Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-10 / 204. szám

2 JNÍYÍRYIDEK. UN^-WII^.. ^ÍWBKWÍOoammmKammmikm wamwamsau 1926. szeptember 12. 3 Segítség a B-listások­nak. A szanálás során végrehajtott kényszerű létszámcsökkentés a kö­zéposztályhoz tartozók ezreit juttat­ta a legnehezebb helyzetbe s tette ki az elproletarizálódás veszélyei­nek. Az állam tudatában volt an­nak, hogy ennek a folyamatnak a megindulása egyáltalán nem kívá­natos, de kénytelen volt igy eljánn a pénzügyek rendbehozásának nagy oélja érdekében. A magyar társa' dalom minden rétege meghallotta és méltányolni próbálta azt a jaj kiáltást, amely a B. listások részé­rői elhangzott, segíteni azonban az ország megcsonkítása, a suíyos gazdasági helyzet és egyéb nehéz körülmények miatt nem lehetett oly mértékben, mint azt a B- listások megérdemelték vofna. A nehéz helyzet kényszerítő ha­tása alatt ők maguk próbáltak ma­gukon segíteni s megállapították a B. listás Közalkalmazottak Orszá­gos Egyesületét. Ez az egyesület most a helyettes miniszterelnökhöz olyan tervvel fordult, amellyel fog­lalkozni érdemfes s amelyet e soroki­ban tárunk a nagyközönség elé, hogy lássa és tudja, mint vélnek segíthetni magukon azok, akik va­lamikor jobb napokat láttak és ép­pen egykor betöltött pozíciójuk, származásuk és tanuTtságuk miatt nagyon nehezen viselik el a nyo­morúság terhét. Ez a tervezet azt szeretné megvalósítani, hogy az ál­lam nyújtson segédkezet egy me­zőgazdasági termelő és értékesítő osztály létesítéséhez- Ennek kere­tében az ország, alkalmas vidékein farmgazdaságokat létesítenének) amelyeken baromfi, angol sertés és prémnyuf tenyésztésével foglalkoz­nának." A gazdaság többi részein pedig gyümölcstermelést, gyü­mölcsfaiskolát és méhészetet ren­deznének be. A szövetkezet termé­szetesen gondoskodna azután ar­ról is, hogy a termények megfelelő módon elhelyeztessenek s a vállal­kozás financiális részeinek lebonyo­lítására megalkotna egy pénzügyi osztályt is. Ez volna nagy vonalakban az a terv, amelynek megvalósításához a B. listások most a kormány segítsé­gét kérik. Nem hinnők, hogy akadna a magyar társadalomnak olyan osztálya, amely ne helyeselné ezt a segítő akciót. A magyar kö­zéposztály tagjait meg kell menteni az elnyomorodástól, mert ennek a folyamatnak a szociális veszélyei óriásiak. Kívánjuk is, "hogy a kor­mány ne legyen szűkkeblű velük szemben s amit tehet értük, azt'te­gye is meg. Azonban volna egy-két aggodalmunk, amit itt nyíltan és őszintén feltártunk. Elsősorban ki kell zájni ennek a szövetkezésnek a keretéből az átkos és káros pro­tekcionizmust. Nem szabad megj­engedni, hogy olyanok, akik türhc" tő, sőt jó hefyz?tben vannak, egy­szerűen még több pénz szerzésére akarják ezt az altruista vállalkozást felhasználni s ezzel elütni a bol­dogulás lehetőségétől azokat, akik éppen a legjobban vannak rászo­rulva. Másodszor ennek a szövet­kezetnek ugyanolyan jogokkal és kö telességekkel kell felruházva lennie, mint akármilyen más kereskedelmi vállalkozásnak. A szabadverseny mindenképen kívánatos a nagykö­zönség szempontjából, de az nem kívánatos, hogy bármiféfe uj vál­lalkozás is olyan illetéktelen elő­nyökhöz jusson, amelyekhez más magánvállalatok nem juthatnak. — Még egyszer hangsúlyozzuk, ez nem annyit jelent, hogy az állam ne támogassa erejéhez mérten ezt a szövetkezetet, csak annyit, hogy ez a támogatás a dolog jelentőségének a követett céf érdemének megfe­lelő legyen. Tiszta szívből kívánjuk a