Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-14 / 207. szám

1926. szeptember 12. BMi JNÍYÍRYIDÉK. 7 Az orgoványi naza­rénus. Orgovány nem régi község. Fuió homokjában nem termett meg a buza, hát nem igen települt be addig, mig ki nem hirdették, hogy ingyen adnak földet annak, aki szőlőt ültet. Talán még építési anyaghoz is hozzássegitették an­nakidején a sokfelől össszeverő­dött népet. Bizony volt közöttük olyan aki szomszéd tanyák gazda­ságából szedte össssze a maga apró jószágát, birkáját s miegymását így tett Péter gazda is, akinek már takaros, gazdaságos volt a telepit­vénye. Egyszer azonban nagy vál­tozás esett rajta. A fia észrevette. Édesanyám baj van — mondta az anyjának. Mióta édesapám azzal a nazarénussal barátkozik, min­den nap kevesebb a jószágunk. Tegnap iccaka utánna mentem. Hát nem visszavitte a suba alatt a bá­rányt a Gergő tanyára, amit a ta­vaszon elhozott onnét. így nem lesz jó sor, hiszen ha mindent visszahord, ahonnan hozta, akkor nem marad egy maglyukunk se. Az asszonyt is megfogta a na­zarénus istenes beszéde és helye­selte, amit az ura tesz. De a fiu nem nyugodott bele. Minden éjjel utána ment az ap­jának s amit az vissszaszármazta­tott, ő meg szépen hazavitte a szűre alatt. Az asszony cssak nézte a dolgot egy darabig^ Majd neki támadt a fiának: Nem resíelled magad? Hát nem hagyod megtérni az apádat, te istentelen? A nazarénus énekelgetett ép­pen. Abbanhagyta és nagy szelí­den rászólt a feleségére: Asz­-zony, te meg ne avatkozz bele a férfiak dolgába. (*) Két üzlethelyiség kiadó, bár­milyen üzletnek megfelel- Kis Ernő utca 9. 2x Szanszuszi malom Ottó Gebühr — Hanny Wefse Német világattrakciói Szerdától az Apollóban. Vannak még porosz­országban birák! Nagy Frigyes újra filmen szerepel a szanszuszi malom történetében szerdán-csütörtökön az Apolló monstre műsorán. A történelmi szállóigék közé tar_ tozik az a mondat, amelyet a so­raink fölé irtunk. 'Nagy Frigye^ ről, Poroszország legendás királyát­tol szól a íörténiet, am'ely szerint egy sanssouci molnár malmának őrölése körül pör támadt a molnár és a Jdráfy között. A nagV király először hatalmi szóval akarta a moí nár malmát elhallgattatni, de vé­gül is a molnár perre ment és a király valóban pereskedni kezdett a porosz biróság előtt. Nagy Frigyes fegendás alakja azok közé tartozik, amelyekből a mai szomorú időkben igyekszik erőt és önbizafmat meríteni a német nemzet es Nagy Frigyes alakja mind gyakrabban elevenedik meg ujabban a német fifmen- A Fox­film ezt a malompert dolgozta ,fel egy rendkívül" finom és bájos sze­relmi történet keretében. A király alakját természetesen is­mét Ottó Gebühr játssza, aki már a Fridericus Rex-ben nagyszerű színésznek bizonyult. A film kiál­lítása és rendezése azt bizonyítja, hogy mindenesetre célirányos do­log volt az amerikai és német m-­vészet kézfogása. • «A szanszusi malom», mellyel a budapesti Uránia szezonját nyi­totta, az óriási sikerre vafó tekintet­tel kénytelen volt prolongálni, igy a nyiregyházi sikere sem maradhat ef, mert vannak kik e filmet már Budapesten látták s csodákat íve­séinek a leguajbb filmszenzációról. * A szanszuszi malom eredeti ki­sénő zenéjével" kerül bemutatásra szerdán és csütörtökön s az igazgatóság ezúton kéri a n. é. kö­zönséget, hogv a fo-ongások elkerü­lése miatt jegyekről előre gondos­kodni szivesiced jenek. A magyar tökmag cso­dálatos útja. A «Georgikon» c- közgazdasági fofyóirat irja: A m agVar tökmag ujabban valóságos világjáró lett. Az elmúlt termelési esztendőben vették észre a külföldön legelőször a magyar tökmag kitűnő minőségét és úgyszólván az összes gyarmati országok kereskedői rávetették ma­gukat a magyar tökmagnak men­nél nagyobb mértékben való meg­szerzésére. A tökmag, amely idehaza való­ságos «proletárja» a terményeknek* bizonyos népek között úgyszólván csemegeszámba megy. A szaharai sivatagon teveháton utazó arabusok, a góbi pusztaságo­kon végigvonuló hatalmas kirgiz ka­ravánok;,'— a tökmag legnagyobb vásárlói' "és fogyasztói- Ennek az az oka, hogy a napsütötte homokon vándorló nomádoknak (akik ta­lán többet dohányoznak, mintesz­nek") a forró tájakon vafó utazás alatt annyira kiszárad a torkuk, hogy nem birják az egyébként szen­vedélyesen élvezett füstölést. Ilyen­kor a tökmag rágicsálása pótolja a kényszerűen elmaradt cigaréttát, pipát. De nagy cikk a tökmag a mohamedánok böjtjeinek az ide­ién, amikor semmiféle zsíros ál­lati ételt enniök nem szabad és ilyenkor pótlásul a nagy mennyi­ségben olajat tartalmazó tökmag­gaf élnek. A magyar tökmag, husossága és nagy olajtartalma miatt, hatalmas versenyt támaszt a többi, tökmagot exportáló államoknak és mivel a magyar tökmagot természetes elő­nyei meglett igen szép állapotban válósággal válogatva szállítják, a' magyar tökmag a legkapósabb Al­gírban, Tunisban, a Libiai-sivata'­gon, Egyiptomban, Arábiában, Per­zsiában és a turáni népek puszta­ságain. Érdekes, hogy inig a magyar tökmagnak csupán egyharmadresze jutott Trieszten és Génuán át Af­rikába, addig az efmult esztendő­ben a Tegnagyobb tételeket varsói kereskedők vették meg tőlünk, akik azt Oroszországon keresztül Tifli­szig szállították, ahonnan azután a magyar tökmag folytatta útját Ázsia minden forró tája felé. Ami a háború e'.őtt Amerikában a Hunyadi "János keserüviz volt' hosszú éveken keresztül pedig a szép piros magyar paprika, az a tipikus magyar éxportkülönlegesség most a tökmag, amit immár ala­posan meg kell becsülnünk, mer"­hiszen hazánktól több tízezer ki­lométernyire is csemegeként élve­zik és a magyar agrártermelésnek sok-sok milliárdot jövedelmez. Szanszuszi malom Ottó Gebühr — Hanny Weise Ném et világattrakció! Szerdától az Apollóban. [KÖZGAZDASÁGI Németországi tanul­mányul. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felhívja a gazdatársadalom figyelmét a Faluszövetség által ok­tóber hó 1-től rendezendő 15 na­pos németországi tanulmányútra, melynek célja a németországi in­tenzív gazdálkodási élet megisme­rése és a régi tradicionális gaz­dakapcsolatok kiépítése. A tanul­mányút össszes költsége mind­össze 5,000.000 (ötmillió) ko­ronát tesz ki. Tekintettel arra, hogy ilyen kedvező alkalom a gazdatár­sadalomnak ritkán kínálkozik, ami­dőn olcsón olyan gazdaintézménye­kei, gazdaságokat tekinthetnek meg, amelyeket más alkalommal nincs módúkban felkeresni, kiiváltképen ajánlja ti Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara a tanulmányutban résztvételt. Program: Október 1-én indulás Budapest, Keleti pályaudvarról. Berlin: 1 nap: Berlin város ke­zelése alatt ál'ó birtokok megtekin­tése. öntözőcsatorna berendezés. 2 nap: A Brandenburgi Mezőgaz­dasági Kamarához tartozó gazdasá­gok és Potsdam megtekintése. 3 nap: A város nevezetességei. Eset­leg tisztelgő látogatások. Hal le: 1 nap: A gazdasági Aka­démia és a város nevezetességei­2 nap: A Halle környéki kisgazda­ságok és mezőgazdasági üzemek megtekintése. Frankfurt a—Main: 1 nap: A Diekert-féle míintagazdaság, a Mayer-féle hütőtestek megtekintése Hajóút a Mainán. A kikötő meg­tekintése. 2 nap: A város neveze'es­ségei. München: 1 nap: Az allgaui .te­henészet és mezőgazdasági üze­mek megtekintése. 2 nap: Bajos falusi gazdaságok és szövetkezeti intézmények megtekintése. 