Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-12 / 231. szám

1926. október 12. JNÍYÍRYIDÉK. 7 nyértészta anyagát, amely azonnal a sütőbe került és a megjelentek arra gondoltak, hogy városunk ipara ujabb lendületet mutat, mert iparosainknak áldozatkészsége, a modern technika vívmányainak fel­használása ad ujabb és ujabb len­dületet a váfos ipári fejlődésé­nek. ftóth Zsigmond pékmester immár negyedszázadon áll a város iparának szolgálatában, mindenkor közmegelégedéssel szolgálva a pékipar terén a közönség érdekeit. A modern dagasztógépek beállítása ujabb bizonyítéka az ő szorgalmá­nak, igyekezetének, amiről a gép "bemutatásánál megjelentek elismerő szavakban adtak kifejezést, élén­ken gratulálva a Satzer-cég agi­lis, fiatal képviselőjének, Salzer Ernőnek is. Értesülésünk szerint a •Salz€r I. Henrik-cég ugyancsak a németországi Prinzler-gvarban ké­szült dagasztógépeket szállított a nyiregvházi Weiszhausz és Hart­man-féle péküzemeknek is. George O'Brien •o 3 •a Rohanó. «/5 N <D u V N C/3 áradat O­az Apollobart KÖZGAZDASÁG.) A Tiszántúli mezőgazdasági kamara áital Debrecenben rendezett legelő, rét, gazda­sági és takarmánytermesz­tési kiállításról. Irta: tolcsvaí Bónis Ferenc dr. Folyó hó második napján ismét Debrecen felé irányult az ország gazdaközönségének figyelme. — Nemcsak Debrecenből és környéké ről, hanem az ország távolabbi vi­dékéről is Debrecenbe sereglettek a gazdák, hogy tanúi legyenek an­nak a nagyszerű, méretéiben im­pozáns, s tanulságos kiállításnak, mely ugy a honi, mint a külföldi kiállítások történetében ez ideig pá­ratlanul áll. Nemc;ak a nagy-, kő. zép- és kisbirtokosokat, hanem a piros pozsgás, egészségtől duzzadó arcú pásztor embereket, városi poi gárokat is ide vonzotta a tanulni vágyás. Akik ezen közlemény cimét olvas­sák, bizonyára csodálkozni fognak, hogy ilyen kiállítás is létezik, s önkéntelenül is felvetődik elméjük­ben a kérdés, hogy mit is lehetne egy ilyen kiállításon bemutatni ? Ezen elmélkedés nem is alaptalan, hiszen köztudomás szerint a legelő és rét a legtöbb gazda mostoha gyermeke. Az elhanyagolt rétek és legelök. Nehéz, fáradságos munkáját szántóföldjének megművelésére for ditja. Szivébe mély gyökeret vert földszeretete, mely egészen a föld imádásáig fokozódik, — csak a szántóföld felé vonza. A legelőt és rétet csak szükséges rossznak tekinti. Vidám arca elbont' valahányszor legelőjére tekint, me­lyen a szerb tövistől kezdve min­denféle gyom virágzik s mely fe­kietelik a sok vakond túrástól. Méltatlankodik, hogy a legelő birtokának egy tekintélyes részét e!' taglalja, az azon legelésző jószág állomanya mégis rossz, sovány és legyengült szervezetüket minden­féle betegség megtámadja. Mit lehetne egy ilyen földterület ről mondani, mit lehetne ófthari kiál litani ? Dr. Rácz Lajos, a tiszántúli me­zőgazgasági kamara igazgatója azt a kérdést sikeresen megoldotta. Előadások a kiállítással kapcsolatban^ Ki tudta választani azokat a szak­embereket, akiknek nagyon is sok mondanivalójuk volt. Meg tudta nyerni encsencsi Dorner Béla m. kir. gazdasági főigazgatót, Jablo­novszky József m. kir. kiséríetügyi főigazgatót, Thaisz Lajos ny. min. tanácsost, közgazdasági életünk eme kimagasló egyéneit a kiállí­tással kapcsolatos előadások meg­tartására, akik valóban magas­szárnyalásu, mindamellett gyakor­lati tapasztalatokon felépülő elő­adásaikban mutatták meg a helyes utat, amelyen a legelő, rétgazda­ság és takarmány termesztés (erén haladni