Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-29 / 246. szám

10 NYíryIDÉK. 1926. október 29. Az orosz veszedelem. Szinte észrevétlenül jelenrekmeg a lapokban a híradások, hogy a Szovjetköztársaság ujabb semlegességi szerződést kötött valamelyik állammal. A közönsé jet inkább érdekli a szovjet patrónátusa alatt működő kommunista internacionálé tevékenysége, - ameív közvetlenül fenyegeti a társadalom nyugalmát és biztonságát, — mint a szovjet külpolitikai akciója, amelynek eredményei csak később mutatkozhatnak. Mit jelentenek ezek a semlegességi szerződések ? Milyen célból köti Oroszország ? Van-e fontosságuk a többi országokra ? Tudvalevő,, hogy Oroszország nem tagja a Nem/etek Szövetségéneiv és belátható időn belül nem is csatlakozhat hozzá. Minden határozat, amit a Nemze'ek Szövetsége hoz, — szóljon az akár a lefe

sy\erezésrőí, akár gazdasági kérdésekről, — hatályát vesziti áz orosz határoknál és illuziórus marad mindaddig, mig Európának terüleíi.eg és lélekszámra legnagyobb állama elkülönülve marad a Nemzetek Szövetségétől. A népszövetségi alapokmány 16-ik pontja kimondja, hogy !ia vafameíyik tagállamnak viszálya támad egy másik állammal, akkor azzal a féllé' szemben, amelyei a Népszövetség hibásnak talál a többi áüam köteles é etbeíéptetni a Népszövetség által elrendelt, vagy kényszerítő, vagy megtorló iendszabályokat. A rendszabály lehet fegyveres intervenció, vagy pén ügyi és gazdasági 'bojkott. Az orosz szovjet tuiajdonkép a népszövetségi alapokmánynak eme pontja ellen védekezik, amikor semlegességi szerződéseket köt egyes országokkal. Biztosit ini akarja magát arra az esetre, ha konfliktusa támadna egyik, vagy másik hatalommal, mégpedig oly kép, hogy a vele szerződest kötött állam nem vesz részt az ellene elrendelt intézkedések végrehajtásában. Első pillanatra ugy látszik, mintha a szovjet kizárólag csak saját biztonságának érdekében kötné meg a biztonsági szerződéseket és a moszkvai külügyi népbiztossal nem is mulasztja el hangoztatni, hogy épugy', mint a genfi Népszövetség, Oro zország szintén a béke magasztos céljait tartja szem előtt- Mostanáig sikerült a Szovjetnak semlegességi és garancia szerződést kötnie Törökországgal, Perzsiával, Afganisztánnál és legújabban Litvániával, de tárgyalásokat folytat közvetlen szomszédai közül Finnor zággal, Észtországgal és Lettországgal is, azonkívül Kinávai és Japánnal. Nem kelf különösebb fantázia annak elképzeléséhez, mit jelent majd a Népszövetségnek és egész Európának, ha a Szovjet körülbástyázza magái ilyen semlegességi szerződésekkel. Hiába hangoztatják a szer ződésí kötő államok, hogy Oroszországgal létrejött szerződésük nincs ellentétben a népszövetségi kötdezettségekkel, a tény elvitázhataUa" nul az, hogy konfliktus esetén ezek az államok "Oroszország ellen nem fognak akcióba lépni. Kétségtelen, hogy a Szovjet ezidőszerint sokkal inkább eí van foglalva Oroszország belső ügyeivei és a kommunista párt kebelében mutatkozó meghasonlással, semhogy agresszív külpolitikai lépésekre határozná el magát. Ha azonban a belső konszolidációt sikerül megteremtenie, semmi kétség nem lehet, hogy kilép mostani passzivitásából és megvalósítani törekszik azokat a politikai aspirációkat, amelyek épugy élnek a vörös kommunista oroszok lelkében, mint a cári uralom híveiben. A • eszedelem tehát a jö/őben fenyegeti Európát. Legközvetlenebbül azokat az országokat, amelyekkel leszámofnivalójuk van az oroszoknak : Lengyelországot ás Romániát. A világháborúból tudjuk, hogy lokális konfliktusokból támad az általános konflagráció. Azon a napon, amikor Oroszország megtámad egy államot, vagy Oroszországot támadják meg, ismét lángba fog borulni a Kontinens. Az orosz semlegességi szerződések szaporodása .ellát nem a béke, hanem a háború célját szolgálja. Kocsis István, a magyar —osztrák boxmérkőz'sek pehelysúlyú ellenfele Dr. Ohlemüller Gerhard, a Protestáns Világszövetség főtitkárának előadása a nyiregyházi ev. templomban. (A »Nyirvfdék« tudósítójától.) K

edden este hat órakor a protestantizmus védelmére alakúit világszövetségnek egyik kimagasló egyénisége, dr. Ohlemüller Gerhard főtitkár rendkívül érdiejki^s s a kersziellemet híven visszatükröző előadást tartott a nyiregyházi két protestáns egyházközség vezető tagjai s a nagyszámban egybegyűlt hívek előtt , az ev. templomban. Az előadást a Gályarabok énekének eléneklése, majd Krieger Mihály püspöki másodlelkész áhitatett keltő imádsága vezette be, melynek végeztével Geduly Henrik, a tiszai ev- egyházkerület püspöke magyar és nemet nyelven tartott bevezető szavaiban üdvözölte dr. Ohlemüller Gerhardot s felkérte előadásának megtartására. A némex nyelven tartott előadást Farkas Győző debreceni ev- lelkész tolmácsoltaEgyéniség és világszövetség. Dr. Ohlemüller Gerhard abból a tételből indul ki beszédében, vájjon lehet-e a protestantizmus világszövetségéről beszé.'ni, amikor a protestantizmus az individualizmus vallása? Már a speieri birodalmi gyűlésnek is ez volt az eldöntött kérdése, amikor megállapította, hogy egyéniség a protestantizmus lényege- A protestáns egyéni öntudatot bele kell tehát oltani' az emberegyedeken át a nemzeti és társadalmi életbe s az Istenben .élve meg kell valósítani azt, hogy mindenben ott legyen az Isten Megállapítja^ hogy két és félévszázaddal ezelőtt meg volt már a világprotestantizmus első összefogása. Utal ennek bizonyításául a magyar gályarabok életére, akik nemcsak szóval, hanem tettel is és nemcsak örömben, lianem szeni vedésben is megvallották hitüket { s mikor szenvedésük szava elhatott ez ország határain túlra is_, nem ; kérdezték Hollandiában, Németori szágban és Svájcban, hogy magyarok-e a szenvedők s .a kálvini, vagy lutheri reformációnak a híveibe, csak azt látták, hogy meg kell e szenvedőket szabadítani s egységesen állottak mefiéjük. — Ugy látszott azonban, hogy a szenvedések csökkenésével a világprotestantizmust összefogó erő is csökkent. Ujabb veszedelmeknek kellett jönniök, hogy az egységre való törekvés újra éljen. Közvetlenül a világháborút megelőzően meg is indult a protestáns érdekek védelmére irányuló szervezkedés munkája,, a háború azonban ezt a munkát is megakasztotta. Mi a. célja a mostani szervezkedésnek ? A világháború elmultával annál erősebben lépett előtérbe a szervezkedés végrehajtásának szükségessége, mert a protestantizmusnak két oldalról jövő támadással- is fel kellett vennie a küzdelmet- Az egyik oldal, mefy a kommunizmusban a legdurvább maierializmust hirdetve a vallásnak a lomtárba való elhelyezését követelte, a másik oldal pedig a vallásos életmegnyilvánulás egyedüli helyes és üdvhozó voltát a maga számára sajátította ki s igy a protestantizmus elleni harcot ujbói felvette. Azok a tények, melyeket az utóbbi időben Magyarországon lehetett tapasztalni s melyek a zasz.oknak a különféle felekezetek papjai " által történt megáldása által következtek be s ' bizonyos összeférhetetlenségi helyzetet teremtettek, nem elszigetelt jelenségek. Épugy találni erre példát Németországban, mint Svájcban

N vagy Lengyelországban vagy Amerikában is. Sőt az északi államokban is,., melyek pedig kimondottan protestáns államok, megtörtént már az arra való intézkedés, hogy vallásfelekezet szerint széttagolva a társadalmat, katholikus ember ne vegyen részt protestáns pap által megá.dott zászló alatt s ne hangozzék ef protestáns pap áldása ott ahol előbb a katholikus pap kért áldást a zászlóra. Ezek az esetek sürgették azt, hogy a világprotestantizmus megkezdje ismét szervező munkáját s hogy ez sikeresen ís halad előre, azt a stockholmi és a. pár héttel ezelőtt megtartott drezdai világkonferencia élénken igazolja is. Ebben a munkában minden protestáns embernek részt kell venni. A protestáns, embernek joga van kritikát gyakorolni az egyházi élet, annak vezérei felett. Figyelmeztet azonban arra is, hogy csak annak van joga a kritika gyakorlására, aki a kötelességét is teljesíti. Több munkát és kevesebb kritikát kell bevinni az egyházi' életbe, ön tudatosabbá, szubjektivebbé ke!I tenni a hitet s ez aztán megóvja a protestáns embert attól is, hogy mások vallásos érzületét megsértsék, de megóvja attól is, hogy a veszélyben fejvesztetten ei ne hagyja egyházát s öntudatosan tudjon védekezni is. Hangsúlyozta. hogy e világszervezetben is elsősorban a nemzeti öntudat kiméIyitése a főkötelesség. A mélyen szántó előadásért Geduiy Henrik mondott köszönetet az előadónak és-a tolmácsfialk s a vallásos délutánt Luther diadalmi énekének, az Erős várunknak éneklése zárta be. Diadal W

oiqó Október hó 29 én, 30-án és 31-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Erdészleány Cosmos attrakció 10 felvonásban, Főszerepekben: HARRY LIEDTKE és LIA MARA. Kiegészítő műsor: Buster Brown és a szellemek burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés: Ncv 1 én és 2-án, héttőn és kedden Lon Chaney: „Hazugság vára" .ll'JililllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllillllllllllltK BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gltick Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391 2 Minden este a nagysikerű: Vasárnap, október hó 31-én délután Koronkay Rózsi és Szigethy Annussal