Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-04 / 200. szám

4 NÍYIRYIDÉK. 1926. szeptember 4 Bent az ismeretien moturimai szőnyegeken szépen kiteregetve — te jó isten — kalotaszegi vasutasok, mezököve

sdi matyó munkák, szebbnél szsbk kivitelben. Egy nagy álványon pedig a sátor körepén egy állvány német feliratokkal, nagy pipatórium. A hires magyar pipa fejlődése szép ízléses hozzáértéssel összeválogatva. A nagyszerű művészettel" faragott és pirosra égetett, tajtékpipától kezdve íe egészen a Nyíregyházán is készülő anyagból csinált rézkupakos •paraszt pipáig. Mellette gyönyörű angol fapipa gyűjtemény,' mely előtt nagy tömegben álltak nagy okulárés és nagy tompa orrú cipőkben angolok és amerikaiak. Ez érdekelte őket a legjobban. Bár még a mi pipáink melfetf ís meg- ] álltak és böngészték a feliratokatNekik nem tünt fef az ami' nekem. Hogy a zászlócska magyar, a munka magyar. A kiállító cég osztrák, a feliratok németek, ők j nem igen vették észre, hogy a zácsfócska nem német színű, de jj mert a feliratok németek voltak; J hát joggal hitték, hogy német < produktumokat néznek. Kérdéseimre a kereskedő büsz- i ke önérzettel mondja el, hogy ő ; mindig támogatta és hogyan "sze- j reti a magyar iparművészetek j Csak hibáztatja, hogy nekik egye- | düí kell kapaszkodni, és ő min ? idegen konkurencia nélkül áll itt egy világpiacon a mí iparmüvésze" tünkkef. Nem tagadja, hogy ez a támogatás egyben kitűnő üzlet is» mert anyi megrendelést kapott már* hogy alig néhányan érik er az ő jj •megrendeléseit. Büszkén mondja | ezt és nekeip.. is atyáskodóan, ve- S regeti meg bucsuzóul a vállam- s Mintha engjn is támogatni akarna. Aztán már nem nagyon érdekelt továbbb a kiállítás- Elment a kedvem tőle... Vágó GézaA lánglovas. A válfrperes hölgy. Kettős attrakció ! Szombattól az Apollóban. mozgalom indult meg, hogy -farsangon már ősi magyar dolgozik, nagyobbszabásu mozgalmat indított a magyar ősi tánc eredeti visszaállítása érdekében. A csárdáson kivül még két tánc él itt az országban: a verbunkos és a kállai kettős. Ezeket nem szabad engedni, hogy teljesen feledésbe menjenek. Kívánatos volna felújítani őseink egyik jellegzetes táncát: a süveges táncot, min

1 régi magyar tánckülönlegességet. A palotás táncot, mely ugyan még sorra kerül nagyobb ünnepélyeinken, de idegen íáncmesterektóí átváltoztatott, toldott-foldott alakban, eredeti formájában kell újra divatba hozni. A körmagyart továbbra is la.zükséges volna fenntartani, mint mutatós csoport-táncot. A Faluszövetség az ősz folyamán a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik odahatni, hogy már farsangi báljaink az ős imagyar táncok visszaállításának jegyében folyjanak le. Az érdeklődőknek készséggel ad útbaigazítást, megküldi az egyes táncok pontos és részletes Ieirását, amelyeknek alapján azok betanítása könnyű szerref történhetik. Akik a magyar tánc viszszaállitásának országos mozgalmába be akarnak kapcsolódni, forduljanak a Faluszövetséghez, Budapest, V., Zoltán-utca 8. Kalla Jenőt kétszáz millió kaució ellenében szabadlábra helyezik. A magyarságnak három egyedülálló sajátos szellemi alkotása van: a nyelve, zenéje és tánca. A nemzetközi kultura sorvasztó hatása alatt leginkább a táncunk van kitéve a pusztulás veszedelmének. Pedig kevés tánc van a világon, mely a művészi ritmusnak fő elemeit: az egységet és változatosságot oly harmóniában mutatná be, mint a miénk. tia ma benézünk egy táncterembe a sok idegen, lehetetlen elnevezésű táncok mellett látunk ugyan csárdást, de a mai csárdás ' csak eredetiségéből és szépségéből kivetkőztetett kivonata a magyar ősi táncnak. Ha ünnepi alkalmakkor szívesen és jogosan büszkélkedünk az apáinktól örökölt diszmagyarban, akkor ne resteijük ősi táncunkat sem eredeti formájukban gyakorolni. Nem szükséges bizonyítani, hogy e nemzeti tánc helyes gyakorlása a nemzeti érzés, öntudat és jellem megerősítésére szolgál. A Faluszövetség, mely a magyar nép kedélyviláganak megnemesitésén és a faji sajátosságok megbecsüléséért is . Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Megírta a Nyirvidék, hogy Kalla Jenő nyíregyházi földbirtokost gyujtogatásra való felbujtás gyanúja miatt letartóztatták és bekísérték a nyíregyházi kir ügyészség fogházába. Kalla ellen Weisz Ignác nevű intézője vallott és ez a vallomás nyújtott támpontot a Kalla ellen felmerült vádakra. A további vizsgálat megállapította azonban, hogy a nyíregyházi földbirtokos ellen más bizonyíték nincs, mint Weisz Ignác bemondása, de Weisz haragosa Grósz Zsigmond. Tegnap 11 óra körüí egy gyászhír járta b ea várost: meghaíft Grósz Zsigmond, ismerőseinek szeretett «Zsiga bácsi»-ja. Munkatársunk pár héttel járt náluk, akkor még senki sem gondolt a most bekövetkezett katasztrófára. Sziporkázóan szellemes ötletekkel szórakoztatott bennünket az elhunyt öreg ur, gyönyönrü bariton hangián szép magyar nótákat dalolt kis unokáinak. Esztendők hosszú során át láttuk a megboldogultat, kerekes kocsi, ján a «Korona» előtt és valósággal megszoktuk joviális, minden ismerősére szívesen mosolygó arcát. Bátran, szívós éfniakarással küzdött á halál sunyin, alattomosan rátámadó hada ellen és bár tudta» hogy nagyon is közei áll az utolsó napjához, családja és ismerősei előtt titkolta, nehogy fájdalmas szomorúság íegyen úrrá a meghitten boldog házban. Határtalan optimizmusát, nyugodt, kedvesen barátságos arckifejezését utolsó napoKallának, aki el is bocsátotta szolgálatából. Könnyen ugy tűnhet fel, hogy az elbocsátott intéző bosszújáról van szó. A gyujtogatási ügy iíyetén fejlődése aktu- ' álissá tette a szabadlábra helyezés kérdését. Kalla Jenő ügyvédje kérte védence szabadlábra helyezését s ezzel a kérelemmel foglalkozott is a kir. törvényszék vádtanácsa. Kalla Jenőt értesülésünk szerint kétszázmillió korona óvadék ellenében szabadkon is fogják bocsátani. kig megőrizteGigászi küzdelmet vívott az életért, szeretett volna még élni, hisz jóságos fel ke még fiatal volt, szeretett vólna még élni a gondosi jó hitves oldalán, szerette volna még látni fészkéből alig kiröppenő gyermekei boldogságát, de mennie kellett— És mi nem fogjuk többé látni" a «Korona» efőtt cercelét tartó «Zsiga bácsi»-nkat, nem jfogjuk hallgatni többé a múltból val óértékes viszszaemlékezéseit s nagyon fog nekünk hiányozni az a «Zsiga bácsi», aki megvigasztalt bennünket gond{ainkaban, bánatunkban. Bátran, tiszta szívvel, jó lélekkel járul az elköltözött a legmagasabb Biró elé, mert Isten s ember előtt megőrizte jellemének fedhetetlen tisztaságát s ugy harcolta végig az élettel vivott harcát, mint az bátor, derék, becsületes emberhez ilGrósz Zsigmond a nyíregyházi kereskedőtársadalom egyik értékes tagja volt. Ereje javában ott állt a nyíregyházi állat és terménykereskedelem élén dolgozók sorában és nem kis érdeme van abban, hogy városunk "kereskedelmi élete olyan szívós erőket, 'kitűnő kvalitásokat mutat. Zongoraoktatásra tanítványt vállal háznál Kovách Árpád. la, pénteken utoljára Szezonnyitó Fox műsor! A EELET ARNYAI Exotikus szerelmi regény 7 felvonásban. A felvételek Marokkóban és Indiában készültek. Franck Mayo és Norman Kerry a főszerepben BUCÜC JOIES UJ FILMJE: ARANY A HÓ ALATT Szombattól Vajda Ernő világhírű darabja! Vasárnapig TTálóperea hő Színjáték 6 felvonásban. "lovas Vadnyugati kaland 7 fejezetben. Szenzációs lovasbravurok. Ugrás lóval 50 méter magasból. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, Tizenkét és fél millió tanulmányi ösztöndíj szabolcsi kereskedőifjak számára. A debreceni kereskedelmi és iparkamara saját alapjából pályázatot hirdet néhai Szent-Kiráíyi Tivadar kamarai efn'ök nevét viselő egy 12.500.000 koronás tanulmányuti ösztöndíjra, amelyet ezalkalommal kereskedő ifjú nyerhet el. Az ösztöndíj elnyeréséért pályázhatnak elsősorban oly törekvő és jó előképzettségű ifjak, kik a debreceni kamara kerületében (Debrecen sz. kir. város, Hajdú, Bereg, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén) illetőséggel biró kereskedőknek, iparosoknak, vagy más foglalkozású egyéneknek árukereskedő pályán élő gyermekei, akik szakbavágó segédi foglalkozásban a kamara kerületében legalább három évet töltöttek. A magasabb szakképzettségeit igazoló ifjak előnyben részesülnek. Az ösztöndíj, célja az, hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a szakmájukban való magasabbb kiképeztetést s e célból gyámolitsa őket külföldi üzletek, vállalatok ipari vagy kereskedelmi telepek felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztöndíjra pályáznak* igazolni tartoznak azt, hogy az álj talános feltételeknek megfelelnek, j tehát családi és illetőségi viszonyai| kat, szülők vagyoni hellzetét, előj képzettségüket és nyelvismereteiket, erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányaikat, valamint tanonc és szolgálati bizonyítványaikat és általában mipdazon okmányaikat* melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják, bemutatni tartoznak. Az ösztöndíjra pályázóknak kérvényükben íe |ell irniok azt a tervet és célt, amelynek megvalósítására az ösztöndijat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyéb kilátásba vett körülményeit. A kamara az ösztöndijat négy részletben folyósítja. Az első részt vagyis 3,500.000 koronát az utazás vagy tanulmány megkezdése előtt az utfevél és vízum bemutatásakor, a második részt (3,000-000) koronát a külföldre utazás után három, a harmadik részt (3,000.000) hat s a negyedik részt (3,000-000 koronát) kilenc hónap múlva. Az ösztöndijat efnverő kereskedő ifjú tartozik egy éven át külföldön tartózkodni. A pályázati kérvények 1926- évi szeptember hó 20-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be . Elkésett kérvények figyelembe nem' vehetők- Az utazás vagy tanulmányi alkalmazásba lépés az ösztöndíj elnyerése után legkésőbb hat hónapra tervezendőDebrecen, 1926- augusztus 9. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Sesztina Jeaő, Dr. Radó Rezső elnök. • főtitkár.