Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-05 / 201. szám

2 JS(YÍRVIDÉK. 1926. szeptember 5. MHHüTOHMMMMMa l'BH • *' Árpád hazát szerzett nekünk! Elszánt, maroknyi nemzetének jól edzett és jól fegyelmezett össz­erejéveí kinyújtotta kezét Atilla öröksége után és a csoda megtör­tént! Az egységesen vezetett nem­zeti erő bámulatos sikerre vezetett­Pár év aíatt megtörte a hatalmas Morva-birodalmat, szétszórta a bulgár cár hadait, kiszorította Pannóniából a frank uralmat* a bajorokat és az imént megterem­tett nemzeti egységhez megszerezte az ezeréves nagy Magyarországnak gyönyörűen kialakult szép föld­rajzi, területi egységét is! Micsoda hadvezéri talentum, mi­csoda vitézség, micsoda céltudatos előretörés és milyen önmegtagadó kitartás kellett mindezekhez! A ro­kontalan, az előbb lenézett, maid rettegett vitéz szittya-nép megve­tette lábát a Tisza—Duna mentén és úrrá lett itt Kárpátoktól az Ad­riáig! A mélységes hála feltörekvő könnyei szorongatják torkomat a legendába illő események felgon­doíásánál és a magunk szomorú helyzetének mélységeiből gyászbe­szédbe szeretnék fogni, hogy el­sirassam ezt a széthullott gyö­nyörű egységet, ezt a számunkra szerzett szép .jiazát, amely dara­bokra törve mered felém a jelen víziójából és amelynek kétharmad­része már csak otthona, de nem hazája többé, rabságba jutott sze­gény szomorú magyar testvéreink­nek! És most jtt vagyunk Pusztasze­ren, ahol Béla király névtelen jegy­zőjének feljegyzései szerint az első gyűlést tartotta dicső fejedelmünk az újonnan megszerzett honnak földjén! Mert Árpád nemcsak megsze­rezte, hanem meg is szervezte országunkat. Itt ültek először törvényt. Va­lószínűleg megújították itt a vér­szerződést, szankcionálták az első megszállás részleteit, ahog v a tör­zsek uralmukba vették a meghódí­tott területeket és valószínűleg itt vetették meg alapját az állam első berendezkedésének, ami a későbbi fejlemények után ítélve bizonyosan igen fejlett közjogi érzékkel, áz ak­kori kor viszonyaihoz képest na­gyon demokratikus alapon történ­hetett! Amint ez szabadsághoz és függetlenséghez szokott néphez illik is! 'Az én szülőföldemen ,a,hol Sza­bolcs vezér várának közelében Ké­me és Deme vitéz urak cseréi vol­tak (ha csakugyan itt időzne dicső szelleme a nagy fejedelemnek, bi­zonnyal emlékeznék érdemes vité­zeire) a falu utcáit még most is Szernek nevezik- A fafu főutcája a Derékszer s ugy sorakoznak méllé a többi Szerek. Azt j efent<?tje ez a szó, hogy utca, hogy rend- A mi nincsen szép sorban, rendben, az szertelen­Amit rendezni akart a magyar, azt szerbe-szárnba szedte. Bizonnyal itt ezen a szent hel­lyen is így szedték szerbe-számba áz ország ügyeit, dolgait dicső elődeink, megvetve alapját egy ezeresztendős továbbfejlődés lehe­tőségének, alkotmányának, így fett a honszerző' egyúttal h ön­szervező, honalapító is s igy vált tökéletessé az ő hősi alakja minden idők örök dicsőségére­Mert ha hősnek nevezzük azb aki egy nemes célért folytatott küz­delemben valami legyőzhetetlen akadályba ütközve elbukik, meny­nyivef inkább kell hősnek nevez­nünk és tartanunk azt, aki minden akadályon győzedelmeskedve, teljes diadalra vezeti és betetőzi, sőt biz­tosítja is a célul kitűzött ügyet! Ezért kell Árpádot a magyar nem­zet első és legnagyobb hősének tekintenünk s reá a bámulaf és dicsőítés gondolataival emlékez­nünk. Azt olvastam a napokban egy jónevü magyar író tollából, hogy a mi jelen korunk nem hisz a hő­sökben, mert nincsenek hőseink. Amolyan hangzatos féligazság! Igaz is, nem is. Gondolok az ezenyi, meg ezer­nyi magyar hősre, aki a legutóbbi kataklizmában nem kisebb vitézség­gel", nem kisebb halálmegvetéssel és hősiességgef ontotta vérét a lángbaborult kontinens északi, ke­leti, nyugati és déli frontjain mint annak idején daliás ' honszerző őseink... akik fergeteges magyar virtussal irták nevüket újra a hadi dicsőség fényes évkönyveibe... és talán mégis! Talán mégis a szkep­tikus irónak vofna igazsága! Mert a hősiességhez nemcsak bátorság, nemcsak vitézség, nemcsak efbu­kás, nemcsak nemes karakter szük­séges, hanem elengedhetetlen fel­tétéi, hogy a cél is olyan legyen, (ami a hős karakteréből nemes for­rásból buzog!! És talán ez hiány­zott most a mi vitézeink fényes hadi tetteiből! Hiányzott a nem­zeti géniusz ihlete! a nemzeti ön­célúság hőssé avató dicső ideálja! Mert csak zsoldosok voltunk! És — nem született zsoldosnak a magyar! A magyar szabad és független náció! "A magyarnak cél­kitűzése is ilyen kell legyen.,.. akkor fesznek csak hőssé a vitézek, a bátrak, £ nemesek, ha a magyar ősrégi függetlenségnek és szabad­ságnak, a magyar nemzeti géni­usz elhívásának igazi "küzdelmében és ba(vivásában tűnnek ki ősi ma­gyar virtusokkal"!!! Lesznek ak£or hősö^! Lesz nek afc&or főistene^ újra! Mert Árpád vezér és az ő hős vitézei fogják bennünk magu­kat megismételni egy uj, egv talpra állított NagyJVlagvaror­szág kivívásában! Itt ezen a szent helyen bizonnyal megismételték és megújították az etelközi vérszerződést. Volt reá okuk, örömteljes, boldog indokuk bőven! Ezt a magasztos vérszerf ződést azóta ujbóí és újból megj­ujitotta a nemzet... nem egymáS­között, — hanem a földdel, azzal a másik egységgel, amelyhez ezer esztendőveí ezelőtt Árpád apánk juttatta bujdosó népet... Hullott... hullott itt a g rága magyar vér, mint egy szent erek­lyetartóba és talán nincsen röge» nincsen porszeme a honnak, neml­csak a csonkának, de az elszakj­tottnak se, ahoí a röghöz, a por­szemhez ennek az újból és újból bőkezűen ontott magyar vérnek cseppje ne tapadna! Hát van-é kedved magyar! még egy szent próbára!? Van-é kedved meg egy vérkeresztségre, egy ui vérj^erződésre! Vant-é kedved megmutatni, bebizonyítani a tesz­teden rágódó hiéna-fajzatnak, hogy a mi szerződésünk, melyet a föld­del kötöttünk, erősebb minden pa­pircafatnál, minden tinta-szerződés­nél, mert ezt mi újra meg újra vérre* itattuk és vérrel pecsételtük! Im itt állunk a nagy Vezér dicső alakja, virasztó szelleme előtt! Szirv­rőí-szinre állunk áldott lábanyomá­ban! Itt, ezen a helyen járt valaha ő is! Itt feszültek fényes sátrának vásznai! Itt úszott a légben vezéri zászlaja... Még az a szél lobogtatta' ami a győzelmes alpári síkságról lengedezett erre... Ne félj szembe nézni az óriással, a diadalmassal... Atyád az neked! Ragadd meg még egyszer azt a vitézi bárdját, emeld a magasba vezéri zászlaját! Ne sajnáld a vé­red bőséges hullását és meglásd — Isten, a magyarok Istene, akit ő imádott pogány ősi hittel: a Tüz­isten, a Napisten, a vizisten meg­fognak téged segíteni... Ámen! Mélyen leszállított Michelin Pneu legolcsóbb, legtartósabb autó­felszerelések Nagy József, Budapest, VI., Andrássy ut 34. SZABOLCSI PORÜRÉK. fi falu kovácsa. Levelek végében, besenyödi úton, Rozoga műhelyben vén kovács a suton Űl, virradtál estig ugy várva dologra, Mint horgászó fiu, halat vár horogra. Fúvója nem sóhajt. Ülője is néma, Csak a mester ásít egyet néha-néha, Napokat, heteket elpipálgat és nem Hallani onnét egy kalapácsütést sem. Se' felhérc nem törik, se' ráf meg nem lazul Rossz esztendőt küldött mindnyájunkra az Űr. Még a vas sem hull le lóköröm patárúl, Fel sem áll a mester a füstös padkárúl. Szegény öreg kovács — nincs akihez szóljon, Csak patkolás hijján ö el ne patkoljon ... ECSETES LAJOS. Áz ország pénzügyi helyzete. Mig az ellenőrző bizottság fenn­állt, " a magyar államháztartásról be­szédes jelentésekben hü képet Smith Jeremiás, a jó emlékben ma­radt főbiztos festett hónapszámra. A szanálási müvelet befejeztével áz a derék amerikánus eltávozott ez állásból, de a jelentések nem szűn­nek meg. Az 1926: XV- t. c. ugy r ende^ zik, hogy a jelentéstétel ezentúl havonként állandóan a felelős pénzügyminiszter lássa el- Bud Já­nos aláírásával most került a nyil­vánosság elé az első miniszteri re. ferátum, mely a magyar közvéle­mény felvilágosítására készült, nem pedig abból a célból, ami a vott főbiztost kötelezte, hogy a népP szövetségi tanácsot és külföldi hi­telezőinket tájékoztassa a magyar állam pénzügyeinek állásáról­A költségvetési év első két hó­napjában: július és augusztus ki­lenc hetében rendszerint hiányok szoktak mutatkozni, mert ez idár szak alatt állami bevételeink hoza­déka legkisebb az esztendőn át. A most mutatkozó eredmények azon­ban tavalyhoz képest itt is jelenté­keny haladásra vallanak. A mult évi augusztus deficitje még 10.9 millió aranykorona volt, ami most leapadt 8-2 millió aranykoronára, a javulás tehát 2-7, csaknem 3 millió arnykorona. Igen örvendetes, amit Bud mi­niszter a magyar állam két leg­fontosabb üzemének: a postának s az államvasutaknak jövedékeiről ie­fénthet. A m. kir. pósta — ez üzleí­titeg leggyengébb időszakban — 600 ezer pengő felesleget mutat ki. Az államvasutaké pedig közel 5 millió pengő, 1 millióval több a mult év ugyan e hónapjainak ered­ményénél. Külkereskedelmi mérler günk — az év első felében mutat­kozott eredményekhez mérten —­kissé visszafejlődött, de a tavalyi juüus és augusztus mérlegével szemben igy is javulás állapitható meg- A Nemzeti Banknak bank­jegyforgalma 28-9 millió pengőér­tékkef növekedett, a lejáró tarto­zások számlája ellenben I61/2 millió pengővei csökkent, mig a bank. érc és devizakészlete 61/2 millió pengő értékkei szaporodott. A pos­tatakaréknál a betétek összege mult hó végén 135-9 milliárd, értékpá­pirállomása pedig 168-8 milliárd volt Ezek a próbák, a jelentés adat­összegéből' kiemelve, kettőt bizonyí­tanak" Egyik az, hogy az állam pénzügyi "éfetében a szanálás kor­szakos eseménye máris meghozta a remélt fordulatot- Államháztartá­sunk mérlegének egyensúlya im u már sziklaszilárd. A másik konklúzió, ami a je­lentésekből levonható, h'ogv _ a kormány szanálási politikája min­den tekintetben szerencsének bizo­nyult. Most következik majd e po­litika második etappja: a magán­gazdasági szanálás. Meg vagyunk győződve, hogy a Bethlen-kormány égisze alatt ez is sikeres lesz s á talpraálló gazdasági közélet az erő­teljes, jómódú és elégedett nem'­zeti é.'et alapját fogja megteremteni­Zongoraoktatásra tanítványt vállal háznál Kovách Árpád. Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­tudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. SzétkQldési hely: Igmóndi keserűvíz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve

Next

/
Thumbnails
Contents