Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-16 / 235. szám

4 JSÍYIRYIDÉK. október 16. Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! A mai nap egy emléknap. Egy emlékünnepet ülünk ma itt e vármegye ősi földjén. Nem messze innen csobognak a legmagyarabb folyó habjai^. mint egy távolból reánk zudutó könnyáradat. Nem messze innen kékjenek azok a hegyek, amelyeknek erdőszegte ösvényein víg harci kedvben indultak a hősi hadak. Nem messze innen áll az ezeréves határ, hegyek, völgyek, bércek, minden, minden a miénk vol

r — hol a hármas halom? — Mily messzeségben van ma minden és nem maradt csak sirbolt mellett sírbolt. ( -i A magyar nemzet történelme tele van nagy eseményekkel, örömmel, búval, bánattal és egy ezeréves mult minden dicsőségével és keserveivel. Négyszáz év előtt a sors egy csapást mért reánk, melynek súlya alatt a nemzet földig görnyedt. A csata elveszett. A király elesett. Lehanyatlott a kard és kereszt és egy szörnyű rombolás kiséré a diadalmas félhold útjait. Végpusztulás fenyegette a hazát — de ugy, ahogy a balsors tőlünk elragadta, ugy Isten keze ismét visszaadta s a magyar ma, mint akkor, egy uj kor küszöbén áll. Ti, kik átlépitek e kor küszöbét, legyetek hitben a vértanuk erejéig erősek. Mert ma már tudjuk, hogy minden ország fennállásának alapfeltétele a faii, a nemzeti érzés! Egy csodálatos erő ez, egy mélyen "rejlő erő, egy titokzatos erő, egy az élet és a természetben változatlan erő, akár rügyfakadás a törzsben, termőképesség a földben, delei a vasban, léíek a testben. A nagy világégés után,, ki tudja megmondani, hogy mikor nő ismét nagyra a tölgyek erdeje? Ki tud mondani biztos évet, időt, számot? Csak egy bizonyos. Az őserő feltámad- Az ősi földben elviharzott gyökerekből uj hajtások fakadnak, a rög megelevenül, uj élet zsibong és megvalósul az eszme, mely hivatva lesz hirdetni egy csodálatos feltámadást. 4 Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Im eljutottunk emlékeink félidézésénél ahhoz a határhoz, Piadal Hoagfgé Október 15-én, 16 án és 17-én, pénteken 5, 7 é3 9 órai kezdettel, szombaton és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Jákob fiai Mai történet egy különös világból 9 felvonásban. — Főszerepben: Rudolf Schildkrant. Kisérő műsor: Boster Brown a repülőgépen amerikai burleszk 2 felvonásban. JON! Hétfőn JON! Kedden Puttij Lya melyen tul az ősi örökség vár reánk. Mert ami évszázadokon át a mienk volt, azt elbitorolni tőlünk nem lehet! Most pedig imádkozzunk az elesett hősökért. A kapu nyitva áll, melyen át lelkük a halhatatlanság csarnokába bevonulMinden ima, minden harangszó, mely megkondul, az ő emléküket hirdeti. Mi pedig ne felejtsük el,, hogy még egy tartozásunk van. Ez a gondolat töltse be szivünket. E gondolatból fakadjon minden tett. Ami évszázadokon át a miénk volt,, azt elbitorolni tőlünk nem lehet! Legyünk hitben erősek és Isten megsegít bennünket! Megáldják a hősök emlékoszlopát. Az egyházak papjai mondanák, fenkölt gondolatokat kifejezésre juttató beszédet és imát Énekes "ános prépost-kanonok, Bányay

1 énő gör. kath. kanonok, Bartók Jenő dr. ref., Krieger Mihály ág. hitv- ev. lelkész, Bernstein Béla dr. főrabbi beszéde után vitézi Dfenes-Oehm Tivadar tábornok átadja az emlékoszlopot Bencs Kálmán dr- kormányfőtanácsos, polgármesternek, aki az emlékmű őrzését. gondozását a következő, nagy hatást keltő szavakban fogadja meg Nyíregyháza ' város nevében: Dr- Bencs Kálmán polgármester a 14-es huszárokrólAz emlékezés szárnyain visszavezetem, a mélyen tisztelt ünneplő közönséget azokba az időkbe, amidőn Nyíregyháza város közönsége egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy egy huszárezred befogadására laktanyát fog építeniA gondolat s az elhangzott szó testet öltött és 1891 -év augusztusában elkészült a volt osztrák-magyar monarchia egyik legszebb lovassági laktanyája. Visszaemlékszem még mint gyermek arra a lelkesedésre, amellyef a város egész közönsége fogadta a városba Lenk Albert ezredes vezetése alatt bevonuló cs. és kir. 14-ik huszárezredet. Itt csengenek fülünkben még azok a meleg szavak,,-amelylyei megköszönte Lenk ezrede," a város lakosságának, .a lelkes fogadtatást. Három évi íttartózkodás után az ezred Csernovitzba lett helyezve, ahonnan hét év után ismét viszszakerült állomáshelyére. Ez után 13 esztendő pergett le, amely alatt folyt a katonái kiképzés igaz munkája. Visszaemlékezem azokra az idegölő percekre, amelyet végigéltünk mindnyájan 1914. julius hó 26-án, mig végre délután 6 órakor megérkezett a hadüzenet és a részleges mozgósítás parancsa. S azután indultak a magyar nótás, pántlikás, virágos katonavonatok, amelyek a nyert parancs alapján vitték háziezredünket oda, ahol minden drága volt, .csak az emberélet és embervér volt a legolcsóbbMindazon remények, melyeket e város lakossága háziezredéhez fűzött, valóra váltak. Hirt és dicsőséget szereztek maguknak. 1914. augusztus havában ott rohamoznak Bucac mellett, elnyerve a tűzkeresztséget, de elveszítve a tisztikar és legénység legjobbjait. A Szent Korona testére reátaposó ellenségtől védik hősi harcaikban Hegyescsaba mellett ezer esztendős hazánkat." Ott látjuk őket a Kárpátok vad bércei között duló gigászi csatákban s ott lebegteti a szél a rohanó paripák hátán ülő 14-es huszárok búzavirágszínű kék mentéjét — Volhynia mocsarainál. És amidőn Erdélyből egy vészsikoltás száll felénk, háziezredünk ott terem vitéz ezredtársaikkal együtt, megtisztítják Erdélyt az álnok módon betörő és a szövetségi hűséget felrugó ellenségtől. És hónapokon keresztül önfeláldozó hősiességgél védik az ojtózi és tölgyesi szorosokat. A képet tovább pergetem. Erdély szentföldjéről az olasz frontra teszik őket, hogy hat hónapon "keresztül az olász pokolban szenvedjenek S háziezredünknek a szőke Tisza mellől származó legénysége épp oly hősiesei? megállja helyét a Karsztok'felhőkig nyúló ormain, Piave partjain,mint az orosz végtelen sivatagokon. — Innen visszavezényelték őket Erdélybe. És mondiam-e tovább? A belső front mögötti árulás felbontja az idegen országok területén álló vitéz katona/

1 frontunkat^.megmételyezi a lelkeket s özönlik vissza az anv.aföldre minden r

end és fegyelem nélkül a katonaságÁmdé a 14-ik huszárezred a magyar becsületességgel itt is megállja a helyét s a tisztikar Oe'nm Tivadar ezredes vezetése alatt tenger sok nélkülözés és szenvedés között visszahozza érintetlenül ar egész ezredet, vele együtt az ezred zászlaját s beleillenek itthon a rendfenntartó munkába. Ekkor hangzik el egy botor megzavart agynak őrült gondolata.»"nem akarok katonát látni.« Háziezredünk legénysége könynyezve lerakja azt a fegyvert, amelynek erejét megcsillogtatta csaknem a világ összes tájain elhúzódó harcmezőkön. El tudom lelkemben képzelni, mit érezhetett háziezredünk utolsö ezredparancsnoka, ki valamikor mint fiatal hadnagy jött e város falai közé az ezred bsvonulásakor. Mit érezhetett akkor,, amikor le kellett tenni a fegyvert és nem mehetett feltartóztatni vitéz huszáraival határainkon mindenütt beözönlő ellenséget! Recrudescunt vulnera! Megujultak a dicsőséges magyar nemzet évezredes sebei.. Az ezeréves magyar átok, a széthúzás, ha valamikor, ugy most végromlásba döntötték a nemzetet. De bizunk a magyarok Istenében s hisszük, hogy a nagypénteki Golgotha után jön a húsvéti feltámadás! Mi pedig, kiknek a Gondviselés megengedte, hogy itt legyünk a kegyeletes megemlékezés ezen óráiban, fogadjuk meg az örökkévaló Istenre, hogy becsülettel vissza fogjuk szerezni mindazt, amit őseink reánkhagytak s amit e nemzedék botor tévedésében eltékozolt. E szent fogadással veszem át Nyíregyháza város egész közönségének képviseletében ezen emlékmüvet, mely az ősi Nyírség székhelyén a hazaszeretet és önfeláldozás fényes sugarait fogja hirdetni a szomorú magyar éjszakában! Megkoszorúzzák a hősök ' emlékosz'opát. A polgármester megindító beszédének elhangzása után megkezdődött az emlékoszlop koszorúzása. Jánky Kocsárd tábornok, Magyarország kormányzójának koszorúját helyezte el a hősi halottak emlékoszlopára. Utána Oehm tábornok lépett elő és a volt cs. és kir- 14-es huszárezred tisztikara nevében koszorúzta meg az emlékmüvet: Áldott legyen emléketek — mondotta- A volt 14-esek altisztikarának koszorúját Kovács József utbiztos helyezte el. A VI. vegyesdandár parancsnoksága nevében László Miklós tábornok helyezett koszorút az emlékoszlopra. Legyen ez a koszorú — mondotta a tábornok — és ennek a koszorúnak egybefonódó ágai annak az érzéseknek jelképezői, amelyekben a fiatal magyar honvédség elődeinek •dicső emlékével egybefonódik. Honvédek! Mikor tiszteletadással vonultok el ez előtt az emlékoszlop előtt, gondoljatok arra, hogy- ez a mü hősi bajtársatok emlékéről szól, de arra, hogy kifejezője a közös nagy érzéseknek, az izzó szeretetnek magyar hazátok irántEz az érzés biztosítja a boldog jövőért meginduló uj honfoglalás dicsőséges eredményeként ait, hogy megdöngetitek és lerontjátok azt a határt, amely itt fojtogat Szabolcs közelében. A vitézi rend koszorúja következik most, Hellenbrandt tábornok helyezi el. ök voltak a legvitézebb vitézek, mert olyan áldozatot hoztak, amelynél többet áldozni nem lehet a hazáért. Most Mikecz István alispán di ízmagyaros alakja jelenik meg a turulmadaras oszlopnál. Szabolcs és Ung koszorúját helyezi eC E vármegye sok hü, derék fiának emlékét őrzi ez az emlékoszlop — kezdte beszédét az alispán — tetején az ős turul ércszeme, mintha a ködös messzeséget kutatná, azokat a távoli mezőket, amelyeknek zöldelő virágai alatt pihennek a diadalmas, hős regiment katonái. Ez az emlékoszlop róluk, diadalmas és önfeláldozó harcaikról beszél és igy a hazaszeretet, az önfeláldozás örök eszményeit hirdeti. Péchy László szatmári főispán majd Bernáth Aladár zempléni alispán vármegyéjük koszorúját hozzák. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester, Nyí' egyháza város közönsége nevében helyez el gyönyörű koszorút. Péchy Gábor a volt cs. és kir. 7. huszárezred, Halmay Andor a volt cs. és kir. 12. huszárezred koszorúját helyezik el bajtársi érzéstől áthatott szavak kíséretében. A 4. honvéd huszár ezred nevében Déchsán ezredes, a 12. honvéd gyalogezred nevében Görgey Lajos ezredes, állomásparancsnok, a hadisirok feRigye lősége nevében Öshegyi ezredes, a vármegye cserkészifjusága nevében Tamáska Endre főtiszt helyez koszorút a ma élő nemzedéknek példátadó hősök emlékmüvére. Egy ifjú cserkész zárja be a koszorúzok sorát, aki a 88-as cserkészek virágait hozta el a diadalmas harcokban elesett vitéz huszárok jelképes sirjára. A zenekar a Szózatot játsza majd gyújtó magyar induló zenéje hangzik fel. A csapatok diszmenetben vonulnak el vitéz Jánky Kocsárd főparancsnok és kisérete s a katonai és polgári notabilitások előtt. Ezzel véget ért a magasztos ünnep, a dicsőséges mult idézője, a diadalmas jövendő megáfmodtatója. A közönség gyönyörködve Szemlélte a nemes egyszerűségében is a fenség felemelő érzését ébresztő emlékmüvet, amelyet az ünnepség idején az Üzemi R. T. hatalmas patinái díszítettek. Az ünnepség után a városháza dísztermében a volt 14-es huszárok gyűlése, utána pedig a Korona nagytermében bankét volt. Világhirü Borsalino őzzi kalap különlegességek Faragó uri divat üzletében. 5536 2