Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-07 / 202. szám

2 JNÍYÍRV1DSK. 1926. szeptember 7. üt a magyar Pantheonhoz. Alig egy éve, hogy a honfogíaláskori Pécz nemzetségből származó Apponyiak egyik késői sarja gróf Apponyi Sándor megbecsülhetetlen értékű könyvtárt és mükinkincseket hagyott a nemzetnek s most özvegye egy ujabb óriási adománnyal vonul be a nagy magyar alapítók diszes sorozatába. Közvetlenül Széchenyi Ferenc és a nagy Széchenyi István mellé* mert hiszen 3000 holdas tolnai birtokát, kastélyt és benne temérdek műkincset adományozott a Nemzeti Muzeumnak. Valóban olyan cselekedet, amelyre a büszkeség és lelkesedés hőhulláma szalad át az egész magyar nemzet idegzetén. Amely nemzetnek ilyen honleányai vaninak, annak még nagy elhivatása van e földön,-az bizton és merészen reménykedhötik magasiyelésü jövőről, még a szorongató je-'ek nehéz perceiben is. A nemes tett fénye, mint egy hatalmas erkölcsi villámlás világosítja meg a sötét magyar égboltozatot. üzleteket hajhászó kietlen sivár korunkban hirtelen felcsapódó a magyar ég pereméig érő fény egy pillanatra elénk vetíti a magyar történelmi arisztokrácia kiválóinak nemes cselekedeteit s azt is meglátjuk mellette, hogy mivé tudna fenni ez az ország, ha nagyjai és tehetősei ilyen példák után indulva szolgálnák a nemzeti gondolatot. Kétszáz multi-milliárdos magyar/ összefogó áldozatkészsége és a kisebb embereknek nyomukba törő igyekezete egyszerre meg tudná változtatni azt a sorsot, melynek rabjai vagyunk, olyan nemzeti evolúciót teremtene, amely minden akadályon keresztül tör. Mert sorsát, jövendőjét minden nemzet maga állapítja meg s áll ez különösen a rokontalan, mindenünnen ellenségektől körülvett magyarra- 'Csak önmagából kell, hogy kitermelje mindazokat az erőket és képességeiket, amelyekre lenyűgözött helyzetében számithat, ha a nemzeti társadalom elernyed az erőkifejtésekben, elvész a nemzet is. Áldjuk Apponyi Sándorné nemes csefekedetét, mellyel végtelen nagy szolgálatot tett nemzetének. Nemcsak azzaf a nagyszabású anyagi segítséggel, mellyel nemzeti kultúránkat fellendítette, hanem még inkább e tettnek erkölcsi hatásáért. Megvillantotta azt az erőt, amely társadalmunkba szunnyadoz, viszszaadta telkünknek az önbizalmat és a magasra szárnyaló reménységet. Nemes példájával megmutatta, hogy a legfelsőbb társadalmi rétegek " legmagasabb régióikban élőknek, akiknek a sors kegye rangot, vagyont, tekintélyt, műveltséget, mindent megadott, rendeltetése és hivatása az kell legyen, hogy erőkapitálisainak egész mennyiségét a magyar nemzet szolgálatára fordítsa. Mert arasznyi létünkben mi lehet nemesebb hivatás, magasztosabb életcél, mint a nemzetnek szolgálata? A magyar arisztokráciában rengeteg §ok erkölcsi és anyagi' erő szunnyadoz, melyet a nagy példák villamosütésként tudnak időnként felébreszteni. Hiszen Széchenyi István példája után úgyszólván még órák se kellettek és meg volt a Tudományos Akadémia alapja; az Apponyi Sándorné magasztos példája bizonyára nágy hatással lesz I erre a nemzedékre, mely ha kissé fásultabb is, mint elődei, koránt sincsen lethargiában', inkább csak az utat keresi, melyről lekerült. Apponyi Sándorné utja a nemzeti Pantheon felé vezet, reméljük, felébred az ambíció másokban is arra* hogy kövessék. Szunyogveszedelem. Az esőzések és árvizveszedetem utójátékaként ujabb, szerencsére kisebb veszedelem szakadt ieánk : a szúnyogok hallatlan tömegeinek megjelenése. Természetes következménye ez a hetekig tartó esőzéüüi nek és áradásoknak, mert a szunya igok szaporodásának és fejlődésének főfeitétele a nedves környezet, a legkedvezőbb helyek számukra a mocsaras, pocsofyas területek. — Ilyen pedig bőven van most mindenfelé. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk ezt a jelenséget, mer

c nemcsak kellemetlenséget jelent, hanem egészségünkre is veszéfyt je Ienthet. A szúnyogok bizonyos faja, az anopheles-szunyog a hordozója és terjesztője a vál Aláznak, maláriának. Szerencsére ez a szunyogfaj csak kis része a szúnyogtömegeknek, de azért az anopheles is megjelenik s megjelenése veszéfyt jelent, amely ellen védekezni kell. A malária kórokozója a plasmódium több fejlődési fokozaton megy át teljes kifejlődéséig s e fejlődési mozzanatok egyrésze az anopheles-szunyogban, másrésze pe dig az emberben megy végbe. Röviden csak annyit, hogy az anopheles maláriás embert megcsípve, annak vérével felszívja a malária csiráit, ezek benne tovább fejlődnek s ha azután egészséges embert szúr meg, abba a maláriát beleoltja. Erre csak az anopheíes alkalmas, más szunyogfajta nem. Ez tehát a veszely, amely annál nagyobb, minél több az anopheles és minél' több a maláriás ember, akikből a szúnyogok fertőzött vért szívhatnak. Nálunk kevés ugyan a maláriás, de épen a sok szúnyog révén könnyen elterjedhet. A veszély még most kicsi, azért kell a védekezésnek már most megtörténnie, amig köny nyebben és több sikerrel járhat. A védekezésnek három irányban kell történni. Az egyéni védekezésnek az a céfja, hogy az egyéneket a csipéstőf lehetőleg megóvja Célszerű ezért a szunyogjárta helyeken az ablakokat szúnyoghálóval ellátni, hogy a szúnyogok a házba be ne juthassanak. Á test fedetlen részeit a szibadban való tartózkodásnál nehéz megvédeni, sőt még a vékony harisnya sem nyújt elég védelmeit s a nyári meleg miatt sem lehet vastagabb ruhadarabokat, vagy éppen fátyolt hordani. Szóba jöhetne valamely illatos, de a szúnyogok által nem kedveit anyaggal való bedörzsölés, ez azonban szintén nem mindig vihető keresztül. Fonto~abb a védekezésnek másik két, egymással szorosan összefüggő módja : a szúnyogok, illetve álcáik irtása és szaporodásuknak megakadályozása. Az utóbbi a fontosabb és az elsőt is részben magában foglalja. Módja pedig a szúnyogok szaporodási helyének a mocsaraknak és pocsolyáknak lecsapó lása és kiszárítása az árterületeknek a lehetőségig való megszükitése. Pocsolyáknál ez mindig és gyorsan keresztülvihető, nagyobb kiterjedésű mocsaras területeknél nagyobb munkálatokat igényel s ilyen helyen jöhet szóba főleg a másik mód, a mocsárban lévő szunyogálcáknak elpusztítása ha már fejlődési helyüket el nem vehetjük. Egyik mód erre a mocsár felsíinének olyan anyaggal való bevonása, amely az álcákat megöli, amire legmegfelelőbb a petróleummal való leöntés. Sajnos, drágasáA második Reinitz-bünpör vádlottját beszámithatonak találták. Leichter Salamon gyilkosai a kassai bíróság előtt. t Kassa. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mint még emlékezetes, a második kassai Reinitz-bünper, melynek vádlottai Matej Sándor és Kollár Ferenc munkások voltak, nem jutott ef az ítélethez. — Az ügyészség azzal vádolta a két munkást, hogy Reinitz Jakab felbuji" tására és közreműködésével 1921. nyarán a bankói erdőségben meggyilkolták és kirabolták Leichter Salamon máramarosszigeti 'szabómestert. A vád Kollár feljelentésére és Matej elsőizben . tett beismerő vallomására támaszkodott, a főtárgyaláson, sőt azt megelőzően is mindkét vádlott visszavonta egymás ellen tett terhelő vallomását és mert a bizonyítási eljárás sem produkált kézzelfogható bizonyítékokat, kétségessé vált, fel lehet-e deríteni a két ember fecsegése mögött lapangó titkot. A főtárgyaláson Matej különös viselkedést tanúsított, ideges volt, zavart és adta az idiótát. A bíróság ezért szükségesnek látta és elrendelte Matej elmeorvosi megfigyelését, a tárgyalás folytatását pedig bizonytalan időre elhalasztotta. Matej Sándort már másnap átkísérték a törvényszék fogházából' a kassai elmegyógyintézetbe, ahol hat héten át megfigyelés alatt tartották. Matejt a közelmúlt napokban szállították vissza a törvényszék fogházába és értesülésünk szerint az orvosi szakvélemény beszámíthatóak minősítette a Reinitz-bünper vádlottját. A bünper tárgyalására valószinüfeg az őszi esküdtszéki ciklusban kerüf sor. A'spanyol trónörökös, Asturia hercege,| súlyosan megbetegedett. A legújabb hirek már haldoklásáról tesznek jelentést. A spanyol kormány ellenére is erősödik annak hire, hogy a kormány minden eshetőségre számítva összehívta a cortest. Egyenkint nyolc millió országban eltemetett Folyó évi október havában, Olaszországban eltemetett hőseink földimaradványainak csoportos hazaszállítását tervezik. Erre vonatkozólag a m. kir. Belügyminiszter az alábbiakban kívánja az érdekelteket tájékoztatni: A hozzátartozók Ultal a hadizónában eltemettettek után mintegy 8,000-000 korona í

esz fizetendő, még pedig szeptember havában. A hadizónán kivül eltemettettek után, a távolságnak megfelelően nagyobb összeg fizetendő. A hazahozatalra vonatkozó bélyégmentes kérvény, (amelynek az elhalt összes személyi adatait, halál időpontját, a jelenlegi sírhely adatait, a szándékolt itthoni eltem jési hely megjelölését és a költségvállalási nyilatkozatot kell tartalmaznia.) a m. kir. belügyminisztérium III- osztályának háborús veszteségeket és hadisirokat nyilvántartó csoportjához legkésőbb fo~ koronába kerül Olaszhőseink hazaszállítása • Iyó évi szeptember hó 15-ig nyújtandó be, hof az érdeklődők hétköznapokon 12—14 óráig e tárgyban felvilágosítást kaphatnak. Az emiitett csoport pontos cime: Budapest, I. kerület, Budaőrsi ut 51, Károly Király laktanya. A mult évi egyezmény azon része, mely szerint a hozzátartozók (szülők, özvegy, testvér, gyermek) á sírokat évenként egyszer meglátogathatják s ugy a magyar mint az olasz vasutakon alacsonyabb kocsiosztáfyu fél jeggyel utazhatnak, továbbra is érvényben marad— Vertse K- Andoké Volkmann Róza zongoratanfolyamán (Luthertér 11.) a beiratásolc már megkezdődtek. A tanitás szeptember 6-án veszi kezdetét. Havi tandij 14 pengő (175-000 korona), beiratási és fűtési dij egész évre 14 pengő. Az első és utofsó havi tandij egyszerre fizetendő. 6x Három szó: kedden a színházban