Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-28 / 219. szám

184 JKÍYÍRYIDÉK. 1926 szeptember 19, Adófizetők lelkiismerete. Az adókérdéssel kapcsolatban kiszélesedett mozgalomhoz a népszó* vétség kiadványai között Magyarország pénzügyi taípraállásáróí megjefent beszámoló igen sok él

4dekes megjegyzéssel szolgál. Royai Tyler főmegbizotthelyettes ismertette a hatafmak közvéleményé, nek a magyar újjáépítési terv előzményeit, Magyarországnak akkori súlyos pénzügyi válságát és a szanálás ./végrehajtásának eredményeit. Adataihoz jelentős megállapítást fűzött és tz a megállapítás monumentális elismerést nyilvánít a névtelen magyar adófizetőnek, aki önfeláldozóan sietett az állami költségvetés egyensúlyának megteremtésére. Ez az elismerés, a sok ezer és százezer adófizető iránt, ez az emlékoszlop, melyet a tárgyilagos kritika állit a nemzetközi világban a magyar társadalom köZ: katonáinak, örök időkre ércbe vési a magyar nép bámulatos kötelességérzetét, amellyel a közterhek viselésével a közjó érdekében minden nép között efpljár. És most kapcsoljuk össze ezt a fényt az adóséreímekkeí, a pénzügyi kő'zügyi közigazgatás aísófóku végrehajtó közegeinek túlbuzgósága miatt eme.'t kifogá^okkaf, amelyekre orvoslást igért a pénzügyminiszter akinek Ígéretéből a vidéki pénzügyigazgatóságokkaf tegnap lefolytatott konferencia eredményeképen rgár kibontakoznak az adómérséklés hataímas kontúrjai. Ezek a biztató körvonalak efénk rajzolják a legközelebbi napoknak gyors cselekvését, az ellenőrzést és a szuperrevíziót gyakorló négy magasrangu pénzügyminisztériumi főtisztviselő munkáját, amely az adókivetés körül észlelt igazságtalanságok helyszínen való korrigálásával és reparációjával fog járni. Tehát, ha igazat adunk egyfelől az adózók jogos kívánságainak és helyeseljük a képviselők törvényhozói feladatát, amelynek lényeges követelménye, hogy a váfasztók panaszait eljuttassák a kormánynor. és informálják a pénzügyminisztert a központtól távolabb eső vidékek hangulatáról, akkor máris eljutotNyiregyháza a mult évszázad közepén. Irta: Kardos István városi kultur tanácsnok. II. Hogyan védekeznek a tűzkár elten? Nevezetes "intézmény "a helybeli viszonos tüzkármentesitő intézet, meiy még a megyeinek felállítása előtt létesült. Minden kényszerítés nélkül, kinek-kinek szabad tetszésére van bizva a hozzáállás, egyedül a belvárosi épületekre s azoknak is csupán fedeleikre szorítkozik és kivételesek csak szerencsétlenségek esetei előállásával történnek. Jelenleg mintegy félmillió forintig terjednek a biztositások. Rendszabályai szerint minden leégett lakos házát cseréppel köteles fedetni, de hogy ezt könnyebben teljesíthesse, hitelben kapja a szükséges cserépmennyiséget a várostól hat évre, kamatfizetés mellett. Az első óvoda*) A kisdedóvó részint műkedvelők előadásai, részint egyesek szíves adományonyozásai, legnagyobbrészben pedig a város közönsége nagylelkű ajánlása által az 1847-ik évben felállíttatván és évenkint kellő jövedelemmel ellátatván, az ovoncok száma már az első évben is szájon 1) A kisdedóvó 1842-bea létesült, első épülete 1846-han az Ér-ntcában. Első í óvö: Grenerczy Andor.JEz lett később a jj Csillag-utcai óvóda. tunk ahhoz a ponthoz, aminek megvitatásában rejlik az általános megnyugvás kulcsa. A társadalom általanos megnyugvása, az adóügyekben mindenkor felbukkanó kisebb-nagyobb elégedetlenség lecsillapításával megszilárdítható közbéke és a kölcsönös közrehatás az illetékes faktorok és az adóalanyok között, ezek vetik meg az alapját Magyarország jövőjének s szolgálnak boldogulása alapépítményéül A miniszter a mult héten az egységes párt előtt tett igéretét máris beváltotta, elindul utjara az országos adórevizió, elindul útjára az adókivetések felülvizsgálására hivatott repülő-bizottság és meg fog történni minden apró visszaélés igazságos jóvátétele. De ezek melfett a kis momentumok mellett elindul útjára a legnagyobb feladat is: a magángazdaság bajainak fokozatos orvoslása. A népszövetségi jelentés szerkesztője azt mondja, hogy noha Magyarország számos intézkedést hozott avégből, hogy könnyítsen az adófizetők és fogyasztók terhein, még sem lehet egyelőre remélni, hogy az állam- j pénzügyek rendbehozatalát rö\id ; időn belül követhetné egy általa- ' nos feívirágzás. Es rámutat arra, hogy az ok abban van, hogy a feji íődes sok szenvedést okozott s hogy a válság időszakaiból még mindég maradt ránk bizonyos nyomasztó utóíagos idegesség. Mi azt mondjuk erre, hogy mutassa meg a magyar nép, hogy a külföld rossz Syrius mester. Mi jobb és szebb időket jósolunk magunknak. Mert takarékosak fogunk maradni és mérsékelni fogjuk öntudatosan követe eseinket az állammal szemben. Nem fogjuk kockáztatni az egyensúlyt s a közterhek enyhítéséből csak annyit követelünk, amennyit hazánk biztonságának és pénzünk állandóságának veszélyeztetése nélkül tehetünk. A névtelen adófizető igy lesz méltó önmagához. Szerdától—vasárnapig szept. 29.—oki". 3. Szezonsláger! Muzsikus Ferkó Vasvillával összeszurkálta a feleségét, azután felakasztotta magát egy beregsnrányi öregember. A felebarátokhoz címezve búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben leírja tettének okát és végrendelkezik. — Meghagyta, hogy abból a kutágasból csináltassanak neki keresztet, amelyet ő faragtatott ki. nyira összeszurkálta, hogy az azóta eszméletlenüf fekszik lakásán. Oíáhot a veszekedés annyira felizgatta, hogy elhatározta, hogy régóta tervezett öngyilkosságát végrehajtja- Előbb azonban asztalhoz ült es két darab papirosra ceruzával a következő levelet irta: Nyíregyháza, szeptember 27- A jj Nyirvidék tudósítójátólOláh Mihály beregsurányi földmíves ember szeptember 21-én éjjel felakasztotta magát. Az öngyilkosságot csak reggef vették észre, amikorra Oláh Mihály teste már teljesen kihűlt. Az esetről beregsurányi tudósítónk a következőket jelenti: OJáh Mihály 56 éves beregsurányi földmives már évtizedek óta rossz viszonyban élt a feleségével, akivel szeptember 21-én ismét összeveszett és az asszonyt a veszekedés hevében vasvillával ányfelül volt. Tanítóképző**) A néptanítóké, képző intézet a tiszamelleki evangélikusok által nagyrészben a helybeli egyház segedelmével az 1847-ik évben nyittatott meg. Ennek gyámo-> litására a város közönsége 50 hold földet ajánlott oly feltétel-alatt, ha az abbani oktató áftaf a váltógazda- j ság gyakorlatilag fog taníttatni s j ehhez a helybeliek gyyermekeinek valláskülönbség nélkül szabad ac- j cessusok lesz. ( A kaszinó***) A kaszinó e

z 1831ik évtől folyvást fennáll, évenkint ' körülbelül 100 tagot számlál, többrendbeli hírlapokat tart és könyvtá- ! ra is van. í A városi kórház. A kórház, melynek tőkéje eddig csak néhány ezer • forintból áll ugyan, de a város ) áftaf némely jövedelmekkel dótól- , va és a hat évre alakult helybeli nőegylet által évenkénti fizetések | vállalásával gyámolitva ofy állapotban máris, hogy olykor 20 be- j tegeket is képes naponkint befő- • gadni. j A Sóstófürdő****) A fürdő az erdő alatt iSóstó nyugoti partján ; egy kies, regényes vidéken elegen- , dő vendégés fürdőszobákkal, tánc j és tekéző termekkel is egész kénye2) Az ev. tanítóképző 18*1—1872-ig állott fent. 3) A kaszinó neve eredetileg Magyar Olvasó Társaság. Első elnöke Inezédy polgármester. 4) A SóstófürdS régi épülete és fürdőszobái 1826-ban épültek. Mélyen tiszttelt felebarátaim! Ezer bocsánatot kérek mindenkitői, akivel e községben éltem, ne csudálkozanak ezen elszánt csúnya halálomon, mert a házas életemnek 33 évébe vagyok, de ennek töb mint a fele pokoli gyötrefem voltlemig ellátva, mefy távol vidékről is sikerrel látogattatik, beteg és egyéb mu'ató vendégek által. Ezen sóstóban iviz vegytanilag rezorváltatván ,a levegő -f" 14 R fok = mellett 16 V obonyi vízben van 289,12 szemer szilárdrész, gyógvereje csuz, köszvény és bőrkiütésekben hasznos. A takarék-magtár. Alapíttatott a város által ezen célra ajánlott 250 köböl gabonából, gyarapittatott a polgárok és lakosok szíves adományozásaiból s jelenleg alig pár év alatt 600 köbölnél többre szaporodott. A Járm'iy nővérek nevelő-intézete« Van a városban egy magán nevelőintézet, a Jármay nővéreké, mely nemcsak a városra, de vidékére is már majd 20 évek óta nagy megelégedéssel működik. A cserépgyár, melyben évenkint fegalább 300-000 cserép égettetik. Minthogy azonban a határban még eddig egészen alkalmatos föld nem találtatott, egyharmad részben a Tisza aljából, három mértföldnyiről szállíttatni szokott agyaggal elegyittetik. Vékája az agyagnak beszállítva 12—15 vkr, a cserépnek ezre pedig a helybelieknek 20, vidékieknek 26 vfrt. Helybelieknek három évnre kamat mellett hitelbe is adatik. Eddig két templom, három paplak, a városháza és még legalább száz nagyobb-kisebb épületek már cseréppel fedvék. A szódagyár_ az erdő északkeleti oldalán levő Sóstó északi partján Amig lehetet tűrtem, de továb nem lehetet, mert mégis az öreg koromhoz már meg az én sok dolgomhoz, hogy a feleség a tél utóján két hétig nem főzöt és adig nem etem főt éteft, most augusztus első hetitől, ha én bementem, ő kiment és ha valamikor dologból hazamentem, ha othon nem volt, legaláb azt monta volna,, te kutya ot'a fazigba az étef egyél! De hogy akor kiment és ha magamtól hozányultam,.akor gúnyolt és átkozódot, igy hogy ne legyen köztünk mindig veszedelem, etem kenyeretDe hogy mindig száraz koszton doi gozni és a sok piszkot, átkot haigatni, akor job meghalni, úgyis egyszer meg kef halni. Mert hogy én csak a pernek éíjek^ mer neki szándéka csak a per és az osztozás, amit tud a község is, hogy csak a vagyonért jöt hozám,amit tőlem el is erőszakolt még a szüleivel'. Hitem nekijek^ hogy majd job

1 családi életünk lesz, de az nem volt, sőt most különösen valami egy éve mindig osztozot volna, mit meg is kezdet, beperelt és azt hite, hogy én majd ügyvédet vogadok és perbe keveredünk. De én perelni nem akartam és nem akarok, mert férj és feleség közt bíráskodást csak az egy jó Isten tudna és az nagyob véttek is, mint meghatni igy. Igaz, hogy most roszat tetem, mert nagyon megvertem. De sajnálom is, kértem tőle engedelmet. De az hasztalan. De azért álgya meg az Isten kedves öcséim, felkérlek beneteket, hogy a fegszegényeb temetést rendezőtek és a feleségemtől egy szóval sem búcsúzom- De mástól se. Most jelen pénzem nincs, mert az adóba attam két miliőt. Úgy ahogy lehet csináljátok. Külön papírra írva a következőket intézi a köségi elöljárósághoz: Allázattaí kérem a tek. előjáróságot. a fefboncolást ne engedjék és nincs is rá szükség és az öcséimnek meghagyom, hogy minél csekéjeb temetést tegyenek. — Ugy sem maradt semi készpénzem, mert az adóba adtam- Senkinek nem tartozom- És József öcsémet tudatom, hogy Hacsa Józsefnek attam 200-000, azaz Kettőszázezer koronát azért, hogy vállalt egy pár közei a fürdőhöz, ezelőtt sokkal több, most azonban, miután a gyár részvényesei között folyó per miatt zárlat van, évenkint csak mintegy 600 mázsa szódát készít a Sóstónak és a határban levő tavaknak alján vizlecsapolás után sepertetni szokott sziksóbófVan a városnak egy gyufagyára

1) és több szivargyára isOrszágos vásárja négy van és minden szombaton hetivásár _ baromfivásárral. Országos vásárai közül a pünkösd előtti és a kisaszszonynapi igen .népet. Hetivásárai is gyakran oly népesek, hogy országos vásárokkal is felérnek. Piaca hét van, belső, élet, barom, sertés, fa- és nádpiacok. Különösen az életpiacra nézve nagy empórium és még sokkai nevezetesebb leend, ha Tokaj kiköveztetik s onnan Nyíregyházáig egészen elkészül a munkában levő kemény utA magyarosodás. A lakosok száma meghaladja a 18-000-et, nyelvökre nézve a többség tót, de célszerű intézkedések tétetvén a magyar nyelvnek az oskolában való taníttatása iránt, a magyar szembetűnőképpen terjed- Azt széltében beszélik s legalább is alig találtatik már, ki azt ne értené- — A tisztesebb rendűek között a társalgási nyelv a magyar. Tőlük általmegy már a középrendü polgá1) A dörisgyufagyár 1842-ben létesült és 20 munkást foglalkoztatott, de már 1846-ban leégett.