Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-13 / 232. szám

jVVíEYIDEK. 1926. október 13. Jákob fiai. Rudolf Schildkraut megjátszotta íilmen a modem Leár királyt. Mi lenne, lm az uj pénzügyi palota ki­gyulladna ? Nyíregyháza, október 12- — A Nyirvidék tudósítójától­A nyíregyházi tűzoltóság vasár­nap délután rendezte őszi záró> gyakorlatát. Három óra tájban erős zápor zuhogott és így a gyakorla­tot el kellett halasztani. Az eső el­multával felriadtak a tüzet jelző kürtök és a tűzoltóság villám­gyorsan ott termett a jelzett tűznél, a feltételezetten égő ui pénzügyi palotánál. A támadás bravúros gyorsasággal és ügyességgel ment végbe Antal János parancsnok in­tézkedéseinek megfelelően- A tűz­oltók derék munkájának sok száz főnyi közönség volt a tanuja. Kü­lönösen azt lesték lélekzetvissza­foitva amikor az emeletre behatoló tűzoltók a mentőponyva szerepét mutatták be. Az ui pénzügyi palo­tánál végrehaitott nagyszerű táma­dás alkalmával próbálták ki az ön­tözőberendezés tűzvédelmi telje­sítőképességét. ' Az öntözőberendezés olyan erős vizsugarat adott a nagy oltó fecs­kendőnek. hogy a sugár könnyen tcrt fel a 'pénzügyi palota fedél­zetére és bőven ontotta a megfe­lelő erősségű vizsugarat. A pró­baoltás mindenképpen igazolta az öntözőberendezés nagy tűzvédelmi jelentőségét- A kiválóan sikerült támadógyakorlat után, este 8 óra­kor a tűzoltóság társasvacsorára gyűlt össze a tüzoltólaktanyában, ahol a megjelentek Antaí János parancsnok vendégei voltak. A ban ketten részt vett á tűzoltóság tisz­tikara, élükön dr- Murányi László alelnökkel, jelen volt Szohor Pál főjegyző és számosan a tűzoltóság barátai, támogatói közül- Dr. Mu­rányi László nagyhatású beszéd­ben méltatta a tűzoltóság hivatá­sának jelentőségét^ amelyet a debreceni Bika-szálló mostani égé­sénél kifejtett sikeres védelem is hangsúlyozottan igazol. A jelenvol­tak "lelkes él jenétől kisérve ^ Antal János parancsnokot, a polgári ér­dekek önzetlen, áldozatos lelkes munkását köszöntötte. BUTORHITEL mindennemű bútorokban Az apai szeretetnek és önfelál­dozásnak klasszikus tökéletességű szobra az irodalom egyik legna­gyobb remeke, Shakespeare Lear király cimü tragédiája. Az apa, aki gyermekeiért mindent feláldoz N és aki álnok és hálátlan gyermekeiben mindhalálig hisz és bízik ez Lear király, akinek alakja a klasszikus színészek parádés szerepe volt mindég. A filmművészetben Lear király­hoz hasonló alak még eddig nem szerepélt, de most pénteken, szom­baton és vasárnap, október 15-, 16- és 17-ikén a Diadal-mozgói Rudolf Schildkrautnak, a világhjrrü Reinhardt-szinésznek uj filmjét mu­tatja be, amelyben a nagy művész megkreálta a filmművészet Lear ki­rályát. Jákob Cominsky-nak a newvorki Ghetto kis zsidó keres­kedőjének alakjában Rudolf Schildkraut a „Jákob fiai'' ciraü film főszereplője. Megrázó, könnyekig megható tragédia középpontjában áll e fil­men Schildkraüt, az apa, aki min­den kincsét, minden csepp vérét szívesen áldozza fel kegyetlen, há­látlan fiáért, amig rájön tragikus csalódására és végül meg nem ta­lálja fiait. 1 Schildraut nagy emberalkotó ' áz első igazi hatalmas Fox kárpitos és butoráru csarnokóban, j amely minden vételkényszer nélkül• megtekinthető. Legolcsóbb napi árak!| Nyíregyháza, Kállói-utca 4. Telefon: 319. (*) A Divat Szalon októberi száma megérkezett és kapható az Ujságboltban. Ára szabásivvel 14 ezer korona­A rohanó áradat. Mikor az Apolló szerdai pre­mierjének vezérfilmje, ,,A rohanó áradat" cimü filmre készült ame­rikai Fox, a szcenárium írója e szavakkal adta át a darab ter­vezetét: Annyi energia, kötél­idegzet, fizikum, acélizomzat és fáradhatatlanság, a jó szinész ké­pessége mellett, csak Georg O'Brien-nek van, amennyi ehhez a szerephez kell. És csakugyan Georg O'Brien játszotta el annak a mérnöknek a szerepét, aki megakarta men teni szülővárosát Johnstown-t az árvíz rettenetes pusztításától, ami nem sikerült neki, a rohanó viz­áradat szemünk láttára söpri el a házak sorát, az előle rémülten menekülő embereket, lovasokat temet maga alá és rettenetessé­gében azt a templomot is elsöpri, melyben Tom O'Day mérnök (Qeorg művészete teljes fényében ragyog e szerepében, amelynél megrázóbb produkciót még a film negyedszá­zados élete nem nyújtott. Az iz­galmak, szépségek, a könny, és fájdalom gazdag tárháza e .film, amely egy ismert Bernstein dráma motívumain épül fel. O'Brien) és menyasszonya (Flo­rence Gilber) nagy násznéppel bz esküvőjüket tartjak. Még soha ilyen realizmussal, apparátussal nem csináltak még filmet. Aktuálisabb és grandiózusabb téma tehát alig akadhat a mozi számára, amely szinte élő bizonyí­téka a technika korlátlan lehe­tőségeinek, mint egy ilyen elemi katasztrófa gigantikus története. A Fox-filmgyár, amelynek jelszava az aktualitás, jelszava, hogy azt kell földolgozni, ami a közönség lelkében él, a világ egyik legbor­zalmasabb árvízkatasztrófáját dol­gozta föl Ez a katasztrófa az 1889. évben Johnstown amerikai várost öntöde el. A város mellett a víz áttörte a gátakat és az amerikai kormány egykorú statisz­tikája szerint 12 000 embert pusz titott el. Az anyagi kár 10 millió dollárt tett ki, 20.000 ember se­besült meg és lett hajléktalanná, mert három várost sodort el a föld színéről a megvadult áradat. Njolc hónapi megfeszített mun­ka után sikerült a Fox-gvárnak a katasztrófa körül filmregényt fölépíteni, melynek főszerepét Georg O'Brien játssza, akinek nemcsak színészi tudására, hanem bátorságára és lelki erejére is szüksége volt e film főszerepében. Az idei szezon egyik leghatal­masabb produktuma ez, a film, amelyet páratlan áldozatkészség árán szerzett meg az Apolló igaz­gatósága. Felejthetetlen látvány lesz a szerdai premier minden nézőnek, hiszen azt, amit eddig csak újságban olvasott, gigantikus méretekben saját szemével fogja láthatni. * Semmi anyagi áldozattól nem riadt vissza az Apolló igazgató­sága, midőn „A rohanó aradat" c. filmet lehozza Nyíregyházára, mert mondanunk sem kell, hogy ez a film az évad egyik leg­drágább attrakciói közzé tartozik. Mindennek dacára az Apolló rendes helyárakkal mutatja be az évad Fox-filmjét, hogy újra tanú­jelét adja áldozatkészségének,, kedves publikumának. Jegyekről ajánlatos előre gon­doskodni, mert már csak korlá­tolt számban kaphatók. Egy sfájci alagutbaii megfulladt egy teher­vonat személyzete. London, október 11. A Ricken-alagutban, mely a to­gendorf—zürichi vasútvonalon van, súlyos szerencsétlenség tör­tént. Egy tehervonat hét főnyi sze­mélyzete és még két vasúti' tiszt­viselő széngázmérgezésbe be'e­halt. Ma délelőtt a zürichi tó fölött levő Kal'enbrunn állomásról el­indult tehervonatnak a 84 kilomé­ter hosszú alagúton való áthaladás után 12 óra 16 péckor kellett vol­na Waatwil állomásra érkeznie. A vonat nem jött meg és ezért az ál­lomáson biztosra vették, .hogy meg­rekedt az alagútban. Miután hosz­szabb várakozás után a vonat sze­mélyzetéről sem érkezett semmi hir., Waatwilll állomás elöljárója nyolc emberrel egy villamosmozdo­nyon és egy személykocsin elindult az alagút félé. Az alagút foitó szén­gázzal volt tele, de a mentővonat mégis elérte a tehervonatot. Két eszméletlen vasutast talál­tak a vonaton v de a mentőexpedició tagjait is megfulladás veszélye fe­nyegette és a" két tisztviselő hátra­hagyásával kénytelenek voltak visz­szafordulni. Csak éjszakára sikerűit gázmaszkokkal ellátva ismét beha­tolni az alagútban rekedt vonathoz, de a vonatvezetőt és négy vasutast már holtan találták, azonkívül a mentőexpedició két ottrekedt tagja is megfulladt. Az a két vasutas, akit az első kísérlet alkalmával még élve hoztak ki az alagútból, hamarosan szintén belehalt a gáz­mérgezésbe. A svájci vasutügyi miniszter és a szövetségi vasutak vezérigazgatója a szerencsétlenség színhelyére utaz­tak, hogy a vizsgálatot személye­sen irányítsák. Az alagútban már azelőtt is előfordult, hogy a sürii füstben egyes vasutasok elkábultak. Miután a segélvcsapatok kény­telenek voltak felhagyni azzal a kísérlettel, hogy oxigénkészülék­ikel a Ricgen-alágutba behatoljanak, most a déli bejárat félőt póbálköz­nak gázálarcokkal. Iiaab szövetségi tanácsos a szerencsétlenség szín­helyére utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents