Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-04 / 250. szám

1926. november 4. J^YÍRYIDfiiC. s Egy amerikai lapszerkesztő adománya a Herczkucsaládnak. Üdvözletét küldi Nyíregyháza népének Fiók Albert volt nyíregyházi nyomdász, jelenleg a pittsburghi »Magyarság« c. hetilap szerkesztőjének felesége a »Nyirvidék«-ből értesült a Herczku-család sorsáról. Nyomban gyűjtést is indított és ennek eredményét, 5 dollárt a Norddeutscher L'oyd és Missler B. cég utján elkütdötte címünkre azzal, hogy az összeget juttassuk el a Herczku-családnak. A küldeménnyel kapcsolatban a következő levelet kaptuk : »Nyirvidék« tek. szerkesztőségének Nyíregyháza. Közjegyző utján elküldött a feleségem Önöknek 5 dollárt, mely összeget szíveskedjenek Herczku József szerencsétlen honfitársamnak át adni. Az adakozók nevei : Pika Ferenc East Pittsburgh 2.00 Dollár Róna Armand —.25 Dollár Bartha Lajos —.25 Dollár Czinczel Lajos —.25 Dollár Fiók Albert és családja 2.25 Dollár Összesen : 5.00 Dollár Üdvözlöm a Jóba nyomda minden egyes tagját, névszerint: Weisz Manó, Urbán Ferenc, Schmidí Mihály, Szedleczky Sanyi komámat Rogoz, Sztankovjánszky, Antal Fazekas, az öreg Perl barátomatszóval mindenkit... Vertse K Andor felelős kollégámat, a szerkesztőség és kiadóhivatal minden egyes tagját, valamint üdvözlöm Jóba • Elekné őnagyságát és Nyíregyháza város népét. A t. szerkesztőségnek szolgálatra kész hive : Fiók Albert. íme, Fiók Albertek és a több Amerikába szakadt magyar, nem feledkeztek meg bajbajutott honfitársaikról. Köszönjük nekik az adományt a Herczku-család nevében s köszönjük a szives megemlékezést, amelyet hasonló szives üdvözléssel viszonzunk. Tűzifa, szén legjobb, legolcsóbb Molnár Henrik telepén Debreceni út 5. sz. (rárosi mintakerttel szemben.) Telefon; 299. Városi iroda: Bercsényi utca 3. szám

. 476-50 Uradalmi tejet veszek Gerda Miklós Nyíregyháza, Tompa Mihály utca 10. szám. 5922-2 Egy jókarban levő, keveset használt európai karosszériás FORD személyszállító AUTOMOBIL ELADÓ Cím az Ujságboltban. 607-2 Rablógyilkos merényletet kísérelt meg egy bécsi illetőségű szállodai szobaasszony a nyíregyházi „Vadászkfirt" szállodában. Manoilovics Zsófia foglalkozásnélküli szállodai szobaasszony beszélgetés ürügye alatt meglátogatta a „Vadászkürt"-ben alkalmazásban lévő kolleganőjét, s amikor az neki hátatforditva, a szekrényében foglalatoskodott, szekercével fejbevágta. — Az áldozat segélykiáltására összefutott házbeliek elfogták a menekülő tettest. Nyíregyháza, november . 3- — A Nyírvidék tudósítójátólManoilovics Zsófia 34 éves, bécsi illetőségű foglalkozásnélküli szállodai szobaasszony október 30-án reggel 8 óra tájban meglátogatta a helybeli Selyem-utca 1. szám alatt lévő »Vadászkürt« szállóban alkalmazott ismerősét, Konyik Mária szobaasszonyt és ellené rablógyilkos merényletet kísérelt meg- Az esetről tudósítónk a következő részleteket jelenti: Manoilovics Zsófia néhány héttel ezelőtt került Nyíregyházára Mátészalkáról, ahol egyik ottani szál lodában volt alkalmazva mint szobaasszony. Azóta állás nélkül lézengett s a j^ótaji-utca 44. szám alatt kapott ideiglenes száflást. — Hogy mi késztette arra az elhatározásra, hogy kolléganőiét megtámadja, egyelőre titok, mert a nyomozás során előadott védekezését, hogy t- i. féltékenységből köpette volna el tettét, elfogadni nem lehet. Valószínű, hogy a munkanélküliség adta kezébe a gyilkos fegyvert, amellyel pénzt akart magának szerezni. Október 30-án reggel 8 óra tájban Manoilovics Zsófia beállított Konyik Máriához, akit már régebben ismert. Beszélgetni kezdtek, amelynek során Konyik Mária dicsekedve mutogatta ruháit, sőt amikor az egyik nagyon megtetszett a Zsófiának, a Maria tréfálkozva mondta neki, hogy próbálja felManoilovics Zsófia azonban nem akarta a ruhát felpróbálni, mert akkor le k

