Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-08 / 178. szám

1926. augusztus 8. jSfynurmÉK 6 községi elnök méltatták hatásosan elévülhetetlen 'érdemeit. Az egyházi gyász-szertartás ber fejeztével, diszruhás városi hajdúk sorfala között indult el a temetési, menet. Ahol elvonult a gyász me­net mindenütt legördültek az üz­letek rollói, hogy ezáltal Is kifeje­zésre jusson a tiszteletet és meg 1­becsüles, amellyel a nyíregyházi kereskedők az elhunytat minden­kor körülövezték. Kint a temetőben a nyitott sír­nál Friedmann Vilmos helyettes rabbi és Schwartz Ede szentegyleti elnök megrendítő fájdalommal, könnyeket fakasztva búcsúztatták az elhunytat hozzátartozói és a külön­böző testületek nevében. Utána a »Zsidó Dalkör« meg­ható gyászdalt - adott elő, majd dr­Friedlieber Manó főtörzsorvos bú­csúzott el az elhunyttól. A megboldogult, kiválóan nemes egyéniség volt, aki hosszú életét minden időben példaadó lelkese­déssel, bámulatos energiával, ál­dozó készséggel, a közügyek szol­gálatába állította. A régi Nyíregy­házának alig volt nevezetesebb mozgalma ,melv hűséges támogatá­sát nélkülözte volna. Közéleti, közgazdasági, politikai és közjótékonysági tevékenységi­nek egész területet e pillanatban szinte lehetetlen. £s most — áldásos tevékenységé­nek befejeztével — tanúságot te­hetünk arról, hogy a megdicsőült a maga ritka egyeni tulajdonságá­val, díszt és fényt, jelentőséget és tartalmat tudott szerezni, annak a helynek, ahová őt a közbizalom állította. Nemes kötelességtetjesitése, esz­ményi önzetlensége, emberszeretete és (eí.emszi árdsága, mindenkor di­csőségesen és példaadóan fog fény­lent Nyíregyháza egész polgársága előtt. : i rv PENGŐ ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT irodai alakban. Kapható a Jóba-nyomdában Széchenyi-út 9. szám. bucsudalt) továbbá zongoraszoná­tákat és kamarazenét ir a kamara­zeneköröknek, finom lelkű, előkela pártfogójának: Breuning Heléná­nak és ujabb dokumentumaim alap­ján ma már meg lehet állapítani: első szerelme tárgyának: Breu­ning Eleonórának és végül a ze­nésztársaiból, meg egyetemi hall­gatótársaiból alakult baráti kör­ítek. (Melfesleg: zárójelbe teszem ezt a most 'napfényre került fon­tos momentumot: a középfokú is­kolát nem végzett, de kulturára, irodalomra szomjas Beethoven 14 —15 éves korában külön erély­lyei irodalmi, meg filozófiai sze­mináriumot hallgat a bonni egye­temen Klopstockróf, Schillerről, Kantról stb!) A bonni baráti kör (beleértve Breuning Eleonórát, fér­jezett "Wegelernét férjévef együtt) haláláig szivéhez nőtt Beetho­vennek, akinek — ha nem is szerel­me, de — a szeretete hasonló vi­szonzásra talált Eleonóra és a bon­niak részéről. Kompozícióit nagyon kedvelték és ezek az ifjúkori bonni munkák korántsem olyan kezdetle­ges kísérletek, mint ahogy azt ál­talánosan 'hiszik. Legefső kompo­zícióját például, a 12 éves korában irt Dresler-féfe zongoravariációit még ma is hallani a Konzervatóriu­mokban és ha sok ifjúkori munká j ján természetesen meg is érzik a2 á nyíregyházi áll. tanítóképző-intézetben eddig 162 tanító nyert oklevelet. Mit vár az intézet uj otthonától ? Az étkező helyiségből „a szép aradi imával" távoznak a növendékek. Nyíregyháza, augusztus 6. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Lukács Béla, a nyíregyházi' kir. áll. tanitóképző-intézet igazgatója most bocsátotta közre az intézet ér­tesítőjét, amely kilenc esztendőre tekint vissza. Mert az 1914-ben meg afapitott .uj intézetnek eddig mind­össze három értesítője jelent meg. A negyedik a háborús évek nagy megpróbáltatásainak évében már nem jelent meg s csak most, csak­nem egy évtized multán vált is­mét lehetővé az értesítő utján való beszámolás az intézet belső életé­ről- A sok tanulságos adat közül különös érdeklődésre tarthat szá­zot az intézetben képesitővizsgála­tot tett jelöltek számáról szóló ki­mutatás. Eszerint a nyíregyházi áll tanitóképzőmtézetben eddig 162 tanító nyert oklevelet, 4 tanító ped»g honosítást. A legtöbben az 1922—23. iskolai év végén nyertek oklevelet, ebben az évben 28-an képesítőztek a nyír­egyházi tanítóképzőin tézetben. Az értesítő bevezető része nagy vonásokban ismertetést nyújt az elmúlt küenc esztendőről. Kettőzött elszántsággal... Az elmúlt súlyos válságokat jel­lemző sorok a következők : «A nyíregyházi m. kir. állami elemi népiskolai tanitóképzőintézet 1914-ben, a világháború vihar járá­sában indult meg a fejlődés utján. A megpróbáltatások első három esztendeje után, 1917- nyarán je­lent meg utolsó értesítőnk. A kö­vetkező iskolai év már a végzetes 1918-ba nyúlik és a végső erőfeszí­tések évében országszerte elmarad a tanítóképző-intézetek belső éle­téről szóló hiradás. Féltve őrzött hivatalos könyveink és iratafrik tár­ják fel a sorra következő küzdelmes évek adatait. A háború után beálló Szombaton Vasárnap Hétfőn JACK LONDON világhírű izgalmas regénye filmen Fehérek és feketék! Izgalmas történet a tropikus éghajlat alatt 8 fejezetben. I. fejezet: Ben3zülöttek szigetén. | V. fejezet: Félelmetes ellenség, ll „ Ragályos veszely. p VI. „ Kalózok fogságában, jll. „ Kalózok lázadása. | VII. ., A hfis védelmező. IV. „ Fehérek és fehelék harca. 8 VIII. „ Pusztulás és menekülés. 8BAGY BURLESZK MŰSOR. Kedden Ossip DUmow színmüve filmen! Szerdán A Vígszínház müsordarabja! (Asszony a lejtőn) Conrad Veidt, Elisabeth Bergner, Emil Jannings a főszerepben. Előadások kezdete: 1/iS és 1/4IO órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. válsággal, az iskola nyugalmat, el­mélyedést kívánó munkásságát za­varó brutális életgondokkal, az ajig néhány éves nyíregyházi tanitókép­ző-intézetnek kettőzött elszántság­gal, erőkifejtéssel, odaadással, ál­dozathozatallal kel;ett megküzd«(nie, hogy életre képes gyökereket bo­csásson a nyíri talajba, hogy alko­tó életre való hivatottságáról tanú­bizonyságot tegyen. A fiatal inté­zet állta és megvívta az első év­tized nagy erőpróbát jelentő küz­delmeit.» Uj fordulat, szebb jövő ' Az értesítő ezután felidézi az o:áh megszállás szomorú napjait, az élelmezési nehézségeket, a «Nyir­vidék» által megindított és felszí­nen tartott eredményes segitőak­ciót, a sorkosztolás emlékeit. A köztartást Marcélly Kornél tanár ha tározott, céltudatos intézkedései alapozzák meg és teszik virágzóvá­Szeretettel és mély megbecsülés­sel értékelő sorokban méltatja az értesítő Kuzaila Péter volt igazgató munkásságát, megemlékezik Nyír­egyháza város ünnepi fcvéről, majd lelkes örömmel £s bizakodással fejti ki az uj otthonba, a bérbe vett volt pénzügyi palotába való eíhe­lyezkedés előnyeit a következők­ben: Az 1926 .év uj fordulatot, szebb jövőt jelent intezetünk sokat há­nyatott életében. Nyíregyháza vá­ros ebben az évben uj pénzügyi palotát kapott és igy a régi pénz­ügyi székház egy emeletes épülete megüresedett. Az intézet igazga­tósága az első pillanattól kezdve mindent megtett, hogy a város egyik legszebb pontján,, a Széchenyi uton, két park mellett fekvő épület bérletét a palota tulajdonosától, a Barzó családtól megszerezze. Az in­tézet igazgatója által megindított akció a legszélesebb körök támo­gatásával találkozott és sikerrel járt. A régi pénzügyi palota intézetünk­nek jutott. A pénzügvigazgatóság hivatalai julius 1-ére kiköltöztek és kezdetét vehette a volt pénzügyi palota helyiségeinek