B. listások tervének megvalósí­tását s azt hisszük, hogy az előbb elmondottak szigorú betartásával minden jóérzésű magyar ember csatlakozik ezirányu kívánságunk' hoz. Rudolph Valentinó a ravatalon A műrész tisztelőinek szízezerjei órákon át várakoztak, hogy még egyszer láthassák Valentin ót. Szabolcsvármegye közönsége hálás kegyelettel áldozott a pasztaszeri Árpád-szobor előtt a taalapltás emlékének. Sasi Szabó László mondott ünnepi beszédet, Borbély Sándor alkalmi ódáját pedig Nagy Lajos szavalta el. — Szabolcs­vármegye törvényhatósága országos ünnepség keretében helyezett koszorút a műemlék talapzatára. — Mikecz alis­pán : Szabolcsvármegye közönsége mindig kegyeletes érzel­mekkel íogja az árpádházi kultnszt ápolni. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Az 1896. évi VII. t.-c. szól a hon­alapítás évezredes emlékének tör­vénybe iktatásáról. Ekkor mond­ták ki a magyar nemzet törvényho­zói, hogy vallásos áhítattal adnak hálát az isteni Gondviselésnek amiért az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fo­gadta, fejedelmeit bölcsességgel, né­pét erővei és önfeláldozó hazasze­retettel megáldotta és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság kö­zött is föntartotta. A »Pusztaszeri' Árpád-Egyesü Iet« Szeged székhellyel .hűséges kegye­lettel áldoz a honalapító elődök emlékénél és nyújt be áldozatot az egek Urának a gazdag megsegíté­sért. A pusztaszeri 1030-ik évforduló; nak nagy táborban gyújtott áldozati oltárfüstöt a hálás utódok kegyelete A puszta ma kánaán, mert azzá tet­te a magyar kartól kormányozott eke vasa, miként a világégésben Árpád apánktól reánk maradt ősi haza határait megőrizte, megvéd­te karunk. És millenáris ünneplé­seink legjellegzetesebb műemléke előtt, ünnepi szónokunk, dr. Sasi Szabó László kormányfőtanácsos, lapunk főszerkesztője, mégis szív­bemarkolóan kénytelen volt arra rámutatni, hogy Árpád örökébe po­gányok törtek be, álnokul. A ma­gyar kartól kánaánná lett puszta, a magyar kartól megvédelmezett Szentkorona hármas halma és né­gyes vízhálózata, természettől egy­séges szervként életet nyújtó haza földje: kétharmad részben ellenség kezére jutott a triánoni végzés alap­ján. Gyújtó hatást, nagy lelkesedést keltett dr. Sasi S*abó László a mű­emlék széles ferraszáróf elmondott beszédével. A műemléket körülvevő pázsitos térséget vendéglátó népso­kaság özön lőtte el. És ez a népso­kaság Bo rbéiy Sándor »TuruI« c. ódáját is nagy tetszéssel fogadta, Nagy Lajos ref. lelkészt lelkes taps köszöntötte annak szónoki előadá­sáért. A történeti hűség szempontjából följegyezzük, hogy a »Pusztaszeri Árpád-Egyesü Iet« elnöksége azt a szép rendvitelt iktatta jegyzőköny­vébe, hogy az Árpáéi-napot az or­szág egyes törvényhatóságai látják el alkalmi szónokokkal. Az első Pest vármegye, a második Bihar és most következett harmadiknak Szabolcs törvényhatósága, melynek képviseletében Mikecz István alis­pán, Péchy Gyula. dr. Sasi Szabó László kormányfőtanácsosok. dr. Wusay Tibo'" gazd. felügyelő, Kiss Sándor államrendőrségi főtanácsos, dr. BorbMy Sándor vm. főiegvző, Nagy Lajos vm. főlevéltárnok. R/j­iik Miklós városi tanácsnok. Kardos István városi ku'turtanácsnok, Er­dőhegyi Fenenc főszolgabíró, Kál­id)' László, Újhelyi Sándor községi főjegyzők, Pavp Antal ig. tan­Dombrádról, Papp László gimn. ta­nuló Dombrádról, Ballá Lajos köz­ségi közgvám Dombrádról, Böké­nyt DánieT ny. áll. isk. igazgató. A szabolcsiak fogadására az Ár­pád-Egyesület elnöksége részéről dr. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő, elnök jelent meg a vasúti állomáson és üdvözölte az alispánt és vele érkezett vendégeket, kmeí a kaszinó vendéglőjében halpapri­kás ra hívott s a Kaas-féle vendég-' Iőben kaptak szállást. A pompás va csora Pálfy Dániel volt országgyű­lési képviselő rendezéáe mellett il­ijeszkedett az Árpád-napi ünnepség keretébe. Dr. Szakáts József pohár köszöntőben üdvözölte a szabolcsi törvényhatóságot, bevált volna a pohárköszöntő ünnepi beszédnek is, mert nagy hűséggel volt benne raj­zolva a magyar történeti beállítás­nak a szomom ténve, hogy nem va-> gyünk eléggé hűek a nagy elődök hazát épitő nagyjainak példaadó eré nyeihez, — széttagozódunk és vét­kezünk. Az Árpád-Egyesület a tár­sadalmi, életben az Árpád-kuLtusz ápolására van hivatva. Az üdvözlő beszédre Mikecz István alispán adott méltó választ, aki megkö­szönve a szívélyes fogadtatást, el­kötelező ígéretet fett arra nézve, hogy az Árpádházi László király ál­tal Szabolcs várába összehívott or­szággyűlés alkotmány védelmére és hithüségre tanitó példáira visszate­kintve: mindig kegyeletes érzelmek­kel fogja Szabolcsvármegye egye­temes közönsége az Árpádházi kul­tuszt ápolni. A vacsora alatt Erdő­hegyi Ferenc szabolcsi főszolgabíró kedves magyar dalokkal szórakoz­tatta az asztaltársaságot. Másnap reggel hat órakor gyülekezett az ünneplő közönség a szabolcsiakkal jpgyütt a rendőrségi épület elé, hon­nan 12 kocsi és két autóbusz szál­lította a közönséget a pusztaszeri Árpád-emlékhez, hova három órai ut után érkezett a közönség. A hi­vatalos egyének megérkezése után azonnal kezdetét vetle az istentisz­telet, melyet Várhelyi József szegedi plébánosj pápai prelátus papi segéd­lettel mutatott be, a zenés részeket a szatymazi dalárda harmónium kí­sérete mellett szolgáltatta. Majorosi (karnagy és a jeles dalárda szép énekszámaival nagyban emelte az ünnepség értékét. K ramer Tamás kisteleki plébános hazafiúi beszéd­ben — a magyar történet golgotai állomáshelyeire mutatva, ostorozta a szétvonás káros körülményeit. Dr. Sasi Szabó László ünnepi "beszéde óriási hatással volt a hallgatóság­ra, lelkes éljenzést váltott ki Nagy Lajos szavalata, aki dr. Borbély Sán dor alkalmi versét adta elő. Koszo­rút helyeztek az emlékre : a kor­mányét Madarassy Gábor főispán, Szabolcs törvényhatóságáét dr. Bor­bély Sándor, Csongrád közönségéét az alispán, Szeged városét, a Ko­lozsvárról elüldözött és Szegeden székelő egyetemi ifjúságét, az Ár­pád-Egyesület koszorúját Zseny Jó­zsef tb. elnök (diszmagyarban za­rándokolt ki a sztent helyre), a höl j gyek nevében a főispánné megko­szorúzta az Egyesület zászlaját A pusztaszeri Árpád-emlék, a hazafiúi kegyelet ápolására búcsú­járó hellyé válik hova-tovább, mind jobban. És ebben a kegyeletápolási tényében, most Szabolcsvármegye egyetemes közönsége oly nemesen vette ki részét. Az alkalmi szónoki beszéd és dicsőítő óda : vi­rágai a hálás szivekből termelt ha­zafiúi érzelmeknek. Pest, Bihar után Szabolcs mutatta be szívbeli áldozatát a honalapító Árpád emlé­ke előtt. ^IIIIIIIIinillllllllülüiininiiltlIIIIHIIIIIIIIlUillllHlllk BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Glilcfe Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2 M>iiiiuiiniiiiiiiiniiiiuiiiiiiiiiiuniii!itiHiiitiiiiiiiriii^ Itt utoljára! Pénteken, szeptember hó IO-ón Itt utoljára! Szabó Jucii Koppány Erzsi. — Mici; Salfló Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents