Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-13 / 232. szám

19^6 október 13. JSlYÍRVIDÉK. Hibás beszédei javító tanfolyam nyílik Nyír­egyházán. Lapunk állandóan foglalkozik a legújabb pedagógiai problémákkal, igy többek között a beszédhibák­kal is, melyeknek okait, kezelésük­nek főbb irányelveit részletesen is­mertettük néhány héttel ezelőtt. — Most örömmel adhatunk hirt, hogy a szülők és pedagógusoknak régi vágya valósul meg egy hibás beszédet javító tanfolyam ' felállításával. A legutóbbi évtizedben Szabolcs vármegyében a gyermekek beszéd­hibáinak [avitásával senkisem tö­rődött. Ha a szülőknek épen anya­gi helyzete megengedte, ilyen hi­bás beszédben főképen dadogásban szenvedő gyermekei-ket felküld­ték Pestre egy állami intézetbe. — Legtöbbször azonban a régi nézet maradt érvényben »majd kinövi a gyermek« és semmit sem tettek a gyógyításuk érdekében. A kérdés megérdemelné pedig, hogy nagyobb fontosságot tulajdo­nítsanak neki, mert a beszédhiba nem múlik el magától, hanem el­lenkezőleg az idők folyamán su­lyosbbodik. Sokszor ilyen beszéd­hiba egészen átalakítja a gyermek egyéniségét és nem egy tragédiának j és'lelki bajnak a forrása a nem törő- | dömségben és a felületességben ke- i resendő- j Ezért mi is nagyjelentőségűnek tartjuk a mozgalmat, mely iiyen irányú tanfolyamot készül itt léte­síteni. Szülők és pedagógusok is­mételt kérésére sikerült megnyerni a tanfolyam vezetésére dr- Schull­mann Adolfot, a budapesti állami tanfolyam igazgatóját^ kinek neve — mint a volt ungvári süketnéma intézetnek igazgatója és a magyar gyógypedagógiai szaklapnak szer- , kesztője nem ismeretlen a szakem­berek előtt. A közeli hetekben hagy ja el a sajtót a beszédhibákkal foglalkozó könyve, melv hézagpót- ! ló a magyar szakirodalomban, melv teljesen nélkülözi a megfelelő szakkönyvet. Schullmann propa­gandaképen tartja ezt a tanfolya­mot, külön a gyermekek, külön a felnőttek számára. Kardos István, városunk kultur­tanácsosa is, kinek figyelmét nem kerüli el egy fontos kulturprobléma sem, felismerve a kérdés nagy jelentőségét, támogatja e mozgal­mat,sőt nagy súlyt helyez arra is, hogy a jövőben létesítendő gyógy­pedagógiai intézethez egy állan­dóan működő beszédhibákat gyó­gyító tanfolyam is kapcsoltassék. így azután megvalósulhat a szü­lők régi óhaja, hogy gyermekeiknek beszédhibája mindjárt kezdetben megfelelő orvosi és szaktanár ke­ze alá kerüljön és felnőtt korára ne álljon valamely beszédhiba bol­dogulásának útjába. tnuttt t ^ „„„„„„Ki,,, BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gliick Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Teiefon: 234. 3391 2 Titkos társaságot alakítottak Nagykikindán a nők, hogy ellehessék láb alói a felesleges férjeket. A Corriere .della Sera belgrádi tudósítója olyan eseményekről számol be, amelyek — ha valónak bizonyul a cikk — páratlanul ál­lanak a bünügyi krónikákban s eddig csak a barbár korszakok mondáiban fordultak elő­— A régi magyar városban, Nagykikindán, amely jelenleg Ju­goszláviához tartozik, irja a tudósí­tó, a legutóbbi hónapokban feltű­nően sok férj és fiatalember pusz­tul tel hirtelen halállal. A ma job­bára szerb lakosságú városban sugdosni kezdtek, hogy a töme­ges elhalálozások között összefüg­gés van. Különösen gyanús volt, hogy jobbára gazdag és tekintélyes családos emberek haltak meg s olyan fiatalemberek, akikről közis­mert volt, hogy szerelmi viszonyt folytatnak. A rendőrség bizalma­san nyomozott, mig most azzal a megállapítással léphetett elő, hogy nem természetes elhalálozá­sokról, hanem tervszerűen végre­hajtott borzalmas gyilkosságok so­rozatáról van szó. , — Az áldozatokat megmérgezték s a gyilkosok kevés kivétellel nők voltak. A nők egy titkos társasá­got alapítottak, azzal a kimondott céllel, hogy igy könnyebben meg­szabaduljanak megunt férjeiktől és barátaiktól. A titkos társaság Lukrécia Liga néven működött. Az elnevezés alighanem Borgia Lukré­ciára akar emlékeztetni, aki á köz­tudatban ugy el, hogy a legvesze­delmesebb méregkeverője volt a renaissancenak s egész sereg férfit ölt meg. A legújabb történetkutatás ugyan sok vád alól tisztázta Borgia Lukréciát, de ez mind nem változ­tat azon ,hogy a nagykikindai nők stílszerűség okából keresztelték el róla bűnszövetkezetüket. A rend­őrség már megállapította azoknak a gyógyszerészeknek a névsorát, akiktől az egyesület a mérgeket beszerezte. Ezeknek jórésze nem ju­goszláviai. A Lukrécia Liga í-dőről­időre kiküldött egy asszonyt kül­földre, hogy becsempéssze a szükséges mérget. Nyírségi tudományos kutatásaim emlékei. A Nyírség és környékének nö­vényzetével már évek óta foglal­kozván, széltébe-hosszába bejártam különböző részeit. Tanulmányaiméi nagyban elsőegitetíe az, hogy az idei szikfelvételi munkálatokban való közreműködéssel,is megbíztak, igy a szikes területek növényzetét is megismerhettem. Tanulmányira közérdekű részéről rövid.n m'r beszámoltam, a többi mér csak a tudósokat érdekli A botanikust áltatában mindig a műveletlen területek érdeklik e!°ő fórban, igy a Nyírségen az erdők, fápok, tavak 6>sikvfcek«), művelet­len homokbuckák, szikes területek, sőt sokszor az ódon kutak, ház­tetők mohai is. Bár gazdáink tele vannak panasszal a sok parlagon heverő terület miatt, aránylaoezek megi; fcfe területekre sokszor távol eső pontok, ugy, hogy bizony sok­szor igen messze kell menni, hogy ezek flóráját tanulmányozhassuk. Alapul a katonai térképeket vesz­szük s sorra járjuk az erdőket, vi­zes területeket stb. Persze a csaló­dásnak tág tere nyilik, a nagy fá­rdasággal felkeresett laposok he­lyén sokszor a legszebb — de a botanikusokat kevéssé érdeklő — kukoricád leljük. A régi erdők he­lyén is sokszor szántóföld vagy aká cos van, ami szintén meddő bo­tanikai szempontból. Máskor a után igénytelennek látszó kis ligetben vagy lápfolton a legmeglepőbb ér­dekességre bukanunk. Csalódások­ban és örömökben, sőt i/galmas problémákban van tehát részünk. — Amíg az egyik érdekesebb foltról a másikig jutunk, addig is van szóra kozás : az útszéli és fr.idek kö"ti gyomok, a fakérgeken, árokparto­kon élő mohok megfigyelése. A gyomnövények közti is a&ad so'v ér­dekes/ itu'SSzeföldrőJ behurcolt gaz, Ma, kedden utoljára A modern rabszolganő Egy vidéki leány kalandjai és szerelme a világvárosban 7 felv.-ban. A főszerepben: Norma Sherer, „Aki a pofonokat kapja" c. film főszereplője. És a kisérő miisor. Szerdán FOX VILÁGSZENZÁCIÓJA; Csütörtökön GEORGE O'BRIEN Amerika legszebb ftlmbonvivánjával A rohanó áradat az árvíz és szerelem regénye 7 felvonásban. FOX BURLESZ K 2 FOX BURLESZK Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. melyek olykor a hazaiakkal össze­házasodnak s a legérdekesebb faj­keverékeket hozzák létre. Amíg ökörfarkkórók, bojáncsok, menták vannak az ut mentén, addig a bo­tanikus nem unatkozik, van vizs­gálni. figyelni valója. Hát még, ha a legelőn elhagyott kutaknához jut, ahol a hegyvidéki forrásokmenti mohokat üdvözölheti ! Csak ügyes fondorlatokat kell kieszelnie, ti gy a mohokat a kútból be tudja gyűj­teni. Ha páfrány van a kútban, ami elég ritka eset — a Nyírségen mindeddig hiába vadásztam ilyen esetre — hosszú botot keli keresni, -.zzal lelökdösni, — mire a növény a kútba esik. Sebaj, egy kőhöz tégladarabhoz, tégladarabhoz kö­tözött s hosszú zsinegen leeresztett tüskés gallyval felhúzhatjuk a vLcn uszó kincset. Legkeservesebb a lá­pok vízinövényéhez jutni, a fürdő­kosztümben megindított vadászatra a piócák falkái és szúnyogok ö ön.' "tör ránk. De hát munka, áldozat, szenvedés nélkül semmi sem megy. Humoros jelenetek ezek- sokszor nemcsak a szenvedőre nézve, hanem a szemlélőre is. Persze az utóbbiak nehezen értik meg a célt, ami érde­kében a furcsa ténykedés történik s bázony különösen fogadják az em­bert. A porosan, vagy sárosan, el­nyűtt zubonybsn, jókora zsákmány cipelő botanikust majd »bácsi mit árul ?«-lal fogadják, vagy csem­pésznek vélik, majd a nagykállói intézetbe kívánják beutalni, va:y a jegyzetek, térképek láttára kémel:et sejtenek s csendőrökért szalaszta­nak; vagy mi szinte nem jobb, ter­mésük megbizatlan elszállitóit vélik felismerni. Hoz/á vannak persze szokva, hogy akit a kormány intéz­kedésére küldenek ki, az koc^n jön s a hatóságokhoz megy. Anová azonban a botanikus megy, sok­zor nem lehet kocsin m nni — ro meg hivatalos megbízással is csak ritkán van módja a kormánynak a tudó okai megbízni s sokszor az csak a saját szorgalmára, rö\id p;'r nap szabadságidejére megy ki gyűjteni, főúri meghívásban sincs mindig része a kutatónak. Olyan­kor még a helyi hatósáf okná sincs mód tisztelegni, mert a vonat érke­zik, az útirány észak, a község délre, az idő rövid, éjjel haza k 11 utazni, mert másnap hivatalban vagy előadáson kell lenni; a vizit fele napot elvenne, nincs más hátra, 1 eki vágni a sárnak vagy pornak elkutyagyolni a kitűzött pontra. Igy legalább nem ér a kísértés, — ami magyar vendégszeretet mellett gyakran bekövetkezne — hogy a nagy áldozattal csinált kirándulás idejének java részét a halfogás falu i ebédek végigevésére és a ke­leti kényelem élvezésére fordítsuk. Vannak percek, amikor az ember a nagy fáradsággal elért ered­mény boldogító öröméver szive­sebben ül egy zsombékon egy darab kenyér és szalonna ebéd mellett, mint a legízletesebb és hozzá tettem, a legjobb szívvel dott jó ebéd mellett, ha azt ér7Í, iOgy azzal céljai, hivatása szen­vedne kárt. Élvezünk azonban olyan vendéglátást is, ami nem a társadalmi célokat, de annak a hivatásnak céljait szolgálja, aminek videkében az excursio történik. — •'annak tehát emlékeim, amelyek mély benyomást keltenek bennem, visszagondolva azokra a jószívű házakra, akik mint a fáradt vándort befogadtak. Az emlékek, a jó embe­rek sora kezdődik olyanokkal, kik mágnásaink sorábta tartoznak, FELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÉT! Mi c; Jött női és férfi gyapjúszövet szükségletét beszerezné, tekintse meg dús raktárunkat Óriási választék t iuietoer és László tll^l^ TaWekpalo t*-

Next

/
Thumbnails
Contents