ellett volna vetnie a bundáját. Már pedig a bunda alatt egy élesrefent szekercét szorongatott Zsófia. S amikor Konyik Mária hátat fordított jneki, hogy megmutogatott ruháit visszarakosgassa a szekrényébe, Zsófia hirtelen kivette a bunda alól a szekercét és azzal teljes erejével fejbesujtotta Konyik Máriát, akit nyomban elöntött a vér. A szerencsétlen nő az első pillanatban az ijedtségtői valósággal megnémult. Az ütés ugyanis nem volt olyan súlyos, hogy a nő eszméletét vesztette volna, mert a dus hai és az ütés ferde iránya valamennyire csökken teték a csapás erejét. A következő pillanatban azonban, amikor Manoilovics Zsófia uiabb ütésre emelte fel kariá^ Konyik Mária magához tért és nekiugrott támadójának és megragadta kez,ében a szekercét és segítségért kezdett kiabálni. Az ellentámadás következtében a szekerce nekilendült az udvarra nyíló ablaknak és azt nagy csörömpöléssel betörte. A zajra és kiáltozásra természetesen figyelmesek jlettek a házbeliek, de a támadó aszszony is megijedt és kereket oldott, s már az utcán volt, amikor a szállótulajdonos fiának sikerült elfognia. Manoilovics Zsófia a rendőrségen azt vallotta, hogy tettét féltékenységből követte el. Ugyanis tudomása szerint Konyik Mária az ő helyére készült menni Mátészalkára, ahol neki egy udvarlóía lakottAttól félt, hogy Konyik Mária az ő udvarlóját elfogja csábítani s ezt akarta megakadályozni. Kihallgatása után átkísérték a kir. ügyeszségre, ahol előzetes letartóztatásba helyezték és megindították ellene a bűnvádi eljárást rablás büntette címén. Konyik Máriát aki a fején és balkezén szenvedett súlyos sérülést, a lakásán ápolják. Az első irodalmi délntán. A nyíregyházi Lafontaine Társaság irodalmi délutánján Hankiss János debreceni egyetemi tanár Bretagne-t mutatta be. Breton költemények és dalok a Lafontaine Társaság műsorán. Nyíregyháza, november 2. A 1 Nyirvidek tudósítójátólItt az őszi évad, megkezdődnek a hangversenyek, irodalmi délutánok, szabadliceumi előadások, Nyíregyháza közönségének van egy olyan rétege, amely áthatva az jirodalom és a művészet komoly szeretetétől, nem a divatszerüség kedvéért, hanem az irodalomban és a művészetekben megnyilatkozó esztétikai kultúra benső vágyától ösztönözve iátogatja azokat a hangversenyeket és irodalmi délutánokat, amelyeket a kultura önzetlen szolgálatában álló egyesületeink rendeznek. Ez a közönség rendkívül hálás a nemrégen alakult, már is organikus működést kifejtő Lafontaine Társaság iránt, amely alkalmat ad az európai kulturértékek megismerésére és olyan életterületekkel ismerteti meg a tudni, gyönyörködni vágyó közönséget, amelyeket egyedül nem járhat be. — Szombaton volt a Lafontaine Társaság ez évben első irodalmi délutánja, amelyet ezalkaiommal az európai civilizáció egyik első úttörő népének, a bretonoknak szentel taz irodalmi társaság. Európi. messze nyugati világának, a sziklás Bretagne-nak misztikus világa elevenedett meg a nyíregyháziak előtt, breton költők szólaltak meg, a dalok, a zenés jelenetek, a Bretagne-t bemutató képek mind eleven illuziókeltő erővel hatottak, a kiváló Hankiss professzornak Bretagneról szóló előadása pedig megéreztette a breton föld Telkét, szellemét. A Lafontaine Társaság első irodalmi délután szép számban megjelent közönséget Qaál István tanár, a Társaság kiváló agilitással és sikerrel működő titkára köszöntötte, akinek városunk társadalma olyan sok igazi kulturális értéket köszönhet. Gaál István rámutatott, hogy a háború utáni sivárságban, kulturálatlanságban oázist nyújtanak az irodalmi összejövetelek, amelyek az idegen szellemi értékekkel a nemzeti kulturát növelik. Köszönti Hankiss professzort, aki a tanulni vágyó magyar egyetemi hall gatók javára még három sorozatos előadást fog tartani NyíregyházánA megnyitó után dr. Qaray Gyuláné nemes szépségű alakja jelenik meg a Lafontaine Társaság pódiumán. A kezében művészi kötésű költeményes könyv van és mint halk zene, ugy zeng beszédjiangszerén a költemény. T. Gautier: Fogadalmi ajándék c- verse az első. A képek csillogását, ódon templom varázsát érzékeljük, amikor a Hankisss János fordításában tökéletes szépségében érvényesülő dal Garayné tiszta művészi gondossággal való előadásában elhangzik. — Szinte templomi ahitat a szépben való elmerülés hangulata is. — Ezt érezzük a terem mély csendjében, amikor Sully-Prudhommte Csillagok, majd Paul Verlaine őszi dal c. költeményének tartalmi és formai szépségei tárulnak fel abban az előadásban, amelynek intellektuális és érzelmi értékeirői oly sokszor volt alkalmunk elragadtatással nyilatkozni. Szerencsés az a közönség, amely ezeket a művészi hatásokat olyan nagyszerű jnterpretátortól nyerheti, mint Garay Gyuláné, aki megérdemelten meleg és hálás tapsokat kapott ezalkaiommal is. A Brizeux "költeményének zenésitése a Tudok egy dalt kezdetű megkapóan szép énekszám, amelyet francia szövegű előadásban Liptaj Irén énekmüvésznőtől hallottuk. Az előadás egy állandóan nemesedő orgánum meleg és szines zengésévei, stílusosan juttatta kifejezésre a francia dal zenei és szövegi szépségeit azzal a müdallal együtt, amelyet a művésznő ráadásul adott, megérdemelt sikert aratott. , A breton világ hangulati elemeit talán legközvetlenebbül a Leánybucsu c- zenei kép keltette életre, amelyet tavaszos szépségében tündöklő leányák mutattak be utolérhetetlen bájjal. A bretagne-i népviseletben a következők vettek részt: Buzinkay Margit, aki nagyon szép mennyasszony volt, azután Katona Magda, Csiskó Erna, Vajda Magda, Moinár Erzsébet, Hajdú Ka tó, Bocskay Ibolyka. A ielenet zenei kíséretét a finom muzsikalitással játszó Olchváry Erzsikének köszönte a lelkesen tapsoló publikum. j i Az előadás fénypontja Hankiss tanár előadása volt- Vetített képek tárták fel Bretagne sziklás partjainak szépségét és megkapó érdekességét. Hankiss János szava életet lehelt ezekbe a Képekbe, láttató, éreztető tanitó és ^szépségekre, messzi kulturák szépségeinek meglátására nevelő volt az előadás. — Megértettük, hogy a francia kulturjavak ismerete nemzeti küzdelmünkhöz szolgáltat közvetve fegyvert, megéreztük, mit jelent az a szó:: breton, tájak, emberi jellemek, életharcok, költészeti sajátosságok tekintetében. Megéreztük, hogy a tenger ott hatalmas szobrász és jellemeket formáló nevelő erő és a breton part kiugró »kutyájánál« elhangzott szimbolikus erejű, lelkes szép szavak éreztették, hogy az idegen föld, idegen nép, idegen irodalom is lehet gyújtó nacionalizmusra nevelő eszköz és I

Rudolf Valentiné temetése ma az Apollóban I ^^^szenzáció^eh^ I