Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-15 / 234. szám

6 JSÍYÍHYIDEK. 1926. október 14. NYILT-TÉR* Nyilatkozat. Ezennel kijelentem, hogy NOSZTY FERI egy közönséges pénzre vadászó házasságszédelgö, akit átadok a becsületes emberek megvetésének. Tisztelettel TÓTH MARI *) Ezen közleményért a felelősség a Városi Színházat térbéli. Nyírbátorban tüdőbeteggondozó épült. Nyíregyháza, október 14- — A Nyirvidék tudósítójától. A mind élénkebb ütemben fejlődő ősi város, Nyírbátor rohamosan épül- Csaknem teljesen készen áll uj adóügyi palotája és most készült el az uj csendőrségi laktanya is. Ez az épület valóságos remeke a legújabb építkezési stílnek, amely hangulatosságra finom vonalvezetéssel és előkelő Ízlést dokumentáló ornamentikával törekszik. A bátori csendőrségi laktanya barokstilre emlékeztető szép oromfala, ablakainak ritmusa azt igazolja. hogy komoly rendeltetésű épületek architektúrájának nem keli feltétlenül komorsággal hatniok. A szép uj épületet Bodnár Pál, a talentumos bátori mérnök tervezte. Nyírbátorban a sporttelep mellett épült fel a József főherceg szanatórium Egyesület tüdőgondozója. Ez az első ilyen intézmény a vármegyében. Az ízléses épületben ápolónői lakás, műtőterem és betegszobák vannak. A tágas udvart fásitani fogják. Itt egy huSz beteg részére készült fedett szabadtéri ipavillon van, amelyben a gondozásra felvett betegek a szabad levegőn fekszenek, mint a tüdőszanatóriumokban. A tüdőgondozó egy lelkes fiatal" bátori orvosnak, Bella Jenőnek terve alapján készült. A "betegrendelést is ő látja el, naponként a déli órákban. A tüdőgondozóra méltán büszke lehet Nyírbátor, nemcsak azért, mert ez az első ilyen intézmény az egész vármegyében, hanem azért is, mert az épület költségeit csak részben fedezte a Szanatórium, Egyesület, nagy részt a nyírbátoriak maguk gyűjtötték össze a szükséges "pén^. Ebbe az áldozatos munkában a nyírbátori aszszonyok jártak elől, akik már anynyiszor tanújelét adták cselekvő szeretetüknek. Erdőhegyi Ferencné, Báloghy Lászlóné, Keéky Istvánná ás több más bátori asszony buzgólkodásának eredménye a tüdő gondozó, amely teljesen berendezve most kezdi meg áldásos müködését. ..........».' „Hallottad már, hogy mi'y merészen zongorázik Róbtrt? ' Az s<mmi, ő ké kézzel játszik, de én egy ujjal is tudok játszani. & titkok országa. Egy francia tiszt regényes kalandjai a Riíf-kabilok földjén. Abd el Krim, a marokkói függetlenség elszánt harcosa, hadifogolyként „élvezi* a spanyolok és franciák „vendégszeretelét", j A marokkói függetlenségi harcot j az európai nagyhatalmak haderői ; tönkreverték, megvívták de ez a ; háború számtalan titokzatos, le- | gendássá vált történettel volt teli. j Nem a világháború szisztémája i szerint folyt ez a küzdelem, hi- ; szen a technikai eszközöknek és í tömegeknek itt sokkal kisebb sze- j rep jutott, mint a nagy világ- J háborúban. A marokkói harctéren ; jobbról is, balról is igen nagy súllyal esett latba a katonák egyéni hősiessége. Hogy az arabok elszántak és hősök voltak, az érthető, hiszen a hazájukért, a függetlenségükért küzdöltek és egy olyan fanatizáló vezérük volt, amilyen Abd el Krim. De meg kell állapítani, hogy a francia és spanyol hadsereg tagjai sem máradtak el hősiességben az arabok mögött. A francia lapok nevek és adatok megemlítésével sorra közlik eg)es francia legionáriusok hősi tetteit, amelyek az egyéni bátorság csodálatos megnyilatkozásai. Erről a harc térről hozott el egy rendkívül érdekes, fordulataiban és szinterében szokatlan történetet a Fox uj filmje, amelyet Marokkő cimen e héten szombaton, vasárnap játszik az Apolló. A film főszerepét Edmund Lowe, kit a nyíregyházi publikum már a „Titkos parancs" c. filmből ismer és Alma Rubens, az ünnepelt bájos filmprimadonna játsza. A .,Marokkó" cimü hatalmas FoxÜlmben a francia tengeri üotta is részt vesz, mint annak idején Claude Farrere „Csatá" jában. Egyébként meg kell emhleni, hogy Budapesten az Uránia és a Capitol mutatla be e különleges fiimMtrakciót zsúfolt házak mellett. A gazdasági fejlődés alapja a szervezett részietüzlet. Nyíregyházán még pang a részietüzlet. —. Be kell vezetni a bankok által garantált részletvásárlásokat. (A »Nyirvidék« tudósítójától-) A magyar kereskedelem pang, mert a fogyasztónak nincs pénze. Fellendült ugyan a részietüzlet, de az utóbbi "hónapokban a kereskedők egymásután felhagynak ezzel az üzletmóddal. A vevők nem fizetnek, akik pedig fizetni tudnának, drágálják a részletárut. A kereskedők tehát nem találják meg számításukat. Amerikában a részletüzlet fejlődésének virágkorát éli, nálunk pedig éppen az ellenkezője tapasztalható- Mi az oka ennek? Az Egyesült Államokban a megállapítható üzleti forgalomnak 30 százaléka részietüzlet volt. Az angol gyáripari szövetség elnöke most jelentette ki, hogy az Egyesült Államok háború utáni nagy gazdasági fellendülésüket a részletüzletnek köszönhetik. A gyáripari szövetségnek benyújtott jelentésé- j nek vég passzusa igy hangzik: Ang liának meg van minden oka arra, hogy sürgősen tanulmányozza a részletüzlet amerikai rendszerét és megfelelő átültetésének módozatait. « Szórói-szóra azonos tapasz-\ talatról és javaslatról számol be egy német termelői és kereskedői érdekképviseletek részéről kiküldött né-' met tanulmányi bizottság is. A helyzet ma tehát az: Amerikában a fejlődés teljes virágzásában, Angliában és Németországban a! kiépítés stádiumában, nálunk pedig a íeépités kellős közepén találjuk ma a részletüzletet. Lássuk tehát, hogyan kezelik külföldön a részletüzletet és akkor meg fogjuk érteni, hogy a mi "kísérletünk nem sikerülhetett. A részletüzlet külföldön nem egyes cégek egyéni akciója- Tárgya természetesen nem a fogyasztási és napi szükségleti, hanem hosszabb időn keresztül való használatra szánt áru- A keresztülvitelnek két főbb módozata van. A legkülönbözőbb szakmához tartozó kereskedő cégek közösen alakítanak hitelszervezetet, mely az esetenként beszerzett fedezetek és biztosítékok alapján hitellev élszerü utalványt ad a vevőnek, aki ezeket az utalványo kat csak a vásárolt áru számlázása után nyújtja át fizetésképen a kereskedő pénztáránál, tehát rendes áron vesz. A vásárló a hitelszervezetnek csak a már tényleg igénybe vett összeg után Németországban pl. havi 1 százalékot térií meg. A kereskedő a vásárló féltől kapott utalvány ellenében azonnal felveheti a pénzét a hitelszervezetnél, mely az e célra szük- , séges összegeket a különböző j pénzintézetektől kapja. A veszte- ' ségért a tagul belépett cágek felelnek. A hitelt e módszer mellett minden fix kereset felett rendelkező ember igénybe veheti. A nagyvárosi áletben ás nagy arányokban mágsem látszik ez a módszer oly kedvezőnek, mint az, amelynál a kereskedő® maga Tárgyalja le leiével a hitelügyet. A vevő nyilatkozatot állit ki, amelyeket a kereskedő benyújt egy ily hitelnyújtásokkal foglalkozó intázethez. A pénzintézet a maga részéről is ellenőrzi az adatokat, majd továbbadja az igy alátámasztott anyagot egy vele szerzrődésben álló biztositói intézetnek, mely uj ellenőrzés alapján vállalja a kihitelezendő összeg biztosítását. A helyzet tehát az, hogy mikor a kereskedő a lekötött üzlet alapján felveszi az intézetnél a teljes vételárat, egyben zsirálja a vásárlófél váltóját. A vevő részlettörlesztését közvetlenül a pénzintézetnél teljesiti. A kereskedő és a vásárló fél közötti kapcsolat ennél az utóbbi módszernél megmarad, szemben az előbbi módszerrel, melynél ez a közvetlen kapcsolat nem létesül. A pénzintézetnek tehát 2 jótállója van, amelyhez még járul a biztosító intézet jótállása. Jiz a módszer a pánzintázeti forgalmat óriási mártékben szaporítja ás 0. biztosító társaságok ügykörét nagy mértékben tágítja. Az utóbbi rendszer előnye, hogy bármely kereskedő eladásainál igénybéveheti az intézet szolgálatát. A vásárló fél itt is készpénzáron vesz és azonnali végleges tulajdont szerez, mig a hitelezett öszszegért csak a kamatot és a biztosilió intézet diját fizeti. "A kialakult versenyben ez a két tétel már eddig is alászállt a havi 1 százalékra. További előnye, hogy kötényen szerezhető meg az üzletvitelhez szükséges forgótőke, melyet ily biztosítékot nyújtó feltételek mellett nagy tételekben kinálna Svájc és Amerika. A részletüzlet tehát azért pang nálunk, mert a magyar kereskedő drágán ad részletre árut. Ha a németországi és amerikai minta alapján szervezik meg a riszletüzletet. akkor a kereskedő is és a vevő is jól jár. (*) Az emberiség története, van Loon nagyszabású müve most jelent meg magyar nyelven Fülöp Zsigmond fordításában. A hatalmas, albumszerü müvet több száz kép illusztrálja és teszi még értékesebbé. Kapható az Ujságboltban. ustj; ion IÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI IÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI IÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI IÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI JÁKÓB FIAI K£S9Mfc I