Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-04 / 200. szám

4 NÍYIRYIDÉK. 1926. szeptember 4 Bent az ismeretien moturimai szőnyegeken szépen kiteregetve — te jó isten — kalotaszegi vasutasok, mezököve sdi matyó munkák, szebbnél szsbk kivitelben. Egy nagy álványon pedig a sátor köre­pén egy állvány német felira­tokkal, nagy pipatórium. A hires magyar pipa fejlődése szép ízléses hozzáértéssel összeválogatva. A nagyszerű művészettel" faragott és pirosra égetett, tajtékpipától kezdve íe egészen a Nyíregyházán is ké­szülő anyagból csinált rézkupakos •paraszt pipáig. Mellette gyönyörű angol fapipa gyűjtemény,' mely előtt nagy tömegben álltak nagy okulárés és nagy tompa orrú ci­pőkben angolok és amerikaiak. Ez érdekelte őket a legjobban. Bár még a mi pipáink melfetf ís meg- ] álltak és böngészték a feliratokat­Nekik nem tünt fef az ami' nekem. Hogy a zászlócska magyar, a munka magyar. A kiállító cég osztrák, a feliratok németek, ők j nem igen vették észre, hogy a zácsfócska nem német színű, de jj mert a feliratok németek voltak; J hát joggal hitték, hogy német < produktumokat néznek. Kérdéseimre a kereskedő büsz- i ke önérzettel mondja el, hogy ő ; mindig támogatta és hogyan "sze- j reti a magyar iparművészetek j Csak hibáztatja, hogy nekik egye- | düí kell kapaszkodni, és ő min ? idegen konkurencia nélkül áll itt egy világpiacon a mí iparmüvésze" tünkkef. Nem tagadja, hogy ez a támogatás egyben kitűnő üzlet is» mert anyi megrendelést kapott már* hogy alig néhányan érik er az ő jj •megrendeléseit. Büszkén mondja | ezt és nekeip.. is atyáskodóan, ve- S regeti meg bucsuzóul a vállam- s Mintha engjn is támogatni akar­na. Aztán már nem nagyon érde­kelt továbbb a kiállítás- Elment a kedvem tőle... Vágó Géza­A lánglovas. A válfrperes hölgy. Kettős attrakció ! Szombattól az Apollóban. mozgalom indult meg, hogy -farsangon már ősi magyar dolgozik, nagyobbszabásu moz­galmat indított a magyar ősi tánc eredeti visszaállítása érdeké­ben. A csárdáson kivül még két tánc él itt az országban: a verbunkos és a kállai kettős. Ezeket nem szabad engedni, hogy teljesen fe­ledésbe menjenek. Kívánatos vol­na felújítani őseink egyik jelleg­zetes táncát: a süveges táncot, min 1 régi magyar tánckülönlegességet. A palotás táncot, mely ugyan még sorra kerül nagyobb ünnepélyein­ken, de idegen íáncmesterektóí át­változtatott, toldott-foldott alak­ban, eredeti formájában kell újra divatba hozni. A körmagyart to­vábbra is la.zükséges volna fenn­tartani, mint mutatós csoport-tán­cot. A Faluszövetség az ősz folyamán a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik odahatni, hogy már far­sangi báljaink az ős imagyar tán­cok visszaállításának jegyében foly­janak le. Az érdeklődőknek kész­séggel ad útbaigazítást, megküldi az egyes táncok pontos és részle­tes Ieirását, amelyeknek alapján azok betanítása könnyű szerref tör­ténhetik. Akik a magyar tánc visz­szaállitásának országos mozgalmá­ba be akarnak kapcsolódni, fordul­janak a Faluszövetséghez, Buda­pest, V., Zoltán-utca 8. Kalla Jenőt kétszáz millió kaució ellenében szabadlábra helyezik. A magyarságnak három egyedül­álló sajátos szellemi alkotása van: a nyelve, zenéje és tánca. A nem­zetközi kultura sorvasztó hatása alatt leginkább a táncunk van ki­téve a pusztulás veszedelmének. Pedig kevés tánc van a világon, mely a művészi ritmusnak fő ele­meit: az egységet és változatos­ságot oly harmóniában mutatná be, mint a miénk. tia ma benézünk egy táncte­rembe a sok idegen, lehetetlen el­nevezésű táncok mellett látunk ugyan csárdást, de a mai csárdás ' csak eredetiségéből és szépségéből kivetkőztetett kivonata a magyar ősi táncnak. Ha ünnepi alkal­makkor szívesen és jogosan büsz­kélkedünk az apáinktól örökölt diszmagyarban, akkor ne resteijük ősi táncunkat sem eredeti formá­jukban gyakorolni. Nem szüksé­ges bizonyítani, hogy e nemzeti tánc helyes gyakorlása a nemzeti érzés, öntudat és jellem megerő­sítésére szolgál. A Faluszövetség, mely a magyar nép kedélyvilága­nak megnemesitésén és a faji sa­játosságok megbecsüléséért is . Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) — Megírta a Nyir­vidék, hogy Kalla Jenő nyíregyházi földbirtokost gyujtogatásra való felbujtás gyanúja miatt letartóz­tatták és bekísérték a nyíregyházi kir ügyészség fogházába. Kalla el­len Weisz Ignác nevű intézője vallott és ez a vallomás nyújtott támpontot a Kalla ellen felmerült vádakra. A további vizsgálat megál­lapította azonban, hogy a nyír­egyházi földbirtokos ellen más bi­zonyíték nincs, mint Weisz Ignác bemondása, de Weisz haragosa Grósz Zsigmond. Tegnap 11 óra körüí egy gyász­hír járta b ea várost: meghaíft Grósz Zsigmond, ismerőseinek sze­retett «Zsiga bácsi»-ja. Munkatársunk pár héttel járt ná­luk, akkor még senki sem gondolt a most bekövetkezett katasztrófára. Sziporkázóan szellemes ötletekkel szórakoztatott bennünket az elhunyt öreg ur, gyönyönrü bariton hang­ián szép magyar nótákat dalolt kis unokáinak. Esztendők hosszú során át láttuk a megboldogultat, kerekes kocsi, ján a «Korona» előtt és valósággal megszoktuk joviális, minden is­merősére szívesen mosolygó arcát. Bátran, szívós éfniakarással küz­dött á halál sunyin, alattomosan rátámadó hada ellen és bár tudta» hogy nagyon is közei áll az utolsó napjához, családja és ismerősei előtt titkolta, nehogy fájdalmas szomorúság íegyen úrrá a meghit­ten boldog házban. Határtalan op­timizmusát, nyugodt, kedvesen ba­rátságos arckifejezését utolsó napo­Kallának, aki el is bocsátotta szol­gálatából. Könnyen ugy tűnhet fel, hogy az elbocsátott intéző bosszújáról van szó. A gyujtoga­tási ügy iíyetén fejlődése aktu- ' álissá tette a szabadlábra helye­zés kérdését. Kalla Jenő ügyvédje kérte védence szabadlábra helye­zését s ezzel a kérelemmel fog­lalkozott is a kir. törvényszék vád­tanácsa. Kalla Jenőt értesülésünk szerint kétszázmillió korona óva­dék ellenében szabadkon is fog­ják bocsátani. kig megőrizte­Gigászi küzdelmet vívott az életért, szeretett volna még élni, hisz jóságos fel ke még fiatal volt, szeretett vólna még élni a gondosi jó hitves oldalán, szerette volna még látni fészkéből alig kiröppenő gyermekei boldogságát, de men­nie kellett— És mi nem fogjuk többé látni" a «Korona» efőtt cercelét tartó «Zsiga bácsi»-nkat, nem jfogjuk hallgatni többé a múltból val óértékes visz­szaemlékezéseit s nagyon fog ne­künk hiányozni az a «Zsiga bá­csi», aki megvigasztalt bennünket gond{ainkaban, bánatunkban. Bátran, tiszta szívvel, jó lélekkel járul az elköltözött a legmagasabb Biró elé, mert Isten s ember előtt megőrizte jellemének fedhetetlen tisztaságát s ugy harcolta végig az élettel vivott harcát, mint az bá­tor, derék, becsületes emberhez il­Grósz Zsigmond a nyíregyházi kereskedőtársadalom egyik értékes tagja