Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-24 / 242. szám

1926 október 24 Az Adriához vezető út jelentősége. A „Nyírvidék" számára irta: Szterényi József baró. A sors iróniája, hogy a jugoszláv állam külügyminisztere országának Magyarországhoz való viszonyáról nyilatkozva szükséges- _ nek tartja egeszOn spontán elismerni jogunkat a tengerhez, illetőleg egy tengeri kijáróhoz- Évek hosszú során át küzdött a háború előtti Szerbia ilyen jogért, de a büszke Osztrák-Magyar Monarchia nem akarta ezt a jogát elismerni. Aerentahl báró nem volt erre rábírható, az akkori magyar kormány hiába támogatta abban Szerbiát, akaratát nem tudta érvényesíteni, Szerbiának a tengerre való bocsátása; a Ballplatz előtt a Monarchia nagyhatalmi állását fenyegető' egyik nagy veszedelem volt. Éppen ugy, mint ahogyan gazdaságilag a rrií elhibázott politikánk elzárta a Balkán államokat természetes piacaiktól, amitől az első román kereskedelmi szerződés kapcsán 1875-ben Andrássy Gyula gróf óva intette a magyar kormányt és a gazdasági közvéleményt. Látnoki szemeivel előre meglátta a bekövetkezendőket, hogy ez a politikánk ellenségeink karjaiba kergeti szükségképen ezeket a különben a mi természetes érdekszféránkba utalt országokat. Jóslata beteljesedett. Ugyanez a helyzet ma a tengert illetőleg Magyarországra nézve, mint ami akkor volt Szerbiára- És amint az első kedvezőbb hangulat közöttünk jelentkezik, a megnagyobbodott Szerbia elismeri a szükségét annak, hogy Magyarország a tengerhez Juthasson. Idők jele. Ez kétségkívül bölcsebb, mint a Ballplatz tagadása volt- Nemcsak velünk szemben, hanem önmagában, saját szempontjából is. Ebben minden körülmény között okos politika van. A tengeri kijárat kérdése a mai megcsonkított és ezzel gazdasági struktúrájában lényegesen megváltozott Magyarországra nézve sokkal kisebb jelentőségű, mint volt a háború előtt. Import és export ma nem azonosak — sajnos — az akkori viszonyokkal. Értem alatta a tengeri utat. Ami természetesen nem jelenti azt. mintha azért alábecsülném a magyar tengeri kikötő jelentőségét. Csak éppen jelezni akarom a mult és jelen közötti különbséget. De ettől eltekintve, akkor nagyobb ielentősége volt a tengeri kikötőnek reánk nézve. ma. mi bírunk nagyobb jelentőséggel az adriai kikötőkre. Fiume vagy Spalato egyenlően vannak reánk szorulva, mindkettőnek hiányzik a gazdasági háttere. Az olaszok már régen kínálják a szabad kikötőt Magyarországnak, nagy érdeke fűződnék hozzá Fiúménak, ha az valóra válhatnék, ha ez idő szerint minimumra sülyedt forgalmába bekapcsolhatná a mégannyira lecsökkent magyar forgalmat. Ez inkább Trieszten át bonyolódik le ez idő szerint. Olaszországnak nemzeti politikája szempontjából volt szüksége Fiúméra, de gazdaságilag ncrf. képes azt aiimentálni, semmi ilyen érdeke nem kapcsolódik hozzá, sőt fekvése olasz szempontból a lehető legkedvezőtlenebb- Emellett Trieszthez sokkal nagyobb érdekei fűződnek. Fiume gazdasági életével fizette meg a Magyarországtól való elszakadást, ma a szó szoros értelmében temető-város. Nem sokkal különb a helyzete gazdasági szempontból Spalatónak, melynek tengeri fekvése sokkal kedvezőbb Fiúménál. Csak az a kérdés, hogy közlekedésileg is kedvezőbb-e magyar vonatkozásaiban? Mert a tengeri kijárat kérdésénél az elérhetőség, a tarifaképzés és a közlekedés gyorsasága legalább olyan fontosak, mint maga a kikötő és berendezése. Ehhez hozzá jön még a szállítandó áruk gravitációs iránya. Hiába volt nekünk fiumei kikötőnk, az erdélyi fakivitelt mégis csak az alkalmasabb Galacon keresztül bonyolítottuk le. A spalatói kikötő kérdése mai stádiumában reánk nézve még nem bir gazdasági jelentőséggel. Ennek még csak ezután kell kialakulnia, ha a politikai viszonyok ugy alakulnak. Forgalmi középponttá kelj azt tennie Jugoszláviának, ami nem olyan egyszerű feladat, mint ahogyan az első gondolatra tetszik. Tagadhatatlan azonban, hogy előfeltételei megvannak. És ha az S. H. S. állam több koncepcióval, nagyobb előrelátással fog birni, mint a régi Ausztria dalmáciai vonatkozásokban birt, ezt a földrajzilag igen előnyös fekvésű, turisztikailag meg egyenesen kiválóan érdekes országot nem hanyagolja el akkor a jövő kikötőjévé válhatik Spalató és mint ilven..megfelelő értékkel bir majd reánk nézve is. A román királyné amerikai körúton. Mária királyné kíséretében Iliona hercegnő és Wodrow Wilson özvegye vannak. Negyvenöt milliárdba kerül Nyíregyháza vízvezetéke és csatornázása. A város a Speyer kölcsönből ráeső résznek felvételét nem tartja aktuálisnak. Nyíregyháza- (A Nyirvidék tudósítójától.) A csütörtök délutáni rendkívüli közgyűlésnek legfontosabb iárfya a Spever és Társa nfiwvorki ankház által felajánlott kölcsön ügyében való állásfoglalás volt- A kölcsön feltételeit és a kölcsön ügyében elfoglalt tanácsi és szakosztályi állásfoglalást Szohor Pál városi főjegyző ismertette. A Speyer kölcsön első részéből Nyíregyházának 1200 aranykorona kölcsön jutott volna. Ezt a kölcsönősszeget annak idején a város nem vette fel, mert ez azK'összeg nem lett volna elegendő a legfontosabb közmüvek megvalósításáraMost a Speyer-bankház kölcsönének második része esedékes. Összesen 9 millió dollár az az öszszeg, amelyet a bankház a magyar városok rendelkezésére bocsát. Ebből a kir. pénzügyminiszter 1 millió 950.000 aranykorona kölcsönt juttatna Nyíregyházának. Éspedig 1,450.000 aranykoronát vizvezetéképitésre, 500-000 aranykoronát pedig kórházra. Nyíregyháza város tanácsának és szakosztályainak dönteniök kellett, hogy a kölcsön felvételét, vagy annak elodázását javasolják-e \ képviselőtestületnek. A szakosztályok mindenekelőtt megállapították a létesítendő közmüvek megalkotásának sorrendjét. Ebben a s_orrendben a vízvezeték és a csatornázás az első- Amíg ez a közmű el nem készül, addig másra gondoV nunk se lehet. A vizszerzés munkálatai tudvalevőleg már meg is kezdődtek és ha eddig poziiiv eredményről nem is számolhatnak be, annyi bizonyos, hogv a legszebb reményekkel kecsegtet a vízkutatás és már most meg lehet nagyjában állapítani a létesítendő vízmüvek költségvetését is. A rendelkezésre álló adatok alapján hozzávetőleg 40—50 milliárd papirkoronában irányozhatjuk elő a nyiregyházi vízvezeték és csatornázás költségvetését- Nyilvánvaló tehát, hogy a Speyer-kölcsön második részéből Nyíregyháza részére felajánlott összeg, ami papirkoronában mindössze 25 millió korona, épp ugy nem elég a vízvezetéki költségekre, mint ahogyan nem volt elég Nyíregyházának az első Speyer-kölcsön semA helyzet tehát csaknem ugyanaz, mint akkor volt, amikor a város a felajánlott kölcsönt nem fogadhatta el. Most azonban a pénzügyminiszter közölte a várossal, hogy hajlandó a város által igényelt nagyobb összeget,, a 3 millió 500.000 aranykoronát Nyíregyháza rendelkezésére bocsátani. A kölcsön kamatlába 7 ^százalék. Folyósítási árfolyama 89 százalék. Mire tehát a város felvenné a kölcsönt. 50 milliárd helyett 45 milliárd, 160'millió 500-000 koronát kapna. A visszafizetés a kamattal együtt évenként több, mint 4 és fél milliárd koronát, havor ként 400 milliót jelentene. Egy évben az annuitás 10.32 százalékra emelkedne, ami összesen 4 milliárd, 800 millió korona. A pénzügyminiszter által felajánlott, mintegy 45 milliárd papírkorona elegendő volna a nyiregyházi vízvezeték megépítésére, de a vízvezeték, bármennyire is előhaladtak a vízkutatás előmunkálatai, még most nemf'készíthetők el a részletes tervek és korai volna a sok milliárdos kölcsön felvétele. A tanács és a szakosztályok azt javasolták a képviselőtestületinek, a vízvezetéki előmunkálatok mai állása mellett mondja ki, .hogy a Speyer-kölcsön felvétele ez idő szerint még nem aktuális, a kölcsön felvételétől .tehát a város <í idő szerint eltekint, de arra kéri a pénzügyminisztert, hogy amenynyiben módjában lesz a kölcsönajánlatot később is megismételni, ajánlja fel azt újra s akkor a város nem fog elzárkózni a kölcsön felvételétől.A várisi kpviselőtestület rendkívüli közgyűlése a tanács és a szakosztályok javaslatához egyhangú határozattal hozzájárult. 0iad*»i üozqó Október hó 23-án és 24 én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Táncosnő es Vidám szerelmi kaland 8 felvonásban. — Főszerepben; Lucy Dorain és Willy Fritsch. Férjfogás Texasban Izgalmas texasi történet 6 felvonásban. — Fószerepban: ART ACORD, a legbravurosabb lovasszinész. Előzetes jelentés! Az idei szezon első Pola Negpi filmje: ,,A fekete marquesa". Parádi víz gyomorbetegeknek, vérszegényeknek gyógyital. — Üdítő borviz. — Egyedárusitás: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi Bt. Budapest, IV., Mária Valéria-utca 1. 3799-10 Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köztudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonsai megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI Leserüvíz elegendő. Kapimté kis és i»gy üvegben. Szétküldés! kely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék i*«éttladókiak kívánatra bérmentve