kell. A kiállítás fsözervezöL Dr. Rácz Lajos igazgató az Arany Bika szálloda dísztermében össze­hordott oiy gazdag kiállítási anya­got, melynek részletei és teljes fel­sorolása szinte lehetetlenség. Dr. Julow Viktor kamarai tit­kár pedig a kiállítás anyagát oly szemléltetően művésziesen rendezte el, hogy az ember szinte egy virág­kiállításon képzelte magát. Elismerés a kiállítás szer­vezéséért és rendezésiért A biráló bizottság és Almássy Imre az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, a legnagyobb elis­meréssel emlékeztek meg a kama­ra ezen két főtisztviselőjének a kiál­lítás megszervezése és elrendezése riili érdemeiről. A Tiszántúli Mezőgazda. sági Kamara csopo/tja. Amint a nagy terembe belépünk, azonnal a kamara csoportja ötlik szemünkbe, ott is legelőször a Ti­szántúl legelő és rétflóráját teljes egészében felölelő növénygyűjte­mény. v Ezt a gyűjteményt a kamara meg bízásából Dr. Tamás Géza, gyűj­tötte. A több százra tehető növény min­denike mellett ott olvasható heve. találási helye, és gazdasági szem­pontból hasznos vagy káros mi­volta. Ezen csoport felöleli a !egelö rét­müvelés és jávitás módozatait, s utmutatást adnak a takarmányter­mesztésre is. Itt láthatók ezen termelési ágak­ban fellépő növényi és állati kárt okozók. Megismerkedhetik itt a kö­zönség a legelők állategészségügyi kérdéseivel s azon feladatokkal, me­lyek itt a gazdára várnak. Nagy feltűnést keltettek a kama­ra tenyész edény kísérletei is, me­lyeket a kamara főkisérleti telepén Kurdy Sándor igazgató állított be a kamara megbízása folytán. A mezőgazdasági k;sérle­iigyi intézmények. A mezőgazdasági kiséríetügyi in­tézmények közül az Állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás oktató utmutatásai igen tanulságo­sak. Az Országos Vetőmagvizsgál Állomás csoportja a gyommagvakka fertőzött termények károkozásának szemlélteti. A Rovartani Állomás a sáska vfe­szedelem idején közismert lett Igen nagy hasznot nyújtott akkor, fimikor a Tiszántúlon a sáska pusz­títást r'.egáüitotta. Erre vonatkozik főleg a kiállítási anyag. Az Országos Növénytemelési Kí­sérleti Állomás, a takarmányterme­lés és műtrágyázás eredményeit szemlélteti. Érdekes kimutatás látható arról hogy az egyes növények a talajból mennyi táperőt vonnak el. 10 mázsa buza kivon 13 kg foszfort, 26 kg. káliumot, 31 kgr. nitrogént, 6 kg. meszet. 10 m. zab kivon 10 kgr. foszfort, 38 kgr. kálit, 26 kgr. nitrogént, 10 kgr. meszet. 25 mázsa széna kivon 12 kgr. foszfort, 50 kgr. kálit, 39 kgr. nitrogént, 24 kgr. meszet. 25 mázsa lóhere kivon 14 kgr. foszfort, 46 kgr. káliumot, 49 kgr. nitrogént, 50 kgr. meszei. A EöUdiani Intézet szemléltető módon tárja elénk az alföld szikes talaját, és javításának a módozatait A Meteorotógi ai Állomás az agro­meteorológia körébe vágó kérdése­ket ismerteti. A Debreceni M. Kir. Kísérleti Al~ tomás a hortobágyi legelő talaj­tételét szemlélteti és a talaj vizsgá­latról ad felvilágosítást. A Debreceni M. Kir. Kultúrmér­nöki Hivatal az öntözés kivitelét szemlélteti. Bemutatja a városöntözésie beren dezett szenyviz teleppel kapcsolatos müvét. A Debreceni Gazdasági Akadémi Halász Miklós, Stolp Ödön, Hau­ser János tanárok által összeállított csoport főleg a takarmánytermesz­tés fejlesztésének fontosságát hir­deti. A Keszthelyi Gazdasági Akadé­mia csoportja terményekben, ké­peken, ábrákon Fáber akadémiai ta­nár mütrágyázási kísérleteit ismer­teti. v ' Az Állami Oltóanyag Termelő In tézet az állategészségüggyel van szoros összefüggésben. A M. Kir. Burgonyatiivatal Cso­portja a burgonya termelésére, fel­dolgozására, takarmányozására és védelmére vonatkozólag nyújt efl­világositást. A Debreceni Erdőigazgatóság zso portja bemutatja hogy a fásítással a legelőn milyen eredmények er­hetők el, továbbá ismerteti az erdő­sités fontosságát. Bucliwein Béli m. kir. gazdasági főfelügyelő a szatmári réteket és lap legelőket ismerteti. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara Miitrágya Propaganda Osztá­lyának csoportja nagyon tanulságos és szemléltető volt. A Tiszántúli Madárvédelmi Egye­sület csoportja dr. Nagy Jenő tanár ügyvezető alelnök állította össze, fő­leg a sáskaveszedelemmel kapcso­latosan. Ití láthatók kitömött álla­potban a sáskairtó madarak, u. m. a rózsaszínű seregély, vetési vágy pápista varjű, danka s.rály, seregély gólya, bíbic, tuzok ; stb. Mindezen madarak dt( láthatók P. Kovács Béla festőtnüvész ha­talmas nagy festinényén is, amint a sáskát pusztítják. A festményen látható a délibáb is­Különösen sok nézője akadt itt a rózsaszínű seregélynek. Ez az a madár, amelyik azonnal megjele­nik azokon amelyeken, ahol a sáska pusztít, hogy a sáska milliárdjait felfalja. Amint a sáska raj elpusztul, vagy elvonul, ez a madár sem lesz lat­ható. Egyébkéht ét a madár ugy néz ki, mint .egy kis szarka, amiért is az egyszerű emberek rózsaszínű szarkának is hívják. A Vetőmagnemeskő Rt. és a Hatvani Növény nemesítő Rt. Szé­kács és Thaisz-féle takáfmány és fű­mag nemesítéseket mutat be. A Debreceni Gazdasági Egyesület hortobágyi képeivel és a bikatelep­pel kelt feltűnést. A Hortobágyi Törzs juhászat sajt gyárát és a tenyész színvonal fej­lesztését mutatja be. Szabolcsi birtokosok kitünteteti résztvevői: Vitéz Reviczky László tábornok és Jármy Tamás abapusz­tai földbirtokosok és a nyírbátori K- Mándy uradalom csoportja kivá­lóan szép terményeket mutattak be • s a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kitüntető oklevelét nyertékel, méltó jutalmul. A kiállítás többi résztvevőt A kisújszállási Redemptus Köz­birtokosság, a Hajdúnánási Legel­tetési Társulat, a Biharmegyei Ál­lattenyésztők Egyesülete, Ecsedy István és Orsós Ferenc egyetemi tanárok, a nagyváradi káptalani ura dalom, felsőiregi uradalom, báró Perényi féle nagydobosi uradalom, Mándy uradalom, vitéz Reviczky László, Jármy Tamás, Návay Kál­mánné csoportja, a kisgazdák kö­zül pedig Katona Sándor Bereczky Gergely tűnnek fel. A Chinoin gyár, Kühne gyár, Ma gyar Mezőgazdák, Se'sztina cég, Lo­sonczy János csoportja szintén ott láthatók. Ezenkívül látható még igen sok kiállító. A kiállításon kitüntetést nyertek névsorát a Nyirvidék egyik száma már közölvén, ezúttal csak a sza­bolcsiakat emeltem ki közülök. A kiállítás egyes csoportjai rend kívül tanulságosak, szemlél­tetők, művésziesen rendezettek vol­tak, s nagyon alkalmasak arra, hogy a gazdák közönyét megtörjék s érdeklődésüket felkeltsék. Hjsszük, hogy a kiállítás hatása alatt a különböző gyomok, vakond­turá?ok el fognak tűnni a legelőkről a szikes legelőkön odavaló fog zöl­dülni, nem pedig a puszta szjkfö'd fehérsége fogja hirdetni a gazda nemtörődömségét, elmaradottságát. Oh, jaj? MELLPASZTILLÁI ^öhóq<Í5,?eftGdtbdqáb etnqáCfeábodáb /^sri rJM) eví óta. b<z.v>áCtak^ 'J My — •— oqqa?-^ Megfojt ax ax "Kapható mindért qLjoqqszdr- rocdpa^Mía cs>ah­áttoozott kóhóqcís! tdrban <zs> draqcrtában. hamarmaqitabcuiLtoftj •mmszzsssssz

Next

/
Thumbnails
Contents