a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által engedélyezett költségek kere­tében való átalakítása, ugy, hogy intézetünk 1926- szeptemberében már uj otthonában kezdheti meg idegen hatás (Nefeé, a sehof föl nem emiitett, áschaffenburgi Ster­kelé, Haydné, Mozarté stb.), de értékességüket elég beszédesen bi­zonyítja az" is, hogy a bonni trió­kat, egyes dalokat és a két nagy­szabású császárkantata egyes'motí­vumait, illetőleg u. n. Humani­tás himnuszát később maga az ön­magával szemben is kérlelhetetlen kritikájú Mester mentette át a «Le­onorában» és a «Fidelioban» az utókornak. Miért? Mert itt, ezek­ben a müvekben már ő maga mu­tatkozik meg és nem a 'kftrabel! minták. Ezek már nem olyan gra­ciőz, könnyed, behízelgő dallamos­ságu munkák, mint korszerű bonni rondója. egynémefyik szonátája, stb.; sok részletüket igazi beetho­veni erő, lendület, filozófia, világ­nézet. sóvárgó bánat, független, sza­bad életre vágyás, vad szenvedély, viharos, belső érzésvilág és a Jó­zsef császár halálára irt gyász kan­tatát, őszinte, méry fájdalom, ko­mor gyász, nemes páthosz, égbe vi-f gyódó transzcnedentálizmus emeli a korabeli átlag fölé. A modulá­lásban, a hírtelen akcentusban is iellegzetesen beethoveniek ezek a bonni munkák, melódiavonalukbaff művészien öntudatosak, harmonizá­ciójukban frissek és merészek, szó­lamszövésükben pedig sok helyt po­rifónfkus karakterűek. Más Bonni kompozícióiban viszont — a ké­sőbb kizárólagossá vált, fájdalmas melankólia helyén — hangot kap a frissen, bőven ömlő humor is. Ami pedig Beethoven sajátos «scherzo»­ját illeti, erről a rakétásmeíódiká­ju, szellemesen szeszélyesszövésü beethoveni kinyilatkoztatásról tudni keli, hogy már Bonnban kerül oda egyes szonáták «menüet»-tétele he­lyere. £s amiver kezdenem kellett volna: az ifjú Beethovennek most fölfedezett és birtokomban lévő, 17< —18 éves korában irt, egytételes C­dur-hegedüversenymüvévef és puncs-dalával és különösen a he­gedükoncert nehéz technikájú veze­tőszólamának eredeti szépségeivel Beethoven-kedvelő muzsikus (éá van-e olyan, aki ne lenne rabja?), mihelyt megismeri, nem telhet be eléggé... Sokan azt állítják, hogy Beetho­ven lassan, fokozatosan érp zseni­jének Bécs a lökőereje s hogy az Eroicát csak Bécsben irháig meg. Ez nem álf. Beethoven eredetileg csak ideiglenesen, «tanuíni» ment Bécsbe. És igaz, hogy ott hamaro­san enthuzianizmus veszi körül, de< a otthoniak, a fejedefmi mecénás terve és Jteethoven terve is mindig az volt: hazamenni, mihelyt mes­terivé érik a tudása. Beethoven jól tudta, hogyha hazamegy a Rajna mellé, géniusza ott is betölti kül­detését. De a sors könyvében más­kép volt megírva. A fényes bonni fejedelmi udvart leigázzák a fran­ciák, eltűnik a viruló bonni zenei élet, ef a légkör, amelyben a nagy német művész mestermunkái létre­jöhetnek és ezzel semmivé foszlott a haláláig hazavágyó Mester re­ménysége is: — Be jó volna még egyszer oft bolyongani és azután fc ott maradni a "Rajna mentén, az ismerős dom­bok alján!... Mezey Zsigmond ír. (*) Mozgalmas élet Budapesten: Augusztus havában rengeteg lát­nivaló lesz a fővárosban, de legfon­tosabb most ,hogy leszállított ára­kon vásárolhatja be szükségletét. Különösen férfiruhákat, gvermeköl­tönyöket, felöltőt stb ajánlatos Má­tyás László Budapest, Rákóczi-ut 30 venni, mert mint azt mai la­punkban hirdeti, még a vasúti költ­séget is visszafizeti. (*) Gyermekeknek legkedvesebb ajándék a Tündérvásár uj száma­Égy példány ezerötszáz korona. — Kapható az Ujságboltban. Megje­lenik minden csütörtökön. (*) Papírszalvéta nagy válasz­tékban százankínt négyezer koro­nától kaphatók az Uiságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents