Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-10 / 204. szám

2 JNÍYÍRYIDEK. UN^-WII^.. ^ÍWBKWÍOoammmKammmikm wamwamsau 1926. szeptember 12. 3 Segítség a B-listásoknak. A szanálás során végrehajtott kényszerű létszámcsökkentés a középosztályhoz tartozók ezreit juttatta a legnehezebb helyzetbe s tette ki az elproletarizálódás veszélyeinek. Az állam tudatában volt annak, hogy ennek a folyamatnak a megindulása egyáltalán nem kívánatos, de kénytelen volt igy eljánn a pénzügyek rendbehozásának nagy oélja érdekében. A magyar társa' dalom minden rétege meghallotta és méltányolni próbálta azt a jaj kiáltást, amely a B. listások részérői elhangzott, segíteni azonban az ország megcsonkítása, a suíyos gazdasági helyzet és egyéb nehéz körülmények miatt nem lehetett oly mértékben, mint azt a B- listások megérdemelték vofna. A nehéz helyzet kényszerítő hatása alatt ők maguk próbáltak magukon segíteni s megállapították a B. listás Közalkalmazottak Országos Egyesületét. Ez az egyesület most a helyettes miniszterelnökhöz olyan tervvel fordult, amellyel foglalkozni érdemfes s amelyet e sorokiban tárunk a nagyközönség elé, hogy lássa és tudja, mint vélnek segíthetni magukon azok, akik valamikor jobb napokat láttak és éppen egykor betöltött pozíciójuk, származásuk és tanuTtságuk miatt nagyon nehezen viselik el a nyomorúság terhét. Ez a tervezet azt szeretné megvalósítani, hogy az állam nyújtson segédkezet egy mezőgazdasági termelő és értékesítő osztály létesítéséhez- Ennek keretében az ország, alkalmas vidékein farmgazdaságokat létesítenének) amelyeken baromfi, angol sertés és prémnyuf tenyésztésével foglalkoznának." A gazdaság többi részein pedig gyümölcstermelést, gyümölcsfaiskolát és méhészetet rendeznének be. A szövetkezet természetesen gondoskodna azután arról is, hogy a termények megfelelő módon elhelyeztessenek s a vállalkozás financiális részeinek lebonyolítására megalkotna egy pénzügyi osztályt is. Ez volna nagy vonalakban az a terv, amelynek megvalósításához a B. listások most a kormány segítségét kérik. Nem hinnők, hogy akadna a magyar társadalomnak olyan osztálya, amely ne helyeselné ezt a segítő akciót. A magyar középosztály tagjait meg kell menteni az elnyomorodástól, mert ennek a folyamatnak a szociális veszélyei óriásiak. Kívánjuk is, "hogy a kormány ne legyen szűkkeblű velük szemben s amit tehet értük, azt'tegye is meg. Azonban volna egy-két aggodalmunk, amit itt nyíltan és őszintén feltártunk. Elsősorban ki kell zájni ennek a szövetkezésnek a keretéből az átkos és káros protekcionizmust. Nem szabad megjengedni, hogy olyanok, akik türhc" tő, sőt jó hefyz?tben vannak, egyszerűen még több pénz szerzésére akarják ezt az altruista vállalkozást felhasználni s ezzel elütni a boldogulás lehetőségétől azokat, akik éppen a legjobban vannak rászorulva. Másodszor ennek a szövetkezetnek ugyanolyan jogokkal és kö telességekkel kell felruházva lennie, mint akármilyen más kereskedelmi vállalkozásnak. A szabadverseny mindenképen kívánatos a nagyközönség szempontjából, de az nem kívánatos, hogy bármiféfe uj vállalkozás is olyan illetéktelen előnyökhöz jusson, amelyekhez más magánvállalatok nem juthatnak. — Még egyszer hangsúlyozzuk, ez nem annyit jelent, hogy az állam ne támogassa erejéhez mérten ezt a szövetkezetet, csak annyit, hogy ez a támogatás a dolog jelentőségének a követett céf érdemének megfelelő legyen. Tiszta szívből kívánjuk a B. listások tervének megvalósítását s azt hisszük, hogy az előbb elmondottak szigorú betartásával minden jóérzésű magyar ember csatlakozik ezirányu kívánságunk' hoz. Rudolph Valentinó a ravatalon A műrész tisztelőinek szízezerjei órákon át várakoztak, hogy még egyszer láthassák Valentin ót. Szabolcsvármegye közönsége hálás kegyelettel áldozott a pasztaszeri Árpád-szobor előtt a taalapltás emlékének. Sasi Szabó László mondott ünnepi beszédet, Borbély Sándor alkalmi ódáját pedig Nagy Lajos szavalta el. — Szabolcsvármegye törvényhatósága országos ünnepség keretében helyezett koszorút a műemlék talapzatára. — Mikecz alispán : Szabolcsvármegye közönsége mindig kegyeletes érzelmekkel íogja az árpádházi kultnszt ápolni. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Az 1896. évi VII. t.-c. szól a honalapítás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról. Ekkor mondták ki a magyar nemzet törvényhozói, hogy vallásos áhítattal adnak hálát az isteni Gondviselésnek amiért az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővei és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is föntartotta. A »Pusztaszeri' Árpád-Egyesü Iet« Szeged székhellyel .hűséges kegyelettel áldoz a honalapító elődök emlékénél és nyújt be áldozatot az egek Urának a gazdag megsegítésért. A pusztaszeri 1030-ik évforduló; nak nagy táborban gyújtott áldozati oltárfüstöt a hálás utódok kegyelete A puszta ma kánaán, mert azzá tette a magyar kartól kormányozott eke vasa, miként a világégésben Árpád apánktól reánk maradt ősi haza határait megőrizte, megvédte karunk. És millenáris ünnepléseink legjellegzetesebb műemléke előtt, ünnepi szónokunk, dr. Sasi Szabó László kormányfőtanácsos, lapunk főszerkesztője, mégis szívbemarkolóan kénytelen volt arra rámutatni, hogy Árpád örökébe pogányok törtek be, álnokul. A magyar kartól kánaánná lett puszta, a magyar kartól megvédelmezett Szentkorona hármas halma és négyes vízhálózata, természettől egységes szervként életet nyújtó haza földje: kétharmad részben ellenség kezére jutott a triánoni végzés alapján. Gyújtó hatást, nagy lelkesedést keltett dr. Sasi S*abó László a műemlék széles ferraszáróf elmondott beszédével. A műemléket körülvevő pázsitos térséget vendéglátó népsokaság özön lőtte el. És ez a népsokaság Bo

rbéiy Sándor »TuruI« c. ódáját is nagy tetszéssel fogadta, Nagy Lajos ref. lelkészt lelkes taps köszöntötte annak szónoki előadásáért. A történeti hűség szempontjából följegyezzük, hogy a »Pusztaszeri Árpád-Egyesü Iet« elnöksége azt a szép rendvitelt iktatta jegyzőkönyvébe, hogy az Árpáéi-napot az ország egyes törvényhatóságai látják el alkalmi szónokokkal. Az első Pest vármegye, a második Bihar és most következett harmadiknak Szabolcs törvényhatósága, melynek képviseletében Mikecz István alispán, Péchy Gyula. dr. Sasi Szabó László kormányfőtanácsosok. dr. Wusay Tibo'" gazd. felügyelő, Kiss Sándor államrendőrségi főtanácsos, dr. BorbMy Sándor vm. főiegvző, Nagy Lajos vm. főlevéltárnok. R/jiik Miklós városi tanácsnok. Kardos István városi ku'turtanácsnok, Erdőhegyi Fenenc főszolgabíró, Kálid)' László, Újhelyi Sándor községi főjegyzők, Pavp Antal ig. tanDombrádról, Papp László gimn. tanuló Dombrádról, Ballá Lajos községi közgvám Dombrádról, Bökényt DánieT ny. áll. isk. igazgató. A szabolcsiak fogadására az Árpád-Egyesület elnöksége részéről dr. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő, elnök jelent meg a vasúti állomáson és üdvözölte az alispánt és vele érkezett vendégeket, kmeí a kaszinó vendéglőjében halpaprikás ra hívott s a Kaas-féle vendég-' Iőben kaptak szállást. A pompás va csora Pálfy Dániel volt országgyűlési képviselő rendezéáe mellett ilijeszkedett az Árpád-napi ünnepség keretébe. Dr. Szakáts József pohár köszöntőben üdvözölte a szabolcsi törvényhatóságot, bevált volna a pohárköszöntő ünnepi beszédnek is, mert nagy hűséggel volt benne rajzolva a magyar történeti beállításnak a szomom ténve, hogy nem va-> gyünk eléggé hűek a nagy elődök hazát épitő nagyjainak példaadó eré nyeihez, — széttagozódunk és vétkezünk. Az Árpád-Egyesület a társadalmi, életben az Árpád-kuLtusz ápolására van hivatva. Az üdvözlő beszédre Mikecz István alispán adott méltó választ, aki megköszönve a szívélyes fogadtatást, elkötelező ígéretet fett arra nézve, hogy az Árpádházi László király által Szabolcs várába összehívott országgyűlés alkotmány védelmére és hithüségre tanitó példáira visszatekintve: mindig kegyeletes érzelmekkel fogja Szabolcsvármegye egyetemes közönsége az Árpádházi kultuszt ápolni. A vacsora alatt Erdőhegyi Ferenc szabolcsi főszolgabíró kedves magyar dalokkal szórakoztatta az asztaltársaságot. Másnap reggel hat órakor gyülekezett az ünneplő közönség a szabolcsiakkal jpgyütt a rendőrségi épület elé, honnan 12 kocsi és két autóbusz szállította a közönséget a pusztaszeri Árpád-emlékhez, hova három órai ut után érkezett a közönség. A hivatalos egyének megérkezése után azonnal kezdetét vetle az istentisztelet, melyet Várhelyi József szegedi plébánosj pápai prelátus papi segédlettel mutatott be, a zenés részeket a szatymazi dalárda harmónium kísérete mellett szolgáltatta. Majorosi (karnagy és a jeles dalárda szép énekszámaival nagyban emelte az ünnepség értékét. K

ramer Tamás kisteleki plébános hazafiúi beszédben — a magyar történet golgotai állomáshelyeire mutatva, ostorozta a szétvonás káros körülményeit. Dr. Sasi Szabó László ünnepi "beszéde óriási hatással volt a hallgatóságra, lelkes éljenzést váltott ki Nagy Lajos szavalata, aki dr. Borbély Sán dor alkalmi versét adta elő. Koszorút helyeztek az emlékre : a kormányét Madarassy Gábor főispán, Szabolcs törvényhatóságáét dr. Borbély Sándor, Csongrád közönségéét az alispán, Szeged városét, a Kolozsvárról elüldözött és Szegeden székelő egyetemi ifjúságét, az Árpád-Egyesület koszorúját Zseny József tb. elnök (diszmagyarban zarándokolt ki a sztent helyre), a höl

j gyek nevében a főispánné megkoszorúzta az Egyesület zászlaját A pusztaszeri Árpád-emlék, a hazafiúi kegyelet ápolására búcsújáró hellyé válik hova-tovább, mind jobban. És ebben a kegyeletápolási tényében, most Szabolcsvármegye egyetemes közönsége oly nemesen vette ki részét. Az alkalmi szónoki beszéd és dicsőítő óda : virágai a hálás szivekből termelt hazafiúi érzelmeknek. Pest, Bihar után Szabolcs mutatta be szívbeli áldozatát a honalapító Árpád emléke előtt. ^IIIIIIIIinillllllllülüiininiiltlIIIIHIIIIIIIIlUillllHlllk BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Glilcfe Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2 M>iiiiuiiniiiiiiiiniiiiuiiiiiiiiiiuniii!itiHiiitiiiiiiiriii^ Itt utoljára! Pénteken, szeptember hó IO-ón Itt utoljára! Szabó Jucii Koppány Erzsi. — Mici; Salfló Mária.