Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-23 / 215. szám
4 JNÍYÍRY1DÉK. 1926. szeptember 23. Anarkisták. Vasárnap bizalmas jelentés érkezett a budapesti főkapitányságja, Párisból, hogy az ottani anarki-.Laközpont két magyar anarkistát küldött a magyar fővárosba, bombákká: és fegyverekkel fqlszereiV* hó,-, mint legutóbb Olaszorszr 1ban, ugy nálunk Is merényletet kövessenek el. Ezt a két állítólagos magyar anarkistát Maszák Jenőnek és Beregi Jenőnek hívják s az adott pontos személyleírás alapján már az egész főváros területén nyomoznak utánuk a rendőrség emberei. Ezzef a híradással kapcsolatban meíynek komolyságát a külügyminisztérium is megerősítette s amely most közvetlenül a Mussolini ellen elkövetett bombamerénylet után adja tudtul az anarkistak érkezését, arra keü következtetnünk, hogy abban a gyilkosságra szövetkezett társaságban, mefy anarkista. nak nevezi magát, ujabb nagyarányú mozgolódás észlelhető. A híradás szeriqt ugyanis nemcsak Olaszországba és mihozzánk küldtek megbízottakat az anarkistaközpontbóí, hanem egyszerre több országba is, hogy elkövessék azoIkat a merényieteket, melyek — szerintük — meg fogják váltani a világot szenvedéseitől. Amilyen gyűlölettel indulnak ezek az anarkisták most a világ minden tája fefé elkövetni a gyilkosságok sorozatát, olyan szánalommal tudunk csak róluk megemlékezni ebből az alkalombóf, amikor mihozzánk is ellátogatnak, hogv ferde irányú elveiknek vérrel szerzett bizonyítékot szerezzenek. A szegény Maszák és Beregi Jenők talán nincsenek is tisztában azzal a céllal, melynek szofgálatába állottak, ki tudja, mi íven körülmények hatása alatt s valószínűleg még igen fiatal" és tapasztalatlan emberek, mint Mussolini legutóbbi merénylője is, akik könnyen lelkesednek, könnyen felbujthatok, mert még igen keveset láttak az életből ésj nincsenek komoíy tapasztalataik, melyekből levonhatnák az élet miértjére adandó válaszukat. Ezek a szerencsétlen emberek, akik maguk sincsenek tisztában azzaf, "hogy milyen zászló alatt harcolnak embertársaik ellen, az uralkodói és "kormányzati rendszer megsemmisítését akarják elérni esztelen, gyalázatos és gyilkos eszközeikkel s nem gondolnak egy pillanatig sem arra, hogy őket,"akik vak eszközei a parancsnak, szintén kormányozzák, di. rígálják és vezetik, sőt életük feláldozására kényszeri tik az ő vezető embereik, mert Tehetetlen egy olyan társadalmi együttműködés, legyen j az akármilyen irányzatú is, melynek j nincs meg a vezetője, aki kezében tartja az uralkodás és kormányzat gyeplőszárait. Még a kongóbeli né. jger törzseknek is vannak uralkodóik, akik fejederem vagy királyi cimet viselnek, de az anarkistaközpont még egyetfen esetben sem kül«dött Afrikába megbízottakat, hogy valamelyik néger uralkodót eltegyék láb alól. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész úgynevezett «efvekért» való összeesküvés az anarkisták részérői nem más ,mint kizárólag a kulturember ellen irányuló gyilkosságra való szövetkezés, melynek legközelebbi né [ja: az előidézett zavarnak saját céljaikra való kihasználása. És mivel igy van, teljesen hiábavaló küzdelemnek tartjuk az anarkisták harcait, hiszen 'szembetalálják magukat az egész világ tiltakozásával és védekezésével. Halálért, halálfal fizetünk és foa a szegény Mafezák és Beregi Jenők céljai a teljes megsemmisülés elérésében nyilvánulnak, akkor teljes lehet a győzelmük, ha majd összeszorul fnyakukon az igazságszolgáltatás hurokja az akasztófa alatt. Csak azt csodáljuk, hogy Párisban, a világ fővárosában lehetséges egy centrum, mely ezeket az elemeket egyesíti magában és lehetséges, hogy az egész világ tudomásával akár titokban is, működést fejthetnek ki ezek az emberek ofyan exponáft helyről, mint a franciák fővárosa. Föl" kell vetni a kérdést, hogy meddig fogják tűrni még az állandó védelemre szövetkező nemzetek az anarkizmus hivatalos létezését? Egységesen kell összefogni a központ működése ellen és ki kell irtani ezeket az elemeket, akik aljas eszközeikkel ujabb háborúkat és forradalmakat akarnak fölidézni. Látogatás a dijoni Carnot-gimnáziumban. Pedagógiai gondolatok a tanév elején. Hogy a francia középfokú iskolák tanitásterveinek szellemét tanulmányozhassam, belső életét, külső rendtartását és reformtörekvéseit megismerhessem, látogatásokat végeztem Dijon összes középfokú intézeteiben. Főfeg a kereskedelmi iskolákban, melyeknek szervezetéit másutt "ismertetem. De eljutottam Burgundia legnépesebb gimnáziumába is, a «Lycée Carnot»-ba. Három emefetes iskola. Külseje díszes, ízléses, a boulevard Thiers legmodernebb épülete. R[iilföCdi diákok francia középiskolákban. Az előcsarnokban feltűnt egy nagy "keretes kép díszes rajzokkal, szépen irt nevekkel. Ez a kép a «tabléau d'honneur», a kitüntetett tanulók, a minden tantárgyból jeles tanulók névlistája. Ezek a kitűnő diákok mintegy az iskofa becsületrendjének a lovagjai. Az intő- és osztályozó gyűléseken állapítja meg a tanári kar névsorukat. A legnagyobb kitüntetés, ami tanulót az iskolában érhet. Van köztük egy csomó nem francia hangzású név is. Ezek külföldiek. Csehek, németek, angolok, osztrákok. Rendszerint otthon is jefes tanulók, ki"ket állami ösztöndíjjal küldenek ki Franciaországba. S megtörténik, hogy egy-két év alatt nemcsak jól' megtanulják a francia nyelvet, hanem még a legefső francia diákok közé is felküzdik magukat. Ugyanezzef a jelenséggel találkoztam más intézetben is. Atig akad Franciaországban középiskola, melybe külföldi diákok ne járnának. A lyccum tanítás tervei. Az iskolának három hatalmas udvara van. Belépünk az elsőbe. Ékben az épüíettraktusban van a líceum. Tantermei tágasak, világosak. Rajzterme és tornacsarnoka (modern. Szertárai, felszerelései gazdagok. Nincs meg a német eredetű osztáfyrendszer és osztályfőnöki ÜPzfiség. A 'szaliskofák mintájára vannak történelmi, földrajzi, filológiai, természettan istb. előadótermek (oours). A íiceum — s minden francia fiuközépiskofa — tanitásterve tufajdonképen nem egyéb, mint humanisztikus gimnáziumainknak és reáliskoláinknak egy iskolatípusba való tömörítése, egyesítése. A német reálgimnázium. A hat évfofyamu egységes iskola,áll A) és B) csoportból. Az AI csoport egy modern nyefv tanítása mellett a latin nyelvre fordítja a fősúlyt, amelyet a legkisebb osztálytól kezdve (VI. évf.) a Iegmaga^abbig (I. évf.) tanítanak. A görög nyefv a IV. és III. évfolyamban minden középiskolai tanulóra kötelező, a két legmagasabb osztályban (II., I. évf.) azonban fakultatív. Van tehát itt latin nyelv göröggel (A) s latin nyelv görög nélkül (A'). A latin nyelvet körülbelül oly terjedefenfben és óraszámban tanulják, mint nálunk, a görög nyelvet azonban intenzivebben. Ezzef az A) csoporttal izemben van a latin és górögmentes B) csoport. Az A) csoporttal ugyan közös' órákban tanulják a természettudományokat, de ebben a reális csoportban kötelezők a fizikai, kémiai stb. gyakorlati órák 5 laboratóriumi munkálatok is. A hiányzó fatin és görög nyelv helyett a két afsó osztályban egy, a maga. sabb osztáfyokban két modern nyelvet tanúinak a diákok. Ugyancsak nagyobb óraszámban tanuíjáj^ itt — s erre rendkivüf nagy súlyt helyeznek — a francia nyelvet s irodalmat. A modern nyelveket a növendék saját tetszése szerint saját maga választhatja, de az első nyelvnek okvetlenül a németnek vagy angolnak kell lenni. A második modern nyefv lehet olasz, spanyof, portugál, arab, orosz. A heti órák Száma a kisebb osztályokban 20—22, a két legmagasabb Szerdán A budapesti Apolló megnyitó műsora! Csütörtökön BUSTER KEATON a hunor királyával: Elmegtjek a Vadmjugatra! Egy komoly flótás kalandjai 7 felvonásban. „HAM" ZIGOTO MAGYAR HÍRADÓ Burleszk 2 felv. szár azon és vizén. Események az ország ból. Pénteken! Baieriein Ferenc Csak egy nap! világhírű drámája, ami a budapesti Vígszínházban 200 előadást ért meg ATA1&RODÓ Katonai dráma 7 felvonásban. A hadnagy: Owen Corin. Az Őrmester: Bernhardt Götzke. Leánya: Claire Lotto. ÉS A PAZAR BURLESZK MŰSOR. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. évfolyamban (II., I. évf.) 25 óra. Csütörtökön a francia iskolákban nincs efőadás. De ez a szünnap nem szól a pihenésnek. Ez az önképzés napja. A francia iskofa valósággal elhalmozza tanítványait irásbei idolgozatokkal, önálló fogalmazásokkal Etekintetben a tanárok nagy igényeket támasztanak. Csütörtökön a növendékek ofvasnak, előkészítik dolgozataikat. Vagy muzeumokba, könyvtárakba járnakEsetfeg kisebb "kirándulást rendeznek a környéken. A líceum továbbképző évfolyama!. Az iskofa második udvarában uj ^eiéhségger találkozunk. Az osztálytermek már inkább amfiteátrum afakuak, mint az egyetemen. Itt vannak a francia középiskolai tantervnek specialitásai, továbbképző évfolyamai- Ha a tanuló elvégezte a középiskofa legmagasabb évfolyamát (I. oszt.), akkor felvételre jefentkezhetik az egyetemen és leteheti a baccalaureatust. A francia középiskofa tehát érettségi bizonyítványt nem ad, hanem csak előkészít az egyetemre. Ha valaki azonban speciális szakpályára ké* szüf, akkor előbb el kell végeznie a középiskolával szerves kapcsolatban álló továbbképzőt. A vizsgálat itt kötelező. A továbbképző tart egy évig, esetleg tovább. Ezek a továbbképző-tipusok: I. Bölcseleti évfolyam. (Classe de phifosophie). A bölcseletet heti 8 és fél" órában tanítják. Kötelező tárgyak még a történelem, földrajz, irodalmi tanulmányok, modern nyelvek, természettudományok. Heti óraszám 23. II- Mathematikai évfofyam. (CIas_ se de mathématiques). \zok számára eíőkészitő osztály, akik a politechnikumra készüfnek. A mathefnatikai tudományokat és geometriai rajzot 9 és fél órában tanítják. Többi tárgya közös a bölcsefeti évfolyammal. A heti óraszám 25. III. Saint Cyr. Ez az évfofyam a katonai páfyára készit elő. E három továbbképzőtipus (Grandes cfasses), tehát. mintegy természetesebb áthidalás volna a középiskolából a szakisicolákra. A líceummal kapcsolatos népiskola. A harmadik udvarba ,kerülünkNagy osztálytermek alacsony padokkal sorakoznak az udvar három oldalán, a negyediken pedig hatalmas, széles, fedett szabad helyi' ség. Igy esős vagy rossz időben is szabad fevegőn tartózkodhatnak a növendékek. Ez az efemi i-kola, mefy szerves összefüggésben van a gimnáziummaf. A hat évfolyamú népiskolát ugy szervezték, hogy annak legnagyobb osztálya már mintegy közvetlen előkészítője (séction préparatoire) a középiskolának. •\kár folytatja a tanuló tanulmányait a gimnáziumban, akár nem, a hat évfolyamú elemi iskolát (XI —VI. évf.) minden francia gyermek köteles elvégezni. Eíekiit tben iaz iskofatörvény nem ismer meglafkuvást. Ezért van itt tanultabb köznép: Középiskolai internátus. Franciaország minden középiskolája internátussal van összekötve. Az infernátusi nevelés mintegy hozzátartozik a középiskolához. A dijoni Carnot-gimnázium állami iskola, az internátus is állami kezelésben van. Élén áll a proviseur. A proviseur, a két főfelügyelő, és gondnok magánlakása az internátusban van. Az iskofa és internátus anyagi ügyeit külön gazdasági hivatal bonyolítja le. Van takarék-