volt. Ereje javában ott állt a nyíregyházi állat és terménykeres­kedelem élén dolgozók sorában és nem kis érdeme van abban, hogy városunk "kereskedelmi élete olyan szívós erőket, 'kitűnő kvalitásokat mutat. Zongoraoktatásra tanítványt vállal háznál Kovách Árpád. la, pénteken utoljára Szezonnyitó Fox műsor! A EELET ARNYAI Exotikus szerelmi regény 7 felvonásban. A felvételek Marokkóban és Indiában készültek. Franck Mayo és Norman Kerry a főszerepben BUCÜC JOIES UJ FILMJE: ARANY A HÓ ALATT Szombattól Vajda Ernő világhírű darabja! Vasárnapig TTálóperea hő Színjáték 6 felvonásban. "lovas Vadnyugati kaland 7 fejezetben. Szenzációs lovasbravurok. Ugrás lóval 50 méter magasból. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, Tizenkét és fél millió tanulmányi ösztöndíj szabolcsi kereskedő­ifjak számára. A debreceni kereskedelmi és iparkamara saját alapjából pályáza­tot hirdet néhai Szent-Kiráíyi Ti­vadar kamarai efn'ök nevét viselő egy 12.500.000 koronás tanulmány­uti ösztöndíjra, amelyet ezalkalom­mal kereskedő ifjú nyerhet el. Az ösztöndíj elnyeréséért pályáz­hatnak elsősorban oly törekvő és jó előképzettségű ifjak, kik a debre­ceni kamara kerületében (Debrecen sz. kir. város, Hajdú, Bereg, Szat­már, Szabolcs, Bihar, Jász-Nagy­kun-Szolnok vármegyék területén) illetőséggel biró kereskedőknek, iparosoknak, vagy más foglalkozású egyéneknek árukereskedő pályán élő gyermekei, akik szakbavágó se­gédi foglalkozásban a kamara ke­rületében legalább három évet töl­töttek. A magasabb szakképzettsé­geit igazoló ifjak előnyben része­sülnek. Az ösztöndíj, célja az, hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a szakmájukban való magasabbb kiképeztetést s e célból gyámolitsa őket külföldi üzletek, vállalatok ipari vagy kereskedelmi telepek felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésé­ben. Akik az ösztöndíjra pályáznak* igazolni tartoznak azt, hogy az ál­j talános feltételeknek megfelelnek, j tehát családi és illetőségi viszonyai­| kat, szülők vagyoni hellzetét, elő­j képzettségüket és nyelvismeretei­ket, erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányaikat, valamint tanonc és szolgálati bizonyítványaikat és ál­talában mipdazon okmányaikat* melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják, bemu­tatni tartoznak. Az ösztöndíjra pályázóknak kér­vényükben íe |ell irniok azt a ter­vet és célt, amelynek megvalósítá­sára az ösztöndijat kérik, tehát uta­zásuk tervét, időtartamát és tanul­mányszerzésüknek egyéb kilátásba vett körülményeit. A kamara az ösztöndijat négy részletben folyósítja. Az első részt vagyis 3,500.000 koronát az utazás vagy tanulmány megkezdése előtt az utfevél és vízum bemutatásakor, a második részt (3,000-000) koronát a külföldre utazás után három, a harmadik részt (3,000.000) hat s a negyedik részt (3,000-000 koronát) kilenc hónap múlva. Az ösztöndijat efnverő kereske­dő ifjú tartozik egy éven át külföl­dön tartózkodni. A pályázati kérvények 1926- évi szeptember hó 20-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be . Elkésett kérvények figyelembe nem' vehetők- Az utazás vagy ta­nulmányi alkalmazásba lépés az ösztöndíj elnyerése után legkésőbb hat hónapra tervezendő­Debrecen, 1926- augusztus 9. A kerületi kereskedelmi és ipar­kamara nevében: Sesztina Jeaő, Dr. Radó Rezső elnök. • főtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents