Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-19 / 212. szám

Nyíregyháza, 1926. szeptember 19. * Vasárnap XLV1I. évfolyam. 21?. szám. Előfizetési Arak helyben és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LASZLÖ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ' SZECHENYI-UT 8. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. á D.O.C. Csonka országunk iránytadó közgazdasági tényezői mindinkább felismerni látszanak vármegyénk agrikulturájának országos jelentőségétA tavasszal az O. M. G. E. műszaki szakosztá ya tartotta meg évi vándorgyűlését Nyíregyházán, mini a technikai talajmegmüveíés központjában. Most az agrár társadalom egy másjk nagytekintélyű iránytadó tényezője a »Dohányterrm'lök Qrszágos Egyesülete >, a D. O- E. hivta össze az országos cLohánygyiilést Szabó fcsvármegye székvárosába, mint legilletékesebb helyre folyó évi szeptember hó 19-ére, azzal az indokolással, hogy az ország összes dohánytermésének legnagyobb részét (30 száza'ék) — Szabo'csmegye termeli. Mind a "két orsszágps tekintélyű gazdatársadaími alakulat helyes aíapból indul ki és Szabolcs vármegyre gazdaközönsége teljes joggal lehet büszke arra, hogy mind á két iránytadó tényező Nyíregyházát tüntette ki ez évi nagygyűlésének megtartásával. A közei félszázados működésre visszatekintő D. O. E. a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb ágazatának a dohánytermelésnek vo

!t telkes vezetője és harcosa és hosszú működése alatt a vezetése alatt csoportosult magyar dohány termelők őszinte elismerését méltán kíérdeme te. A gazdaérdekekéri mindig az első vonalban küzdött és hogy a magyar dohány termelés a mai fejlettségi fokáig eljutó t, az elsősorban a D. O. E. működésének az érdeme. A háború alatt és méginkább a háború után, a konjunktúrák idején az ország dohánytermelése igen jelentékenyen visszaesett. A dohánytermelés ugyanis annyira megdrágult, hogy az akkor fennálló alacsony beváftási árak mellett a nagyobb termelők üzemüket je'entlkenyen redukálták, a kisebb termelők pedig a dohányterme'ést a legnagyobb részben be is szüntették, mert a dohánytermelésre alkalmas jóminőségü és gondosan megművelt ta aj kisebb befektetés, kevesebb munka és fáradság mellett mis termény által is több jövedelmet adott, mint a sok bíbelődés és költséggel járó dohánytermelés. A t'sztán egyéni érdekektői vezérelt termelő közönség nem számolt az országos érdekekkei s igy a mkir. Dohányjövedéknek kellett megteremteni azokat az előfeltételeket, amelyek a dohánytermelés jövedelmezőségét, a megváKozotf viszonyok között is, ujbói biztosították. Legnagyobb részben a D. O. E.jé az érdem, hogy ezen kedvezőbb előfeltételek megadását a konzervatív álláspontot képviselő m. kir. ! Dohányjövedéknél kiküzdötte es meggyőzte a dohányjövedék vezetőségét arról, hogy az ország dohánytermelésének fejlődése csakis a Jövedék és a termelők kölcsönös és megértő együttműködése utján biztositható. A mu't évtől a Jövedék részéről a termelőknek nyújtott előnyös pajtaépitési és tatarozási kölcsönök, termelési előlegek és felemelt beváltási árak meg is hozták a kíván•• eredményt és a már évek óta stagnáló dohánytermelés ujabban hathatós lendületet vett. Ezzel azonban a dohány termelés ügye még koránt sincsen végleg elintézve. Még számos oly kérdés van és lesz is mindig, amely a siker biztos elérése érdekében csak kölcsönös nézetkicserélés és megértés utján oldható meg hclyasen. Ezt cé'ozza a D. O. E. által öszSz^h ivott Dohány nagygyűlés, ame y módot és alkalmat kíván nyújtani ahhoz, hogy egyrészről a m. kir. dohányjövedék, másrészről a gazdaság. érdekképviseletek és terme, 'ők álláspontjukat kölcsönösen meg ismertessék és a felmerült kérdéseket kölcsönös megértéssel oldhassák meg. Annak a hosszú folyamatnak, amely a parányi dohánymag elvetésével kezdődik és a dohány termékek füstölésével ér véget, igen sok apró-cseprő részlete és módozata van, amelyek végrehajtásának mikéntje lényegesen hozzájárul a dohánytermelés és dohánygyártás sikerének eredményességehez. Mindez igen bő anyagot szolgál tat a dohánygyü'és tanácskozásai számára és ezek gyakor'atifag helyes megoldása ugy a Jövedék, mint a termelők érdekében egyaránt kívánatos. Őszinte örömmel üdvözöljük a fo'yó hó 19-én megtartandó dohánygyűjtés alkalmából Nyíregyházára érkező véndegeket és gazdatársakat és kívánjuk, hogy az itteni tanácskozásaik mentő' jobb és nagyobb eredménnyel járjanak ugy a magyar dohánytermelés, mint szeretett hazánk javára. Isten hozta : B- kény Aladár, A Szabóícsvármegyei GazdEgyesü'et alelnöke. Dr. Bencs Kálmán polgármester a centenáriumi évkönyv most megjelenő kötetében kifejt! város fejlesztési programmját. A város további fejlődésének feltételei? — Miket építenek elsősorban Nyíregyházán ? — A polgármester a város szé pitéséről. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy rövidesen megjelenik a centenáriumiévkönyv második kötete, amelyben Dr. Bencs Kálmán polgármester, nagy figyelmet keltő cikket ir Nyíregyháza város további fejlődésének útjáról. A polgármester rövid bevezetés után a következőkben fejti ki városfejlesztési programmját : Egy város fejődésének problémája, — írja a polgármester — magában rejti mindazon intézményeket, amelyek hivatva vannak a lakos ság szellemi és anyagi jóíétét előmozdítani s a várost naggyá, széppé, egyszóval városiassá tenni. E kérdés felöleli a közegészségügy, közjólét, közművelődés és a közigazgatás minden intézményét és müvét, de magában foglalja a folyton zakatoló, előrehaladó és stagnációt nem ismerő munkát, amely a legszükségesebb intézmények létesítését, később a fejlődéssel párhuzamos irányban haladó intézmények felállítását és a meglévőknek fejlesztését eredményezi. Ezen munka megköveteli a vele foglalkozó egyénektőr, a széleslátókört, tudást, ügyszeretetet, melyeknek egyedüli célja »A város fejlődésének előmozditása«. Egy város fejlesztésének munkakörét felsorolni, nyomon követni teljesen lehetetfen, mert ezen munkakör függ elsősorban a város gazdasági helyzetétől és függ természetesen az állam gazdasági viszonyaitól. De nyugodtan kijelenthetem, hogy a városfejlesztés kérdése minden városban más-más irányú, mert minden város egy teljesen' független individium. A további fejlődés feltételei: önzetlen polgárok. Minden város fejlődésének egyik első és fontos kritériuma az, hogy a város polgársága között sokan akadjanak olyanok, akik városuk ügyeit szivükön viselve, fáradhatatlan tevékenységgel, teljes önzetlenséggel — sőt ha kell — áldozatkészséggel álljanak annak szolgálatába. — Amelyik város társadalma iíyen polgárokkal nem rendelkezik, ott fel kell a polgárságban kelteni a közügyek iránti szeretetet, szóval meg kell a polgárság egy ilyen rétegét teremteni. Alkotni tudó tisztikar. A második és talán még fontosabb kritériuma az, hogy egy városnak alkotásra vágyó és alkotni tudó, s a kor igényeinek mindénben megfelelő ambiciózus tisztviselő kara legyen. — Amelyik várost kizárólag a paragrafusok szerint vezetik és ha a városnak egfontosabb ügyei egy kötelességét elvégző tisztviselő kezébe van fetéve, azonban a tisztviselőnél ,a fenti kritériumok hiányzanak, ugy ott lehet jó közigazgatás, de városfejlesztés terén eredményeket felmutatni nem lehetModern, intelligens, munka- és alkotásra vágyó tisztvi^tfők és a város ügyeit szivén viselő polgárság — e

z a titka egy város fejlődésének. Igen fontos tehát, hogy egy város tisztviselőkara működésének ágazata szerint szakképzett egyénekből áífjon. A városi szakirodalom fejlesztése. Szükségesnek tartom tudásukat tanulmányi utazásokkal gyakorlati uton neve'ni és szakirodalmi működésükkel ki fejleszteni a nálunk oly kezdetleges alapon íévő városi szakirodalmat, amelynek alapján a városi tisztviselő tudását, látkörét állandóan gyarapítani képes legyenIly tisztviselőkre fesz szüksége városunknak a jövőben, amidőn sok fontos kérdés megoldása válik aktuálissá, amelyekre most röviden reá akarok világítani és amelyeknek létesítése elengedhetetlen kelléke városunk további fejlődésének, különösen az esetben, ha Debrecen és Miskolc íuualmas előretörő fejlődése mellett a muKban elfogla.t helyünket meg akarjuk tartani. Városfejlesztési program. Első helyen a közegészségügyi intézmények állanak, ezek közül messze kimagaslik a vízvezeték és csatornázás, amely az 'egészség, tisztaság, tűzbiztonság és kényelemnek — szóval mondjuk meg nyíltan — a városiasságnak legelső, elengedhetetlen feltétele. Föltétlenül megoldandó az utcák további burkolása. fokozott gond fordítandó és intézményesen biztosítandó a tüdőbetegség eUeni Küzdelem és gyertnPkvédeim

1 intézmények soroza'os létesítése egyik elengedhetetlen kelléke a városi fejlődésnek. Uj Hözv

agóhidat kell építenünk mert a jelenlegi közvágóhidunk nemcsak elavultsága, de kicsinysége miatt sem felel meg a hygiénia és a jelenlegi forgalom követelményeinek. Nézetem szerint sürgősen mego'dandónak tartom a már teljesen előkészített köztem

e

tö kérdését, mert a temetőknek a jelenlegi módon való kezelése nem elégíti ki a kegyeletet ápoló közönség legelemibb kívánságait sem, nem is szólva mindazon közegészségügyi kérIskolai gyermek cipők és patent harisnyák minden nagyságban és színben Utitirrám Cínnáritliá-7ha Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. óriási választékban érkeztek a niUlgdim VipUíll UlldLVil Telefon: 195. szám. 4830 ? Egyes szám ára korona.