3 nap: A város nevezetessségei, esetleges tisztelgő látogatások. Bécs: A város nevezetességei, szabad program. Frankfurt a—Main: A Römer­berg a régi városházával és a né 1 met császárok választó termével, a régi város, Goethe születési háza a Goethe-muzeummal, Steodel-féle képtár és Liebig-féle szoborgyiij­temény stb­Burgonyatermelők érdekében. — Hazai burgonyatermelésünk válsá­gának enyhítése, a burgonyaértéke­sités előmozdítása és különösen a burgonyaexport elősegiitése érde­kében az elmúlt hetek folyamán számos felterjesztést intézett a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara a kormányhoz. Felterjesztései részi int vasúti tarifális vonatkozásúak vol­tak, részint pedig export érdekeit szolgálóak. Kérte a Kamara, hogy a m. kir. földmivelésügyi mínisz-' terium és az Országos Mezőgaz­dasági Kamara képviselőit mie­lőbb hivja a Máv. igazgatósága ér­tekezletre, hogy azon a burgonya vasúti szállításával kapcsolatos ösz-­szes aktuális kérdéseket alaposan megtárgyalhassák és ennek ered­ményeként a burgonyatermelők exisztenciális érdekét képező, a Burgonyatermelők Értékesiitő Szö­vetkezet által is kért fuvardíjked­vezményeket megadhassák. A Ka­mara kérelmei más oldalról, a most folyó külkereskedelmi tár­gyalásokkal állottak kapcsolatban és arra irányultak, hogy a magyar burgonyafelesleg külföldön efhe­lyezhetesét biztosithassuk. A Ka­mara kérelmei nem maradtak ered­mény nélkül, amennyiben például a Görögországba irányított burgo­nya olcsóbb tarifát kapott. A Máv. amely ismételten is tanújelét adta a termelés és értékesítés érdekei­nek méltánylására, nem zárkózot 1 el ugyanis attól, hogy Görögor­szágba irányított burgonyakülde­ményekre az eddig érvényben volt XIV. osztály dijai helyett a sok­kal olcsóbb" XVIl-es osztály díjté­telei legyenek alkalmazhatók. K. 26411 — 1926. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa ver­senytárgyalást hirdet a császár­szállási László-tanyához tartozó Gábor-rész bérbeadására nézve. A város bérbeadja folyó évi október hó 1. napjától számító 5 évi időtartamra a László tanyai bérgazdaságtól délre fekvő 153 magyar holdas Gábor-rész nevű ingatlanságát, amelyre a zárt írás­beli ajánlatok folyó évi szeptem­ber hó 20. napjának déli 12 órá­jáig a Városháza 25. sz. hivatalos helyiségében a pénzügyi tanács­noknak adandók át. Miután a Gábor-rész 5 egyenlő területü dűlőre van felosztva, az ajánlatok nemcsak az egész 153 magyar holdas területre, hanem az egyes dűlőkre külön-külön is megtehetők. A tanács alkalmat nyújt arra, hogy az ajánlatlevők benyújtott ajánlataikat élőszóval is kiegészíthessék, ezért az aján­lattevők az ajánlatok felbontása alkalmával, vagyis a fentjelzett időpontbnn személyesen is meg­jelenhetnek. Bánatpénz cimén dü­lőnkint 2.000.000 korona készpénz vagy ilyen értékű takarékpénztári betétkönyv előzetesen a város házipénztárába letétbe helyezendő és az ezt igazoló elismervény az ajánlathoz csatolandó. A tanács fenntartja magá iák azon jogot, hogy az ajánlatok közül szabadon választhasson, vagy egyiket sem fogadja el és a hasznosításra uj versenytárgyalást hirdethessen. Bérlő tartozik a bérelt terület */5 részét minden évben istálló­trágyával letrágyázni és az ok­szerű gazdálkodás követelményei­nek megfelelően helyes vetésforgót alkalmazni. Kalászos után kalá­szost vetni tilos. A vetésforgó és trágyázási tervezet minden év junius hó 15. napjáig, a folyó évben pedig október hó 10. nap­jáig a városi gazdasági intézőnek átadandó, A birtokot három ol­dalról határoló fásitott árok fa­állománya fiatal korára való te­kintettel a bé^pt*' idő alatt nem termelhető ki. A b jrlet területe után fizetendő minden néven ne­vezendő adó és illeték a bérlőt terheli. Óvadékképpen az évi bér­összeg Vé része készpénzben, vagy takarékpénztári betétkönyv­ben a városi házipénztárban he­lyezendő letétbe. Nyíregyháza, 1926. szept. 10. 4836-3 A VÁROSI TANÁCS.

Next

/
Thumbnails
Contents