetlen órára a hallgatók szivét és csodálatra, rajongásra, lelkesedésre készte­tett, egy szomorúságában is nagyszerű korszak felidézésében. És áhittal, forró vágyakozással telt el a közönség szive, mikor a bus-szavu tárogató hangja csendült fel, mint örök „me­mentó" a hó'si mult szerete­tében. A rendkívül változatos műsor köré, mintegy finom, aranyozott Csütörtökön, november 18-án Általános közkívánatra! Pénteken, november 19-én Zola Emil világhírű regényéből: November hó 24-én, 25-én. 26-án: Csókos asszony, Alexandra, Régi jó Budapest SOMOGYI NUSI vendégjátékai

Next

/
Thumbnails
Contents